Roger Federer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Roger Federer
Roger Federer at the 2009 Wimbledon Championships 07.jpg
Roger Federer 2009-ben Wimbledonban
Személyes adatok
Ország Flag of Switzerland.svg Svájc
Lakóhely Wollerau, Svájc
Születési dátum 1981augusztus 8. (33 éves)
Születési hely Bázel, Svájc
Magasság 185 cm
Testsúly 85 kg
Kéz Jobb (egykezes fonák)
Profivá válás 1998
Összkereset 84 035 204 dollár
Eredményei egyesben
Eredmények 972-224 (81,27%)
Tornagyőzelmek 80
Világranglistán* No. 1 (2004. február 2.)
Grand Slam-eredmények egyesben
Australian Open GY (2004, 2006, 2007, 2010)
Roland Garros GY (2009)
Wimbledon GY (2003, 2004, 2005, 2006, 2007, 2009, 2012)
US Open GY (2004, 2005, 2006, 2007, 2008)
Eredményei párosban
Eredmények 128-86
Tornagyőzelmek 8
Világranglistán* 24. (2003. június 9.)

* Legjobb helyezés a világranglistán
Frissítve: 2014. augusztus 18.
Szerzett érmek
 Svájc színeiben
Tenisz
Olimpiai játékok
arany
Peking, 2008
Páros
ezüst
London, 2012
Egyes

Roger Federer (Bázel, 1981. augusztus 8. –) svájci hivatásos teniszező. Eddig összesen 302 héten keresztül vezette az ATP világranglistáját – közben 237 hétig folyamatosan –, mindkét eredménnyel új rekordot állítva a férfi tenisz történetében.[1]

Eredményei alapján a tenisztörténelem legsikeresebb versenyzője; a legtöbb szakértő, volt és jelenlegi teniszező minden idők legjobb teniszezőjének tartja.[2][3][4][5][6][7][8][9][10][11]

Pályafutása során már több mint 900 meccset nyert, eddig összesen 80 címet szerzett, ebből 17-et Grand Slam-tornán, 22-et ATP Masters Series-versenyen, 6-ot az évzáró ATP-világbajnokságon (ATP World Tour Finals). Megnyerte mind a négy Grand Slam-tornát, s ezzel teljesítette a karrier-Grand Slamet.[12]

Tizenhét Grand Slam-győzelemmel – Pete Samprast megelőzve (14) – Federer nyerte a legtöbb Grand Slam-tornát a férfiak között.[13]

Wimbledonban hétszer (2003–2007, 2009, 2012), a US Openen sorozatban ötször nyert (2004–2008), az Ausztrál Openen négy címet szerzett (2004, 2006, 2007, 2010). A Roland Garroson – miután 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban, majd 2011-ben is döntőt játszott – 2009-ben nyerni tudott. Eddig összesen rekord 24 Grand Slam-döntőbe jutott be.[14][15]

Federer az első teniszező, aki két különböző Grand Slam-tornát is meg tudott nyerni ötször egymás után.[16] Ötös sorozatai önmagukban is open-éra rekordok: a US Open-rekordot Federer egyedül, a wimbledonit Björn Borggal együtt tartja.[17] Ő az első férfi teniszező, aki négy egymást követő évben megnyerte mind Wimbledont, mind a US Opent (2004–2007)[18]

Federer az első teniszező, aki tíz egymást követő Grand Slam-döntőbe (2005. Wimbledon – 2008. Ausztrál Open), és 23 egymást követő Grand Slam-elődöntőbe jutott be (2004. Wimbledon – 2010. Ausztrál Open),[19][20] utóbbi egyik legnagyobb rekordjának számít.[21] Ő az első teniszező, aki három évben, köztük két egymást követő évben is mind a négy Grand Slam-tornán döntőt játszott (2006–2007, 2009), és aki a négy Grand Slam-torna mindegyikén legalább ötször döntőt játszott[22] – Wimbledonban nyolcat.[23][24]

237 héttel ő töltötte a leghosszabb időt egyhuzamban a világranglista élén: 2007. február 26-án megdöntötte Jimmy Connors 160 hetes férfi,[25] majd 2007. augusztus 27-én Steffi Graf 186 hetes történelmi rekordját[26] is. A férfiak között a legtöbb héttel ő vezeti az örökranglistát.

A 2008-as pekingi olimpián Stanislas Wawrinkával párosban olimpiai bajnok lett.

Federer kivételes karrierjének és karizmatikus személyiségének köszönhetően világszerte a tenisz és a sport képviselője, de hatása túl is mutat ezen: karitatív tevékenységéért 2006-ban a UNICEF nagykövetévé nevezték ki.[27] 2007-ben a Time magazin a „Time 100”, a világ száz legnagyobb hatású embere közé sorolta.[28]

Személyes[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Roger Federer a Bázel környéki Binningenben született 1981. augusztus 8-án. Apja, Robert Federer svájci német, anyja, Lynette Federer dél-afrikai származású (ennek köszönhető, hogy Federer a keresztnevét angolosan[29] ejti). Van egy nővére, Diana.

2000-ben, a sydneyi olimpián találkozott Miroslava Vavrinec (Mirka), szláv származású svájci teniszezőnővel, akit 2009 áprilisában feleségül vett.[30] Mirka 2002-ben vonult vissza versenyzéstől, azóta Federert minden teniszversenyére elkíséri, támogatja, intézi a hivatalos ügyeit. „Amíg arra ébredek reggelente, hogy ő ott van mellettem, ez minden, ami számít.”[31] „Ő a legfontosabb ember az életemben, persze a szüleimmel együtt.” Mirka minden idejét Federernek szenteli. Cserébe „amikor nyaralunk, mindent megteszek neki, amit csak akar. Ha tíz órán keresztül akar vásárolni, megyek vele, mert ő is vár rám ennyit, ha versenyem van.”[32]
Federernek és Mirkának 2009. július 23-án megszülettek iker lányai, Charlene Riva és Myla Rose.[33][34] 2013 karácsonyán Roger Federer bejelentette hivatalos Twitterén, hogy feleségével harmadik gyermeküket várják.[35]

