Varasd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Varasd (Varaždin)
Varazdin-0808.JPG
A városközpont
Varasd címere
Varasd címere
Varasd zászlaja
Varasd zászlaja
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Varasd
Jogállás város
Alapítás éve 1181
Polgármester Ivan Čehok (HSLS)
Irányítószám 42000
Körzethívószám (+385) 042
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 49 075 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 173 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Varasd (Horvátország)
Varasd
Varasd
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 18′ 30″, k. h. 16° 20′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 30″, k. h. 16° 20′ 18″
A Varasd weboldala

Varasd (horvátul Varaždin, németül Warasdin, latinul Varasdinum, olaszul Varasdino) város Horvátországban, az azonos nevű megye székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zágrábtól 81 km-re északra a Dráva partján fekszik. A hozzá tartozó települések: Črnec Biškupečki, Donji Kućan, Gojanec, Gornji Kućan, Hrašćica, Jalkovec, Kućan Marof, Poljana Biškupečka, Varasdpüspöki és Zbelava.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a magyar város főnévből származik -d helynévképzővel.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Varasd várát 1181-ben "castrum Garestin" néven említik először III. Béla királynak egy a közeli Varasdfürdőről szóló oklevélben, a város ekkor már ispánsági székhely. 1194-ben III. Béla idősebb fiára Imrére bízta a horvát területek kormányzását, egyúttal őt tette meg trónörökössé. A kisebbik fiú András keresztes hadjárat vezetését kapta feladatul apjától. Imre korai halála után mégis ő lett a király és 1209-ben a vár körül kialakult települést szabad királyi várossá nyilvánította. Ez számos kiváltsággal járt a város számára, melynek polgárai szabadon választhatták meg elöljáróikat és mentesek voltak az adó és harmincad fizetése alól, mégis egyfajta kölcsönös függőségben éltek a vár mindenkori uraitól. A várost a király udvarnokai lakták, akik ekkor építették fel templomát és monostorát. A tatárjárásban elpusztult földvárat IV. Béla újjáépíttette. 1397-ben Cillei Herman kapta meg Zsigmondtól, 1440 körül Cillei Ulrik kővárrá építtette át, majd halála után özvegye Brankovics Katalin birtokolta.

Varasd a 17. században

A török veszély közeledtére a 15. század közepén a város körül is építettek földsáncokból és paliszádokból erődítéseket. A kiváltságoknak, kézműves céheinek és a kedvező földrajzi stratégiai helyzetnek köszönhetően Varasd városa már a 15. században az északi horvát területek kereskedelmi és gazdasági központja lett. A város címere már 1464-ből ismert, kiváltságait pedig Hunyadi Mátyás is megerősítette. 1487-ben a vár Corvin János birtoka lett. 1523-ban Brandenburgi György adományozta a városnak a városháza épületét, mely funkcióját a mai napig megtartotta. Ezzel a varasdi Európa egyik legrégibb városháza épülete, melyet utóbb késő barokk stílusban építettek át.

A vár ostrománál esett el 1527. szeptember 27-én Frangepán Kristóf horvát bán. A török harcok hatására 1544-ben erős falakkal és bástyákkal erősítették meg. Ekkortájt építették át a várkastélyt reneszánsz stílusban. Az 1555-ös török hadjárat hatására a pozsonyi országgyűlés az országot hat kapitányságra osztotta, melyek közül a Vend kapitányság székhelye Varasd lett. Három alkapitányság, a kaproncai, a körösi és az ivanicsi tartozott alárendeltségébe. Ekkor Varasd az ország egyik legfontosabb erődített helye volt. 1584-ben a király Erdődy Tamást horvát bánná nevezte ki, majd 1607-ben szolgálataiért megkapta Varasd várát is a hozzá tartozó uradalommal. Ezután Varasd vára 1925-ig az Erdődyek birtoka maradt.

