Zalaegerszeg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Disambig gray.svg Ez a szócikk Zalaegerszeg városról szól. Hasonló címmel lásd még: Zalaegerszegi TE FC és Egerszeg (egyértelműsítő lap)

Zalaegerszeg
Zalaegerszeg.jpg
Látkép a tévétoronyból
Zalaegerszeg címere
Zalaegerszeg címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Kistérség Zalaegerszegi
Jogállás megyeszékhely
megyei jogú város
Polgármester Gyutai Csaba
Irányítószám 8900
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség 59 618 fő (2013. január 1.)[1]
Népsűrűség 603,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 102,41 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zalaegerszeg  (Magyarország)
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 43″, k. h. 16° 50′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 43″, k. h. 16° 50′ 50″
Zalaegerszeg  (Zala megye)
Zalaegerszeg
Zalaegerszeg
Pozíció Zala megye térképén
Zalaegerszeg weboldala

Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: "Zeg") Zala megye székhelye, megyei jogú város. A Zalaegerszegi kistérség központjaként számos település tartozik a vonzáskörzetébe. Magyarország 17. legnépesebb városa.

Első írásos említése 1247-ből való Egurscugként, 1293-ban pedig már Egerszeg néven szerepel.

Kanizsa 1600-as elestét követően nőtt meg szerepe, fokozatosan Zala vármegye központjává vált, mai fogalommal élve megyeszékhellyé válása a 18. századra tehető.

Egyike Magyarország legvirágosabb, legzöldebb városainak, 2008-ban elnyerte a Virágos Magyarországért Szervező Bizottságának legmagasabb díját, az Arany Rózsa-díjat.[2]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zalaegerszeg földrajzi koordinátái é. sz. 46.84538° és k. h. 16.84721°. Zala megye székhelye, megyei jogú város. A Nyugat-Dunántúlon, a Zala folyó két partján, az osztrák, szlovén és horvát határtól megközelítőleg egyenlő távolságra (50–70 km), Zalai-dombság tájegységben fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága: 156 m.[3] A Balaton tőle keletre 45 km-re található. Budapesttől való távolsága közúton 213, vasúton 239 km. A legközelebbi autópálya-felhajtó 50 km-re van, Nagykanizsa mellett az M7-re.

Természetföldrajzi adottságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zalaegerszeg vázlatos térképe
Zalaegerszeg az első katonai felmérés (1763–1785) térképén.

A területen a földkéreg vastagsága: 25–27 km, a litoszféráé 60–80 km. A földtörténet során kiemelkedési és lesüllyedési periódusokban váltakozott a tengeri és a szárazföldi üledékképződés a területen. A pliocén kor legfontosabb eseménye a folyóvízi feltöltésből származó kavicsterületek kialakulása. A pleisztocén során lösz fedett be nagy területeket. A felszínen szinte kizárólag a legfiatalabb korú kőzetek találhatóak, a völgytalpakon azonban kibukkanhatnak a felső pannon korúak is.[4]

A város a Zalai-dombság északi részén fekszik, három kistáj határán. A délnyugati városrészek már átnyúlnak a Göcsej területére, így ott a változatos kitettségű, erősen szabdalt 200-250 méter magas „hegyek” jellemzőek. Az északkeleti és keleti lejtők a legmeredekebbek, dél–délnyugat felé vályoggal fedett, fokozatosan alacsonyodó, derázió és geliszoliflukció által formált lejtők ereszkednek. Az északi és középső rész a tektonikailag előre jelzett és kelet felé tölcsérszerűen kiszélesedő Felső-Zala völgyben foglal helyet. A völgy jobb oldalán mély, szűk völgyek, nehezen felismerhető teraszok, pannon agyaghoz kapcsolódó ó-holocén suvadások, baloldalt hosszabb, lankás, lösszel fedett lejtők voltak találhatóak. Az ember tevékenysége azonban majdnem teljesen átalakította őket letelepülésre alkalmasabb formákká. A keleti városrészek a Kelet-zalai-dombság Söjtöri-hátához kapcsoló kisebb meridionális vonulatokon húzódnak.[5][6][7]

A napfénytartam 1950-2000 óra/év között alakul, ami azonos szélességi körön levő magyar területekhez viszonyítva a legkisebb érték. Ez visszavezethető az 56-62%-os évi átlagos felhőzetre, amit az atlanti hatás erőssége okoz. Szélirányok közül az észak és dél irányú leggyakoribb, összesen kb. 30%, irányuk megtartására rásegítenek a meridionális völgyek. A szélcsendes időszakok szintén gyakoriak, mintegy 25% értékkel.

Az évi csapadék mennyisége 800 mm körül alakul. A hótakarós napok átlagos száma 45 nap.[8]

Az agyagos, vályogos részeken adottak a lehetőségek a sűrű vízhálózat kialakulásához, amely Magyarországon a legsűrűbbek közé tartozik. Ezzel összefüggésben a völgysűrűség is igen nagy mértéket mutat. Elősegítette a völgyek képződését a laza felszíni kőzet és a terület negyedidőszaki kiemelkedése is. A domborzat tagoltsága azonban nem kedvezett nagy vízfolyások kialakulásának, így a legnagyobb, a Zala is csak patakméretű Zalaegerszeg környékén. A terület erózióbázisaként ez gyűjti össze a kisebb csermelyek vizét. Megemlíthető ezek közül a Válicka, amely dél felől folyik a Zalába. A város területén több kisebb-nagyobb tó található. A legjelentősebb az 1975-ben mesterségesen létrehozott Gébárti-tó. Pózva városrészben a kavicsbányák felhagyása után horgásztavakat alakítottak ki.

Zalaegerszeg környékén kétféle növénytársulás jellemző: a völgyekben vízparti rétek, fűz- és égerligetek jellemzőek. A magasabban fekvő területeken gyertyános és kocsánytalan tölgyesek, zalai bükkösök, cseres tölgyesek találhatóak, gyakori még a szelídgesztenye előfordulása is. A város belterületén csak parkok mutatják a régi gazdag erdők emlékét. (Béke-liget, Dózsa liget, Parkerdő)

A Zalai flóratartományhoz kötődő állatállomány nem különbözik a magyar átlagtól, jellemzően nagyvadakból áll (őz, vaddisznó) és kevés különleges állatfajnak ad otthont. Gazdasági jelentőséggel bír e vadállomány, mind a vadhús, mind a bérvadászat tekintetében. Híresek a zalai szarvastrófeák, már több világbajnoki érmet kiérdemeltek.

Gyenge minőségű talajok alakultak ki a város környékén, amelyek közül a legjelentősebbek az agyagbemosódásos barna erdőtalajok. Ezen adottság miatt nagy területeket hasznosítanak még a város határain belül is szőlőhegynek, ahol az igénytelenebb fajták megteremnek.

Környezeti állapot[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város levegőminőségét a közlekedés befolyásolja a legnagyobb mértékben, ezen belül is a porszennyezés okozza a legnagyobb problémákat. A nehézipari létesítmények hiánya miatt nem jelentős az ipari eredetű szennyezés. Egyedüliként a MOL helyi olajfinomító üzeme, amely kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, valamint korom tekintetében jelentős szennyező. A termelés során keletkezett szennyvíz tisztítás után a Felső-Válickába és az Avas-árokba kerül.[9] A MOL tevékenységének folyamatos racionalizálása eredményeként a Zalai Finomítóban 2001-ben megszűnt a kőolaj-feldolgozás, ma már elsősorban speciális bitumenek készülnek itt.[10]

A zajártalomban szintén a közlekedés a problémák fő forrása az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat elemzése alapján. Az elkerülő utak megépítésével ugyan a belváros terhelése csökkent, de mivel a tranzitforgalom az összes forgalomnak csak 20-30%-át tette ki a probléma végleges megoldására még várni kell. A nagy forgalmú belvárosi útszakaszokon a terhelés csúcsidőben rendszeresen meghaladja a megengedett határértéket. Emiatt folyamatosan napirenden van egy sétálóutcás, csendes belső terület kialakítása a Kossuth utcában és környékén, ez azonban rendkívül nehezen megvalósítható a gyakorlatban, mivel a város észak-dél irányú belső útjai szűkek (jellemzően egyszer kétsávosak és egyirányúsítottak), és a viszonylag sűrű beépítés miatt nem is bővíthetők. A Kossuth Lajos utca a Széchenyi tértől a Kisfaludy Sándor utcáig díszburkolatot kapott, és ezen szakaszon 30 km/h-s sebességkorlátozást vezettek be, valamint korlátozták a parkolási lehetőségeket, melyet a védett öblök és a Berzsenyi - Kosztolányi utcák sarkán megépült új parkolóház vett át. Ez közepes mértékű tehermentesítést jelent a Kossuth utcában és annak környékén lakóknak, azonban vásárlók elvesztését jelent(het)i a főutcán található üzleteknek, ahonnan a külső területeken megnyílt új bevásárlóközpontokba helyeződhet át a tartós cikkek vásárlásának központja.

