Ausztria
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: nincs | |||||
| Himnusz: Land der Berge, Land am Strome | |||||
 |
|||||
| Főváros | Bécs |
||||
| Államforma | szövetségi köztársaság | ||||
| - Szövetségi elnök | Heinz Fischer | ||||
| - Kancellár | Werner Faymann
|
||||
| Hivatalos nyelv | német (osztrák változata) helyileg: szlovén, horvát, magyar |
||||
| Függetlenség | 1955. július 27. | ||||
| - Semlegességi nyilatkozat | 1955. október 26. | ||||
| Csatlakozás az EU-hoz | 1995. január 1. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 83 870 km² (113.) | ||||
| - Víz (%) | 1,3 | ||||
| Népesség | |||||
| - 2007 évi becslés | 8 316 487 (93.) | ||||
| - 2001 évi népszámlálás | 8 184 691 | ||||
| - Népsűrűség | 97 fő/km² | ||||
| GDP | 2008 (forrás: IMF) | ||||
| - Összes | 415 321 millió USD (25.) PPP: 328 679 |
||||
| - Egy főre jutó | 44 851 USD (12.) PPP: $39 000 |
||||
| HDI (2005) | 951 (14.) – magas | ||||
| Pénznem | euró (EUR) |
||||
| Időzóna | közép-európai idő (UTC+1) | ||||
| - Nyári időszámítás | közép-európai nyári idős (UTC+2) | ||||
| Internet TLD | .at |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | A | ||||
| Hívószám | +43 |
||||
| Az Európai Unió, az ENSZ, az EBESZ és az OECD tagja. | |||||
|
|||||
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich) Közép-Európában található demokratikus köztársaság. Északról Németország és Csehország, keletről Szlovákia és Magyarország, délről Szlovénia és Olaszország, nyugatról pedig Svájc és Liechtenstein határolja. Fővárosa Bécs.
Az ország 1955 óta tagja a ENSZ-nek és 1995 óta az Európai Uniónak is. További szervezeti tagságai: WTO, Békepartnerség, NYEU, EBESZ, IMF, OECD.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
Ausztria Közép-Európa déli részén, a Duna felső szakasza mentén fekszik. Területének felét magashegységek, harmadát középhegységek uralják és csak alig ötödére terjednek a medencék, illetve az alacsonyabb dombvidékek.
Ausztria területén öt tájegységet különíthetünk el:
- Bécsi-medence: A Kárpátok és a Keleti-Alpok északi mészkőhegyei által közrefogott Bécsi-medence területén a mélyre süllyedt ókori kristályos kőzeteket közép- és harmadkori tengeri üledékek borítják. Déli határa a Wechselgebiet és a Bucklige Welt dombos tája, illetve a Steinfeld. A Duna a tájat egy északi mezőgazdasági és egy déli ipari területre osztja.
- Osztrák-gránitfennsík: A Dunától északra eső területet a Cseh-masszívum déli része, az Osztrák-gránitfennsík foglalja el, amely óidei kristályos kőzetekből (gránit, gneisz) áll. A Duna vonaláig húzódik dél felé, helyenként át is lépve azt. Átlagosan 300-600 m magasságú területén erdőségek termékeny mezőgazdasági tájakkal váltakoznak. Két ismert vidéke a Weinviertel, a borok hazája, és a Waldviertel, az erdők tájegysége. A Duna és a March között a Morva-mező, azaz Marchfeld fekszik. A táj déli részén a Duna völgyének áttörései sorakoznak, a Passaui-völgy, a Wachau, a Nibelungengau és a Strundengau.
- Észak-burgenlandi-teknő: közvetlenül az Alpokhoz csatlakozó táj, itt helyezkedik el a lefolyástalan Fertő tó, melyet apró szikes tavak fognak körbe.
- Keleti-Alpok: Ausztria legnagyobb kiterjedésű tája, melyet szélesen és részarányosan elhelyezkedő nyugat–keleti csapásirányú vonulatok jellemeznek. A Keleti-Alpok több övezetből áll:
- Az északi üledékes övezet az Északi Mészkő-Alpok, melynek részei: a Lech-völgyi-Alpok, az Allgäui-Alpok, az Észak-tiroli Alpok, a Salzburgi-Alpok és a Stájer–Alsó-ausztriai-Mészkő-Alpok.
- A középső kristályos övezet a Központi-Alpok, melynek részei: a Silvretta, az Ötz-völgyi-Alpok, a Stubai-Alpok, a Zillervölgyi-Alpok, a Magas-Tauern, az Alacsony-Tauern és a Gurk-völgyi-Alpok.
- A kristályos övezettől délre húzódik a Déli Mészkő-Alpok, melynek részei: a Gailtali-Alpok, a Karni-Alpok és a Karavankák.
- Elő-Alpok és Kelet-Stájer dombvidék: Az alpi vonulatokat északról harmadkori dombvidék kíséri. Ez az Elő-Alpok. A hajdani gleccserek által lerakott morénatakarót a Duna mellékfolyói hullámos dombvidékké szabdalták fel. A központi kristályos vonulat és a déli mészkőövezet között a jégkorszaki morénák által felduzzasztott tavakban bővelkedő Klagenfurti-medence és a harmadkori üledékekkel borított Grazi-medence helyezkedik el. E vidéket a Rába, a Mura és a Dráva változatos dombvidékké formálta.
Legmagasabb pont: Grossglockner (3797 m, Magas-Tauern, Központi-Alpok)
Legalacsonyabb pont: Fertő tó (Neusiedler See) (115 m)
[szerkesztés] Vízrajz
Folyói: Legjelentősebb folyója a Duna (Donau) (350 km), vízgyűjtő területe az egész ország 96%-ára terjed ki. Kivétel Vorarlberg (a Rajna vízgyűjtője); a Mühlviertel és a Waldviertel (az Elba és a Moldva vízgyűjtője). A Duna Passaunál lép be Ausztriába, majd 350 km-t tesz meg az ország területén belül nyugat–keleti irányba. Leghosszabb jobboldali mellékfolyói: a Lech, az Inn (360 km), a Traun, az Enns és az Ybbs, valamint a Dráva (Drau) a Murával (Mur) és az Mürzzel. Baloldali mellékfolyói kisebbek, mint például a Krems és a March. Az alpesi folyók nem hajózhatók, de fontosak a vízerőművek és a faúsztatásra alkalmasságuk miatt.