Varasd mint főesperesség székhelye az egyházi igazgatásban is jelentős szerepet töltött be. A főesperesség első említésével 1638-ban találkozunk. Az akkori feljegyzés szerint a főesperes alárendeltségébe 11 környező plébánia tartozott, melyek plébánosait is név szerint felsorolja a dokumentum. 1660-ban Szakmárdi János megalapította a szemináriumot, melyre végrendeletében jelentős birtokokat hagyott. A szerzetesi élet is fejlődésnek indult a városban a ferences és jezsuita kolostorok felépülésével, melyek nagyban hozzájárultak a város gazdasági és társadalmi fejlődéséhez is. Ekkor épült meg a jezsuita gimnázium és több templom is. A városban több stájer építőmester is dolgozott ebben az időben. 1655-ben nézeteltérés volt a város és az Erdődyek között a hídvámok tekintetében, melyből végül a város került ki győztesen.

A város főtere a múlt század elején

A török veszély idején Varasd Horvátország tényleges fővárosa is volt a veszélyeztetettebb Zágráb helyett. 1663 decemberében itt ülésezett a horvát szábor, mely pénzt szavazott meg a török elleni hadjáratra. Ennek során 1664 elején Zrínyi Miklós Újzrínyivárból kiindulva a Dráva bal partján haladva Eszékig jutott, ahol felgyújtotta a török legfontosabb drávai átkelőhelyét az eszéki hidat. Az 1664-ben megkötött vasvári béke bár a magyarság számára hátrányos volt Varasd számára mégis a békés fejlődés lehetőségét teremtette meg. A török veszély végét az 1699-ben megkötött karlócai béke jelentette a város számára.

Mária Terézia az abszolutizmus megerősítése érdekében igyekezett szűkíteni a nemesség befolyását. Ennek egyik lépéseként 1767-ben megalapította a horvát királyi tanácsot, melynek székhelyéül Varasdot tette meg. A város fővárosi rangjának az vetett véget, hogy 1776-ban egy nagy tűzvészben nagyrészt megsemmisült. Az uralkodó ekkor a királyi tanács székhelyét is Zágrábba tette át. Ezzel véglegesen Zágráb lett az ország fővárosa. A tűzvész ugyanakkor kedvező hatással is volt a városképre nézve, hiszen ekkor épült fel a mai is látható szép barokk városközpont.

1809-ben a város fejlődése miatt a külső várfalakat és a sáncok nagy részét lebontották, a vár azonban ma is áll. A 19. században a város teljesen újjáépült és terjeszkedett, virágzott az ipar, a kereskedelem, selyemgyár, téglagyár épült. Ekkor alapították a színházat és a tűzoltó egyesületet. A vasút megépüléséért már 1861-ben megindult a harc és negyed századig tartott, amíg a terv megvalósulhatott. A parlament 1884-ben fogadta el, hogy Csáktornya és Zágráb között vasútvonal létesüljön. Az építés 1886-ig tartott, végül a vonal egy részét már szeptemberben, a maradék szakaszt decemberben nyitották meg a forgalomnak. Ezzel Varasd is bekerült az országos vasúti hálózatba. A mellékvonalak későbbi megépülésével Varasd Észak-Horvátország legnagyobb vasúti csomópontja lett.

1910-ben 13 398 lakosából 11 497 horvát, 585 német, 471 magyar, 441 szlovén, 232 szerb, 102 cseh volt. A trianoni békeszerződésig Varasd vármegye székhelye volt. A 20. századra Varasd a környék ipari központja lett. A Tivar textilgyárat 1918-ban alapították. Fontos ipari üzemei még a Varteks textilgyár, a fémipari, élelmiszeripari és építőipari üzemek. 2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 49 075, ebből 47 069 horvát lakosa volt. A városban ekkor 41 434 fő lakott. 2003-ban megnyílt a magyar határtól Muracsánytól Zágrábba vezető horvát autópálya, mely Varasdot is bekapcsolta a modern autópálya hálózatba.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A varasdi vár
  • A város legnagyobb látnivalója a vár, amely a városközpont északnyugati részén található, ma itt található a városi múzeum. A várat először a 12. században említik és valószínűleg a megye központja volt. A 14. század végén a Celjei grófok kapták meg a területet és gótikus stílusban újjáépítették a várat. A vár a 16. században érte fénykorát, amikor reneszánsz stílusban átépítették. Az építkezések 1544-ben indultak Domenico dell'Allio itáliai mester irányításával. Ekkor épült a reneszánsz várpalota is. A vár a 16. század végén az Erdődyeké lett, akik több részét barokk stílusban építtették át.