A város ivóvízellátását 34 kútból oldják meg, amelyek többségéből magas vastartalmú vizet nyernek. A víznyerőhelyek szennyeződés elleni védelme nem kellően megoldott, a jövőben nagy valószínűséggel a mai keleti oldali túlsúly áthelyeződik a nyugati oldalra a kutak elhelyezkedését tekintve. Uniós forrásokat is felhasználva negyvenkét település összefogása nyomán több ütemben modernizálták a szennyvíz- és csatornahálózatot 2004-től kezdve.[11]

A városban a közhasználatú zöldterületek nagysága közel 5 millió m², amely jelentősen meghaladja az országos átlagot. 2007-ben 74 játszótér volt a városban.[12]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zalaegerszeg látképe a bazitai tévétoronyból
Metszet az egerszegi várról, 17. század
Metszet Zalaegerszegről, a 19. század eleje
Metszet Zalaegerszegről, a 19. század közepe
A zsinagóga 1912-ben
A Mária Magdolna Plébániatemplom, mögötte az egykori Hotel Balaton és a NAV Zala megyei igazgatósága
A Zalaegerszegi Törvényszék és a Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet épülete. A kép felső részén a Vásárcsarnok látható.
Az 1974–1989 között használt címer

Zalaegerszeg két folyó összefolyásánál található, halakban, vadakban gazdag vidék volt. Talán ennek köszönhető, hogy már az i. e. 7. évezredben, a felső paleolitikumban található itt település, amely egész Zala megyében az egyedüli ókőkori lelet. A következő időszak, amikorról maradtak leletek a városban, a rézkor. A régi ruhagyár elhagyott területén felfedezett, az azóta már teljesen befedett Vizsla-patak mellett megtelepedett, lengyeli kultúrához tartozó település ebből a korból datálható.[13] Ekkor már a mai Zalaegerszeg területén többfelé, elszórtan találkozni településekkel.

A vaskorban kelta nyomokra lehet bukkanni, amilyenből Dél-Zala területén sokat, északon alig találni. Ebből arra a következtetésre lehet jutni, hogy Zalaegerszeg ekkor egy fontosabb út mellett állt, és ezt ellenőrizte a kelta lakosság.

Az ezt követő időszakokból származó leletek száma elenyésző, így valószínűleg semmilyen település nem volt ez idő tájt a területen.

A település első írásos említése 1247-ből való, egy a veszprémi káptalan által kiadott oklevélben Egurscugként, 1293-ban pedig már Egerszeg néven. 1266-ban IV. Béla a veszprémi káptalannak adta a területet, így Egerszeg először egyházi birtok lett. Mivel a földesúr távol élt a területtől, így a bevételek nem mindig jutottak el hozzá, sokszor a környékbeli nagyurak, elsősorban a Kőszegiek vagyonát gyarapította. A 14. század során Egerszeg a környék legnagyobb települése volt, a legtöbb adót fizette.

1368 és 1389 között rövid időre a király tulajdonát képezte, majd Luxemburgi Zsigmond a Kanizsaiaknak adományozta, akik azonban azt elcserélték Szepetnek községért a veszprémi püspökkel. Így Zalaegerszeg egészen 1848-ig egyházi birtok maradt. A település határainak kijelölése 1381-ben történt, kőtemplomot is ekörül kapott a község. Ekkor a mérete mintegy kétszerese volt a környező településekének.

1421-et követően a település mezővárosi kiváltságokat kapott, egy összegben tartozott a földesúrnak adót fizetni, részleges önbíráskodása lett. Ezek a különleges jogok gyorsan gyarapították a lakosság számát, mivel a környező településekről megindult a bevándorlás. A 16. században már a legtöbb megyegyűlés itt zajlott.

Az 1530-as évek felé a város fejlődése megtorpant, mivel folyamatos támadások érték, elsősorban a környező területek földesurai fosztogatták a meggyengült központi hatalmat kihasználva. 1568-ban indult meg a város erődítése a török visszaverése érdekében. A településen vár épült, amelyet elsősorban a környező mocsarak védtek. Az első sikertelen török támadás a város ellen az 1570-es évek végén indult. Kanizsa 1600-as elestét követően megnőtt Egerszeg szerepe: a török ellen felépült sok apró zalai végvár irányítását innen szervezték. A települést védő vár azonban nem bizonyult jó védelemnek, egy 1616-os török portya súlyos károkat okozott a városban, végül 1664-ben rövid időre a vár is török kézre került.

A törökök mellett más súlyos terhek is sújtották a lakosságot. A városban többször pusztított pestisjárvány. Emellett az adózás is sokkal kellemetlenebb volt az itt élőknek: mind a kanizsai török, mind a végvári katonák jelentős adóterheket szedtek. Cserébe a földesúri szolgáltatások díjmentesek voltak. Ezt a jogot egy ideig még sikerült érvényesíteni.

Zalaegerszeg mai fogalommal élve megyeszékhellyé válása a 18. századra tehető. Ez idő tájt a megyegyűlések mintegy 75%-át itt tartották. A megye perifériáján lévő település megyeszékhellyé válásának több oka is van. Szerepet játszhatott a történelmi hagyomány, mely szerint hagyományosan Egerszegen tartották a korábbi gyűléseket is, a város a török időkben fontos megyei központtá vált, ám a legfontosabb érdeme a helynek, hogy a többi Zala megyei várossal ellentétben nem egy uradalom központja volt, így elkerülhetővé vált a helyi földesurak „rátelepedése” a megyegyűlésre. Még egy indok volt a város mellett, hogy a környéken több nagy nemesi család is élt, mint a Heteldyek vagy a Forintosok. Végül Egerszeg 20 600 forintos adománya, valamint a megyeháza (ma a Zalaegerszegi Törvényszék épülete) 1730 és 1732 közötti megépítése egyértelműsítette a város közigazgatási központi jellegét. 1777-ben a szombathelyi püspökség kezelésébe került.

A 18. századi városképre jellemző, hogy egy jó darabig egyetlen kiemelkedő épület a barokkos megyeháza. Az 1760-as években épült az akkor monumentálisnak számító templom, illetve egy kaszárnya kőépülete. Az egyetlen polgári kőházban egy patika működött. A város legtöbb háza azonban továbbra is jellemzően tűzveszélyes, szalmával fedett vályogház volt, így a város történetében sok tűzvész pusztított. A legnagyobb tűzvész 1826. július 18-án és július 29-én volt a városban, a zsúpos és oromtetős házak szinte egy pillanat alatt leégtek. Még ebben az évben Póka Antal mérnök tervei alapján már tégla- és kőházakból építették újra a maival megegyező szerkezetű belvárost.

A városban a 19. század elejéig a kereslethez mérten nagyon kevés iparos és kereskedő élt, mivel a földesúr regáléjoga miatt szinte lehetetlenné vált a működésük. Az 1830-as évekre jelentősen megnőtt a városba költöző izraeliták száma, 1836-ra már mintegy 10%-ot tettek ki a zsidó vallásúak az amúgy római katolikus többségű össznépességből, ám ezek a családok se lendítették fel a város kereskedelmét. Így míg a város közigazgatásilag tagadhatatlanul a megye központja volt, gazdaságilag nem lett túl jelentős, a kulturális élet és művelődés terén pedig alig tudott mit felmutatni az akkori székhely: mindössze két elemi iskola működött a mintegy 3500 fős városban. A megye kulturális központjai ekkor Kanizsa és Keszthely voltak, ahova az egerszegiek csak nagy költségek árán juthattak el tanulni.