Tavai: Ausztria Európa egyik vizekben igen gazdag országa, több mint 9000 tó fekszik az ország területén. Több ország is osztozik két taván, mely két végén terül el:
- A Fertő-tó (Neusiedler See) – 232 km² keleten, Ausztria és Magyarország közös tava. Közép-Európa egyetlen sztyeppei tavaként ismerjük. Vízfelülete 320 km², szélessége 5–15 km, hosszúsága 35 km, mélysége 1-1,8 m.
- A Bodeni-tó (Bodensee) – 539 km², nyugaton, Ausztria, Svájc és Németország közös tava. A legmélyebb alpesi tó. Fő táplálója és levezetője a Rajna. Legfontosabb kikötője Ausztriában Bregenz.
A számtalan tó közül a Salzkammerguti-tóvidék és a Karintiai-tóvidék jelentős vonzerővel rendelkezik.
- A Salzkammerguti-tóvidék Stájerországban és Salzburg tartományban fekszik, tavai: a Traunsee 25,7 km2, Ausztria második legnagyobb beltava, az Atter-tó (Attersee) 46,7 km² a jégkori eredetű tavainak legnagyobbika és Ausztria második legnagyobb tava, a Hallstatti-tó (Halstättersee), az Altaussee, a Grundlsee, a Mondsee, a Wolfgang-tó (Wolfgangsee), a Fuschlsee, a Wallersee, a Hintersee, a Trumersee, a Prebersee, a Putterersee, a Stausee, …
- A Karintiai-tóvidék Karintia tartományban helyezkedik el, tavai: nagyobbak a Wörthi-tó (Wörthersee), Karintia legnagyobb és egyik legmelegebb tava, az Ossiachi-tó (Ossiacher See), a Millstatti-tó (Millstätter See), éa a Weißensee. Kisebbek a Felder See, a Faaker See, a Klopeiner See, a Keutschacher See, az Afritzer See, a Presseger See… Jégkori gleccserek vájta medencékben, mélyedésekben alakultak ki.
[szerkesztés] Éghajlat
Az ország éghajlati adottságai igen különbözőek. Az Alpok északi szélénél átmeneti, közép-európai éghajlat uralkodik: itt minden hónapban hullik csapadék, gyakran hűvös a nyár és hideg a tél. Az Alpok belsejében kevesebb a csapadék, a nyár gyakran forró és száraz, a tél hosszú, hóban gazdag, télen az alacsonyabban fekvő területeket sokszor köd borítja. Az Alpok nyugati részén és gyakran keletkezik főn (száraz, meleg, déli szél). Délre tőle száraz és meleg a nyár, a tél enyhe (sokan üdülnek szívesen a Karintiai-tavak mellett). Az ország keleti része mérsékelt éghajlat alá tartozik, Burgenlandban pannon klíma uralkodik.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
Ausztria Európa egyik legerdősebb országa. Területének mintegy 46%-át erdő borítja. A pannon térségre főleg a bokros lomhullató erdők jellemzőek.
Többnyire a közép-európai állatvilág jellemző az országra; szarvas, vaddisznó, nyúl, fácán, fogoly, róka, borz, nyest és mókus. Az Alpokban főleg zergék, mormoták, és kőszáli kecskék élnek. Emellett jelentős a madárállománya, különösen a Fertő-tó környékén.
Lásd még: Ausztria madárfajainak listája
Természetvédelmi területek:
Nemzeti parkjai
- Hohe Tauern Nemzeti Park – Salzburg, Tirol, Karintia
- Kalkalpen Nemzeti Park – Felső-Ausztria
- Thayatal Nemzeti Park – Alsó-Ausztria
- Donau-Auen Nemzeti Park – Alsó-Ausztria
- Neusiedler See (Fertő-tó) – Seewinkel Nemzeti Park – Burgenland
- Gesäuse Nemzeti Park – Stájerország
[szerkesztés] Történelme
A jelenlegi Ausztria földje Európa legrégebben lakott területei közé tartozik: már az őskőkorszakban éltek itt emberek. A vaskorból a hallstatti kultúra nyomait fedezték fel.
Éltek itt egykor illír és kelta törzsek is.
[szerkesztés] Római és germán uralom
Időszámításunk előtt 15-ben rómaiak foglalták el, Augustus császár légiói a Duna vonaláig jutottak előre. A rómaiak megalapították Noricum provinciát.
A népvándorlás hatására az 5. századtól kezdve a medencékben szlávok telepedtek le, a Keleti-Alpok vidékét pedig germán törzsek szállták meg. Az Alpok nyugati térségében és a Duna mentén bajorok vagy bajuvárok telepedtek meg.
Nagy Károly idején az egész területet a Frank Birodalomhoz csatolták. A birodalomban a keleti tartományok őrzésére hozták létre az őrgrófságokat, markokat. Ilyen határvédő grófság volt Marchia Orientalis vagy Ostmark is.
A bajorok területe önálló törzsi hercegséggé vált, és a kalandozó magyar seregek támadásainak célpontja. I. (Nagy) Ottó német király Lech-mezei győzelme (955) után szervezték meg az Ostmark határtartományt, Karintia, Stájerország, Krajna őrgrófságokat.
[szerkesztés] Babenberg-dinasztia (976-1246)
II. Ottó császár (961/73-983) a keleti határvidéket a bajor Babenberg Lipót őrgrófnak adományozta mint birodalmi hűbérbirtokot. A nyugati magyar határ az ennsburgi csatától (907) az Enns folyónál húzódott, a magyarok, a gyepűrendszer többszöri szűkítése mellett csak a bécsi medencében rendezkedtek be tartósan, amely kb. I. István haláláig magyar felségterület volt, (de Melk is csak 967-ben került Lipót kezére). A majd' 150 éves magyar fennhatóságra számos helységnév emlékeztet. A terület neve a 10. századtól kezdve már Ostarrichi, azaz Keleti Birodalom. Rőtszakállú Frigyes 1156-ban az őrgrófságot hercegséggé nyilvánította és a Babenberg-dinasztia megerősítette uralmát. II. Harcias Frigyes herceg a IV. Béla magyar király elleni ütközetben a Lajta mentén életét vesztette, így 1246-ban kihalt a dinasztia.
