1993

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

1993 más naptárakban

Gergely-naptár	1993
Ab urbe condita	2746
Örmény naptár	1442 ԹՎ ՌՆԽԲ
Bahá’í naptár	149 – 150
Berber naptár	2943
Buddhista naptár	2537
Kínai naptár	4689–4690
Japán naptár	2653 (Jimmu-korszak)
Burmai naptár	1355
Bizánci naptár	7501 – 7502
Kopt naptár	1709 – 1710
Etióp naptár	1985 – 1986
Zsidó naptár	5753 – 5754 (Zsidó év) | 5754
Hindu naptárak
- Vikram Samvat	2048 – 2049
- Shaka Samvat	1915 – 1916
- Kali juga	5094 – 5095
Holocén naptár	11993
Iráni naptár	1371 – 1372
Muszlim naptár	1413 – 1414
Koreai naptár	4326
Thai szoláris naptár	2536

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek

Évek: 1988 – 1989 – 1990 – 1991 – 1992 – 1993 – 1994 – 1995 – 1996 – 1997 – 1998

Tartalomjegyzék 1 Események 2 Az év témái 2.1 1993 a filmművészetben 2.2 1993 a tudományban 2.3 1993 a légi közlekedésben 2.4 1993 a vasúti közlekedésben 2.5 1993 az irodalomban 2.6 1993 a zenében 2.7 1993 a sportban 2.8 1993 a jogalkotásban 2.9 1993 a televízióban 2.10 1993 új világörökségi helyszínei 3 Születések 4 Halálozások 5 Nobel-díjak 6 Jegyzetek

[szerkesztés] Események

• január 1. – Csehszlovákia két önálló országra, Csehországra és Szlovákiára bomlik.
• január 2. – Békekonferencia kezdődik Genfben a Vance–Owen, majd Owen–Stoltenberg béketervről.
• január 3. – George Bush és Borisz Jelcin elnök aláírja Moszkvában a START-II szerződést arról, hogy tovább csökkentik az amerikai és az orosz hadászati támadó fegyvereket az összes több-robbanófejes ICBM felszámolásával, és hadászati nukleáris készleteik kétharmaddal való csökkentésével.
  

  