Az 1848-as forradalomban a városnak viszonylag kevés szerep jutott, a szabadságharcban a város 1848. december 31-ei megszállását követően nagyobb megmozdulás nem történt.

Az 1870-ben hozott községi törvény alapján megszűnt a mezővárosi jogállás és a volt mezővárosoknak választaniuk kellett a nagyközségi és a rendezett tanácsú városi szervezet között. Az utóbbi nagyobb önállóságot, de egyben nagyobb adóterheket is jelentett, mert a városi közigazgatás többletterheit helyi bevételekből kellett fedezni. Zalaegerszeg a nagyközségi szervezetet választotta, amit sokan súlyos presztízsveszteségként értékeltek a városi rangot választó Nagykanizsával szemben. Végül másfél évtized múltán a belügyminiszter erőteljes nyomására a nagyközség képviselő-testülete és adófizetői kérelmezték a várossá alakulást, amit a miniszter azonnal jóváhagyott, és 1885. május 13-án Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá alakult. A 19. század végi helyi közélet fő gondja a megye másik városával szembeni lemaradás behozása volt.

1887-ben a településhez csatolták a kereskedelmi szempontból fontos Olát. 1890-ben az UkkCsáktornya vasútvonal megépítésével a város bekapcsolódott a vasúthálózatba. 1895-ig új gimnáziumot, városházát, szállót, óvodát, pénzügyi palotát, téglagyárat kapott a város. 1891-ben épült a Zala Megyei Levéltár mai épülete, akkor még a főispáni hivatal számára. Stílusa eklektikus, reneszánsz díszítőelemekkel. A bejárat fölött, a homlokzaton a vármegye régi címere látható.

1904-re készült el a bizánci stílusban emelt neológ zsinagóga (ma Városi Hangverseny- és Kiállítóterem). 1909-ben megyei börtön (ma: Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) létesült a városban.

A nagy fejlesztések közben a város alaposan eladósodott, így Kovács Károly, Zalaegerszeg első polgármestere még ugyanebben az évben (1895) lemondott. Utódja Botfy Lajos lett, aki 1900-ban bekövetkezett haláláig folytatta a városi fejlesztéseket, miközben csökkentette annak adósságállományát.

A 20. század eleje már kevesebb fejlődést produkált, így elmondható, hogy Zalaegerszeg ismét elmaradt a környék megyeszékhelyeitől.

Az 1920-as évek során ismét kisebb fellendülés volt tapasztalható a város életében. Ekkor épült meg a postapalota, a vasútállomás, a tűzoltóság épülete, a rendőrségi székház (a mai ügyészség), illetve a Notre Dame-rend kolostora.

A második világháború nem okozott jelentős károkat a városban, igaz, a vasútállomás egy bombatalálat következtében leégett. A legsúlyosabb veszteséget a teljes helyi és környékbeli zsidó közösség, mintegy 1221 fő gettóba zárása, majd Auschwitzba szállítása jelentette. A város német megszállásának végül az 1945. március 28-án érkező Vörös Hadsereg vetett véget. Március 29-én már az egész város a szovjet csapatok kezén volt, akik gyorsan folytatták előrenyomulásukat nyugati felé, illetve a déli olajmezők irányába. Az április elején megalakult Zalaegerszegi Nemzeti Bizottság, első elnökévé Wassermann Frigyes nyugalmazott városi főmérnököt választották meg, akit rövidesen Kovács Károly, a kommunista párt helyi titkára váltott. A Bizottság első intézkedései egyikeként kinevezte Baráth Ferencet polgármesternek és dr. Lendvay Lajos városi tanácsnokot polgármester-helyettesnek.[14]

Az ezt követő időszakban jól megmutatkozott a város lakosságának ellenérzése az új rendszerrel szemben: a helyi MKP szervezete az 1949-ig megtartott választásokon 10% körüli eredményeket ért el, ám a helyi testület élére végül mégis ők kerültek. Az 1947. szeptember 4-én megtartott nemzetgyűlési választásokat a Demokrata Néppárt 59,5%-os eredménnyel nyerte, 1949. május 15-én az országgyűlési választás viszont már a Népfront 98,5%-os győzelmét hozta. 1949. július 2-án iktatták be a város első női polgármesterét, Siklósi Mihálynét.[15]

Az 1950-es évek hozták Zalaegerszeg történetének legkomolyabb változásait. Az első ötéves terv legnagyobb könnyűipari beruházása a zalaegerszegi ruhagyár építése volt, amely elsősorban a szabad női munkaerőre alapozott. Az 1952-ben a környéken felfedezett olajmezők készletét is azonnal elkezdték kitermelni, illetve 1953-ban egy sajt- és vajgyár is épült a városban. Az ipar igényeinek megfelelően fővonalasították a Zalaegerszeg–Zalaszentiván vasúti szakaszt. Az óriási ipari beruházásoknak nagy munkaerőigénye volt, amelyet elsősorban a környékbeli falvakból elégítettek ki. Rövid idő alatt tömegessé vált a környező falvakból naponta történő ingázás, mivel a városban ekkor szinte nem lehetett lakáshoz jutni. Így nem volt ritka, hogy a nyugdíjasokat, inaktívakat, de leginkább az osztályellenesnek tartott személyeket „rávették” arra, hogy költözzenek el a városból.

A nagy ipari fellendülést azonban a városban élők csak visszaesésként élhették meg. Az építőipar csak a nagyberuházások érdekeit szolgálta, így a polgári lakosság lakáskörülményei folyamatosan romlottak. Infrastrukturális beruházások szintén nem történtek a városban, a boltok sorban zártak be, egyre kisebb kínálatot biztosítva a városiaknak.

Az 1956-os forradalomban Zalaegerszeg is tevékenyen részt vett. A megmozdulások 1956. október 26-án kezdődtek, ennek eredményeképp az MDP-vezetők Körmendre menekültek. Ezt követően egészen a szovjet csapatok november 4-ei támadásáig a várost a Forradalmi Tanács irányította.[16][17]

1956. december 11-én a salgótarjáni sortűz miatt a Központi Munkástanács által szervezett országos sztrájkhoz Zalaegerszeg munkásai is csatlakoztak. A megmozdulásra december 12-én került sor a Kossuth Lajos utcán. Több ezres tömeg gyűlt össze a posta előtt, Csepel teherautókkal próbálták elállni a szovjet tankok útját. A tüntető tömeget végül könnygáz és tankok bevetésével szétoszlatták. Másnap a ruhagyár munkásnői tiltakozásul tüntetésre hívták a nőket és a ruhagyáriakat. Az asszonyok Csány László szobra körül, majd a belvárosban gyülekeztek. Fekete ruhát vettek fel vagy fekete szalagot tűztek magukra, ezért gyászfátyolosnak is nevezik a tüntetést. Végül a szovjet tankok és a karhatalmisták ezen a napon is feloszlatták a tömeget.[18][19][20]

A város címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zalaegerszegnek évszázadokon keresztül nem volt hivatalos címere. A városi pecsét többször módosult rajzából alakult ki a már 1247-ben álló kápolna és a 18. században épült a plébániatemplom védőszentjét, Mária Magdolnát, ábrázoló címer. Ezt az 1940-es évek végéig több változatban is használták. 1970-ben egy teljesen újat vezettek be, ez azonban sem a címertan követelményeinek, sem a város hagyományainak nem felelt meg. A Városi Tanács 1989-ben megrendelt egy, a tradíciókat követő címert, amelyet 1992-ben fogadtak el Zalaegerszeg Megyei Jogú Város hivatalos címerének.

