Drávaköz
A Drávaköz horvátul Baranjska lesna zaravan, azaz „baranyai löszhát”) a Dráva és a Duna közötti területnek elsősorban a tudományos irodalomban használt megnevezése[forrás?]. Egyéb elnevezései: Drávaszög, Drávazug, Baranyai Hegyalja. Az egykori Magyar Királyságban Dél-Baranya vagy Alsó-Baranya néven is emlegették, mivel a terület a történelmi Baranya vármegye déli részét alkotta. Ma nagyrészt Horvátország északkeleti régióját képezi, egy kisebb területe pedig Magyarországhoz tartozik (Béda-Karapancsa).
A Drávaszög kifejezést ma már főleg a horvátországi terület megnevezésére alkalmazzák, amelyet a Duna-Dráva és a magyar-horvát államhatár ölel át. Tehát a Drávaszög és a Drávaköz ma nem teljesen azonos fogalom! Ez a terület ezenkívül Baranya-háromszög vagy Baranyai háromszög néven is ismert, Horvátországban pedig egyszerűen csak a Baranya (Baranja) névvel jelölik.
Tartalomjegyzék |
Földrajza [szerkesztés]
A horvátországi Drávaszög teljes területe 114 742 hektár.
A Drávaköz legészakibb része Magyarországon található, a Duna jobb oldalán, Mohács és az országhatár között. Ez a Béda-Karapancsa tájegység bédai része, és a Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik. A Béda-Karapancsa tájegység 10 500 hektár kiterjedésű, ebből 3700 hektár fokozottan védett.
A Drávaköz tengerszint feletti magassága átlagosan 78-85 méter feletti. Legmagasabb pontja a Báni-hegy (245 m.) Talaját mocsári üledék, por, agyag, tőzeg, finom homok, lösz alkotják.
A területet az Alföld kontinentális éghajlata jellemzi.
Kialakulása [szerkesztés]
A pliocén végén az Ős-Duna több ágra szakadva a Kisalföldről dél felé, a Szlavón-maradványtó irányába tartott. Itt egyesülve a Dráva és más folyók őseivel, végül az Ős-Tiszával, a Vaskapu-szoroson keresztül hagyta el a Kárpát-medencét. A középső pleisztocénre a Duna és Dráva folyók között ez a kapcsolat a feltöltődések és a tektonikus mozgások eredményeképpen fokozatosan megszűnt. A Duna kelet felé, a visegrádi szűkületen át talált utat magának, és nagyjából a Szeged-Belgrád-Vaskapu irányt tartva vette fel először a Kárpátok folyóit (Ős-Tisza, Ős-Maros), majd az Ős-Drávát és Ős-Szávát. A kialakult rend a holocén elejére lassan újból átrendeződött, és a Vácnál délre forduló folyó a Dunántúl peremének süllyedékeit elfoglalva újból évmilliókkal azelőtti torkolatvidékének közelében találkozott a Drávával. Ezzel kialakult a Drávaköz vizekkel szabdalt varázslatos világa.
Élővilága [szerkesztés]
- A Drávaszögben megtaláljuk a tipikus sztyeppi vegetációra jellemző fajokat, például Bellyén a temetőben előfordul a Horvátországban egyáltalán nem gyakori fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis nigricans), a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) vagy a törpe mandula (Amygdalus nana).
- A Kopácsi-rét Természetvédelmi Terület[1] a Drávaszög keleti felében húzódik, viszonylag nagy kiterjedésű ártéri puhafás és keményfás ligeterdőkkel büszkélkedhet. Nagyvadak nem hiányoznak a területről, így előfordul a szarvas (Cervus elaphus), őz (Capreolus capreolus), vaddisznó (Sus scrofa). A vadmacska (Felis silvestris), a vörös mókus (Sciurus vulgaris) kiemelendő még. A Kopácsi rét egyébként elsősorban gazdag madárvilágáról híres. Mintegy 293 madárfajt figyeltek már meg a területen. Igen fontos élő-, költő-, táplálkozó hely. Rétisas (Haliaetus albicilla) állománya szépen növekszik az utóbbi években. Több fekete gólya (Ciconia nigra) és réti fülesbagoly (Asio flammeus) pár költ a területen. A Kopácsi-rét Európa második legnagyobb ívóterülete, számos halfaj fordul itt elő. A rovarfauna még viszonylag szegényesen van feltárva.
- A Drávaszög falvainak többségében a fokozottan védett gyöngybagoly (Tyto alba) is előfordul. Ezen kívül a macskabagoly (Strix aluco), erdei fülesbagoly (Asio otus) és kuvik (Athene noctua) is költ. A védett ragyás futrinka (Carabus cancellatus) Laskó településről is előkerült. Közönséges a meghonosodott bivalykabóca (Stictocephala bisonia). A településeken igen nagy számban fordul elő a nyest (Martes foina).
A Drávaszögben zajló önkéntes fajvédelmi program a gyöngybagolyvédelem.[2]
- A Drávaszög élővilágát gazdagítja a löszhátvonulatra jellemző tipikus növényzet is. Ennek részeként számos, Horvátországban csak itt előforduló növényt találtak, ilyenek például a szagtalan rezeda (Reseda inodora), a törpe nőszirom (Iris pumila), és a taréjos búzafű (Agropyron cristatum).
Kultúra [szerkesztés]
Rendezvények [szerkesztés]
Kopácsi halásznapok; 3 napos rendezvény. Évről évre exponenciális növekedést mutató részvédteli arány. Több, mint 2 tonna hal fogy egy hétvége alatt. Magyarországi vendég sztár szokott fellépni és több népi tánccsoport.
Gasztronómia [szerkesztés]
Helyi specialitásként megemlítendő a mundéros csuka és a csiptetős ponty.
Települések [szerkesztés]
Az alábbi települések a horvátországi Baranyához tartoznak:
- Pélmonostor község (10 986)
- Pélmonostor (Beli Manastir) - 8 661
- Baranyavár (Branjin Vrh) - 1 189
- Benge (Šumarina) - 567
- Cukorgyár (Šećerana) - 559
- Dárda község (7 062)
- Bellye község (5 480)
- Hercegszöllős község (5 186)
- Darázs község (3 356)
- Kiskőszeg (Batina) - 1 048
- Dályok (Duboševica) - 690
- Darázs (Draž)- 623
- Izsép (Topolje) - 473
- Hercegmárok (Gajić) - 354
- Nagybodolya (Podolje) - 168
- Laskafalu (Čeminac) község (2 856)
- Baranyaszentistván (Petlovac) község (2 743)
- Kácsfalu (Jagodnjak) község (2 537)
- Baranyabán (Popovac) község (2 427)
Jegyzetek [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
- Lábadi Károly, Dr.sc.: Drávaszög Ábécé. Eszék-Bp. 1996. ISBN 9536265007, HU ISBN 9630467135
- Lábadi Károly, Dr.sc.: Drávaszög Lexikon. Eszék-Bp. 2008. ISBN 9789537366087