  George Bush és Borisz Jelcin a START-II aláírásakor
• január 14. – A szövetségesek megállapodnak azokról a tervekről, amelyekkel érvényt szerezhetnek a Bosznia-Hercegovina fölötti tiltott repülési övezetben a légtérzárlat betartásának, amennyiben erre a feladatra felkérést kapnak az ENSZ-től.
• január 21. – A NATO európai legfelsőbb parancsnoka (SACEUR), valamint Franciaország és Németország fegyveres erőinek vezérkari főnöke egyezményt ír alá azokról a feltételekről, amelyek alkalmazása révén az Európa Hadtest a Szövetség keretén belül működhet.
• január 22. – A Horvát Hadsereg (HV) elfoglalja a maslenicai hídfőállást és a zemuniki repülőteret.
• január 31. – Habsburg Károly – Habsburg Ottó fia – és Francesca Thyssen–Bornemisza bárónő a stájerországi Mariazellben házasságot köt.
• február 4. – Fehéroroszország ratifikálja a START-I szerződést.
• február 24. – A NATO főtitkára nyilatkozatot ad ki, amelyben támogatja az ENSZ döntését a humanitárius segítség légi úton történő eljuttatásáról Bosznia keleti részébe.
• február 26.
  • Terroristák bombát robbantanak a New York-i Világkereskedelmi Központban.
  • A NATO–központban rendkívüli miniszteri ülést tart az Észak-atlanti Tanács, amelyen részt vesz Warren Christopher új amerikai külügyminiszter.
• március 8–9. – Sir Richard Vincent tábornagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke hivatalos látogatást tesz Albániában.
• március 10. – Az Észak-atlanti Tanács utasítja a NATO katonai szerveit, hogy az ENSZ Bosznia-Hercegovinára vonatkozó béketervének lehetséges végrehajtására vonatkozóan rendkívüli intézkedési lehetőségeket dolgozzanak ki.
• március 15. – Észak-Korea kiutasítja a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (IAEA) ellenőreit, és bejelenti az Atomsorompó Egyezményből (NPT) való kilépéséről szóló szándékát.
• március 26. – Antonín Baudyš cseh védelmi miniszter a NATO–központban megbeszélést folytat a NATO főtitkárával és a Katonai Bizottság elnökével.
• április 2. – Az Észak-atlanti Tanács utasítja az európai legfelsőbb parancsnokot (SACEUR), hogy tegye meg az előkészítő intézkedéseket az ENSZ 816. számú határozatának végrehajtására, amely jóváhagyja, hogy szerezzenek érvényt a bosznia-hercegovinai légtérzárlat betartásának.
• április 3–4. – Vencouverben az első amerikai–orosz csúcsértekezleten találkozik Bill Clinton és Borisz Jelcin elnök.
• április 12. – Az ENSZ BT 816. sz. határozatának felhasználása és az Észak-atlanti Tanács április 8-i döntése értelmében megkezdik a boszniai repülési tilalom betartását célzó NATO–műveletet. (Ezen több szövetséges ország harci és megfigyelő repülőgépe, valamint a NATO repülőgépfedélzeti korai riasztó kötelékének (NAEWF) repülőgépei vesznek részt!)
• április 22. – Boutros Boutros-Ghali ENSZ– és Manfred Wörner NATO–főtitkár Brüsszelben megbeszélést folytat az egykori Jugoszláviában kialakult helyzetről, a NATO békefenntartási szerepéről, valamint a NATO és az ENSZ közötti kapcsolatokról általában.
• április 25. – Albániába látogat II. János Pál pápa, és ott új püspököket szentel fel.
• április 30. – A CERN bejelentette, hogy a Világháló mindenki számára szabad és ingyenes.
• május 17. – Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter látogatást tesz a NATO–központban.
• május 22. – Az ENSZ BT tagjai (Franciaország, Oroszország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és az USA) Bosznia-Hercegovinára vonatkozó közös akcióprogramot jelentenek be a harcok beszüntetése céljából, amely intézkedéseket tartalmaz a „védett területekre”.
• május 30. – II. János Pál pápa „Hungarorum gens” kezdetű bullájával megváltoztatja a magyar katolikus egyház szervezeti felépítését. (Az érsekségek számát háromról négyre emelte, új érsekséggé és metropolitai székhellyé tette a veszprémi püspökséget. A Dunántúlon a veszprémi egyházmegyéből létrejött a Kaposvári Egyházmegye, a Tiszántúlon pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéket magába foglalva megalakult a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye. Módosultak a többi egyházmegyék határai, hogy kiegyenlítődjenek a létszám- és területbeli különbségek. A Kalocsai Főegyházmegye elnevezése Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyére, az esztergomié Esztergom-Budapesti Főegyházmegyére változott.)
• június 9. – Narihito japán trónörökös – Akihito császár fia – házassága Masako Ovada diplomatával.
• június 18. – Az ENSZ BT jóváhagyja, hogy a boszniai válság átterjedésének megelőzése érdekében 300 amerikai katonát vezényeljenek Macedóniába, hogy csatlakozzanak az ott lévő 700 fős ENSZ–erőkhöz.
• június 28–30. – Sir Richard Vincent tábornagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke hivatalos látogatást tesz Csehországban.
• június 30. – A Közlekedési Minisztérium létrehozta a Magyar Államvasutak Részvénytársaságot.
• július 22. – Fehéroroszország – nukleáris fegyverrel nem rendelkező államként – hivatalosan is csatlakozik az Atomsorompó Egyezményhez.
• augusztus 1–11. – Mir Sada békemenet Boszniában a háború idején, a történelemben egyedülálló erőszakmentes akció egy háború megállítására
• augusztus 6. – II. János Pál pápa kiadja a „Veritatis splendor” (Az igazság fénye) kezdetű enciklikáját az emberről, az emberi élet védelméről és a keresztény erkölcsről.
• augusztus 9.
  • Letette alkotmányos esküjét és ezzel hivatalosan is elfoglalta a belga trónt II. Albert belga király.
  • Az Észak-atlanti Tanács jóváhagyja a bosznia-hercegovinai légicsapások műveleti opcióit a Tanács augusztus 2-án történt bejelentése alapján, amelyet az ENSZ főtitkárának jóváhagyásával hajtanak végre.
• augusztus 24. – A boszniai horvátok kikiáltják a „Hercegboszniai Horvát Köztársaságot”. (A „közösségnek” nevezett elődjétől eltérően nyíltan szembefordul Szarajevóval.)
• augusztus 31. – Oroszország befejezi csapatai kivonását Litvániából.
• szeptember 4–10. – A függetlenné vált balti köztársaságokba – Litvániába, Lettországba és Észtországba – látogat II. János Pál pápa. (Az apostoli látogatás során megemlékezett a Szibériába deportált 275 ezer katolikus hívőről.)
• szeptember 21.
  • Borisz Jelcin orosz elnök felfüggeszti a parlamentet, és december 11–12-ére új választásokat ír ki.
  • Aleksandr Ruckoj alelnök és Ruszlan Haszbulatov parlamenti elnök más keményvonalas politikát folytatókkal együtt megszállják az orosz elnökségi épületet.
  • Castel Gandolfóban magánkihallgatáson fogadja Israel Meir Laut, Jeruzsálem askenázi főrabbiját.
• szeptember 27. – Fikret Abdić kikiáltja – az elvben Bosznián belüli – „Nyugat-Boszniai Autonóm Tartományt”.
• október 4.
  • A Borisz Jelcin orosz elnökhöz hű csapatok harckocsikkal és gépágyúval támadják az orosz parlamentnek az elnökségi palotában létesített főhadiszállását, és kiűzik az épületet elfoglaló, Jelcin reformprogramját ellenző keményvonalas parlamenti erőket.
  • A Biztonsági Tanács további hat hónapra meghosszabbítja az ENSZ–békefenntartó erők horvátországi és boszniai megbízatását.
• november 1. – Életbe lép a maastrichti szerződés.
• november 3. – Fodor Gábor kilép a Fideszből, és lemond képviselői mandátumáról.
• november 6. – A MIÉP első országos gyűlésén Horváth Lajost a párt ügyvezető elnökévé, Csurka Istvánt pedig társelnökévé választják.
• november 8. – Horvát tüzérség lerombolja a 16. században épült Öreg-hidat Mostarban (Bosznia-Hercegovina).
• november 8. – Ungár Klára és Molnár Péter elhagyja a Fidesz-frakciót, és lemond mandátumáról.
• november 14. – A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elfogadja a gazdaság gyorsított ütemű piacosításának programját, melynek következtében az országba megkezdődik a külföldi tőke beáramlása.
• november 18. – Elfogadják Dél-Afrikában az új alkotmányt, így több, mint 300 évnyi fehér uralom után a feketék is megkapják az alapvető emberi jogokat.
• november 20. – Az Arab Liga tagja lesz a Comore-szigetek.
• december 2. – Az Észak-atlanti Tanács miniszteri ülésén a NATO külügyminiszterei megvitatják a Partnerség a Békéért koncepcióját és a kapcsolódó javaslatokat, az 1994. januári csúcsértekezlet előkészítése keretében.
• december 3. – A NACC miniszteri ülésén a NATO és a NACC külügyminiszterei elfogadják a NACC békefenntartási együttműködéssel foglalkozó ad hoc csoportjának második jelentését, valamint a NACC 1994. évi munkatervét.
• december 8. – A CEEPUS (Central European Exchange Program for University Studies – közép-európai mobilitási program) megalapítása.
• december 12. – Elhunyt Antall József, aki a politikai rendszerváltás óta az első felelős magyar miniszterelnök volt.
• december 30. – Izrael és a Vatikán elismerik egymást, felveszik a diplomáciai kapcsolatot.

