Dráva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dráva
Maribor Lent.jpg
A Dráva Maribor alatt
Közigazgatás
Országok

Olaszország Olaszország,
Ausztria Ausztria,
Szlovénia Szlovénia,
Horvátország Horvátország,

Magyarország Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz 749 km
Forrásszint 1228[1] m
Vízhozam 200 – 653 m³/s
Vízgyűjtő terület 40 095 km²
Forrás Olaszország, Dobbiaco - San Candido
Torkolat Duna, Almás mellett Horvátországban
é. sz. 45° 32′ 38″, k. h. 18° 55′ 36″Koordináták: é. sz. 45° 32′ 38″, k. h. 18° 55′ 36″
Elhelyezkedése
Drau river.PNG
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dráva témájú médiaállományokat.
A Dráva forrása

A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal. Magyarország és Horvátország határfolyója.

Folyása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dél-Tirolban, Dobbiaco (németül Tobblach) és San Candido (németül Innichen) között ered 1228[2] méteres magasságban. Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot és Magyarországot érintve ömlik a Dunába, Almás közelében.

A Duna és a Dráva által közrezárt terület neve Drávaszög. A két folyó találkozásánál van a híres Kopácsi rét, számos védett madár költő-, pihenő- és telelőhelye.

Mellékfolyói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vízjárása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közepes vízhozama Maribornál 300 m³/s, míg a torkolatánál 653 m³/s. A szlovén szakaszon mért rekord árvizet 1965-ben regisztrálták, ekkor 2600 m³/s vízhozamot mértek. 2012. november 5-én az osztrák és szlovén vízgyűjtőkön lehullott kiadós esőzést következtében Szlovéniában a rekordot meghaladó 2900 m³/s, Horvátországban 3100 m³/s vízhozamot mértek.[3]

A magyar szakaszon 1900 óta a legnagyobb árhullám 1972 nyarán volt. Az addigi legnagyobb észlelt vízszintek a következők voltak: Őrtilosnál 476 cm, Barcson 618 cm, Szentborbáson 634 cm, Drávaszabolcson 596 cm volt. 1972-t követően a legjelentősebb, de a korábbiaknál kicsit kisebb vízszintet mértek 1993-ban. Ekkor Barcson 437 cm, Drávaszabolcson 504 cm volt a tetőző érték. A 2012-es árvíz magyar szakaszra némileg ellapul az osztrák területek rendkívül magas vízszintjéhez képest, de még így is várhatóan Őrtilosnál az eddig észlelt legnagyobb vízszinteket meg fogja haladni.[4]

Vízállás, Dráva, Szentborbás, 2000. október.png


Gazdasági jelentősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyó teljes hossza 749 km, ám ebből mindössze 90 km hajózható.

B91 főút hídja a Ferlachi víztározónál
Molve mellett

Az 1930-as évektől a folyón 16 vízierőmű épült – ebből 11 Ausztriában, 8 Szlovéniában és 3 Horvátországban. A vízierőművek kiépültével nagy mértékben csökkent az áradásveszély a folyó mentén. Egyúttal azonban a hordalékát sem képes tovább hordani, ezáltal a meder mélyül, a folyó alatti vízkészlet szűrő rendszer veszélyeztetve van.

Jelentősebb települések a folyó mentén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. www.drava.shp.hu - Ökotúrák a Dráva mentén
  2. Az 1228 m a www.drava.shp.hu című oldal szerinti adat; a Pallas nagy lexikona szerint a forrás 1670 m magasan van.
  3. MTI (2012. november 5.). Az évszázad árvize fenyeget a Dráván. Index. Hozzáférés ideje: 2012. november 6.  
  4. pecsistop.hu (2012. november 6.). Vasútvonalat is veszélyeztethet a Dráva áradása. Pécsistop. Hozzáférés ideje: 2012. november 8.  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dráva témájú médiaállományokat.