Bázel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bázel (Basel)
Münster Basel 2006 879.JPG
Basler Münster (a bázeli székesegyház)
Bázel címere
Bázel címere
Közigazgatás
Ország  Svájc
Kanton Basel-Stadt
Polgármester Guy Morin
Irányítószám 4000
Népesség
Teljes népesség 171 000 fő (2002) +/-
Népsűrűség 7276 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 260 m
Terület 22,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bázel  (Svájc)
Bázel
Bázel
Pozíció Svájc térképén
é. sz. 47° 33′, k. h. 7° 35′Koordináták: é. sz. 47° 33′, k. h. 7° 35′
Bázel weboldala

Bázel (németül Basel, franciául: Bâle, olaszul: Basilea, latinul Basilia) Svájc északnyugati részén, a svájci-német-francia hármashatárnál, a Rajna két partján elterülő város. Svájc harmadik legnagyobb városa és egyben a Basel-Stadt kanton fővárosa. A 2006. évi adatok alapján 165 529 lakosa van, de a háromországos agglomerációjában mintegy 731 000 ember él.[1]

A Rajna jobb partján Kleinbasel, a bal partján Großbasel[2] városrész terül el. A város központja az óvárosi piactér (németül Marktplatz) és környéke, ahol a városháza (németül Rathaus) is áll. A belváros egy része autómentes, ezeken a helyeken villamossal lehet közlekedni. Bázel vasúti csomópontot alkot a szomszédos Muttenzcel közösen, ahol Európa egyik legnagyobb rendező pályaudvara található. A bázeli régió teherkikötő a Rajnán keresztül kapcsolatban állnak az Északi-tengerrel is. A Basel Mulhouse Freiburg Repülőteret, amely francia területen helyezkedik el, közösen tartja fenn Bázel városa a francia szomszédokkal.

A vegyipar és a gyógyszeripar fontos központja. Bázelben van többek között a Novartis és a Hoffmann-La Roche gyógyszercégek székhelye. Itt található Svájc legrégebbi egyeteme, amelyet 1460-ban alapítottak.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bázel a hármashatáron

Bázel Északnyugat-Svájcban fekszik a Rajna két partján a német-francia-svájci hármashatáron. A folyó itt a Jura hegység és a Fekete-erdő között közelítőleg derékszögű fordulatot tesz, amelyet Rajna-kanyarnak (németül: Rheinknie) is neveznek. Itt ér véget a Magas-Rajna (németül: Hochrhein) és kezdődik a Felső-Rajna (németül: Oberrhein). A kanyar előtt egy kicsivel torkollik bele a magasabban fekvő déli partról a Birs folyó, amely határfolyó a szomszédos Basel-Landschaft kantonnal. A város mellett terül el a Szt. Albán-tó.

Szerencsés helyzete miatt hamar közlekedési és kereskedelmi csomóponttá nőtte ki magát, így a város ma Európa legsűrűbben lakott települései közé tartozik. Emellett több mint 320 hektár zöldterülettel és 71 hektár erdővel rendelkezik.

Bázel városa valamint Riehen és Bettingen együttes területe (a vízfelületeket is beleszámolva) 3694 hektárt tesz ki, amellyel Basel-Stadt kanton Svájc legkisebb (fél)kantonja. A kis terület ellenére nagy magassági különbségek tapasztalhatók a kantonon belül. A legmélyebb pont a kleinhüningeni kikötőben található 245 méteren, a bázeli Münsterplatz 270 méterrel helyezkedik el a tengerszint felett, míg a kanton legmagasabb pontjai, a St. Chrischona csúcs, 522 méteres. Ott áll a St. Chrischona tv-torony, amely Svájc legmagasabb épülete.

Svájc legrégebbi hivatalos természetvédelmi területe a Bázel keleti részén fekvő Rheinhalde.

Panorama basel.jpg
Látkép a bázeli székesegyházból a Rajna-kanyarra és Kleinbaselre. Középen felismerhető a Bázeli Vásártorony (németül: Messeturm Basel).

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város rajnaivölgyi fekvése és a Burgundiai-kapun beáramló mediterrán levegő miatt enyhébb és naposabb az időjárás, az ősz kevésbé ködös, mint az ország középső részén. Itt a mediterrán éghajlat keveredik a hegyvidéki éghajlattal. Az évi középhőmérséklet 9 °C. A legmelegebb hónapok július és augusztus, amikor a középhőmérséklet 18,1 °C, illetve 17,1 °C. A leghidegebb hónap január és február, 0,2 °C, illetve 1,3 °C középhőmérséklettel. Az éves csapadékmennyiség 785 liter négyzetméterenként. A legtöbb csapadék júniusban és augusztusban jellemző. Télen vagy semmilyen, vagy nagyon vékony hótakaró borítja a várost. Évente átlagosan 30 a hótakarós napok száma.