Federer anyanyelvének a németet tekinti, de folyékonyan beszél angolul és franciául is. Szabadidejét szívesen tölti tengerparton, szeret síelni, ping-pongozni, kártyázni, kedveli a focit és a golfot. Gyermekkora óta drukkol szülővárosa focicsapatának, az FC Baselnek, a többi európai csapat közül pedig az AS Roma a kedvence.[36]

Hároméves korában kezdett el teniszezni, s bár gyerekkorában szerette a futballt is, 12 éves korában végérvényesen a tenisz mellett döntött. „A tenisszel kapcsolatban úgy éreztem, minden az irányításom alatt van. A focinál lehet hibáztatni a kapust vagy bárki mást. A tenisszel nincs ilyen probléma. Csak magamat hibáztathattam.”[37]

Roger Federer

Gyermekkori példaképei Boris Becker, Stefan Edberg és Pete Sampras voltak. „Csodáltam azokat a teniszezőket, akik egykezes fonákot ütöttek, mert én is azt ütöttem. Az első példaképem Edberg volt, aztán Becker. Később már inkább Sampras volt a kedvencem. De soha nem akartam egyiküket sem utánozni.”[37] Federer továbbra is nagyon tiszteli elődeit, és bár büszke arra, amit eddig elért, nem gondolja, hogy indokolt lenne máris minden idők legjobb teniszezőjének nevezni. 2007-ben ezt nyilatkozta a kérdésről: „Néha szeretném, ha egy kicsit több időt hagynának nekem. Ez még sokáig nem fog kiderülni. (…) Ha most abbahagynám, talán én számítanék a legjobbnak? Nem, dehogyis.”[32]

Fiatalkorában nagyon indulatos volt a teniszpályán, vagdosta az ütőjét, saját bevallása szerint gyerekkorában többször kizavarták az edzésekről. Később azonban megkomolyodott. „Nem tudom, talán felnőttem egy kicsit. Rájöttem, hogy az ütővagdosás nem segít (…) Meg aztán persze a centerpályán játszani egy nagy tömeg előtt, Pete Sampras ellen játszani… ez nem készteti arra az embert, hogy kiabáljon, ütőket hajigáljon…”[37] Federer ma már ritkán nyilvánítja ki az érzéseit, higgadtan játszik, és nagyon sportszerű. 2005 óta minden évben Federernek ítélik (a többi játékos szavazatai alapján) az ATP Stefan Edberg sportszerűségi díját.

Szinte minden tenisztársa kedveli: „Roger kedves fiú a pályán kívül is. Ő egy igazi példakép. Jóindulatú, barátságos és udvarias. Ha nem lenne ilyen jó ember, akkor könnyebb lenne ellene fordulni, mert az emberi természet olyan, hogy térdre akarja kényszeríteni azokat, akik a csúcson vannak. De őt senki nem akarja megtörni. Ő egyszerűen túl szimpatikus ember ahhoz. Ez teszi olyan könnyűvé azt is, hogy szurkoljunk neki.” (James Blake)[38]


Megtehetné, hogy – úgymond – túl profiként viselkedjen, azt is, hogy folyton kikiáltsa magát a világ legjobbjának, de nem, ő ugyanaz az ember marad, aki volt eddig. Intelligens, szerény és érzékeny, aki megannyi siker után is elsírja magát az egész világ előtt, mert neki »…minden egyes Grand Slam-győzelem egyenlő egy-egy megvalósult álommal…«

– Nemzeti Sport, 2006. január[39]

Teniszpályafutása során már több mint 78 millió dollárt keresett, 2003-ban megalapította a Roger Federer Foundation nevű alapítványt, amely hátrányos helyzetű – elsősorban dél-afrikai – gyermekeket segít.[40]„Az egyik ok, ami miatt az alapítvány nagyon fontos nekem: lehetővé teszi számomra, hogy pozitívan befolyásoljam más emberek életét, és hogy megosszam velük a sikereimet.”[28] 2006. április 3-án Federert a UNICEF nagykövetévé nevezték ki.[27] Az amerikai Time magazin 2007-ben a Time 100, a világ száz legnagyobb hatású embere közé sorolta.[28]

A teniszkarrier kezdete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karrierjére a folyamatos fejlődés jellemző, sok tenisznagysággal ellentétben fiatalkorában kevés nagy eredményt ért el. Hároméves korában kezdett el teniszezni, majd nyolcévesen csatlakozott a TC Old Boys teniszklubhoz. Edzői, Adolf Kacovsky és Peter Carter nagyban hozzájárultak a fejlődéséhez. 10-től 14 éves koráig Federer szinte több időt töltött Peter Carterrel, mint a saját szüleivel. Carter tanította meg neki a hibátlan technikát, és egyben azt is sokat magyarázta neki, hogyan kell a pályán viselkedni, és kordában tartani az indulatait.[41] Federer tenisz mellett tehetségesen focizott, de tizenkét évesen végérvényesen a tenisz mellett döntött. 1995-től Ecublensben, a svájci nemzeti sportközpontban folytatta az edzéseket. Szinte azonnal megkapta a svájci állam támogatását, és ennek segítségével 1995 és 1997 között hét junior tornát megnyert. 1997-től kezdve egyre több nemzetközi versenyen indult, és májusban megnyerte első nagyobb nemzetközi junior címét Pratóban.

A teniszező

Ezzel egyidőben, 16 évesen elhatározta, hogy abbahagyja az iskolát, hogy minél jobban a tenisznek szentelhesse az életét. Abban az időben ez elég kockázatos döntés volt, mert bár már kezdett nevet szerezni magának a junior mezőnyben, eredményei még nem voltak elegendőek a megélhetésre. De döntése helyesnek bizonyult: 1998-ban végleg betört a junior élmezőnybe, januárban épphogy lemaradt a junior Ausztrál Open döntőjéről, viszont Wimbledonban nyert egyesben és párosban is a juniorok között. Ezek a sikerek lehetővé tették, hogy elinduljon felnőtt tornákon is. Júliusban, Gstaadban debütált a profik között, 1998 második felében pedig Toulouse-ban már a negyeddöntőig jutott, miközben harcolt a junior világelsőségért is. Utolsó junior tornája a floridai Orange Bowl torna volt, ezt meg is nyerte, ami biztosította számára az évzáró első helyet a junior világranglistán. Ezek a sikerek megnyitották neki az utat a felnőtt tornákra is.