II. Ottokár cseh király és IV. Béla magyar király egyaránt igényt tartott a Babenberg-család területeire, végül IV. Ince pápa a következőképpen osztotta el a területet: Ottokár kapta Ausztria, Traungau, Alsó-Ausztria és Salzkammergut földjét, míg V. István, Béla fia örökölte Stájerországot.
A német fejedelmek azonban nem adtak bizalmat Ottokárnak, helyette Habsburg Rudolf gróf kapta a német királyi címet (1273–1291) és ezzel együtt az osztrák hercegségeket.
[szerkesztés] Habsburg-dinasztia (1246–1918)
II. Ottokár cseh király 1278-ban a morvamezei csatában vereséget szenvedett Habsburg Rudolf (1278–1291) és IV. Kun László magyar király egyesült seregeitől, és maga is elesett az ütközetben. E győzelemmel kezdődött a Habsburgok felemelkedése. 1278-ban Habsburg Rudolf megszerezte az osztrák hercegséget, majd a 14. században Karintiát, Krajnát, Tirolt, Triesztet és Voralberget, ezzel kialakultak az osztrák örökös tartományok.
1282–1368 Karintia megszerzése, Tirol mint adomány elnyerése, Vorarlberg megvásárlása.
1438–1439 V. Albert az első Habsburg német-római császár.
1477-ben Miksa herceg és Burgundiai Mária házassága révén uralom alá kerül Németalföld és Burgundia, Hunyadi Mátyás harcai, Bécs elfoglalása (1485).
1491-ben A Habsburgok egyesítik örökös tartományaikat (Erbländer).
1493–1519 között I. Miksa felvirágoztatja az országot. Unokája, V. Károly német-római császár Kasztíliai Johanna révén megszerzi a spanyol trónt, V. Károly öccse, I. Ferdinánd osztrák uralkodó főherceg a cseh, Habsburg Mária (II. Lajos felesége) révén pedig a magyar koronát is (1526 után).
1519–1556 V. Károly német-római császár, spanyol király.
1529 A török haderő sikertelenül ostromolja Bécset (először).
1556 V. Károly lemond, birodalmát kettéosztja: A német királyi, majd német-római császárságot öccsére, I. Ferdinándra hagyja, a spanyol földeket II. Fülöp spanyol királyra.
1576 II. Rudolf ellenreformációja nyomán ismét hódít a római katolikus egyház.
1618–1648 A harmincéves háború. Ausztria hatalmi pozíciója gyengül.
1683 A török haderő sikertelenül ostromolja Bécset (másodszor).
1663–1699 Török elleni háborúk. Montecuccoli győzelme Szentgotthárdnál, Savoyai Jenö (Prinz Eugen von Savoyen) hadvezér győzelmei, I. Lipót uralkodása, 1699 karlócai béke.
1701–1714 A spanyol örökösödési háború, a Bourbonoké a spanyol trón
1713 Pragmatica Sanctio, VI. Károly császár biztosítja a leányági örökösödést és az örökös tartományok oszthatatlanságát
1740–1780 Mária Terézia reformjai, állam-, pénz-, oktatás-, hadügy
1780–1790 II. József reformjai, államnyelv a német, jobbágy- és türelmi rendelet
1797–1814 napóleoni háborúk, II. Ferenc német-római császár leteszi a névleges német-római császári címet, 1812-ig a franciák elleni koalíciók kudarcai, 1814-ben a hatodik koalíció győzelme.
1814–1815 a Bécsi Kongresszuson kialakítják Európa új rendjét, Ausztria a Német Szövetség vezető hatalma lesz, létrehozzák a Szent Szövetség
1848–1849 Ferdinánd császár átadja trónját unokaöccsének, I. Ferenc Józsefnek, a forradalmak leverése orosz segítséggel.
1849–1866 A császár megszilárdítja az abszolutizmus rendszerét, háborús vereségek nyomán lemond itáliai tartományairól, külügyminisztere: Alexander Bach.
1867 Osztrák–magyar kiegyezés, dualista államszövetség, közös uralkodó, az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulása.
1914–1918 Merénylet Szarajevóban Ferenc Ferdinánd trónörökös ellen, kitör az I. világháború, 1916 Ferenc József halála, 1918 a Monarchia széthullása, I. Károly császár avagy IV. Károly magyar király trónfosztása.
[szerkesztés] Az első köztársaság kora (1918–1938)
1916-ban I. Ferenc József halálakor az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása gyakorlatilag megkezdődött. A császárt követő I. Károly császár 2 évvel később lemondásra kényszerült.
1918. november 12-én az Osztrák Ideiglenes Nemzetgyűlés kikiáltotta a Osztrák Köztársaságot. 1920-ban a Saint-Germainben meghozott béke megtiltja Ausztria egyesülését Németországgal. A béke rendezte, de ugyanakkor lecsökkentette az ország területét, és felelőssé tették a háború kitöréséért. Új alkotmány adnak ki, melyben az országot szövetségi állammá alakítják.
A hatalmas Osztrák–Magyar Monarchiából egy megkisebbedett Ausztria maradt. A továbbiakban az országnak sok problémával kellett szembenéznie. Nagy volt a munkanélküliség és az élelmiszerhiány. Ausztria nem tudta élelmezni önmagát. További baj volt, hogy az egykori birodalomból Ausztriára maradt egy hatalmas hivatalnoksereg. Emellett 15%-os volt az infláció, és az ország jó piacai a Saint-Germain-ben aláírt béke miatt külföldre kerültek. Maguk a tartományok sem hittek abban, hogy az ország képes lesz fennmaradni. Vorarlberg Svájchoz, Tirol és Salzburg Németországhoz csatlakozott volna. A szocialista párt választási programja is tartalmazott egy Anschluss paragrafust. De a győztes hatalmak mindenképpen ragaszkodtak egy önálló Ausztriához. Az ország azonban nem ment csődbe, ugyanis több ország segélyt nyújtott Ausztriának.
Az 1920-as években valamennyire fejlődött is az ország. Megduplázódott a személyautók száma, az idegenforgalom területén több mint kétmillióval nőtt az igénybe vett szállások száma.
Azonban az osztrákok nem vágytak függetlenségre, nem érezték hogy ők egy nemzet tagjai, nem sikerült nemzetté kovácsolódniuk. Emellett sokan (főleg a kisbirtokos parasztok) elutasították a demokráciát, a "vörös Bécs" pedig az egész országgal szembekerült. Hamarosan megalakultak a különböző félkatonai szervezetek, melyek valós veszélyt jelentettek a demokráciára nézve.