Lakónegyedek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost nem kerületekre, hanem 19 lakónegyedre (Quartier) osztják.

Großbaseli (balparti) negyedek
Altstadt Großbasel, Vorstädte, Am Ring, Breite, St. Alban/Gellert, Gundeldingen, Bruderholz, Bachletten, Gotthelf, Iselin és St. Johann.
Kleinbaseli (jobbparti) negyedek
Altstadt Kleinbasel, Clara, Wettstein, Hirzbrunnen, Rosental, Matthäus, Klybeck és Kleinhüningen
Bázel negyedei
Negyed
 
terület
(ha)
Negyed
 
terület
(ha)
Altstadt Großbasel 37,63 Altstadt Kleinbasel 24,21
Vorstädte 89,66 Clara 23,66
Am Ring 90,98 Wettstein 75,44
Breite 68,39 Hirzbrunnen 305,32
St. Alban 294,46 Rosental 64,33
Gundeldingen 123,19 Matthäus 59,14
Bruderholz 259,61 Klybeck 91,19
Bachletten 151,39 Kleinhüningen 136,11
Gotthelf 46,62 Bázel város (Σ) 2275,05
Iselin 109,82 Riehen 1086,10
St. Johann 223,90 Bettingen 222,69
Basel-Stadt kanton 3583,84

Léteznek még nem hivatalos, de gyakran használt elnevezések is, például a Bachletten és Gotthelf negyedek részét képező „Neubad” nevű terület, „Kannenfeld” a St. Johann-negyed része, „Lehenmatt” a Breite-Quartier része, továbbá a St. Alban-Quartier részét képező „Gellert”, „Dreispitz” és „St. Jakob” is nem hivatalos negyedek.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első telepesek a feltételezések szerint a Kr. e. 5. században érkeztek a területre. Kr. e. 150 körül már kelta településként említik.

A rómaiak kr. e. 44-ben foglalták el Bázelt.

A város neve az első írásos emlék alapján Basilia volt (374-ből származik). A münsteri dombon ekkoriban egy erődítmény volt. A várost sokszor támadták meg a germán törzsek. Az 5. században a frankok foglalták el és 900-ig a Frank Birodalom része volt. Ezután Burgundia része lett. A 7. században püspökség lett a város. 917-ben a magyarok felégették Bázelt. 1032-ben a Német-római Birodalom foglalta el.

II. Henrik császár 1019-ben felszentelte a monostort. 1100 körül városfalat kezdtek el építeni, de csak a 14. század elejére fejezték be. Henrik von Thun püspök alatt 1225 körül építették az első Rajna-hidat.

1348-ban Bázelt megtizedelte a pestis, és a városnak 8 év múlva ismét katasztrófával kellett szembesülnie, Közép-Európa eddigi legnagyobb földrengése és az utána következő tűzvész döntötte romba a várost. 1460-ban II. Piusz pápa megalapítja az első egyetemet a mai Svájc területén. 1471-ben III. Frigyes császár vásárjogot adományozott Bázelnek.

A bázeli zsinat 1431 és 1449 között tartotta ülését, amelyen V. Félix ellenpápát 1439-ben megválasztották. 1433 körül megalapítják az első papírgyárat a városban.

A sváb ill. svájci háborúban 1499-ben Bázel a Svájci államszövetség része lett, ennek ünnepélyes ceremóniája 1501. július 13-án volt. 1529-ben a reformáció elérte a várost. A püspöknek Jurába kellett mennie emiatt. 1543-ban a városban adták ki az első teljes tankönyvet az emberi anatómiáról. A könyv címe De Humanis Corporis Fabrica. A pestis 1576–1578 között ismét felütötte a fejét. és még háromszor visszatért 30 év alatt. Először 15821583-ban, 15931594 között, majd 16091611-ben.

1795-ben a bázeli béke vetett véget Franciaország, Spanyolország és Poroszország háborújának. 1815-ben a bécsi kongresszus a püspökséget felosztotta Bázel és Bern között.

Svájc első vasútja ebben a városban volt. 1844-ben St. Louisból érkezett Bázelbe.

1897. augusztus 26–29. között Herzl Tivadar Bázelben rendezte meg az első Cionista Világkongresszust.

1966-ban a nők is kaptak szavazati jogot, majd 1969-ben új szavazási törvényt vezettek be.