Mint junior wimbledoni bajnok és ranglista-vezető, 17 évesen első professzionális évében sok szabadkártyát kapott a felnőtt nemzetközi tornákra. 1999-ben, év elején azt a célt tűzte ki magának, hogy bejusson az első 200-ba az ATP világranglistáján, ezt azonban már tavasszal túlteljesítette. A Davis-kupán hamar kivívta magának a vezető pozíciót a svájci csapatban, és a negyeddöntőig vezényelte azt. Bécsben jutott be élete első elődöntőjébe ATP-tornán, amivel azonnal az első 100-ba került a ranglistán. Az évet végül a ranglista 64. helyezettjeként zárta.

Az első év sikerei után 2000-re szerény célt tűzött ki maga elé: be akart kerülni az első 50 közé a világranglistán. Miután Marseille-ben bejutott első ATP-döntőjébe (amit végül honfitársa, Marc Rosset nyert meg), ez a cél már majdnem meg is valósult, így év végére újat tűzött ki: az első 25 helyezettet. Edzőjével, Peter Carterrel hivatalosan elváltak útjaik, bár később is sokat konzultáltak. Federer meg akarta mutatni, hogy egyedül is meg tud állni a lábán, és nincs szüksége az állam támogatására sem. Új edzője Peter Lundgren lett, aki már korábban is dolgozott vele alkalomadtán. Lundgren felismerte az akkor 18 éves Federer hatalmas tehetségét, ugyanakkor a fejlődés lehetőségét is látta benne. Bár Federer teljesítménye a tornákon még nem volt egyenletes, a nyári szezonja nem is sikerült jól, Svájc nevezte a 2000-es sydneyi olimpiára, ahol meglepetésre az elődöntőig jutott, és végül negyedik lett. Otthon, Bázelben bejutott karrierje második ATP-döntőjébe, ahol Thomas Enqvist verte meg. Az évet a világranglista 29. helyén zárta, nem sokkal elmaradva saját kitűzött céljától. Télen felvette Pierre Paganinit erőnléti edzőjének, hogy a továbbiakban fizikálisan is fel tudja venni a versenyt a mezőny legjobbjaival. (~> Federer összes meccse 1998-ban, 1999-ben és 2000-ben)

2001-től az első wimbledoni győzelemig (2003)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es évre két célt tűzött ki maga elé: élete első tornagyőzelmét és a világranglista első 15 helyét. Az első célt hamar elérte: februárban megnyerte a milánói tornát (döntő: Julien Boutter ellen). A másik cél elérése sem váratott sokat magára: salakos szezonja jól sikerült, a Roland Garroson bejutott élete első Grand Slam-negyeddöntőjébe, és Wimbledon után már a világranglista 15. helyén állt. Wimbledonban a 16 között a hétszeres wimbledoni bajnok Pete Samprasszel találkozott. Az akkor 19 éves Federer öt játszmában búcsúztatta Wimbledon akkor négy éve uralkodó címvédőjét. Gyermekkori példaképe ellen aratott győzelmével Sampras 31 meccses wimbledoni veretlenségi sorozatát szakította meg. Ez után a győzelem után mindenki azt várta tőle, hogy megnyeri a tornát, azonban már a következő körben búcsúzott (Tim Henman verte meg). Az év további részében sérüléssel bajlódott, ezért nem ért el komolyabb eredményeket (bár Bázelben újra döntőbe jutott). Az évet a világranglista 13. helyén zárta.

Federer Wimbledonban

2002-ben addigi pályafutása legsikeresebb tavaszi idényét produkálta, az Ausztrál Openen a negyedik körig, Milánóban International Series tornán döntőbe jutott, és márciusban bejutott karrierje első Masters Series-döntőjébe Miamiban, ahol Andre Agassitól kapott ki. Két héttel később Hamburgban a második Masters-döntőjébe is bejutott, és ezt már meg is nyerte, Marat Szafin ellen. A Roland Garroson és Wimbledonban meglepetésre az első körben búcsúzott. Sokan értetlenül álltak az előtt, miért nem tudja a tőle megszokott eredményeket produkálni az év négy legnagyobb tornáján. A következő, torinói tornán is kiesett az első körben. 2002 augusztusában azonban volt edzője és barátja, Peter Carter tragikus halála fordulópontot jelentett karrierjében és a játékhoz való hozzáállásában. Fiatal játékosként sokszor figyelmen kívül hagyta, amit az edzői mondtak neki, hogyan kell játszania és viselkednie, de ekkor volt barátja kedvéért lassan összeszedte magát. Nem sokkal a baleset után Cincinnatiben ugyan még újra kiesett az első körben, és a US Openen is csak a negyedik körig jutott, de aztán megnyerte a bécsi tornát, amit Carternek ajánlott: „Ezt a címet neki nyertem. Nagyon hiányzik.”[42]
Annak ellenére, hogy az év során nem jutott be egyetlen Grand Slam-torna negyeddöntőjébe sem, kijutott az évzáró világbajnokságra, a Tennis Masters Cupra, ahol csak az elődöntőben búcsúzott, az akkori világelső Lleyton Hewitt-tól kapott ki. Az évet a világranglista 6. helyén zárta.