A gazdasági világválság Ausztriát különösen keményen sújtotta. Az osztrák ipar 70%-át érintette súlyosan. Kb. 200 ezerről 557 ezerre nőtt a munkanélküliek száma. Azonban a kormányzó ÖSP (Osztrák Szociáldemokrata Párt) nem tudott megküzdeni a gazdasági válság nehézségeivel. Ausztria ugyanis még nem pótolta elvesztett gyárait, termőföldjeit és ásványkincseit. Ennek eredményeképpen az 1930-as években egyre erősödött a nacionalista előretörés. Hamarosan azonban egy új problémával kellett szembenézni: a Németországból átirányított, és egyre veszedelmesebb nácikkal. Megkezdődött az Anschluss (Csatlakozás) gondolat féktelen hirdetése, és az osztrák náci párt előretörése.
Ez a helyzet válaszút elé kényszerítette a Dolfuss-kormányt. Engelbert Dolfuss kancellár (1932–34) azonban a fő ellenséget a baloldalban látta, s szerette volna az egész demokráciát felszámolni. 1934 februárjában, a pattanásig feszült légkörben valóságos csata zajlott le a félkatonai szervezetek és hadsereg között. Ebben a hadsereg győzött, ezután pedig Dolfuss kancelllár betiltotta a pártokat, és fasiszta mintára szövetségi alkotmányt fogadtatott el. Ezzel végetért az osztrák demokrácia története, mely összesen 15 évig tartott. Ám a nácik azt szerették volna elérni, hogy Ausztria Németország része legyen. Dolfuss kancellár meggyilkolásával azonban pont ennek az ellenkezőjét érték el. Hitler is levonta a tanulságot, hogy Ausztria erőszakos bekebelezése egy táborba gyűjtheti a nyugati hatalmakat.
Hitler és Mussolini 1936-ban megegyeztek, így már nem volt olyan ország, amely megakadályozhatta volna Ausztria bekebelezését. A pártok feloszlatása után az oszták náciknak már semmilyen politikai ellenfelei nem voltak. Nyitva állt az út a két ország egyesítése előtt.
A következő kancellár, Kurt Schuschnigg (1934–1938) visszatérhetett volna az alkotmány alapjaihoz, csakhogy ugyanazt folytatta, amit elődje elkezdett. Hiába ajánlott fel a náciknak néhány miniszteri tárcát a kormányban, a nácik lecsendesítése így sem sikerült. Schuschniggra hatalmas nyomás nehezedett, és 1936-ban kénytelen volt elfogadni egy szerződést, amellyel Ausztria Németország szövetségese lett. 1938 februárjában Schuschniggot Berchtesgadenbe szállították, ahol Hitler követelte, hogy fogadja el, és utána hajtsa végre követeléseit. Schuschnigg ekkor még ellenállt, s feloldotta a gyülekezési tilalmat, próbálta a demokráciát, és a függetlenséget megőrizni. Tudta, hogy a német hadseregben már beszélnek a bevonulásról. A nyugati hatalmak csak szóban tiltakoztak az Anschluss ellen. Schuschnigg 1938. március 13-ra népszavazást írt ki a csatalkozás ügyében. Hitler természetesen nem akarta, hogy ezek a hírek napvilágra kerüljenek, s döntő lépésre szánta rá magát. Március 11-én lezárták az osztrák-német határt, március 12-én a német hadsereg bevonult Ausztriába, s másnap Hitler az ún. Anschluss-szal beolvasztotta birodalmába az országot.
[szerkesztés] Németország részeként (1938-1945)
1938. március 13-án Hitler kimondta az Anschluss-ot. Ausztria ezzel Németország része lett Ostmark néven, és mint független állam megszűnt.A bevonuló német haderőt a lakosság sok helyen ünnepléssel fogadta. Az új kancellár Seyss-Inquart lett, aki szívesen segített a Führernek terve végrehajtásához.
Bécsben a birodalmi nácik szerezték meg a fontosabb pozíciókat az osztrák barnaingesek elől. Megkezdődött a tartományok átnevezése, az új hivatalok létesítése, illetve a németországi törvények bevezetése. Bécset vidéki metropolisszá minősítették be, és a „Kelet- Hamburgia” nevet adták neki.
A megszállás árnyoldalát az osztrák értelmiség, és a zsidóság rögtön látta, s több ezren emigráltak. A lakosság részéről sokan öngyilkosok lettek, mások, főleg a vallási vezetők viszont kedvezőbben fogadták a "felszabadító" német csapatokat.
A megszállás első napjaiban kb. 90 000 osztrákot (főleg zsidókat) tartóztattak le, akiket azonnal valamelyik koncentrációs táborba vittek.
Németország természetesen magával rántotta a háborúba Ausztriát is.
A háború idején, de már korábban is sokan észrevették, hogy bár ők most már német állampolgárok, valahogy mégsem teljesen németek. Egyre többen jöttek rá arra, hogy a merev, szögletes németek mások, mint a könnyed, kompromisszumokat kötő osztrákok. Így kezdett erősödni az osztrák nemzeti tudat.
A nácik politikai ellenfelei különböző ellenálló szervezeteket alakítottak. Különböző szabotőrakciókat, és merényleteket hajtottak végre. Sajnos voltak olyan csoportok, melyeket felfedeztek, tagjaikat pedig kegyetlenül megbüntették.
Hamarosan megkezdődtek az Ausztria elleni légitámadások. Főleg a tartományok fővárosait, Bécset és az ipari központokat érte támadás.
[szerkesztés] A második köztársaság kora (1945 után)
Bécs felszabadítása után a szovjet hadsereg folyamatosan nyomult nyugat felé, miközben nyugatról és északról a szövetséges csapatok is behatoltak Ausztriába. A harcok nyomában óriási pusztulás keletkezett. Még folytak a harcok, amikor 1945-ben az új ideiglenes kormány újra hatályba helyezte a szövetségi alkotmányt. A második világháború befejeztével a győztes nagyhatalmak csapatai elfoglalták és egy évtizeden át megszállva tartották Ausztriát, és négy megszállási övezetre osztották.
