Schaffhausen
| Schaffhausen | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svájc |
||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 403 m | ||
| Terület | 41,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Schaffhausen
Pozíció Svájc térképén
|
|||
| é. sz. 47° 42′, k. h. 8° 38′ | |||
| Schaffhausen weboldala | |||
Schaffhausen város Svájc Schaffhausen nevű kantonjában.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Rajna jobb partján terül el.
Népessége [szerkesztés]
| év | lélekszám |
|---|---|
| 1880 | 38 348 |
| 1888 | 37 876 |
| 2010 | 34 943 |
Történelme [szerkesztés]
Schaffhausen város 1050-ben a minden szentekről elnevezett apátság alapításával vált jelentőssé, a XII. században már mint városról tesznek említést róla, amely később birodalmi közvetetlenségre is szert tett. 1330-ban azonban a német birodalom a várost a Habsburgoknak zálogba adta, akiknek uralma alól 1415-ben váltotta ki magát. 1454-ben pedig, amikor a Habsburgok újra szorongatták, a svájci szövetséghez csatlakozott és 1501-ben fel is vették. 1529-ben elfogadta a reformációt. A XVI. században a város a kanton területét csaknem egészen megszerezte. 1798-ban a városnak a környéke feletti uralmát megszüntették és a vidék a függetlenségét visszanyerte, de 1803-ban a város régi hatalmát visszaállították és Stein városra is kiterjesztették. 1814-ben a város előjogai bővültek, ami a vidéken elégületlenséget támasztott és az elégületlenség 1831-ben lázadásba csapott át és új alkotmány készítésére vezetett, amely már demokratikus volt. Demokratikus irányban fejlődött tovább Schaffhausen alkotmánya, amíg 1876-ban elfogadták a későbbi alkotmányt, amelyet 1895-ben annyiban módosítottak, hogy a népszavazás elrendelését, ami azelőtt fakultatív volt, kötelezővé tették.
Forrás [szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)