A 2003-as évre Federer és edzője, Peter Lundgren nagy célt tűzött ki: az első 4 helyet a világranglistán, és egy Grand Slam-címet. Az év első Grand Slam-tornáján elszalasztotta a lehetőséget: David Nalbandian a 16 között búcsúztatta öt szettben. Utána rögtön három tornát is megnyert, Marseille-ben, Dubajban és Münchenben, és a Davis-kupában is az elődöntőbe vezényelte a svájci csapatot. A Roland Garroson viszont megint kiesett az első körben, a sajtó értetlenkedése közepette, ami mentális gyengeségnek tudta be a korai búcsúkat. Federert azonban, úgy tűnik, ez nem zavarta: közvetlenül Wimbledon előtt megnyerte Halléban a füves felkészítő tornát. Wimbledonban esélyesként indult, és 2001 óta először sikerült is túljutnia az első körökön. Bár a második hét első felében hátsérüléssel küzdött, beküzdötte magát az elődöntőbe, ahol Andy Roddick ellen majdnem hiba nélkül teniszezett, és bejutott élete első Grand Slam-döntőjébe. A döntőben Mark Philippoussis volt az ellenfele: Federer 3 szettben (köztük két tie-breakkel) nyerni tudott (7:6, 6:2, 7:6): végre eleget tett a vele szemben támasztott elvárásoknak, és megnyerte élete első Grand Slam-címét.

Wimbledon után Federerre újabb kihívás várt: a Davis-kupa elődöntője Ausztrália ellen. A csapatok egyben a volt ausztrál edzője tiszteletére elnevezett Carter-kupáért is küzdtek. Federer az első meccsét megnyerte, de Lleyton Hewitt ellen nem bírta a nyomást, két szett előnyből elvesztette a meccset, ami Ausztrália győzelmét jelentette. A döntő után Carter családja próbálta őt megvígasztalni. A kemény pályás szezonban Federer megnyerte a bécsi tornát, és éves sikereinek köszönhetően ekkor már a világelsőségért küzdött. Az évet végül a második helyen zárta, viszont megnyerte élete első Tennis Masters Cup-döntőjét, Houstonban, Andre Agassi ellen. Ekkor kezdődött meg Federer mai napig is tartó dominanciája. 2003 decemberében úgy döntött, edzője, Peter Lundgren nélkül folytatja pályafutását. Innentől fogva csak az erőnléti edzője, Pierre Paganini, Pavel Kovac, Mirka, a családja és a barátai alkotta csoport segít neki. (~> Meccsei 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban)

A világranglista élén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2004[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Annak ellenére, hogy nem volt mellette edző, 2004-et az Ausztrál Open megnyerésével kezdte. A 16 közé játszmavesztés nélkül jutott, utána pedig megverte korábbi fő ellenfeleit, Lleyton Hewittot és David Nalbandiant. Bejutott a döntőbe, ahol esélyt sem hagyott Marat Szafinnak (7–6(3), 6–4, 6–2), így megnyerte második Grand Slam-címét is.

Az Ausztrál Openen aratott sikere után, 2004. február 2-án átvette a vezetést a világranglistán, és a világelsőséget 237 hétig nem is engedte ki a kezéből. A Roland Garros előtt további 3 címet nyert, köztük két Masters Series-tornát Indian Wellsben és Hamburgban. Miamiban viszont a harmadik körben kikapott Rafael Nadaltól, akivel ekkor találkozott első alkalommal. A Roland Garroson újra nem sikerült sokáig jutnia: a háromszoros bajnok brazil Gustavo Kuerten a 3. körben megverte. Wimbledonban azonban felejttette ezt a korai vereséget azzal, hogy sikeresen megvédte címét (döntő: Andy Roddick ellen, 4–6, 7–5, 7–6(3), 6–4, ez volt karrierje 3. Grand Slam-győzelme). Közvetlenül ez után Gstaadban megnyerte élete első hazai tornáját, majd a torontói Masters-tornán is győzni tudott, ezzel 23 meccsre bővítette veretlenségi sorozatát.

Federer szerválni készül

Az athéni olimpián ő vitte Svájc zászlaját a megnyitó ünnepségen,[43] de fő esélyesként váratlanul a 2. körben búcsúzott (Tomáš Berdych verte meg). A váratlan vereséget azonban előnyére fordította az ezt követő hetekben. A US Openen csak Andre Agassi tudott neki nehézségeket okozni a negyeddöntőben, de sikeresen bejutott a döntőbe, ahol Lleyton Hewittnak 3 játszmában összesen 6 játékot engedélyezett, két szettet is 6–0-ra nyert (6–0, 7–6(3), 6–0). Ezzel a győzelemmel ő lett az első teniszező Mats Wilander (1988) óta, aki egy naptári évben a négy Grand Slam-tornából hármat meg tudott nyerni.[44]

Bázelben, szülővárosában először léphetett volna világelsőként pályára, de pár órával az első meccse előtt megsérült, így vissza kellett lépnie. Sérülése miatt a párizsi Masters-tornán sem tudott indulni, és félő volt, hogy az év végi houstoni Tennis Masters Cupot is ki kell hagynia, de végül el tudott indulni. A játékán nyoma sem látszott korábbi sérülésének: a csoportkörökből veretlenül jutott az elődöntőbe, majd megvédte a címét is (döntő: Lleyton Hewitt ellen: ebben az évben már hatodszor verte meg). Az egész torna során egyetlenegy szettet veszített el, és egyben egy rekordot is megdöntött: ez volt sorozatban a 13. döntője, amit megnyert (a rekordot Björn Borg és John McEnroe tartotta 12 egymás után megnyert döntővel. Federer 2005-ben is folytatta ezt a sorozatot, és meg sem állt 24 döntőig.

2004-ben nyert-veszített meccseinek aránya 74-6 volt, és összesen 11 tornán diadalmaskodott az év folyamán (ebből 3 Grand Slam-tornán és 3 Masters Series versenyen), és a világranglista első 10 helyén álló teniszezővel vívott összes meccsét megnyerte (18-at). Az év során nyújtott teljesítményéért több díjat is kapott (ITF Tennis World Champion, Laureus World Sportsman of the Year). (~> Meccsei 2004-ben)

2005[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2005 elején kezdett el Tony Roche-sal dolgozni, aki főleg Grand Slam-tornák előtt segítette a felkészülésben. Tony Roche korábban már Ivan Lendl és Patrick Rafter edzője is volt, és sok Grand Slam-címhez segítette őket. Ebben az évben Federer az Ausztrál Openen az elődöntőig menetelt (időközben Andre Agassit is megverte), ott viszont a későbbi győztes Marat Szafin egy négyórás meccsen megállította (7–5 4–6 7–5 6–7(6) 7–9), pedig Federernek a negyedik szett rövidítésében meccslabdája is volt.