A mai napig használatos címeren pajzs alakon Mária Magdolna látható, lábai alatt korbáccsal, babérkoszorús jobb kezét védelmezően a 16-17. századi végvárat jelképező stilizált vár fölé nyújtja. Bal karjában vállára fektetve hosszú szárú keresztet tart. A korábbi pecséteken a lábánál találhatunk koponyát is, de a mai címeren a korbács ábrázolásánál maradtak a tervezők. Ezek a szimbólumok Bűnbánó Magdolnára vagy Magdalai Máriára utalnak. A kibontott haja Jézus Krisztus lábának illatos olajjal való megkenésére és hajával való letörlésére utal. A korbács a bűntudat egyik középkori szimbóluma, s ezt jelképezte a koponya is. [21]

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zalaegerszeg korfája
A város korösszetételének változása
A munkanélküliek számának alakulása

Zalaegerszeg népesedése jellegzetesnek mondható pályát futott be. A legjelentősebb népességnövekedési időszakban (60-as-70-es évek) 30%-kal nőtt meg a város lakossága, köszönhetően az ipartelepítésnek, a hozzácsatolásoknak és a bevándorlásnak. Ezen demográfiai robbanás hatására rengeteg új lakás épült, amelyekbe elsősorban fiatal falusiak költöztek.[22]

Ma már stagnáló/fogyó népességről kell beszélnünk, ennek két tényezője a természetes fogyás és a szuburbanizáció hatása. Ellenhatásként jelentkezik a pozitív bevándorlási mérleg. A legfrissebb - 2007-es számított - adatok szerint a lakosság 61 898 fő. A népességnyilvántartó 2007. január 1-jei adati szerint 60 088 bejelentett lakosa volt a városnak.[23]

A természetes fogyás 1992-től jellemző a városra. A vándorlási különbözet az 1990-es évek közepén negatív előjelű volt. Korosztályok szerint átrendeződés játszódik le: csökken a fiatalkorúak és nő a közép- és az időskorúak aránya. 35 éves korig férfi-, afölött nőtöbblet mutatkozik.[24][25]

Az 1995-ben 25-29 éves korosztály létszáma 1995–2001 között minimális növekedést, 2001–2005 között csökkenést mutatott. Ennek egyik oka lehetett az elvándorlás, valamint az ideiglenesen vagy véglegesen más településen való munkavállalás (diplomás munkaposztok hiánya).

Az elköltözők egyik fő célpontja, az országos átlaghoz igazodva, Budapest, ahol munkalehetőséget, magasabb fizetést remélnek maguknak. Az elvándorlás másik fő motivációja a csendesebb környezet, nagyobb lakás iránti igény, amelyet a várost elhagyók a közeli elővárosodó falvakban találhatnak meg. Ilyen települések például Teskánd, Nagykutas, Zalaszentiván vagy Bocfölde.[26][27]

A házasságkötések és válások számának alakulása az országos tendenciákat követi: az első csökken, a második kis mértékben nő. 2009-ben 250 házasságkötés és 169 bejelentett válás történt.[28]

A város területén lakó veleszületett vagy szerzett fogyatékossággal élő személyek - a KSH 2001. évi népszámlálási adatai szerint – száma 2 462 fő. (ebből 1 274 férfi és 1 188 nő), ez a város lakónépességének 3,9%-a, ami kedvezőbb, mint az országos arány (5,7%).

Zalaegerszegen nincsenek jelentős nemzeti kisebbségek, helyi szociális kutatások a cigányság arányát 3 és 7% közé teszik. Egy 2001-ben végzett vizsgálat adatai alapján a cigány népesség 20-25%-ának van állása és 70%-uk inaktív.[29]

Az összes társadalmi csoport regisztrált munkanélkülieknek száma az 1990-es évek elején volt a legnagyobb Zalaegerszegen, majd egészen 2001-ig dinamikusan csökkent. 2001-től ismét emelkedő tendenciát mutatott, majd beállt egy stagnáló értékre. A gazdasági válság idején számos munkahely szűnt meg, a munkanélküliségi ráta elérte a 12-13%-ot.[30] A pályakezdő munkanélküliek száma az utóbbi öt évben emelkedést mutat, 2010 elején számuk 1 200 körül volt, a diplomás munkanélkülieké pedig 1 000 körül.[31] A legkisebb eséllyel a diplomások közül a közgazdászok, a középfokú végzettséggel rendelkezők közül az irodai munkások, míg a szakképesítéssel rendelkezők közül a fodrászok és a bolti eladók tudnak elhelyezkedni.

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Növekedése során Zalaegerszeg sok szomszédos települést magába olvasztott. Legkorábban, 1887-ben, Ola községet csatolták a városhoz, ma ez már a tulajdonképpeni városközpont egy részét alkotja. További egyesítések: 1933-ban Kaszaháza, 1958-ban Zalabesenyő, 1963-ban Csácsbozsok és Pózva, 1969-ben Bazita, Andráshida, Szenterzsébethegy, Ebergény és Ságod, 1981-ben pedig Botfa vált Zalaegerszeg részévé.

2008 nyarán helyi népszavazást tartottak Pethőhenyén, ahol a lakosság ellenezte, hogy a község Zalaegerszeghez csatlakozzon.[32] A sikertelen népszavazást bírósági tárgyalás követte, ahol a Zala Megyei Bíróság a 2010-es magyarországi önkormányzati választások napjától három pethőhenyei településrészt (Cserlap, Hosszúhegy, Kápolnahegy) a városhoz csatolt, az ott található önkormányzati ingatlanokat pedig Zalaegerszeg önkormányzatának ítélte meg.[33]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zalaegerszeg az 1950-es évekig elenyésző tényező volt Magyarország gazdasági életében. A szocialista időszakban az országos programhoz kapcsolódóan előtérbe kerül az ipar fejlesztés, ekkor kezdte meg a termelést a Ruhagyár, a Zala Megyei Tejipari Vállalat, a Zalaegerszegi Vágó- és Húsipari Vállalat, a Zalai Aszfaltgyár (később Zalai Kőolajipari Vállalat), a Zalaegerszegi Cserépkályhagyártó Vállalat (Zalakerámia), a Kenyérgyár (Zalaco), a GANZ-MÁVAG zalaegerszegi gyára, a Szállítógépgyár, a Szikvíz- és Üdítőitalgyártó Üzem, a VERTESZ zalaegerszegi gyáregysége, a KHV zalaegerszegi gyára, EIV Rt. Zalaegerszegi Alkatrészgyára, a Baromfifeldolgozó Vállalat (Zalabaromfi Rt.), a Zalaegerszegi Hűtőház (Goldsun Rt.), a PEZA Bútortechnológiai Vállalat (Zala Bútor) és a Caola helyi gyáregysége is. Az új gyárak, üzemek az ipar képzettséget nem igénylő ágazataiból kerültek ki. A környékre betelepülő kőolajbányászatnál is elsősorban budapesti szakembereket alkalmaztak.

A rendszerváltást követően a legtöbb nagyüzem felbomlott, romjaikon kis üzemek jöttek létre, amelyek később vagy megerősödtek, vagy eltűntek a piacról. Az 1990-es évek közepétől újabb szereplők, a multinacionális cégek jelentek meg a városban, amelyek többsége már a szakképzett, ám olcsó munkaerőre alapozott. A bérek emelkedése miatt ezek távozása várható a közeljövőben.

A legjelentősebb multinacionális cég a Flextronics International Ltd., amely 1999-ben nyitotta meg 30 hektáros ipari parkját a városban, Sárvár után másodikként az országban. A beruházás értéke 60 millió dollár volt, amelyből 30 millió dollárt az építkezésre, további 30 milliót pedig infrastruktúra-fejlesztésre használtak fel.[34] A Flextronics ipari parkján kívül még a Ganz Ipari Park és az önkormányzati tulajdonú Zalaegerszegi Déli Ipari Park található a városban.[35] Közel 500 millió forintos beruházás keretében a település északi határában, a 74-76-os út, illetve Ságod városrész között épül föl a negyedik, az Északi Ipari Park.[36] A parkban helyet kap egy inkubátorház is, amelynek létrehozását az Új Magyarország Fejlesztési Terv 333 millió forinttal támogatta a 84 millió forintos városi önrész mellett.[37]

A rendszerváltás után Zalaegerszeget a más országrészekben szokásosnál kisebb mértékben érintette a gazdasági recesszió. Az 1990-es évek végétől Zalaegerszeg rendkívül dinamikus fejlődésével az ország egyik gazdag városává vált, ám még mindig maradtak a város életében megoldatlan kérdések.