A Szovjetunió 1955-ben bejelentette, hogy hajlandóak kivonulni, de cserébe meg kell tiltani az államnak a Németországgal való gazdasági és politikai egyesülést és a fegyverkezést. Németországot pedig kötelezni kell, hogy lemondjon minden Ausztriát érintő igényéről. Ezzel a szövetségesek is egyetértettek. 1955. május 15-én Bécsben aláírták az államszerződést, melyben az ország visszakapta szuverenitását. A hadseregek kivonulása után Ausztria örökös semlegességét alkotmányban rögzítették. Ausztriára a háború után nem Németországgal együttműködő, hanem Németország által leigázott államként tekintettek. Ez a magyarázata annak, hogy az ország megtarthatta 1938-s határait, és nem kellett kártérítést fizetnie sem.
Az államszerződés lehetőséget teremtett arra, hogy Ausztria független, semleges országként a saját útját járja. Fontos volt, hogy a második köztársaság tanuljon az elsőnek a hibáiból. A legfonosabb kérdések vita nélkül rendeződtek, sztrájk pedig gyakorlatilag soha sem történt.
1945–1966 között az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) koalíciója vezette az országot. 1955-ben az ENSZ, majd 1960-ban az EFTA tagja lett.
1989-ben Ausztria kérelmezte felvételét az Európai Unióba (EU). 1994-ben a lakosság népszavazással jóváhagyta a csatlakozást. 1995. január 1. óta az EU tagja.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Ausztria államformája parlamentáris szövetségi köztársaság. Az ország alkotmányát a szövetségi alkotmánytörvény határozza meg, amelyet 1920-ban fogadtak el, majd 1929-ben és 1945-ben is módosítottak.
Az államfő a szövetségi elnök, akit a nép közvetlenül választ meg, mandátuma 6 évre szól. Feladatkörébe tartozik a kormány kinevezése és felmentése. Lásd még: Ausztria köztársasági elnökeinek listája.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A végrehajtó hatalom a kormány, amelynek élén a szövetségi kancellár (Bundeskanzler) áll. A kormány tagjai: az alkancellár, a miniszterek és az államtitkárok.
A törvényhozó hatalom a parlament, azaz Szövetségi Gyűlés (Bundesversammlung), amely kétkamarás:
- Alsóháza a képviselőház, a Nemzeti Tanács (Nationalrat) – 188 tag, 4 éves mandátummal rendelkezik.
- Felsőháza a szövetségi tartományok képviselete, a Szövetségi Tanács (Bundesrat) – 62 képviselő, a tartományi parlamentek delegálják őket. Minden tartomány minimum 3 főt küldhet (például Vorarlberg és Burgenland), illetve még a tartományok népességszámát tekintve ez kiegészül további létszámmal (például Bécs 11 fő) – maximum 12 fő (például Alsó-Ausztria).
A Szövetségi Gyűlés az államfő beiktatásakor kezdi meg munkáját.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Bővebben: Ausztria tartományaiAusztriát 9 szövetségi tartomány (Bundesland) alkotja. A tartományokat a tartományi kormányok igazgatják (Landesregierung). A szövetségi kormányzatok élén a tartományi vezetők állnak (Landeshauptmann). Bécsben ez a tisztség megegyezik a polgármesterével, a tartományi kormány pedig a városi szenátussal. A települések vezetői a polgármesterek (Bürgermeister).
| Ausztria tartományai (Bundesland) | Székhely | Népesség | Helyezés | ||
|---|---|---|---|---|---|
 |
|||||
| 1 | Burgenland | Kismarton (Eisenstadt) | 280 350 | 9 | |
| 2 | Karintia (Kärnten) | Klagenfurt | 560 753 | 6 | |
| 3 | Alsó-Ausztria (Niederösterreich) | St. Pölten | 1 588 545 | 2 | |
| 4 | Felső-Ausztria (Oberösterreich) | Linz | 1 405 986 | 3 | |
| 5 | Salzburg | Salzburg | 529 085 | 7 | |
| 6 | Stájerország (Steiermark) | Graz | 1 203 986 | 4 | |
| 7 | Tirol (Észak-Tirol és Kelet-Tirol) | Innsbruck | 698 472 | 5 | |
| 8 | Vorarlberg | Bregenz | 364 611 | 8 | |
| 9 | Bécs (Wien) | Bécs (Wien) | 1 660 534 | 1 |
[szerkesztés] Politikai pártok
- Österreichische Volkspartei (ÖVP) – Osztrák Néppárt
- Sozialdemokratische Partei Österreichs (SPÖ) – Ausztria Szociáldemokrata Pártja
- Freiheitliche Partei Österreichs (FPÖ) – Osztrák Szabadságpárt
- Bündnis Zukunft Österreich (BZÖ) – Szövetség Ausztria Jövőjéért
- Grüne Alternative Liste – Zöld Alternatíva Lista
- Kommunistische Partei Österreichs (KPÖ) - Osztrák Kommunista Párt
- Liberales Forum (LiF) – Liberális Fórum
[szerkesztés] Városok
Bővebben: Ausztria városai[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: Osztrák Szövetségi HadseregAusztria 1955 óta katonailag semleges állam.
[szerkesztés] Népesség
Ausztriának mérsékelten növekvő a népessége. 1950-ben még 6,9 millióan lakták az országot, 1970-ben már 7,5 millió volt az ausztriaiak száma, húsz évvel később, 1990-ben pedig meghaladta a 8 milliót. Jelenleg (2007) Ausztria népességének becsült száma 8,3 millió körül van. A környező országok többségével ellentétben, Ausztriában a népességnövekedés bár alacsony, de továbbra is pozitív: 0,23%.
A születéskor várható élettartam relatíve magas: férfiak – 76 év, nők – 82 év.
A lakosság 66%-a él városokban (2003). Legnépesebb települések: Bécs, Graz, Linz, Salzburg, és Innsbruck.
[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Népcsoportok: osztrák 91%, szerb 2%, horvát 1% (közülük burgenlandi őshonos 40 000 fő), török 1%, német 1%, szlovén 1%, egyéb 3% (közülük magyar 25 000 fő, ebből Burgenlandban 6 000 fő)
Az ország hivatalos nyelve a német. 2001-ben a népesség 88,6%-a vallotta magát német anyanyelvűnek.
Regionális szinten (Karintiában és Stájerországban) a szlovén, valamint (Burgenlandban)települési szinten a magyar és a horvát számít hivatalos nyelvnek. A Bécsben élő csehek és szlovákok is elismert történelmi kisebbségnek számítanak.