[szerkesztés] Az év témái

[szerkesztés] 1993 a filmművészetben

[szerkesztés] 1993 a tudományban

[szerkesztés] 1993 a légi közlekedésben

[szerkesztés] 1993 a vasúti közlekedésben

[szerkesztés] 1993 az irodalomban

• Somlyó György – Füst Milán vagy a lesütött szemű ember (tanulmány), Balassi

[szerkesztés] 1993 a zenében

• Ace of Base: Happy Nation
• Blind Guardian: Tokyo Tales
• Bonnie Tyler: Silhouette in Red
• Cseh Tamás–Bereményi Géza: Nyugati pályaudvar
• Deep Purple: The Battle Rages On
• Depeche Mode: Songs of Faith and Devotion
• Edda Művek: Szellemvilág
• Eros Ramazzotti: Tutte storie
• Janet Jackson: janet.
• Laura Pausini: Laura Pausini
• Marcus Miller: The Sun Don't Lie (november 18.)
• Mariah Carey: Music Box
• Meat Loaf: Bat Out of Hell II. Back Into Hell
• Napoleon Boulevard: Jó lenne, ha jó lenne
• Nirvana: In Utero
• Pearl Jam: Vs.
• Pet Shop Boys: Very
• Presser Gábor-Dés László: Nagy utazás
• Robert Plant: Fate of Nations
• Sepultura: Chaos A.D.
• The Offspring: Ignition
• Toni Braxton: Toni Braxton

[szerkesztés] 1993 a sportban

[szerkesztés] 1993 a jogalkotásban

[szerkesztés] 1993 a televízióban

• Március 8-án az amerikai MTV először sugározza a Beavis és Butt-headet.