Az Ausztrál Open után közvetlenül négy tornát is megnyert sorozatban: a rotterdami és dubaj tornát, majd győzött az év első két Masters Series-versenyén, Indian Wellsben és Miamiban is (ez utóbbi döntőjében 0:2-es szetthátrányból fordított Rafael Nadal ellen). A salakos szezon első tornáján, Monte Carlóban a negyeddöntőig jutott, a Hamburg Masterst viszont megnyerte: ez már a harmadik Masters Series-címe volt az évben.

A Roland Garroson élete addigi legjobb helyezését érte el, bejutott az elődöntőbe, ahol azonban a későbbi győztes Rafael Nadal négy játszmában búcsúztatta. Federer csalódottan távozott Párizsból, de azzal a meggyőződéssel, hogy minden esélye megvan arra, hogy egyszer győzzön a francia bajnokság salakján.
A Roland Garros után Federer akkori karrierjének leghosszabb veretlenségi sorozata következett. A rövid füves szezonban az előző évekhez hasonlóan újra uralta a mezőnyt, megnyerte a Wimbledont felvezető hallei tornát, Wimbledonban pedig ismét megvédte címét, miközben az egész torna során mindössze egy szettet vesztett el (a döntőt ismét Andy Roddick ellen játszotta: 6–2 7–6(2) 6–4). Ez volt sorozatban a harmadik wimbledoni győzelme. A torna után úgy döntött, kihagyja a montreáli Masters-tornát, és csak Cincinnatiben tért vissza a pályára. Ezt a tornát meg is nyerte, ezzel ő lett az első férfi teniszező, aki egy év alatt négy ATP Masters Series-tornán diadalmaskodni tudott. Szeptemberben a US Openen, miután sikerült túljutnia David Nalbandianon és Lleyton Hewitton, meg tudta védeni a címét, emlékezetes döntőben Andre Agassi ellen (6–3 2–6 7–6(1) 6–1). Ez volt karrierje hatodik Grand Slam-trófeája, és sorozatban a második éve, hogy mind Wimbledonban, mind a US Openen győzni tudott.

Az év második felében komoly sérüléssel bajlódott, a legtöbb versenyt ki kellett hagynia. Hosszas gondolkodás után az év végi sanghaji Mesterek Kupáján azonban elindult, és sérülése dacára majdnem meg is nyerte, de végül ellenfele, David Nalbandian – főleg Federer sérülés után legyengült fizikai állapotának köszönhetően – két szett hátrányból fordítani tudott. 2003 októberét követően Federer 24 döntőt nyert sorozatban, ennek, és addigi leghosszabb, 35 meccses veretlenségi sorozatának szakadt vége Sanghajban. Az év során összesen 11 tornát nyert meg, és az évi nyert-veszített meccseinek aránya 81-4 lett. Ha megnyerte volna a sanghaji döntőt, beállította volna John McEnroe 82-3-as rekordját (1984). Federer az év során összesen 11 tornát nyert meg, és 2000 pontra növelte előnyét a világranglistán. (~> meccsei 2005-ben)

2006[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2006 volt eddigi legsikeresebb éve. Egész évben továbbra is toronymagasan, több ezer pontos előnnyel vezette a világranglistát.

Januárban visszahódította az Ausztrál Opent, a ciprusi Márkosz Pagdatíszt verve a döntőben (5:7 7:5 6:0 6:2). Ez immár hetedik Grand Slam-győzelme volt, ráadásul idáig mind a 7 Grand Slam-döntőjét megnyerte, ami példátlan a tenisztörténelemben. A verseny emlékezetes díjátadóján gyermekkori példaképe, az ausztrál Rod Laver jelenlétében sírva fakadt.[45]
Márciusban megvédte Indian Wellsben és Miamiban is a címét, és a számára kevésbé otthonos salakos pályákon is egyre jobb teljesítményt nyújtott: Monte Carlóban és Rómában is bejutott a döntőbe, s csak a salakspecialista Rafael Nadal tudta megállítani (pedig Rómában Federer már meccslabdáig jutott).

A Roland Garroson újra előrébb lépett, az előző évi elődöntő után 2006-ban már a döntőbe jutott, ahol újra Nadal állt az útjába. Ha megnyerte volna a Roland Garros döntőjét, megcsinálta volna a Grand Slamet (egymás után négy Grand Slam-tornán diadalmaskodott volna), ha nem is a klasszikusat. Hiába kezdtek azonban egyre többet beszélni a világranglista 2. helyén álló Nadal előretöréséről, Federer a füves idényben újra átvette az irányítást, Wimbledonban zsinórban negyedszer is nyerni tudott, erre korábban csak Pete Sampras (1997–2000) és Björn Borg (1976–1980) volt képes. Ekkor Federer már 48 meccs óta veretlen füves pályán, ezzel megdöntötte Björn Borg 41 meccses csúcsát (1976–1981). A torontói Rogers Cup címét is ő szerezte meg, majd az év utolsó Grand Slam-tornáján, a US Openen a hazai kedvenc Andy Roddickot verte a döntőben, megszerezve kilencedik Grand Slam-címét.

Ő az egyetlen férfi teniszező, aki egymás után három évben Wimbledonban és a US Openen is nyerni tudott. Ő az egyetlen, aki kétszer is meg tudta csinálni a Small Slamet: azaz két évben is (2004, 2006) megnyert a négy Grand Slam-tornából hármat. Bár nem csinálta meg a klasszikus Grand Slamet, ő az első férfi teniszező Rod Laver óta (1969), aki egy naptári éven belül mind a négy Grand Slam-tornán bejutott a döntőbe.