A vár körül a külső nagy sánc maradványait ma egy széles, egykor vízzel telt árok övezi. Ennek vonalvezetésén ma is megfigyelhetők a külső védelmi vonal sarkain állt hatalmas négyszögletű bástyák nyomai. A várfalhoz és a várudvarhoz tartozó épületekből mára kevés maradt meg, de ezek közül ma is megcsodálható az őrtoronynak nevezett várkapu épülete, amelyben ma a vármúzeum működik.

Templomok és kolostorok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A székesegyház
  • A középkorban emelték a Szent Miklós plébániatemplomot, amely ebben az időben a város fő szakrális épülete volt. A templomot a 15. században gótikus stílusban átépítették. Ebből az időből való a harangtorony. A 18. században barokk stílusban építették át.
  • A város a barokk időben indult fejlődésnek. 1642-46 között épült a jezsuita templom, amely kora barokk stílusú.
  • 1650-ben épült a Keresztelő Szent János ferences templom, amelynek építőmestere Peter Rabba grazi építész volt. Falait gazdag képek és szobrok díszítik.
  • A város székesegyházát Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelték. 1642 és 1646 között épült kora barokk stílusban, eredetileg a jezsuiták temploma volt.
  • A ferences kolostor 1626 és 1632 között épült barokk stílusban, a gradaci István mester irányításával.
  • A jezsuita kolostort 1679 és 1691 között építették, építőmestere a leibnitzi Jacob Schmerleib mester volt.
  • A kapucinus kolostor és templom a 18. század elején épült. Építői az ország más részéből érkezett horvát mesterek voltak.
  • Az orsolyiták templomát 1722 és 1729 között, kolostorát 1715 és 1749 között építették Mária Terézia királynő adományából.
  • Az 1776-as tűzvész után épült templomok a Szent Flórián-templom (1777) és a Szent Vitus-templom (1782).
  • 1884-ben épült az ortodox Szt. György-templom.

Barokk paloták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sermage-palota
  • A főtéren áll az 1523-ban épített barokk városháza. Brandenburgi György adományozta a városnak és funkcióját a mai napig megtartotta. Európa egyik legrégibb városháza épülete, melyet 1791-93 között késő barokk stílusban építettek át.

A városban ma több barokk palota is látható, melyek a 17. és a 19. század között épültek.

  • A Főtéren található a Draskovics grófok palotája, mely a 18. században épült egy korábbi 16. századi palota helyén.
  • A tér túloldalán áll a 19. században épített püspöki palota.
  • A Franjevački-téren áll a híres kétemeletes pazarul díszített homlokzattal rendelkező Patačić-palota. Egykor nyüzsgő társadalmi élet folyt benne. Franjo Patačić és felesége Katalin asszony fényes táncmulatságokat, színházi előadásokat rendezett itt. A palota belső falain több barokk falfestmény látható.
  • A mellette álló Varasdi megyeháza Horvátország egyik legnagyobb barokk palotája, mely Janov Erber tervei szerint épült. Szintén számos falfestmény díszíti.
  • Ugyanezen a téren áll az 1785-86-ban épített Wasserman-Kreuz-palota.
  • A Herzer-palota 1791-95-ben épült késő barokk-klasszicista stílusban. Érdekessége, hogy építtetője Franjo Herzer nem volt nemes ember, mert városi postásból emelkedett fel, miután a lutrin meggazdagodott. Később vagyonát és a palotát is elveszítette. Ma benne található a múzeum néprajzi részlege.
  • A közelben áll a 18. század hatvanas éveiben épített káptalani palota, melyet a zágrábi káptalan építtetett. A homlokzatát díszítő isteni szemről ismerhető fel.
  • A Stančić-téren az óváros egykori kapuja közelében található a 17. században épített Prašinski-Sermage-palota, mely színes homlokzatáról ismerhető fel. Mai formáját 1750-ben nyerte el, a klasszikus és kortárs művészek galériája található benne.
  • A Szabadság-téren (Trg Slobode) áll a Petković család 1767-ben épített palotája. Díszes kapuzata felett a család címere látható.
A Horvát Nemzeti Színház épülete
  • A városfalakon kívül a Kapucinus-téren áll az 1760-as években épített rokokó Erdődy-palota.
  • A városfalaktól északra található az 1774-75-ben épített Keglević-palota, Jakov Erber építész műve.
  • A városmag közelében északra emelkedik a pálosok 1760-ban épített székháza. Belső díszítésében fennmaradtak eredeti rokokó stukkódíszei.
  • A városmagtól délre a Zagrebačka utcában található a Patačić-Puttar-palota, mely több városi ház összeépítéséből létesült és mai formáját a 18. és 19. század fordulóján történt átépítéskor kapta.
  • A Draskovics utca 4. szám alatt áll a Kereskényi-palota. Építtetője a gróf Patachich család volt. A bejárat fölött vésve álló dátum "A.D. 1767" az építés dátumára utal. Házasság útján lett a Kereskényiek tulajdona. Itt élt Kereskényi István reformkori politikus, a Horvát-Szlavón Gazdasági Egyesület egyik alapítója és első igazgatója.

