Őrtilos
| Őrtilos | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Kistérség | Csurgói | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Kunos Zoltánné[1] | ||
| Irányítószám | 8854 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 549 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 25,99 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,12 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Őrtilos
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Őrtilos
Pozíció Somogy megye térképén
|
|||
| Őrtilos weboldala | |||
Őrtilos egy község Somogy megyében, a Csurgói kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Drávától mintegy 2 km-re; a Nagykanizsa–Barcs–Pécs-vasútvonal mellett (az állomás a falutól kb. 3 km-re, Szentmihályhegynél van).
[szerkesztés] Története
Őrtilos nevét először az 1400-as évek legelején említik oklevelek EWR formában. Földbirtokosai az idők során gyakran változtak. Az 1700-as évek elején a leírások Őr-t (Eör), mint római katolikus horvát falut említik. Manapság a községben fellelhető vezetéknevek (például Navracsics, Iváncsics, Kalinics, Spolarics) egyértelműen utalnak ezekre az időkre. Az 1760-as években már megindulnak magyar bevándorlások a faluba. Ebben az időszakban a leírásokban már két néven is említik, néha Őr, néha pedig Tilos néven. Ezeket még az 1800-as évek végén is felváltva használják különböző okmányokon. Nevében az Őr a középkorban itt élő határvédő őrök lakhelyére és birtokára utal, a későbbi Tilos pedig feltehetően tilos területet jelentett.
Szentmihályhegy, az akkor még Légrádhegyen (Légrád a Dráva túloldalán, ma Horvátország területén található község) 1740-ben felépített Szent Mihályról elnevezett falazott kápolnáról kapta ma is használatos nevét. 1848. szeptember 14-én Jellasics horvát bán seregeinek egyik drávai átkelési pontja Légrádhegy volt. Ma is láthatók azok a földsáncok, amiket ástak az itteni ágyúk védelmére. Korabeli hadijelentésekből kiderül, hogy Perczel Mór személyesen vezényelte a magyar sereget Légrádhegyen. Szentmihályhegy ma Őrtilos község része, de 1949-ig jelentős része a Légrádban élők birtoka volt és át is járhattak azt művelni.
[szerkesztés] Nevezetességei
Ezen a helyen torkollik a Mura folyó a Drávába, ami Őrtilos környékét a természetkedvelők, természetbúvárok paradicsomává teszi. Innen indulnak a vízitúrázók kalandos útjukra, és itt halad el a „Három folyó” nemzetközi kerékpártúra útvonala is. A Szentmihályhegyen épült templomtól gyönyörű kilátás nyílik a kanyargó folyóra, a változatos arculatú ártéri erdőkre, apró zátonyokra. A hegyről az ártéren át vezet az “Őrtilosi Tanösvény”, bemutatva a terület természeti értékeit. A Drávát kísérő magaspart őrtilosi szakaszának egyik legszebb panorámát nyújtó pontján található a Fesztung, az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékhelye. A piros kereszttel jelzett túraútvonalon található az a feltételezett Új-Zrínyivár, amivel az egykor Zrínyi Miklós által építtetett palánkvárnak, illetve a hazát védelmező hadvezérnek állítottak méltó emléket.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- Bishof J. A. (2003): A török idők utáni első plébánia a Mura és a Dráva összefolyásánál 1750-től
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||
 |
Ez a Somogy megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