Év végén megállíthatatlan volt, nyert a Madrid Mastersen, életében először megnyerte az otthoni, bázeli tornát, ahol gyerekkorában labdaszedő volt. A Mesterek Kupáján pedig legyőzte a címvédő David Nalbandiant, Andy Roddickot (meccslabdáról fordítva), Rafael Nadalt és James Blake-et is. Egész évben csupán két játékostól kapott ki, Nadaltól és Andy Murraytől (Cincinnati Masters, 2. kör), a 17 versenyből, amin részt vett az év során, 16-on döntőbe jutott, 12-t pedig meg is nyert. 29 meccses veretlenségi sorozattal, a világranglistán (ATP Rankings) történelmi rekord 8370 ponttal, az évi versenyen (ATP Race) szintén történelmi rekord 1674 ponttal zárta az évet. Behozhatatlan előnyét jól tükrözi, hogy év végén Nadal a világranglistán 4470 ponttal (3900 pont különbség) állt a második helyen, míg az ATP Race-en 894 pontot gyűjtött. (~> meccsei 2006-ban)

2007[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Federer Wimbledonban

2007-ben szettveszteség nélkül győzött az Ausztrál Openen, ellenfele a döntőben Fernando González volt (7–6, 6–4, 6–4). A játszmavesztés nélküli győzelem utoljára Ken Rosewallnak sikerült 1971-ben az Ausztrál Openen, Björn Borgnak pedig 1980-ban a Roland Garroson. Ezzel megszerezte 10. Grand Slam-címét, amivel az örökranglistán már az 5. helyre került. Győzelmével ő lett az első férfi teniszező az open erá-ban, aki kétszer is három Grand Slamet tudott nyerni sorozatban (2005: Wimbledon, US Open, 2006: Ausztrál Open és 2006: Wimbledon, US Open, 2007: Ausztrál Open).[46] Ő lett az egyetlen férfi teniszező, aki három különböző Grand Slam-tornán is legalább háromszor tudott nyerni (Wimbledon: négyszer; US Open, Ausztrál Open: háromszor).[47]

2007. február 26-án Federer lett a tenisztörténelem megszakítás nélkül leghosszabb ideig uralkodó férfi világelsője: 161 héttel (2004. február 2-ától kezdve) megdöntötte az amerikai Jimmy Connors csaknem 30 éves rekordját.[48] (A férfi és női mezőnyben az abszolút rekordot ekkor Steffi Graf tartja: ő 186 hétig nem veszítette el világelsőségét.) A világranglista élén töltött összes hét tekintetében (a férfi mezőnyben) Connors rekordjának megdöntése után Federer az ötödik helyre került, majd John McEnroe-t (170) is beérte, így jelenleg a 4. helyen áll (Pete Sampras vezet 286 héttel).

Márciusban Federer visszahódította a címét a Dubai Openen, a döntőben Mihail Juzsnijt verve. A torna megnyerésével beállította Björn Borg 41 meccses veretlenségi rekordját. Ez egyben karrierjének eddigi leghosszabb veretlenségi sorozata volt (korábbi egyéni rekordja 35 meccs volt 2005. június 6. és november 20. között), a sorozat az Indian Wells Masters második körében ért véget.
A Svájci Posta április 10-én egy egyedi, őt és a wimbledoni trófeát ábrázoló bélyeg kibocsátásával tisztelgett a teniszező előtt, aki sikereivel világszerte népszerűsítette hazáját. Ebben a kitüntetésben korábban élő személy még nem részesült.[49]

A salakos idény első tornáján, a Monte Carlo Mastersen Federer a döntőbe jutott, ezzel megismételte 2006-os teljesítményét, a Rome Mastersen viszont meglepetésre kiesett a 3. körben. A Roland Garros előtti utolsó Masters-tornán, Hamburgban újra Rafael Nadallal játszott a döntőben, és életében először meg is verte salakon: 2–6, 6–2, 6–0. Ezzel a győzelemmel megszakította Nadal 81 meccsen át tartó salakos veretlenségi rekordját, és egyben megszerezte a 13. Masters-címét (2007-ben az elsőt). A Roland Garroson ismét bejutott a döntőbe, de ezúttal sem sikerült nyernie, ismét Nadal akadályozta meg, hogy Federer egyszerre bajnok legyen az év összes Grand Slam-tornáján (3–6, 6–4, 3–6, 4–6). A Roland Garros alatt több rekordot is megdöntött: sorozatban 36 játszmát nyert Grand Slam-tornákon (2007. Ausztrál Open, 1. kör – Roland Garros, negyeddöntő), eggyel többet, mint John McEnroe 1984-ben, már 12 Grand Slam-elődöntőbe és 8 döntőbe jutott be sorozatban, az utóbbival megdöntve Jack Crawford 73 éves, történelmi rekordját.[50]

Bár 2003-tól 2006-ig minden évben megnyerte – wimbledoni győzelme előtt – a füves tornát Halléban, ebben az évben úgy döntött, fáradtság miatt kihagyja.[51] Wimbledonban azonban tovább folytatta a Grand Slam-tornákon folytatott sorozatait: bejutott a 13. sorozatos Grand Slam-elődöntőjébe, és a 9. döntőjébe is. A döntőben újra Rafael Nadal volt az ellenfele, és Federer történelmi győzelmet aratott (7–6, 4–6, 7–6, 2–6, 6–2): ötödik sorozatos wimbledoni győzelmével beállította Björn Borg megismételhetetlennek hitt open era-rekordját.[17] Borg a lelátóról figyelte, és drukkolt neki: ha már valaki megdönti a rekordját, azt akarta, hogy Federer legyen az.[52]„Nem is történhetett volna szimpatikusabb emberrel” – mondta a meccs után.[17]
Tizenegy Grand Slam-címével Federer már a harmadik helyen állt az örökranglistán, Björn Borggal és Rod Laverrel holtversenyben – már csak Roy Emerson (12) és Pete Sampras (14) előzte meg. Ekkor füvön már 54, Wimbledonban 34 meccs óta veretlen. Az ATP Race-ben gyűjtött pontjai alapján – Nadallal együtt – elsőként kvalifikálta magát az év végi Tennis Masters Cupra.[53]