Az 1990-es évek elején indult meg a szolgáltatási szektor megerősödése is, amely mára a város bevételeiből mintegy 75%-os részesedést tudhat magáénak. Ez az arány kifejezetten magasnak számít Magyarországon, így a városról elmondható, hogy más nyugat-magyarországi központokhoz hasonlóan kedvező gazdasági szerkezettel rendelkezik. A munkanélküliek aránya elmarad az országos átlaghoz képest, 3% körül mozog. Az Országos Munkaügyi és Módszertani Központ 2007. 3. negyedévi adatai szerint 1017 férfi és 1114 női regisztrált munkanélküli volt Zalaegerszegen.[38]

De a város demográfiai adottságai, a születéskor várható alacsony élettartam melletti öregedés és a romló korösszetétel kedvezőtlenek. A helyzetet tovább rontja az újonnan fellépő strukturális jellegű munkaerőhiány. A helyi szakképzési rendszer nem veszi eléggé figyelembe a munkaerőpiac képzési szükségletét. Ezt a problémát fokozza az – elsődlegesen az elérhetőségi – infrastrukturális lemaradottságának ténye, emiatt a külföldi beruházók nem kellő mértékű letelepedése. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adatai szerint a gazdasági társaságok 29%-nyi tulajdoni hányada volt külföldi kézben. Ugyanez kimutatás szerint az állami tulajdon 5%-os.[39]

Zalaegerszeg közepesen fejlett nyugat-dunántúli város, az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott értéke az országos átlag 80-90%-a, a régióátlag 75-80%-a.

Ma Zalaegerszeg környékének nagy része alapvetően mező- és erdőgazdasági hasznosítású terület. Ezen belül a gazdasági tevékenységek között meghatározó a növénytermesztés, az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás, amelyek termékeikkel a helyi szükségleteken kívül részben hozzájárulnak a távolabbi területek nyers termékekkel való ellátásához, illetve export igényeket is kielégít (húsipar, konzervipar, faipar). A KSH adatai szerint 2000-ben 1193-an rendelkeztek őstermelői igazolvánnyal.[40] A városban a gazdasági ágazatok közül a kisipari tevékenységek és a helyi szolgáltatások a legjelentősebbek. Zalaegerszeg város önkormányzatának honlapján 236 vállalkozás regisztrált, amelyek közül a legtöbben a szolgáltató ágazatból kerülnek ki (80 db), jelentősebbek még az építőipari (25 db) és az informatikai cégek (23 db). Természetesen ezek az adatok nem teljesek, mert a cégek számára nem kötelező itt regisztrálni, de jól mutatja az ágazati eloszlást.[41]

A város gazdasági életében meghatározó a feldolgozóipar. A gép- és bútoripar teljesített a legjobban a feldolgozóiparon belül az elmúlt években, a feldolgozóipar termelésének nagy részét adó élelmiszeripar teljesítménye 7%-kal esett vissza. Az építőipar teljesítménye javul, a növekedés mértéke meghaladja mind a régió mind az ország átlagát. A kereskedelem lassan, de biztosan bővül, azonban csökken az egyéni vállalkozásban működtetett üzletek száma. Jellemző, hogy egyre újabb multinacionális üzletközpontok építkeznek a városban.[42]

2008 nyaráig Zalaegerszeg versenyben volt a Mercedes új közép-európai üzeméért folytatott versenyben, de végül a jóval előnyösebb közlekedés-földrajzi feltételekkel rendelkező Kecskemét lett a befutó.[43]

2008 szeptemberében az egyik legjelentősebb foglalkoztató, a Zalabaromfi számláit zárolta a CIB Bank, aminek következtében leállt a termelés, végezetül tulajdonosváltás következett be.[44][45] Főleg az üzem volt beszállítói alkotta befektetői csoport Pacsán épített egy újabb csarnokot a régi kiváltására.[46]

A kedvező természeti adottságok és az értékes kulturális örökség miatt egyre inkább húzóágazatnak számít a turizmus. A város főbb kulturális látnivalói a Göcseji Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Magyar Olajipari Múzeum és a Göcseji Múzeum. Sok látogatót vonz az 1975-ben épült tévétorony és az alsóerdei Azáleás-völgy is.

Az egyre inkább kiépülő fürdőszolgáltatásokat a Gébárti-tónál, az Aquacityben, az AQUATHERMA termálfürdőben és a Semira Day Spa élményfürdőben vehetik igénybe a vendégek. Problémát jelent a viszonylag kevés szálláshely, amelyet súlyosbított a Hotel Balaton 2010 tavaszán bekövetkezett csődje is.[47]

Infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műszaki infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a vasúti közlekedésben kevésbé fontos tényező, itt nem állnak meg a fontos, észak-déli irányú vasúti járatok, csak Zalaszentivánon keresztül, átszállással lehet csatlakozni hozzájuk. Így ez a falu látja el a vasúti csomópont szerepkörét. A belvárosban levő vasútállomáson kívül még Olában és Andráshidán van vasúti megállóhely. A Zalaegerszeg-Andráshida közti új nyomvonalat 2009. május 25-én adták át.[48]

Az utóbbi időben jelentős lépések történtek a környező vasúthálózat fejlesztésére. Ezek közé tartozik a 2003 májusában átadott, Európai Uniós forrásokból finanszírozott, a vasútállomás elkerülését szolgáló deltavágány kiépítése és a várost érintő vonalak villamosítása is.[49][50] A legújabb tervekben szerepel egy teljesen új vasútállomás felépítése, a városközponttól nagyobb távolságra, mint a mostani. Erre azért lenne szükség, mivel a vasúti forgalom a város útjait jelen pillanatban 11 helyen keresztezi.[51]

Zalaegerszeg a 76-os, 74-es és 75-ös főközlekedési utak közvetlen vonzáskörzetében helyezkedik el. A település belső úthálózata megfelelő, azonban a mezőgazdasági utak, hegyi utak állapota kifejezetten rossz. Az utóbbi években az önkormányzat nagy erőfeszítéseket tettek a javítások elvégzésére, azonban a korszerű mezőgazdasági utak építése és felújítása ezideig nem történt meg. A SAPARD pályázatoknak, valamint a Nyugat-Dunántúli régió pályázatainak köszönhetően 2004-ben a településen is elkezdődhetett ezen utak felújítása. A felújítások elmaradását hátráltatják a rendezetlen tulajdon- és birtokviszonyok. A volt zártkerti területeken lévő utak állapota változatos. A dombvonulatokon végigvezető utak általában jó állapotúak. A lejtő irányú utak többsége elmélyült, időszakonként nehezen járható. A vizes területeken, mélyfekvésű területeken átmenő utakon a nem megfelelő kivitelezés, illetve a karbantartás hiánya okoz gondot. A probléma halmozódik, ha az időjárás csapadékosabb.

A közlekedésben a legégetőbb problémát az elmúlt években sikerült orvosolni, megépült a 76-os út új, a várost északról elkerülő szakasza. A 6,7 km-es, körforgalmas csomópontokkal tűzdelt szakasz megépítése 5 milliárd forintba került és 2006-ra készült el. Hatására jelentősen mérséklődött a tranzitforgalom belvárosra ható nyomása, ezzel együtt a belváros csendesebb, tisztább levegőjűvé vált.

Következő ütemben a déli elkerülő utat kívánják kiépíteni, összeköttetést teremtve a Zrínyi út és az Alsóerdő között. Ez azt jelentené, hogy bezárulna a várost körülvevő körgyűrű, és véglegesen kitilthatók lesznek a belvárosból az oda nem illő teherautók.

