Baziliszkusz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baziliszkusz (német fametszet, 1510)

A baziliszkusz olyan mesebeli lény, amely a kakas, a sárkány és a gyík keveréke. Kinézetre a kígyóhoz hasonlít, fehér diadémjellegű folttal a fején, amelyet gyakran koronának ábrázolnak. Sokszor ábrázolják hatalmas sárkánygyíkként is. Nevének jelentése „kis király” görögül. A valóságban létező baziliszkusz egy nagyobb méretű gyík, ám mérete ritkán éri el az egy métert.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mesékben és egyéb kultúrtörténeti forrásokban mint ártó teremtmény bukkan fel. Tekintete halálos, a lehelete mérgező. Elpusztítani a saját tükörképe által lehet. Első leírásával Pliniusnál találkozhatunk a Naturalis historia című természetrajzi enciklopédiájának VIII. könyvében, amely szerint Lybiából származik. A korabeli bestiáriumok szerint egy varangyosbéka által kiköltött idős kakas tojásából kel életre.

Szimbolikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hieronymus Bosch: Szent Antal megkísértése (az oltárkép bal szárnya)

A Bibliában az ördög egyik megtestesítője, a bűn, főleg a luxuria szimbóluma. Azonosítják a halállal is, főleg az olyan veszélyekkel és betegségekkel, amelyet nem lehet rögtön észrevenni. Például a szifiliszt a baziliszkusz mérgének nevezték a középkorban. Kapcsolatba hozták a szemmelveréssel, amelyben közrejátszhatott a kígyókra jellemző bénító tekintet is; az alkímiában a tűzzel, amely az anyagok átalakulása előtt lép fel; a lutheránus irodalomban a pápasággal. A pszichológiában Carl Gustav Jung nyomán a baziliszkusz pusztító tekintete a tudattalan erejét szimbolizálja.

Klasszikus baziliszkusz ábrázolások, illetve említések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baziliszkus a heraldikában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A baziliszkusz [en: basilisk, cockatrice] a címertanban olyan sárkánykígyó, melynek hosszú farka (a heraldikában) villás kampóban vagy (az angol heraldikában a cockatrice ’kakasgyík’) sárkányszerű fejben végződik. A kinyújtott nyelve villás. Denevérszárnya, kakascsőre, taréja, sima teste és -- eltérően a sárkánytól -- csak két (kakas)lába (és azokon kakasujjak) van. Vö. amfiszbéna

Valóság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A valóságban élő hüllő teljes neve sisakos baziliszkusz, ami a trópusokon él. Ez az állat sokkal kisebb, mint a mitológiai lény és, nincs sem méregfoga, sem halálos pillantása. A valódi baziliszkusz másik nevét (jézusgyík) arról a képességéről kapta, hogy képes futni a vizen, mivel lába rendkívül nagy felületű, így ki tudja használni a felületi feszültséget.

A baziliszkusz megjelenései ma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napjaink fantasy irodalmában közkedvelt szörny a baziliszkusz. Előfordul a Dungeons & Dragons című szerepjátékban, a Harry Potter és a Titkok Kamrája című regényben és annak filmváltozatában. Szerepel Eiichiro Oda One Piece című mangájában, és az abból készült animében is, mint egy börtönt védelmező bestia. Megtalálható a Neverwinter Nights, a World of Warcraft vagy a Heroes of Might and Magic III című számítógépes játékokban, valamint a God of War - Chains of Olympus című PSP játékban is.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baziliszkusz (Harry Potter)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók
baziliszkusz témában.