Beszélt nyelvek Ausztiában 2001-ben:
Az osztrákok döntő többsége római katolikus vallású (78%), de vannak kisebb protestáns (főleg lutheránus) közösségek szerte az országban (5%). A bevándorlók közül a törökök és a bosnyákok többnyire muszlim vallásúak. A szerbek a kereszténység keleti formáját követik, azaz a Szerb Ortodox Egyházhoz tartoznak.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
Ausztria ipari ország.A hűvös és csapadékos Alpok magasabban fekvő területeit az erdőgazdálkodás, a havasi pásztorkodás és a turizmus hasznosítja, míg a védett völgyekben a zöldmező-gazdálkodás és a könnyűipar honosodott meg.
[szerkesztés] Mezőgazdaság
Sokoldalú és önálló mezőgazdaság, valamint fejlett étkezési kultúra jellemzi Ausztriát. A mezőgazdaság belterjes, 90%-ban önellátó, a lakosság kis részét foglalkoztatja.
- Földterület megoszlása a művelési ágak arányában: erdő 39,5%, egyéb 15,6%, legelő 25%, szántó 18,7%, kert 1,2%
- Legjelentősebb termesztett növények: árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, búza, rozs, zab, alma, körte, szilva, cseresznye, ribizli.
- Az erdőgazdálkodás, fakitermelés fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében.
- Legjelentősebb tenyésztett állatok: sertés, baromfi, szarvasmarha, juh.
[szerkesztés] Ipar
- Bányászat: Ausztria ásványkincsekben gazdag ország. Az Alpokban világ egyik legnagyobb volfrám lelőhelyével, a legnagyobb földalatti magnezitbányászattal, a Bécsi-medencében Európa legmélyebb földgázfúrásával (8552 m), illetve Matzenban (Alsó-Ausztria) Közép-Európa legnagyobb kőolajtelepével büszkélkedhet. Nyersanyagokban importra szorul (vas, acél).
Bányászati termékek:
- magnezit: jelentős, a világtermelés 7%-a
- barnakőszén: Felső-Ausztria, Stájerország
- kőolaj: Bécsi-medence, Alsó-Ausztria
- földgáz: Bécsi-medence
- kősó: nagy múltú, Salzburg, Hallstatt
- rézérc: jelentős
- cink: jelentős
- antimon: jelentős
- ólom: jelentős
- továbbá: lignit,grafit, volfrám, vas, arany, fa, copper, tungsten, hydropower.
- Feldolgozó ipar: Az ipar elsősorban a tartományok fővárosai köré és a fontos közlekedési útvonalak mentére koncentrálódott (Traisen- és Ybbs völgye, Mura-Mürz-völgye).
- vas-, acélipar: jelentős, központja Linz
- színesfém-, alumíniumkohászat
- gépgyártás: jelentős, járműipar: központja Steyr (közelben gyártják a Steyr traktort)
- vegyipar: jelentős
- fa-, papíripar: jelentős
- textilipar, ruhagyártás: főleg Bécs
- élelmiszeripar: az egész ország területén mindenütt
- élvezeti cikkek gyártása: az egész ország területén mindenütt
- sörgyártás
- építőanyag- és építőipar
- vegyipar, kőolajtermékek: Linz, Sankt Pölten, Schwechat, Traiskirchen
[szerkesztés] Energiagazdálkodás
1978-ban a parlament megtiltotta a nukleáris energia használatát, 50,5%-49,5% szavazati aránnyal, így Ausztria elektromosságának több mint felét vízerőművek állítják elő. Szél, nap és biomassza erőművek együttes használatával az ország energia szükségletének 80%-a megújuló energiaforrásokból származik.
[szerkesztés] Kereskedelem
- Exporttermékek: műszaki felszerelések, gépjármű alkatrészek, papír és papíráru, fémek, vas és acéláruk, textil, élelmiszer.
- Importtermékek: műszaki berendezések, számítógépek, nyersolaj és olajtermékek, műtrágya, élelmiszer.
- Fontos külkereskedelmi partnerei: az Európai Unió tagállamai, Svájc, USA.
[szerkesztés] Idegenforgalom
Az ország kulturális színvonala, fejlett infrastruktúrája az idegenforgalom alapja. Műemlékei, természeti szépségei, gyógyfürdői és síterületei egyaránt vonzzák a kirándulókat. Mindezek évről évre biztosítják az idegenforgalomból származó magas bevételt. Idegenforgalmi bevételeit tekintve a világelsők között van. 1999-ben 17,6 millió külföldi kereste fel az országot, ennek fele Németországból érkezett. Legfontosabb célterületei: Tirol, Vorarlberg, Salzburg és Bécs.
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Szárazföldi közlekedés
- Közúti útvonalainak hossza (2003): 133 700 km
- Vasútvonalainak hossza (2004): 5801 km. Bővebben: Ausztria vasúti közlekedése
[szerkesztés] Vízi közlekedés
- Az ország vízi közlekedése a Duna mentére korlátozódik. Fontosabb kikötővárosok (összesen 4 kikötője van): Linz, Bécs, Enns és Krems.
- Az ország kereskedelmi hajóflottája 10 hajóból áll, összkapacitásuk 46 563 BRT.
[szerkesztés] Légi közlekedés
Ausztria reptereinek száma (2003) 55. Legjelentősebb nemzetközi repülőterek:
- Flughafen Wien-Schwechat: a legjelentősebb repülőtere Ausztriának
- Flughafen Graz-Thalerhof: Graz repülőtere
- Flughafen Linz-Hörsching: Linz
- Flughafen Klagenfurt: Klagenfurt repülőtere
- Salzburg Airport W. A. Mozart: Salzburg repülőtere
- Flughafen Innsbruck: Innsbruck repülőtere
- Vorarlbergben a Flughafen Altenrhein (CH) és Friedrichshafen (D) áll az utazóközönség rendelkezésére.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
Ausztriában 1975 óta minden iskola koedukált, az állami iskolák ingyenesek. Iskolaköteles minden 6 és 15 év közötti gyermek.
[szerkesztés] Iskola előtti nevelés
A 3-6 év közötti gyermekek nagy többsége óvodába jár. Az óvodai ellátás térítés ellenében történik. Bizonyított anyagi nehézségek esetében a térítési díjat elengedhetik, illetve csökkenthetik. Az óvodai helyekre 1-2 évvel a gyermek elhelyezése előtt kell jelentkezni.