1986. november 1-jén a SANDOZ telepén robbanás történt, amelynek során 150 kg higanytartalmú vegyület jutott a környezetbe, ezért a városban megszólaltak a szirénák, s a környékbeli házakat azonnal el kellett hagyni.[3]

A népesség alakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iparosodásra jellemző folyamatos népességnövekedés a 19. században Bázelt sem kerülte el. Svájc második legnagyobb városává fejlődött Zürich mögött. 1970-től a szuburbanizáció által csökkenni kezdett a népesség. 1970 és 2005 között több mint 51 000 lakos költözött a városhatáron kívülre. Ugyanebben az időszakban mintegy 12 000 külföldi költözött a városba. A nettó 39 000 lakosnyi csökkenés elegendő volt ahhoz, hogy az 1990-es évek közepére Genf megelőzze Bázelt a lakosok számát tekintve. Az adózás szempontjából potens rétegek elvándorlása és a kantonok közötti adóverseny különösen nagy probléma ennek a városnyi kantonnak.[4]

Év Lakos Év Lakos
1774 15 040 1910 132 276
1815 16 674 1920 135 976
1835 21 219 1930 148 063
1847 25 787 1941 162 105
1850 27 170 1950 183 543
1860 37 915 1960 206 746
1870 44 122 1970 212 857
1880 60 550 1980 182 143
1888 69 809 1990 178 428
1900 109 161 2000 166 558

Bázel város népességének alakulása. 1900-tól az adatok Kleinhüningen lakosságát is magukba foglalják.[5]

A bázeli városháza
Címerdísz a városházán

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A német Svájc más régióival ellentétben, Bázel általában EU-pártian és balliberálisan szavaz.

Címer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bázel város címere megegyezik Basel-Stadt kanton címerével, balra kunkorodó püspöki pásztorbot képével. Három vizszintes vonal töri meg a botot, amely az alján kiszélesedik és három cikkbe szakad. A címer tartói általában oroszlánok, vademberek, angyalok és a 15. századtól már baziliszkuszok is.

A címer először a 11. században jelent meg, akkor még fabottal, amelyen a kunkor aranyból volt. A címer mai formája a 12. századból származik.[6]

Alkotmány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bázel városában a kormányzati és a helyhatósági jogokat egyaránt a Basel-Stadt kanton gyakorolja, így a település maga sem törvénykező sem végrehajtó hatalommal nem rendelkezik. A végrehajtó hatalmat a kanton kormányzótanácsa (Regierungsrat), a törvénykezőt a nagytanácsa (Großer Rat) gyakorolja. A települési és a kantoni kormányzat ilyen összevonása szokatlan Svájcban.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város közlekedési csomópont Németország és Franciaország között.

Hajózás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rajnai teherhajó Bázelben

Bázel a középkor óta jelentős kereskedő- és rakodóhely a Földközi-tenger és az Északi-tenger közötti áruforgalomban. A Bázel-Rotterdam távolság víziúton 832 kilométer, amit a mai motoros hajók, árral szemben közel egy hét alatt, lefelé 3-4 nap alatt tesznek meg. A Strasbourgba jutást a Rheinseitenkanal csatorna könnyíti meg. A Rajna Bázelben a középső hídig (Mittlere Brücke) nemzetközi víznek minősül. Négy kikötője van:

  1. A jobb parton: Rheinhafen Kleinhüningen
  2. A bal parton: Rheinhafen St. Johann (a legrégebbi)
  3. A bal parton: Hafen Birsfelden (a városhatáron kívül helyezkedik el)
  4. A bal parton: Auhafen Muttenz (a városhatáron kívül helyezkedik el)

Vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Badischer Bahnhof
A bázeli S-Bahn hálózata

A város területén három távközlekedésre használt pályaudvar található. A Központi Pályaudvarról (Centralbahnhof) indulnak a belföldi járatok Zürich, Bern/Luzern és Delémont irányokba és a nemzetközi vonatok Németország és Olaszország felé. Ugyanahhoz az épületkomplexumhoz tartozik a francia pályaudvar, ahonnan a francia vasúttársaság, az SNCF közlekedtet Mulhouse–Paris/Brüssel irányokba szerelvények. A német vasúttársaság (Deutsche Bahn) üzemelteti a város északi részén található Badischer Bahnhof-ot (Basel Bad Bf).

Autó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Luzern és Bázel között van az A2 autópálya. Karlsruhe irányába a német A5, Mulhouse felé a francia A35 autópálya vezet.

A városon belül a großbaseli részben vezet három nagyobb koncentrikus sugárút. A belváros nagy részére nem szabad autóval behajtani.

