Dráva
| Dráva | |
 |
|
| A Dráva Maribor alatt | |
| Közigazgatás | |
| Országok |
 Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 749 km |
| Forrásszint | 1228[1] m |
| Vízhozam | 200 – 653 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 40 095 km² |
| Forrás | Olaszország, Dobbiaco - San Candido |
| Torkolat | Duna, Almás mellett Horvátországban |
| Elhelyezkedése | |
 |
|
A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal. Magyarország és Horvátország határfolyója.
Tartalomjegyzék |
Folyása [szerkesztés]
Dél-Tirolban, Dobbiaco (németül Tobblach) és San Candido (németül Innichen) között ered 1228[2] méteres magasságban. Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot és Magyarországot érintve ömlik a Dunába, Almás közelében.
A Duna és a Dráva által közrezárt terület neve Drávaszög. A két folyó találkozásánál van a híres Kopácsi rét, számos védett madár költő-, pihenő- és telelőhelye.
Mellékfolyói [szerkesztés]
Vízjárása [szerkesztés]
Közepes vízhozama Maribornál 300 m³/s, míg a torkolatánál 653 m³/s. A szlovén szakaszon mért rekord árvizet 1965-ben regisztrálták, ekkor 2600 m³/s vízhozamot mértek. 2012. november 5-én az osztrák és szlovén vízgyűjtőkön lehullott kiadós esőzést következtében Szlovéniában a rekordot meghaladó 2900 m³/s, Horvátországban 3100 m³/s vízhozamot mértek.[3]
A magyar szakaszon 1900 óta a legnagyobb árhullám 1972 nyarán volt. Az addigi legnagyobb észlelt vízszintek a következők voltak: Őrtilosnál 476 cm, Barcson 618 cm, Szentborbáson 634 cm, Drávaszabolcson 596 cm volt. 1972-t követően a legjelentősebb, de a korábbiaknál kicsit kisebb vízszintet mértek 1993-ban. Ekkor Barcson 437 cm, Drávaszabolcson 504 cm volt a tetőző érték. A 2012-es árvíz magyar szakaszra némileg ellapul az osztrák területek rendkívül magas vízszintjéhez képest, de még így is várhatóan Őrtilosnál az eddig észlelt legnagyobb vízszinteket meg fogja haladni.[4]
Gazdasági jelentősége [szerkesztés]
A folyó teljes hossza 749 km, ám ebből mindössze 90 km hajózható.
Az 1930-as évektől a folyón 16 vízierőmű épült – ebből 11 Ausztriában, 8 Szlovéniában és 3 Horvátországban. A vízierőművek kiépültével nagy mértékben csökkent az áradásveszély a folyó mentén. Egyúttal azonban a hordalékát sem képes tovább hordani, ezáltal a meder mélyül, a folyó alatti vízkészlet szűrő rendszer veszélyeztetve van.
Jelentősebb települések a folyó mentén [szerkesztés]
- Lienz,
- Spittal an der Drau,
- Villach,
- Dravograd,
- Maribor,
- Ptuj,
- Ormosd,
- Varasd,
- Barcs,
- Valpó,
- Eszék.
- Drávaszabolcs,
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ www.drava.shp.hu - Ökotúrák a Dráva mentén
- ↑ Az 1228 m a www.drava.shp.hu című oldal szerinti adat; a Pallas nagy lexikona szerint a forrás 1670 m magasan van.
- ↑ MTI (2012. november 5.). Az évszázad árvize fenyeget a Dráván. Index. Hozzáférés ideje: 2012. november 6.
- ↑ pecsistop.hu (2012. november 6.). Vasútvonalat is veszélyeztethet a Dráva áradása. Pécsistop. Hozzáférés ideje: 2012. november 8.
Források [szerkesztés]
- (olaszul) Fiumi.com