Az Állami Közúti Műszaki Információs Kht adatai szerint 2003-ban a belterületi kiépített utak hossza 159,9 kilométer, a külterületi kiépített utaké 108,5 kilométer, a gyalogutak és járdáké 218,7 kilométer volt. A 296 kilométeres külterületi úthálózat 63%-a volt kiépítetlen. Ugyanez az adat belterületen 5%-os.[52]

A belvárosban sokszor problémát jelentett, hogy nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű parkolóhely. Ezt először mélygarázs építésével tervezték orvosolni,[53] de végül anyagi megfontolásból egy parkolóházat építettek a Csipkeházak Kosztolányi utcai előterében (Csipke Parkolóház).[54] A másik problémás terület a Dózsa liget környéke volt, ahol a parkolót végül a park egy részének leválasztásával hozták létre.

A tömegközlekedést kizárólag autóbuszokkal oldják meg, az üzemeltetést a Zala Volán Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság látja el. Egyéb eszközök forgalomba állítását sem a város nagysága, sem a földrajzi feltételek nem indokolnák. 2008. augusztus 28-án két új Mercedes-Benz Conecto típusú autóbusz állt szolgálatba, ezekkel együtt összesen 37 busz közlekedik Zalaegerszeg körzetében.[55]

A város vezetősége kiemelten kezeli a kerékpáros közlekedés támogatását, új útvonalak kiépítését. A leghosszabb ilyen jellegű út a termálfürdőtől az Alsóerdőig húzódik.[57] A kerékpárutak hossza 2003-ban 6,5 kilométer,[52] 2010 őszére pedig már 20 kilométer volt.[58]

Zalaegerszeg rendelkezik repülőtérrel is. A Hatház városrész melletti területen kialakított régi szovjet katonai létesítmény Zalaegerszeg-Andráshida Repülőtér néven ismert. Pénzhiány miatt a szilárd burkolat kiépítése az elkövetkezendő években nem várható. 2005-ben megújult a fogadóépület, a kifutó és gurulóút is. Az irányítótorony teljes műszeres felszerelése és a teljes repülőtéri terület bekerítése szintén megtörtént. Mivel a Sármellék nemzetközi repülőtér ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a hatházi tudna ezért a további fejlesztés nem indokolt. Így a mai formájában négy egyesület és kisgépek használják.[59]

Lakossági szolgáltatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakások elektromos hálózatba való csatlakozása teljes, egyre bővül a külterületek villamosítása is. A gázvezetékkel való ellátottság évről évre bővül, jelenleg körülbelül 80%-os arányú. Az alternatív energia felhasználása nem jellemző, habár pár házat már napkollektorokkal is felszereltek. A legjelentősebb megújuló energiaforrást használó intézmény a pózvai Külsőkórház, amelynek a fűtését hőszivattyús rendszerrel látják el.

A szennyvízhálózat kiépítése részben megtörtént, ahol működik, ott a lakások, és vállalkozások körülbelül 2/3-a használja azt. Jelenleg is folyamatban vannak szennyvízberuházások: a külső városrészeken a kiépítés, a belső részeken az elöregedett rendszerek állandó felújítása. Az utóbbi évek fejlesztésként adták át a húsz települést kiszolgáló buslakpusztai regionális hulladéklerakót. A szelektív hulladékgyűjtésre is nagyobb hangsúly helyeződik, egyre újabb helyeken tűnnek fel az ilyen hulladékgyűjtő szigetek (ma 48 darab áll a lakosság rendelkezésére). ISPA támogatással épült fel a városban egy 2500 m²-es hulledékválogató csarnok, egy komposztáló telep és két hulladékudvar.[60]

A településen a telefonellátás teljes lefedettségű, jelenleg szélessávú internet elérhető Andráshida, Bazita, Becsali, Belváros, Besenyő, Csács – Bozsok, Ebergény, Erzsébethegy, Gólyadomb, Kertváros, Nekeresd, Neszele, Páterdomb, Pózva, Ságod, Ola, Landorhegy és Vorhota városrészeken. A városban 9 internetes információs pont található.[61] Kábeltelevízió hálózat mindenhol elérhető.

Lakásállomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szocialista rendszert megelőzően nem voltak jellemzőek a többszintes házak a szűken vett belvároson kívül. A alagútzsalus építési mód megjelenésével számos lakótelep épült a rendszerváltásig, a legnagyobbak Kertvárosban és Landorhegyen találhatóak, de a belváros külső részein levő családi házas övezetek jelentős részét is átépítették.

A lakásállomány az elmúlt 15 év alatt 14%-kal bővült, a kilencvenes évek visszaesését követően az ezredfordulótól emelkedett jelentősen az új lakásépítések száma. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a lakott lakások aránya 96%. A lakott lakások 18%-a a belvárosban, 17,6%-a a hagyományos beépítésű lakóterületeken, 41%-a lakótelepeken, 17%-a kertvárosias lakóövezetekben található. Az utóbbi évek társasház építkezései jelentősen nem változtatták meg ezt az arányt. Az elmúlt másfél évtized során a legjelentősebb változás a lakások tulajdonviszonyait érintette. Amíg 1990-ben a lakásállomány közel 20%-a volt önkormányzati tulajdonban, ez az arány 2001-re 3%-ra csökkent. A változás oka, hogy sokan megvásárolták az általuk bérelt lakásokat, illetve az újonnan épült lakások már nem kerültek önkormányzati tulajdonba. Az önkormányzat tulajdonában 2006-os év végén 1 038 bérlakás volt, amely a lakásállomány 4,6%-a.

A lakásállomány 94,5%-a összkomfortos, illetve komfortos fokozatú, a közüzemű csatornahálózatba bekapcsolt egységek aránya 94%-os.

Intézményi infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megyeszékhelyként a megyei szintű intézmények székhelyeinek a város ad otthont. Nagyságának köszönhetően a vonzáskörzete továbbterjed a Zalaegerszegi kistérség 65 településén, hozzá kötődnek Vas megye déli és Zala megye északi részének egyes területei. A KSH egy 2003-as kiadványban a várost és környékét agglomerálódó térségnek nevezte és 29-ben állapította meg az agglomerációhoz tartozó települések számát.[62]

Csapó Tamás 2002-ben közreadott kutatásai szerint a megyei jogú városok közti sorrendben Zalaegerszeg az Államigazgatási-hatósági szervek, intézmények kategóriában a 16., a Gazdaság, kereskedelem, szolgáltatásokban a 7., az Oktatás, kultúrában a 17. és az Egészségügy, szociális és egyéb területen a 13. helyet tudhatja magáénak.[63] A városba nem került regionális hivatali központ.[64]

A településen 17 óvoda, 12 általános iskola[65] és 11 középiskola van, a mai gyakorlatnak megfelelően számos tagintézményként üzemel. 2010-ben 606 tanköteles gyermeket tartottak nyilván az óvodák. Az általános iskolákban nyolc speciális képzést nyújtó osztály áll a diákok rendelkezésére.[66] A felsőoktatást a nagyobb városok egyetemeinek, főiskoláinak kihelyezett képzései adják. Ezek a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete, a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Zalaegerszegi Képzési Központja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Zalaegerszegi Kihelyezett Képzése és Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola távoktatási helyszíne. A 2008-as tanévtől a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás-fejlesztési Karának Zalaegerszegi Kihelyezett Tanszékén andragógia BSc szakon is tanulhatnak a diákok.[67]

Zalaegerszeg fontos egészségügyi központ, a Zala Megyei Kórházhoz a 2007-es átszervezések előtt a megye lakosságának 42%-a tartozott és összesen 1270 ággyal rendelkezett. A Kardiológiai és Szívsebészeti Centrum országos hírű, a legmagasabb szintű ellátást biztosítja a betegek számára. Az egészségügyi reform után, mint súlyponti kórház szerepel.[68] A Magyar Orvosi Kamara adatai szerint 839 szakorvos volt 2007-ben a városban.[69]

A körzeti védőnői feladatokat, 22 védőnői szolgálat keretében 22 alkalmazott végzi, az iskolai védőnők száma 14 fő.