A kemény pályás szezon első tornáján, a torontói Rogers Mastersen Federer bejutott a döntőbe, de nem védte meg címét: szoros meccsen kikapott Novak Đokovićtól. A US Open előtti utolsó Masters-tornát (Cincinnati) viszont megnyerte, ezzel az első helyen végzett a US Open Series-versenyben is. Cincinnatiben aratott győzelme pályafutása 50. tornagyőzelme volt. Csak négy teniszező jutott el fiatalabb korban az ötvenedik tornagyőzelméig: Björn Borg, Jimmy Connors, John McEnroe és Ivan Lendl. Velük ellentétben viszont Federer 50 címének a felét Grand Slam-tornán (11) és ATP Masters Series-versenyen (14) szerezte, sőt, további három győzelmét Tennis Masters Cupon aratta.[54] 2007. augusztus 27-én Federer 187 hete folyamatosan világelső: ezzel – Jimmy Connors férfi rekordja után (160) – megdöntötte Steffi Graf abszolút rekordját is (186).[26]

Federer a 2007-es US Openen

A US Openen ismét megállíthatatlan volt, bejutott 14. sorozatos Grand Slam-elődöntőjébe és 10. döntőjébe, majd negyedszer is megvédte címét (döntő: Novak Đoković ellen, 7–6, 7–6, 6–4). Tizenkettedik Grand Slam-győzelmével utolérte az örökranglistán Roy Emersont, és már csak két győzelemre van Pete Samprastől. Ő lett az open era első férfi teniszezője, aki négy egymást követő US Opent meg tudott nyerni (2004–2007), és a tenisztörténelem egyetlen olyan teniszezője, aki négy egymást követő évben meg tudta nyerni mind Wimbledont, mind a US Opent. 2004 és 2006 után harmadszor is megnyert az év négy Grand Slam-tornájából hármat, ráadásul 2006-ban és 2007-ben mind a négyen döntőt játszott. Mivel korábban megnyerte a US Open Seriest, a US Open-győztesnek járó pénzdíjon felül egymillió dollár bónuszt is kapott, és átvette a vezetést az ATP Race-ben,[18] amit a Madrid Mastersen megerősített azzal, hogy döntőbe jutott, bár címét nem tudta megvédeni. Hazai tornáján, Bázelben viszont már megvédte a címét, amivel bebiztosítta – sorozatban negyedszerre – év végi világelsőségét is.[55] Az utolsó Masters-tornán, Párizsban meglepetésre csak a harmadik körig jutott, David Nalbandian győzte le.

Az évzáró tenisz-világbajnokságon, a Tennis Masters Cupon az első csoportkörös meccsén kikapott Fernando Gonzáleztől, de Nyikolaj Davigyenkót és Andy Roddickot már magabiztosan verte, így csoportelsőként jutott a legjobb négy közé. Az elődöntőben Rafael Nadalt, a döntőben pedig David Ferrert is könnyedén megverte, és megszerezte negyedik Masters Cup-címét (2003, 2004, 2006, 2007).[56] Ezzel a győzelemmel egész évben nyújtott teljesítményéhez méltó módon zárta le a hivatalos teniszszezont. A rákövetkező héten Federer három bemutató meccset játszott gyermekkori példaképével, Pete Samprasszel,[57] és 2007. november 26-án megkezdte 200. hetét a világranglista élén.[58] (~> meccsei 2007-ben)

Legendák között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008 – elvárások kereszttüzében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008 volt Federer dominanciájának legnehezebb éve, amely minden tekintetben látványos küzdelmet hozott. Nem csak feltörekvő riválisaival kellett küzdenie: betegség; korábbi sikeressége következtében kialakult elvárások; nehezen feldolgozható vereségek fontos helyzetekben; és eredményeinek szélsőséges megítélése a sajtó és a közönség részéről szintén nehezítették helyzetét. Federer az Ausztrál Opennel kezdte az évet, miután betegség miatt több napig kórházban volt, és kénytelen volt visszamondani a Kooyong Classic nevű felkészülési tornát.[59] Ennek ellenére az Ausztrál Openen ha bizonytalanul is, de bejutott az elődöntőbe, ahol azonban a harmadik kiemelt Novak Đoković megállította (5–7, 3–6, 6–7). Federer a tornát megelőzően tíz egymást követő Grand Slam-döntőbe jutott be. A döntők sorozata megszakadt, az elődöntőké nem: ez volt sorozatban a 15. Grand Slam-elődöntő, amelyen részt vett. Az Ausztrál Openen sikeresen megvédte világelsőségét is – 2008. február 2-án világelsőségének negyedik évfordulóját ünnepelhette.[60] Ennek ellenére a szokatlan elődöntőbeli vereséget a sport követői világszerte döbbenettel fogadták. „Szörnyet teremtettem: tudom, most aztán minden tornát meg kell nyernem. (…) A sok győzelem után ha most vesztek egy szettet, az emberek azt mondják, rosszul játszom” – mondta Federer a meccs után.[61] Mint utóbb kiderült, Federernek az Ausztrál Open alatt mononucleosisa volt,[62][63] amely még sokáig befolyásolta teljesítményét az év során.

Az Ausztrál Open után Federer először a dubai tornán versenyzett, még a betegséggel küszködve, de rögtön az első körben búcsúzott. Az év első két Masters-tornáján sem jutott döntőbe, Indian Wellsben az elődöntőig, Miamiban a negyeddöntőig jutott. Csak salakon, Estorilban szerezte meg első címét az évben, a sajtó és a szakértők egyre erősödő kritikája és kételkedése közepette. Elkezdett együtt dolgozni José Higuerasszal, aki korábban a Roland Garros-győztes Jim Courier és Michael Chang edzője is volt.[64] A Roland Garrost megelőző három salakos Masters-torna közül kettőn, Monte Carlóban és Hamburgban bejutott a döntőbe, majd a Roland Garroson 2006 és 2007 után harmadszor is bejutott a döntőbe. Rafael Nadal azonban harmadszor is megállította, ezúttal súlyos vereséget mérve rá (1-6, 3-6, 0-6).