Egyéb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grgur Ninski szobra
  • Az Óváros körül ma is láthatók az egykori városfalak maradványai. Tornyaiból mára kettő maradt fenn a Gaja utcai Lisak-torony és a Stančić-téren álló Láncos-ház.
  • Régi árkádos földszintes reneszánsz épület a Ritz-ház a 17. századból a Franjevački-tér és a Tomislav király-tér között.
  • 17. századi reneszánsz épület a Szakmárdi-ház is a Habdelića utcában.
  • A Nemzeti Színház épületét 1873-ban a bécsi Hermann Helmer tervei szerint építették.
  • A 19. századból és a 20. század elejéről származik a városi villasor, melyből a legkorábbi a Cesarca utcai klasszicista Mueller-villa. A folytatásában levő Kolodvorska utcában is számos szecessziós villa áll.
  • A város szobrai közül a legnevezetesebbek az Óvárosban álló barokk Nepomuki Szent János-szobor, a ferences templom előtt álló Grgur Ninski-szobor a híres horvát szobrászművész Ivan Meštrović alkotása és a megyeháza udvarán álló népszerű Erzsébet királyné-mellszobor, mely korábban a városi parkban állt.
  • A városi temetőben a szobrászművészet és a kertművészet szép alkotásait láthatjuk. A temetőt az ország egyik legszebb ilyen létesítményének tartják.

Múzeumok és galériák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Városi Múzeumot 1925-ben létesítették a várban, néprajzi részlege a Herzer-palotában található, míg a képtár a Sermage-palotában van elhelyezve.
  • A városban néhány magánkézben lévő kortárs galéria is található.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Špancirfest jelmezesei
  • A város nevezetes kulturális eseménye a Varasdi Barokk Esték.
  • Kultúrtörténeti látnivaló a varasdi városi gárda.
  • Špancirfest
  • Trash Filmfesztivál.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1-es számú általános iskola
  • 2-es számú általános iskola
  • 3-as számú általános iskola
  • 4-es számú általános iskola
  • 5-ös számú általános iskola
  • 6-os számú általános iskola
  • 7-es számú általános iskola
A Varteks-stadion

Középiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Első Gimnázium
  • Második Gimnázium
  • Kémiai Iskola
  • Elektroipari Iskola (MEC)
  • Orvostudományi Középiskola
  • Közlekedési Iskola
  • Első jogi magángimnázium
  • Jogi varasdi magángimnázium

Egyetemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Informatikai Egyetem
  • Geotechnikai Egyetem

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városi sportcsarnok
  • labdarúgás: NK Varteks, NK Sloboda Varaždin, NK Mladost Varaždin
  • kézilabda: RK Varteks Di Caprio, RK Koka
  • kosárlabda: KK Vindi
  • röplabda: OK Varaždin
  • tenisz: TK Varaždin, Varaždin 1181
  • jéghoki: KHL Varaždin
  • vízilabda: VK Coning
  • tollaslabda: KAJ tollaslabdaklub
  • kerékpározás: Sloga kerékpártársaság
  • paintball: Varaždin paintball-csapat
  • sporttánc: Takt Varaždin táncstúdió

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Varasdon született Hagymási Bálint 1490-ben humanista nevén Valentinus Cybelius Varasdiensis.
  • Itt született Ivan Kukuljević Sakcinski (1816–1889) horvát politikus, történész, író, az MTA tagja.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Varasd témájú médiaállományokat.