A rászorulók étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást vehetik igénybe az önkormányzat által nyújtott szociális alapszolgáltatások közül. A városban 1 egyházi (Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend Szociális Otthona) és 2 önkormányzati idősek otthona van a számos ilyen jellegű magánintézmény mellett. A Zala Megyei Kórház a Külső Kórház területén szintén fenntart ilyen céllal egy létesítményt.[70]

A Nyugat-Dunántúl hét nappali melegedőjéből egy 30 fős Zalaegerszegen található, ezenkívül a hajléktalanokat szolgálja egy 40 fős átmeneti szállás és egy 30 fős éjjeli menedékhely is. 1 alkalmazott utcai szociális munkát is végez.[71]

Az önkormányzat nyilvántartása szerint a városban 56 sportágban 132 sportegyesület működik. A legújabbak a Jégcsarnok felépülésével párhuzamosan alapított jeges sportágak. (jégkorong, gyorskorcsolya és a szinkronkorcsolya). A már említett Jégcsarnokon kívül a következő létesítmények szolgálják a sportolókat: Ostoros Károly Sportcsarnok, Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda, Városi Sportcentrum, Városi Sportcsarnok, Dózsa-pálya, ZTE FC labdarúgó klub stadionja.[72]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mária Magdolna plébániatemplom
Tévétorony Bazitán
Csipkeházak
Göcsej Múzeum
Kvártélyház
Ispita, építette Jakabffy Zoltán
Sóház
Arany Bárány Szálló
Göcseji tulipán
Szentháromság-szobor
Csány László szobra
Zrínyi Miklós lovasszobra
Keresztúry Dezső szobra
Buda Ernő mellszobra az Olajipari Múzeumban
Szent Flórián szobra a Mária Magdolna plébániatemplom mellett

Egyházi építmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Intézmények, infrastrukturális létesítmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Megyei Bíróság, egykori vármegyeháza: 1730–1732 között, barokk stílusú, Franz Allio tervei szerint épült.
  • Kvártélyház: Mária Terézia rendeletére az átvonuló katonák szálláshelyéül 1765-ben épült.
  • Arany Bárány Szálló: 1893–1894, Brenner János építész tervei szerint
  • Tévétorony: 1975-ből, 95,4 m magas, a presszó magassága pedig 53,2 m.
  • Csipkeházak: lakóházak Vadász György tervei szerint.
  • Hagymasisakos ispita a 19. század-ból, a város régi kórháza.
  • AquaCity - Zalaegerszegi Élmény- és Csúszdapark
  • Aquapalace - Strandfürdő
  • Hüvös Kastély (Mindszenty Ifjúsági Ház): ifjúsági szállásként és rendezvényhelyszínként működő műemléki épület(http://www.botfaihaz.hu/)

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Köztéri szobrok, emlékművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban körülbelül 50 köztéri alkotás található,[92] közülük a jelentősebbek:

Természeti látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Azaleás-völgy - az Alsóerdő botanikailag védett területe.
  • Csácsi arborétum - Zalaegerszeg északkeleti határában, Csácsbozsok városrészben, a városközponttól kb. 4 km-re található 60 hektáros védett terület.

A Csácsi arborétumon kívül helyi védettség alá került a Deák téri park, a platánsorok, a Dózsa liget, a Palatinus vendéglő kertje, a szenterzsébethegyi gesztenyefa, az olai temetőben és vasútállomásnál lévő hársfák és botfai vadgesztenyesor.[96] Ez a lista 2010-ben még öt taggal bővült: a Parkerdővel, a Pálosfai-patak völgyével, a Bozsoki-dombbal, a Szabadság utcai gömbkőris fasorral és az Andráshida utcában levő parkkal.[97]

  • Gébárti-tó: 1975-ben két kis patak felduzzasztásával létrehozott mesterséges tó.

Oktatási intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőoktatási intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános Iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Óvodák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Belvárosi I. sz. Integrált Óvoda
    • Ady utcai Székhelyóvoda
    • Mikes K. utcai Tagóvoda
    • Ságodi úti Tagóvoda
    • Kis utcai Tagóvoda
  • Belvárosi II. sz. Integrált Óvoda
    • Radnóti utcai Székhelyóvoda
    • Petőfi utcai Tagóvoda
    • Kosztolányi D. téri Tagóvoda
    • Szent László úti Tagóvoda
  • Kertvárosi Integrált Óvoda
    • Csillag közi Székhelyóvoda
    • Napsugár utcai Tagóvoda
  • Landorhegyi Integrált Óvoda
    • Űrhajós utcai Székhelyóvoda
    • Kodály Zoltán utcai Tagóvoda
    • Bazitai Tagóvoda
    • Landorhegyi úti Tagóvoda
    • Öveges ÁMK Óvoda
    • Izsák ÁMK Óvoda
  • Szent Család Óvoda
  • OGESZ

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

TV stúdiók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rádióállomások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyi újságok, magazinok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban hagyományosan jelentős a sportélet, rendelkezik első osztályú labdarúgó, női és férfi kosárlabda, sakk és teke csapattal, egyéni sportok közül jelentős az úszás, az atlétika, a lövészet, a tenisz és a tájfutás.

Többször rendeztek itt jelentős sporteseményt: 1983-ban a tájfutó világbajnokságnak,[98] 2004-ben a női kézilabda Európa-bajnokság csoportmérkőzéseinek,[99] 2005-ben vívó Európa-bajnokságnak[100] és U19-es női labdarúgó Európa-bajnokságnak[101] adott otthont Zalaegerszeg.

Sportlétesítmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyesületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres zalaegerszegi kötődésű sportolók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres egerszegi kötődésű művészek, tudósok, közéleti személyiségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mindszenty József szobra

° dr. Kandász Andrea (1971 03 18)televíziós főszerkesztő-műsorvezető-producer Kandász Andrea

Díszpolgári címet kaptak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: Nevezetes zalaiak,[105]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A testvérvárosokat jelző tábla az Európa téren

Felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zalaegerszeg Megyei Jogú Város egészségterve - 2007
  • Zalaegerszeg Megyei Jogú Város szociális szolgáltatásszervezési koncepciója - 2005
  • A Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási kiadványai
  • Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának sportkoncepciója 2006–2009
  • Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Középtávú Gazdasági Programja 2003–2006

Lábjegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  2. lhp.hu: Kiosztották az idei Virágos Magyarországért környezetszépítő verseny díjait, 2008. október 13. (Hozzáférés: 2010. március 17.)
  3. Juna Koro Eszperantista Egyesület. (Hozzáférés: 2010. január 7.)
  4. Magyarország Földtani Térképsorozata: Zalaegerszeg. (Hozzáférés: 2010. január 7.)
  5. Marosi Sándor – Somogyi Sándor, 1990, Magyarország kistájainak katasztere I., MTA FKI, Budapest
  6. Martonné Erdős Katalin, 2004. Magyarország természeti földrajza I., a Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, pp. 30–62, pp. 153–168, pp. 178–181.
  7. Martonné Erdős Katalin, 2005, Magyarország tájföldrajza, a Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, p. 56., pp. 96–99.
  8. Péczely György, 2002, Éghajlattan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 258–284
  9. Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság Zalai Finomító, Zalaegerszeg egységes környezethasználati engedélye
  10. www.petroleum.hu: Olaj Magyarországon
  11. Újabb kétmilliárdos fejlesztés, 2009. július 23. (Hozzáférés: 2010. március 17.)
  12. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város egészségterve - 2007
  13. Zalai Hírlap: Edényfül az őskorból, 2008. július 2. (Hozzáférés: 2008. július 2.)
  14. ZalaEgerszeG, 2005. március 29.:Mi történt 60 évvel ezelőtt? (Elérés: 2008. január 7.)
  15. Deák Ferenc Megyei Könyvtár összeállítása: Zalaegerszeg történeti kronológiája 1900–1960 (Elérés: 2008. január 7.)
  16. A történelmi részhez felhasznált könyvek: Babos-Degré-etc: Fejezetek Zalaegerszeg történetéből, 1970, Zalaegerszeg Városi Tanácsa Végrehajtó Bizottsága kiadásában; Mészáros T. László: Zalaegerszeg, 2000, Szerzői kiadás; Vándor László és Kostyál László (szerk.): Zala megye ezer éve, 2001, Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága kiadásában
  17. Zalaegerszeg Múltja (Elérés: 2008. január 7.)
  18. National Geographic Online: zalaegerszegi gyászfátyolos tüntetés képei
  19. Piros Sándor (a Zala Megyei Bíróság akkori elnöke) jelentése az eseményekről: 1. oldal; 2. oldal, 3. oldal
  20. A Zalaegerszegi Megyei Bíróság Elnökének felterjesztése 1959 Fájl:pufajkásbíró.jpg
  21. zalaegerszeg.hu:Zalaegerszeg címere (Elérés: 2007. január 3.)
  22. KSH.hu - 2001-es népszámlálási adatok: A népesség számának alakulása, terület, népsűrűség, 1870–2001 (Elérés:2008. január 6.)
  23. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (Elérés:2008. január 6.)
  24. Zalaegerszeg MJV Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója - 2003 (Elérés: 2008. január. 6.)
  25. KSH.hu - 2001-es népszámlálási adatok: Népszaporodás, 1970–2001 (Elérés:2008. január 6.)
  26. Teskánd története (Elérés:2008. január 6.)
  27. Népszabadság Online:Jó munkahelyhez akad szakember is,2004. január 13. (Elérés:2008. január 6.)
  28. zalaegerszeg.hu: Anyakönyvi események - 2009, 2010. március 22. (Elérés:2010. április 6.)
  29. KSH.hu - 2001-es népszámlálási adatok: A népesség nemzetiségi hovatartozás szerint (Elérés:2008. január 6.)
  30. hvg.hu: Először kúszott 20 ezer fölé a munkanélküliek száma Zalában, 2010. február 9. (Hozzáférés: 2010. március 17.)
  31. ztv.hu: Újabb csúcson a munkanélküliség, 2010. március 10. (Hozzáférés: 2010. március 17.)
  32. Origo.hu: Önálló település marad Pethőhenye, 2008. augusztus 3. (Hozzáférés: 2008. szeptember 29.)
  33. zalaihirlap.hu: A bíróság Zalaegerszeghez csatolt három pethőhenyei településrészt, 2010. január 27. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  34. net.hu:Flextronics ipari park Zalaegerszegen, 1999. szeptember 21. (Elérés:2008. január 6.)
  35. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (Elérés:2008. január 6.)
  36. Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt.: Ságodi Ipari Park, 2006. október 16
  37. zegtv.hu: Inkubátorház épül Zalaegerszegen, 2009. december 4
  38. Országos Munkaügyi és Módszertani Központ 2007. október 17.
  39. Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 2007. április 4.
  40. Központi Statisztikai Hivatal
  41. zalaegerszeg.hu: Cégek keresése
  42. Zalaegerszeg MJV Középtávú Gazdasági Programja 2003–2006
  43. auto.zug.hu: Kecskeméten épül a Mercedes gyár, 2008. június 19
  44. origo.hu: Csődbe kerülhet a Zalabaromfi, 2008. szeptember 12.
  45. menedzserforum.hu: Vágóhídra került a Zalabaromfi, 2008. október 21.
  46. origo.hu: Új üzemet építenek a Zalabaromfi beszállítói, 2009. április 17.
  47. zalaegerszeg.hu: Bezárt a Hotel Balaton, 2010. március 30.
  48. vasutallomasok.hu: Andráshida. (Hozzáférés: 2010. március 17.)
  49. zalamedia.hu: Tavasszal épül a deltavágány
  50. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.: Bajánsenye (oh.) - Zalalövő - Zalaegerszeg - Boba vasútvillamosítás, 2008. augusztus 29. (Hozzáférés: 2010. március 17.)
  51. Frauenhoffer Márta: Ősszel épül a deltavágány, ZalaEgerszeG, 2008. május 1.
  52. ^ a b ÁKMI 2006. október 2.
  53. Gyimesi Endre közgyűlési előterjesztése 2005-ben a mélygarázsokról
  54. Zalaegerszeg című magazin cikke az építkezésről
  55. Zalai Hírlap: Új városi buszok, 2008. augusztus 29. (Hozzáférés: 2008. augusztus 29.)
  56. Zala Volán zalaegerszegi menetrendje
  57. zalamedia.hu cikke a kerékpárutakról
  58. ZalaEgerszeG, 2010. 33. szám, 1. oldal: Elkészült a kerékpárút.
  59. lhza.hu ismertetője a repülőtérről
  60. A városi közgyűlésben tartott beszámoló az ISPA regionális hulladékgazdálkodási program állásáról
  61. Zalaegerszeg számokban
  62. Varga István: A nagyvárosi agglomerációk hatása a kistérségi szerveződések alakulására, 2005 p. 9
  63. Csapó T.:Szombathely hosszú távú településfejlesztési koncepciója, 2002
  64. ztv.hu: Súlytalanná vált Zalaegerszeg a régióban, 2010. március 12. (Hozzáférés: 2010. március 17.)
  65. A Pais Dezső Tagiskola 2010 nyarán megszűnik
  66. zalaegerszeg.hu: Várhatóan húsz első osztály indul, 2010. március 6.
  67. ztv.hu: Andragógia szak indul Zalaegerszegen, 2008. július 4. (Hozzáférés: 2008. augusztus 29.)
  68. A Zala Megyei Kórház bemutatkozása
  69. Orvosok, szakorvosok adatai (MOK és EEKH)/2007, 2008. október 30. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
  70. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése többször módosított 45/2005. (X. 28.) számú önkormányzati rendelete a szociális szolgáltatásokról és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról
  71. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 2005-ös beszámolója
  72. Zalaegerszeg MJV Önkormányzatának Sportkoncepciója 2006–2009-ig.
  73. A templom a miserend.hu honlapján
  74. mariamagdolna.hu: A templom ismertetője
  75. Az olai templom a miserend.hu honlapján
  76. A kertvárosi templom a miserend.hu honlapján
  77. mno.hu: Andráshida román kori temploma - Rejtőzködő Magyarország, 2009. január 3.
  78. A bazitai templom a miserend.hu honlapján
  79. A szenterzsébethegyi templom a miserend.hu honlapján
  80. Az ebergényi templom a miserend.hu honlapján
  81. A pózvai templom a miserend.hu honlapján
  82. A besenyői templom a miserend.hu honlapján
  83. A csácsi templom a miserend.hu honlapján
  84. A botfai templom a miserend.hu honlapján
  85. A Göcseji Múzeum hivatalos honlapja
  86. A Göcseji Falumúzeum hivatalos honlapja
  87. A Finnugor Néprajzi Park hivatalos honlapja
  88. A Magyar Olajipari Múzeum hivatalos honlapja
  89. Az emlékszoba az Olajipari Múzeum honlapján
  90. kereszturyamk.hu: A 26 éves Kézművesek Háza szakmai története és tevékenysége
  91. dfmk.hu: Zalaegerszeg város kronológiája 1961–1980
  92. zalamedia.hu: Örökbe fogadták „Liliomot”, 2005. április 12.
  93. Zalaegerszeg Online: Karácsonyi ajándék Zalaegerszeg városának
  94. Zalai Hírlap: Még nem potyog, 2009 április 22.
  95. Egerszeginfo.hu: Wass Albert szoboravató a Dózsa ligetben, 2008. május 16. (Hozzáférés: 2008. július 17.)
  96. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 42/2005. (X.28.) sz. önkormányzati rendelettel módosított 32/2001. (X. 26.) sz. önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről (Elérés: 2008. január 6.)
  97. Zalai Hírlap, 2010. október 30., 3. o.: Tripla védettség című cikke
  98. Tájoló, 2007/5 (Elérés: 2007. december 16.)
  99. kezilabdaeb2004.hu (Elérés: 2007. december 16.)
  100. HírTV online (Elérés: 2007. december 16.)
  101. rangado.hu: Célegyenesben a női U19-es labdarúgó Eb előkészítése (Elérés: 2007. december 16.)
  102. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Sportbizottsága: Az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények 2009. évig szóló felújítási és fejlesztési javaslata., 2006. december 7.
  103. zala.hu: Beszélgetés Szalczer Lajossal, 2009. június 5.
  104. ZalaEgerszeG: Felelősséggel a jövőért, 2009. május 19.
  105. Zalaegerszeg díszpolgárai

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaegerszeg témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]