Közösségi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban buszok és villamosok közlekednek. A villamost a svájci német nyelven a Tram szóval illetik. A villamosok járatsűrűsége napszaktól és vonaltól függően 6 és 30 perc között változik.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vendéglátóipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bázelben számos komoly múltra visszatekintő hotel és vendéglátóipari egység van.

A großbáseli Hotel Les Trois Rois közvetlenül a Rajnaparton, a Mittlere Brücke mellett áll. Európa egyik legrégebben nyilvántartott szállodája (az első említés Gasthof Drei Könige néven 1681-ből származik). Sok történelmi személyiség szállt meg itt (például Bonaparte Napóleon, Theodor Herzl, Johann Wolfgang von Goethe, Voltaire, Pablo Picasso, Thomas Mann, Marc Chagall, Richard Wagner és a The Rolling Stones. Memoárjaiban Giacomo Casanova is azt írja, hogy a Drei Könige a város legjobb szállója. Európa vezető hoteljei közé tartozik még a Luxushotel is. Az 1884-es építésű, Amadeus Merian által tervezett klasszicista épületet 2004–2006 között átfogóan renoválták, rekonstruálták és kibővítették. Mivel Basel vásárváros, számos más hotellel is rendelkezik, amelyek közül aránylag sok a 4-5 csillagos.

Könyvkiadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetem alapítása a nyomdászatot és a könyvkiadást is fellendítette. Ma is több mint 15 könyvkiadó található a településen.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tűzvész a Városi Színházban, 1904.
Az új Városi Színház

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban több zenekar is található: Sinfonietta, Capriccio Basel, Ensemble Phoenix, Bázel Kamaraegyüttes. Minden harmadik évben Bázelben rendezik meg az Európai Ifjúsági Kórusfesztivált.

Színházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban német nyelvű színházakat találunk. A Táncszínház és az Opera a legismertebbek.

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bázel legfontosabb múzeuma a Városi Múzeum. A Művészeti Múzeumban a 19.-20. századi művészek tárgyai láthatóak.

További múzeumok:

  • Építészeti Múzeum
  • Természetrajzi Múzeum
  • Néprajzi Múzeum
  • Zsidómúzeum
  • Anatómiai Múzeum
  • Babamúzeum
Az egyetem jogi kara
Az egyetem növénykertje

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bázel egyetemi város. A Bázeli Egyetemet (Universität Basel) 1460-ban alapították, karai a következők: teológia, jog, bölcsészettudomány, orvostudomány, közgazdaság, természettudomány és pszichológia. Nemzetközi hírű az intézmény biocentruma (Biozentrum der Universität Basel). Az egyetem mellett egy szakfőiskola is található a városban, amelynek a neve Északnyugat-Svájci Szakfőiskola (németül: Fachhochschule Nordwestschweiz (FHNW)). Ez a központosított vezetésű intézmény 8 főiskolát foglal magába. Említésre méltő még harmadik helyen Bázel Város Zeneakadémiája (Musik-Akademie der Stadt Basel) amelynek része egy zeneiskola és a Schola Cantorum Basiliensis. Negyedik helyen áll a nevezetességi sorrendben a Népfőiskola (Volkshochschule), amely a felnőttképzésben vállal szerepet.

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város és a környék legnagyobb napilapja a Basler Zeitung. Ezenkívül van egy kisebb lap, a Liestal. A város hetilapja a Riehener Zeitung.

A város legnagyobb rádiója a DRS, ezenkívül több kisebb magánrádió is van: Radio Basilisk, Radio Basel 1 és a Radio X.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Basel az évente megrendezett Swiss Indoors ATP-tenisztorna helyszíne.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mária-templom tornya
A zsinagóga

Református[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Basler Münster
  • Kleinhüningeni templom
  • Erzsébet-templom
  • Gellért-templom
  • János-templom
  • Leonard-templom
  • Lukács-templom
  • Márk-templom
  • Márton-templom
  • Mátyás-templom
  • Oekolampad-templom
  • Pál-templom
  • Péter-templom
  • Szent Albán-templom
  • Szent Jakab-templom
  • István-templom
  • Tódor-templom
  • Tamás-templom
  • Titus-templom

Római katolikus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mindenszentek temploma
  • Szt. Antal-templom
  • X. Piusz pápa-templom (Chiesa di San Pio X-mo)
  • Szt. Kristóf-templom
  • Szt. Klára-templom
  • Église du Sacré-Cœur
  • Don Bosco-templom
  • Szent Lélek-templom
  • Szt. József-templom
  • Szűz Mária-templom
  • Szt. Mihály-templom

Ókeresztyén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Prédikátor-templom

Zsidó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bázeli zsinagóga

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bázel témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]