[szerkesztés] Általános iskola és középiskolai alsó tagozat
Ausztriában a kötelező oktatás általános és szakképzési részre osztható. A kötelező oktatás azon év szeptember 1-jén kezdődik, amelyben a gyermek betöltötte hatodik életévét. A kötelező oktatás három részből áll:
- Általános képzés (1-4 osztályig, általános iskola alsó tagozat)
- Alsószintű középfokú oktatás (5-8 osztályig, általános iskola felső tagozat, illetve középiskolai alsó tagozat)
- Kilencedik osztály (technikumban, illetve a középiskola felső tagozatának első osztálya)
- Középiskolák
[szerkesztés] Hauptschule
Általános oktatás három, választható fakultációból áll: német, matematika, idegen nyelv (általában angol).
[szerkesztés] Általános középiskola (Allgemeinbildende höhere Schule)
Az AhS egy négyéves alsó és egy négy éves felső tagozatra oszlik, amely végén érettségi vizsgát (Matura). A belépés feltétele az általános iskola negyedik évének sikeres befejezése kiváló eredménnyel. Amennyiben a gyermek általános iskolai eredményei nem kiválóak, felvételi vizsgát kell tennie.
Az AhS alsó tagozatának három fajtája létezik: a gimnázium, amelyben az idegen nyelvek kapják a főszerepet, a reálgimnázium, ahol a természettudományokra és a matematikára fektetik a hangsúlyt és a közgazdasági reálgimnázium, ahol a közgazdaságtan és a társadalomtudományok állnak a középpontban. A középiskolák első két évében a tanterv egyforma, a fakultációk és orientációk a felső tagozatban választhatók ki.
[szerkesztés] Felsőfokú oktatás
Ausztriában négyféle felsőfokú intézményt különböztetnek meg: egyetemet, vallási főiskolát, művészeti főiskolát és szakfőiskolát. Az országban összesen 12 egyetem és 6 művészeti főiskola található.
[szerkesztés] Felnőttoktatás
Az általános és szakmai továbbképzést a törvény nem szabályozza, de általában a társadalmi partnerek érdekképviseleti szervei és ezek intézetei kínálják fel, s ezt a magánjellegű oktató intézmények ajánlatai egészítik ki.
A felnőtt oktatásban továbbá arra is lehetőség van, hogy a képzést „colleg”- ekben, és dolgozók iskoláiban, mester– vagy üzemi mesteriskolákban, szakakadémiákon valamint egyetemeken egészítsék ki vagy pótolják be. Az „ember egész életében tanul” felfogás szellemében a felnőtt oktatás keretein belül az önképzés központi és a tovább- illetve szakképzési ajánlatait egyre inkább innovatív technológiákkal, például az elektronikus tanulással közvetítik.
[szerkesztés] Tudomány
- Híres osztrák tudósok: Kurt Gödel matematikus, Konrad Lorenz Nobel-díjas etológus, Erwin Schrödinger Nobel-díjas fizikus, Karl Landsteiner, Nobel-díjas orvos, Karl Popper, filozófus, Ludwig Wittgenstein, filozófus, Rudolf Steiner, pedagógus, az antropozófia alapítója, Sigmund Freud, a pszichológia atyja és Alfred Adler, pszichológus. Lásd még: Osztrák tudósok listája
[szerkesztés] Kulturális intézmények
Könyvtárak:
Ausztriában 2400 könyvtárban kereshetnek köteteket az olvasók. Legnagyobb gyűjteménye a Nemzeti Könyvtárnak van (alapítva: 1526), dokumentumai 816-ig vezethetők vissza.
Múzeumok:
- Bécsi művészeti és tudományos értékeket bemutató műgyűjteményei, magángyűjteményei nemzetközi rangra tettek szert. Népszerűek a Művészettörténeti Múzeum és az Albertina.
- Salzburgban két múzeum is emléket szentel a város szülöttjének, Wolfgang Amadeus Mozartnak a tiszteletére.
[szerkesztés] Művészetek
- Építészet
A barokk kiemelkedő és termékeny alkotói: Johann Bernhard Fischer von Erlach (1656–1723) és Johann Lucas von Hildebrandt (1668–1745). Az organikus építészet 20. századi legismertebb osztrák mestere Friedensreich Hundertwasser (1920–2000).
- Képzőművészetek
Világszerte ismert mesterek: Gustav Klimt (1862–1918) festő, a szecesszió vezető képviselője, Oskar Kokoschka (1886–1980) festő és író, az expresszionizmus kimagasló alakja, Alfred Kubin (1877–1959) grafikus és illusztrátor és Egon Schiele.
- Irodalom
Neves költők, írók: Walther von der Vogelweide (1170 k. – 1230 k.), az udvari líra ismert személyisége, Franz Grillparzer a 19. század legjelentősebb osztrák drámaírója, Nikolaus Lenau (1802–1850), a természet szépségének költője, Ferdinand Raimund (1790–1836) és Johann Nepomuk Nestroy (1801–1802) a bécsi Népszínház drámaszerzői, Adalbert Stifter (1805–1868) és Marie von Ebner-Eschenbach (1830–1916) írók, Arthur Schnitzler (1862–1931) és Hugo von Hofmannsthal drámaírók, a 19–20. század fordulójának jelentős alkotói, Rainer Maria Rilke (1875–1926) a tárgyias költészet kiváló alakja. A 20. századi osztrák irodalom tehetségei: Robert Musil (1880–1942), Georg Trakl (1887–1914), Stefan Zweig (1881–1942), Heimito von Doderer (1896–1966), Elias Canetti (1905–), Ingeborg Bachmann (1926–1973), Paul Celan (1920–1970) és Peter Handke (1942–). (Nobel-díjas) írók: Alfred Hermann Fried, Elfriede Jelinek és Bertha von Suttner. Lásd még: Osztrák költők, írók listája
- Filmművészet
- Zene
Ausztria és főleg Bécs, Salzburg neve szorosan összekapcsolódik a komolyzenével és a zenei rendezvényekkel. Klasszikus zeneszerzők: Anton Bruckner, Joseph Haydn (1732–1809), Gustav Mahler (1860–1911), Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791), Franz Schubert (1797–1828), Richard Strauss (1864–1949).
Az osztrák zenetörténetben rangot képvisel a Bécsi Zeneakadémia neve. Világhírűekké váltak a Bécsi Filharmonikusok, a Bécsi Szimfonikus Zenekar és a Wiener Sängerknaben kórus.