[szerkesztés] 1993 új világörökségi helyszínei

[szerkesztés] Születések

• január 16. – Orosz Szilveszter magyar jégkorongozó
• január 25. – Döbrösi Laura, magyar énekes- és színésznő
• február 25. – Mary Beth Dunnichay amerikai műugró
• március 7. – Misek Levente, magyar kosárlabdázó^[1]
• április 22. – Kapás Boglárka, magyar úszónő
• május 2. – Kővári Dániel, magyar golfozó
• május 24. – Oliver Davis, amerikai színész
• augusztus 8. – Miskolczi Márk magyar jégkorongozó

[szerkesztés] Halálozások

• január 6. – Gaál József bugaci főintéző (* 1904)
• január 6. – Rudolf Nurejev, orosz balett táncos (* 1938)
• január 17. – Vámos Imre, író, újságíró (* 1927)
• január 20. – Audrey Hepburn, a 20. század egyik leghíresebb színésznője (* 1929)
• január 23. - Péter Gábor, (Eisenberger Benjámin), az ÁVH egykori vezetője (* 1906)
• január 31. - Ruzicskay György, festőművész (* 1896)
• február 5. – Joseph Mankiewicz, amerikai iró, Oscar-díjas filmrendező (* 1909)
• február 7. – Mensáros László, színész, rendező (* 1926)
• február 14. – Bacsik Elek, dzsesszgitáros (* 1926)
• március 9. – Kolbenheyer Tibor geofizikus, asztrofizikus, az MTA tagja (* 1917)
• március 18. – Gyetvai Elemér, világbajnok asztaliteniszező (* 1927)
• április 4. – Alfred Mosher Butts, a Scrabble (Betűtorony) nevű játék feltalálója (* 1899)
• április 5. – Juhász-Nagy Pál, ökológus, akadémikus (* 1935)
• április 10. – Juhász Gyula történész, az MTA tagja (* 1930)
• május 2. – id. Máthé Imre botanikus, agrobotanikus, az MTA tagja(* 1911)
• május 24. – Cseres Tibor, író (* 1915)
• május – Lengyel Árpád, olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó (* 1915)
• június 5. – Conway Twitty, amerikai country énekes (* 1933)
• június 19. – William Golding, Nobel-díjas angol író, költő (* 1911)
• július 10. – Kun Péter, az EDDA gitárosa (* 1967)
• július 17. – Dunay Pál, Európa-bajnok vívó (* 1909)
• július 31. - I. Baldiun, belga király (* 1930)
• augusztus 5. – Vertel József, grafikusművész, bélyegtervező (* 1922)
• szeptember 2. – Baróti Géza, író, újságíró (* 1914)
• szeptember 14. – Bólya Péter, író (* 1944)
• szeptember 17. – Suka Sándor, magyar színművész (* 1921)
• szeptember 20. – Erich Hartmann, német katonatiszt, minden idők legeredményesebb (352 légi győzelem) vadászpilótája (* 1922)
  

  

  River Phoenix
• október 7. – Ferdinandy Mihály, író (* 1912)
• október 11. – Lőrincze Lajos, nyelvész (* 1915)
• október 18. – Feleki Kamill, Kossuth-díjas színművész (* 1908)
• október 31. – Federico Fellini, olasz filmrendező, forgatókönyvíró (* 1920)
• október 31. – River Phoenix, amerikai színész (* 1970)
• november 11. – Gulyás György, magyar karnagy, zenetanár (* 1916)
• november 14. – Béres András, magyar néprajzkutató (* 1928)
• november 16. – Lucia Popp, szlovák operaénekesnő (* 1939)
• december 4. – Frank Zappa, amerikai zeneszerző, gitáros (* 1940)
• december 5. – Trauner Sándor, magyar származású francia festőművész, Oscar-díjas díszlettervező (* 1906)
• december 12. – Antall József, politikus, miniszterelnök (* 1932)

[szerkesztés] Nobel-díjak

Fizikai	Russell A. Hulse és Joseph H. Taylor Jr. amerikai fizikusok
Kémiai	Kary B. Mullis amerikai és Michael Smith kanadai kémikus
Orvosi-fiziológiai	Richard J. Roberts angol és Phillip A. Sharp amerikai kémikusok
Irodalmi	Toni Morrison amerikai írónő
Béke	Nelson Mandela és Frederik Willem de Klerk
Közgazdasági	Robert W. Fogel és Douglass C. North amerikai közgazdászok

[szerkesztés] Jegyzetek