Az osztrák fővárosban két operaház, a Volksoper (1904) és a Bécsi Állami Operaház (Wiener Staatsoper) (1869) szolgálja a zenerajongók igényeit. Zenei előadásokat láthatnak a Várszínház (Burgtheater) látogatói is.
Számos zenei rendezvény otthona a nyári időszakban egész Ausztria, Bécsben, Bregenzben, Salzburgban rendeznek ünnepi zenei sorozatokat, 2006 pedig Mozart éve volt az osztrák kulturális életben.
A popzenében nemzetközi sikert ért el Falco popénekes és az Opus együttes.
Lásd még: Osztrák zeneszerzők listája
[szerkesztés] Hagyományok
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Ételek
- Almásrétes
- Girardi rostélyos: marhasült szalonnával
- Gugelhupf: különleges bécsi sütemény. Alaphozzávaló egy délutáni kávéhoz.
- Császármorzsa
- Knodel: nudli, melynek alapvető hozzávalói: liszt, krumpli, zsemlemorzsa, élesztő.
- Fánk
- Sacher-torta: Franz Sacher receptje alapján.
- Tafelspitz
- Bécsi szelet
- Hagymás marhaszelet
- Párolt szilva
- só
- salzburgi nudli
- rántott borjúborda
- tiroli máj
- májgombóc leves
- Meraner-torta
- „hasított” alma
[szerkesztés] Italok
- kávéfélék
- osztrák sör
- bodzaszörp
- almafröccs
- borok
[szerkesztés] Látnivalók
UNESCO világörökség része (8 látnivaló)
- Schönbrunni Kastély és Park (1996)
- Salzburg óvárosa (1996)
- Salzkammergut hallstatt–dachsteini kultúrtája (1997)
- Semmeringi vasút (1998)
- Graz óvárosa (1999)
- Wachaui kultúrtáj (2000)
- Fertő-tó és környéke (2001, Magyarország és Ausztria)
- Bécs óvárosa (2001)
További fontosabb kulturális látnivalói, templomai, kolostorai, várai és kastélyai:
- Bécs: Hofburg, Schönbrunni kastély, Belvedere palota, Szent István dóm, Kapucinus kolostor
- Burgenland: Eisenstadt – Esterházy-kastély, Forchtenstein – Fraknó vára, Güssing – Güssing vára, Stadtschlaining – Szalónak vára, Léka vára
- Stájerország: Mariazell – zarándoktemplom
- Karintia: Launsdorf – Hochosterwitz vára
- Alsó-Ausztria: Mayerling vadászkastély, Schallaburg kastélya, Riegersburg kastélya, Melk – melki apátság
- Felső-Ausztria: Wels – hercegi vár, Graz – Eggenbergi kastély, Kremsmünster – bencés apátság
- Salzburg: Salzburg – Hohensalzburg vára, Werfen – Hohenwerfen vára
- Tirol: Kufstein – Kufstein vára
- Vorarlberg: Feldkirch – Schattenburg erődje
[szerkesztés] Ünnepek
| Dátum | Magyar név | Német név | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Január 1. | Újév | Neujahr | |
| Január 6. | Vízkereszt | Hl. Drei Könige | |
| – | Nagypéntek | Karfreitag | változó dátum |
| – | Húsvéthétfő | Ostermontag | változó dátum |
| Május 1. | A munka ünnepe | Tag der Arbeit | |
| – | Áldozócsütörtök | Christi Himmelfahrt | változó dátum |
| – | Pünkösdhétfő | Pfingstmontag | változó dátum |
| – | Úrnapja | Fronleichnam | változó dátum |
| Augusztus 15. | Nagyboldogasszony napja | Mariä Himmelfahrt | |
| Október 26. | Az örökös semlegesség törvénybe iktatásának napja | Nationalfeiertag | |
| November 1. | Mindenszentek | Allerheiligen | |
| November 15. | Szent Lipót napja | Heiliger Leopold (Babenbergi III.Lipót) | tanítási szünet Alsó- és Felső-Ausztriában, illetve Bécsben |
| December 8. | Mária fogantatása | Mariä Empfängnis | |
| December 25. és 26. | Karácsony | Weihnachtsfeiertag |
[szerkesztés] Sport
Eddig két téli olimpiát az 1964-es és az 1976-os játékokat rendezték az osztrák Innsbruckban (nyári olimpiát még nem rendeztek ebben az országban). Ausztria eddig 69 aranyérmet szerzett az olimpiai játékok során. A téli sportágakban erősebbek az osztrák sportolók. A legeredményesebb sportág az Alpesi sí.
- Bővebben: Ausztria az olimpiai játékokon
Az Osztrák labdarúgó-válogatott eddigi legeredményesebb szereplése az 1954-es világbajnokság ahol bronzérmes lett.
- Bővebben: Osztrák labdarúgó-válogatott
[szerkesztés] Oltás
Turisták számára a kullancs encephalitis (agyhártya és agyvelőgyulladás) elleni oltás javaslott (csak bizonyos területekre utazóknak).
[szerkesztés] Források
Könyvek
- Pethő Tibor, Szombathy Viktor: Ausztria (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1983)
- Ausztria (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp.)
- A Világ országai (Nyír-Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
- A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
- Martina Boden: Európa (Magyar Könyvklub, Bp. 2001)
- Hana Justová: Deutschsprachige Länder (Canissa Kiadó, Nagykanizsa) (formailag hibás) ISBN 80-55768-74-7
- Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.)
- Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001–2002.)
- Juhász László ’’Ausztria magyar emlékei’’ (Antológia Kiadó, Lakitelek, 2005)
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Kartal & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
Más nyelvű Wikipédia
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Startlap linkgyűjtemény
- Linkgyűjtemény (Ausztria-utazás.lap.hu)
- Ausztria hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu
- Ausztria térképe
- Térkép Kalauz – Ausztria online térképportál, városok, települések tartományonként
- Ausztria, Alpok, Karintia képek 2006
- Austria News Austrian news in English language
- Ausztria domborzati térképe
- Alpok
- Térképezz! interaktív Ausztria térkép – feltölthető fotó, leírás a pontos helyszín bejelölésével
- Ausztria - képes élménybeszámolók
- http://utazaselott.hu/
- EU25 - Országismertető
|
|||||||||||||
|
|||||||||||
|
||||||||||||||||||||
|
|||||
|
||||||||||