A korábbi évekhez hasonlóan Federer ismét füvön próbált bizonyítani, és meg is nyerte a Wimbledon előtti hallei tornát, 5. alkalommal.[65] Wimbledonba ötszörös címvédőként érkezett, és lehetősége lett volna sorozatban hatodszor is megnyerni a tornát, ezzel open era-rekordot állítva fel. Az – újfent – Rafael Nadallal vívott döntőt azonban szoros küzdelem után öt szettben elvesztette (4–6, 4–6, 7–6 (5), 7–6 (8), 7–9). Federer nem adta ingyen át a trónját, két játszma hátrányból, két meccslabdát hárítva kényszerítette ki a döntő szettet, és végül 4 óra 48 percnyi játék után, minden idők leghosszabb wimbledoni döntőjében maradt alul.[66] John McEnroe a döntőt a legjobb meccsnek nevezte, amit valaha látott.[67] „Roger játszott annyira jól, hogy nyerjen, csak épp nem sikerült. Egy másik nap sikerül. Ellentétben azzal, amit sokan mondanak, szerintem Rogernek jó éve van, csak egyszerűen túl magasra helyezte a mércét saját maga számára” – fejtette ki véleményét Pete Sampras, aki hozzátette, biztos abban, hogy Federer meg fogja dönteni a Grand Slam-rekordját.[68]

Az épphogy elvesztett wimbledoni döntő kihatással volt Federer a kemény pályás szezonjának kezdetére: az első két Masters-tornán, Kanadában és Cincinnatiben hamar, a második és a harmadik körben búcsúzott – ezzel az is biztossá vált, hogy négy és fél év után először, 2008. augusztus 18-án meg kell válnia világelsőségétől. Előtte még azonban 27. születésnapján, 2004 után másodszor is, Federer vitte hazája zászlaját a pekingi olimpiai játékok megnyitó ünnepségén.[69] Az olimpián egyesben és párosban is indult. Egyéniben újabb csalódás érte: csak a negyeddöntőig jutott el, ahol James Blake-től kapott ki. Ekkor azonban erőt vett magán és párosban – ahol senki nem várta tőle – sikerült megszereznie az aranyérmet Stanislas Wawrinka oldalán.[70] Az olimpiai bajnoki címet Federer annak ellenére szerezte meg, hogy tudta, elveszíti világelsőségét, az év első három Grand Slam-tornáján nem sikerült megismételnie a korábbi években nyújtott teljesítményét, és kikapott a fő, egyéni számában. A svájci páros az elődöntőben elbúcsúztatta a páros világelső amerikai testvéreket, Bob és Mike Bryant, a döntőben pedig a svéd Simon Aspelint és Thomas Johanssont győzte le négy szettben (6–3, 6–4, 6–7, 6–3). Federer az olimpiai bajnoki címet még rekord 237 hetes (2004. február 14.–2008. augusztus 18.) világelsőségének utolsó hetében szerezte meg, ezzel ő lett az első olyan férfi teniszező, aki világelsősége alatt szerzett olimpiai aranyérmet.

Ez egy szürreális pillanat... Az öröm, hogy megoszthatom ezt a győzelmet valaki mással, akit nagyon szeretek, teljesen különbözik mindentől, amit életemben eddig megtapasztalhattam...[71]
Federer a kupával

Az év utolsó Grand Slam-tornája, a US Open volt azonban az igazi próba Federer számára: sok újság arról cikkezett, hogy ez lehet öt év után az első év, amikor egy Grand Slam-tornát sem nyer meg.[72] Federer azonban ismét bebizonyította, hogy talpra tud állni: először sorozatban a 18. Grand Slam-tornáján is bejutott az elődöntőbe,[20] ahol Novak Đokovićot négy szettben legyőzte, majd a döntőben Andy Murray fölött három szettben diadalmaskodott (6–2, 7–5, 6–2), és megszerezte pályafutása 13. Grand Slam-címét. „Azt mondtam neki, csodálatos éve volt – nyilatkozta Andy Murray arról, mit mondott Federernek a kézfogásnál – függetlenül attól, ki mit mond.”[73] Győzelmével Federernek Wimbledon (2003–2007) után a US Openen is sikerült öt címet nyernie sorozatban (2004–2008), és ő lett a tenisz történetében az első teniszező, aki két különböző Grand Slam-tornát is sorozatban ötször-ötször meg tudott nyerni.[16]

A US Open után Federer egy hónapig nem versenyzett,[74] majd a Madrid Mastersen az elődöntőig jutott. Időközben a karrierje során kapott összkeresete meghaladta a 43,3 millió dollárt, amivel megelőzte a férfiak között addig csúcstartó Pete Samprast.[75] Bázelben, hazai tornáján sorozatban harmadszor nyerni tudott. Az év utolsó Masters-tornáján, Párizsban Federer a negyeddöntőig jutott, a meccs előtt azonban hátsérülés miatt visszalépett, így – 2003 óta először – egy Masters-tornát sem nyert az évben. Ez volt Federer 763 meccses profi karrierje során a legelső alkalom, hogy nem játszott végig egy tornát, amin elindult.[76] Az év utolsó tornáján, a Masters Cupon Federer sérülten versenyzett, és csak egy csoportkörös meccset tudott nyerni. A már biztos továbbjutó Andy Murray elleni harmadik mérkőzés döntötte el, hogy sorozatban a hetedik évben is továbbjut-e a csoportból az elődöntőbe, ezt a meccset viszont szoros küzdelemben elvesztette, pedig a 2. és a 3. szettben is felállt brékhátrányból, és hét meccslabdát hárított (6–4, 6–7(3) 5–7). Federer hátsérülése miatt a meccs alatt többször is ápolást kért, de a mérkőzést nem adta fel: még soha nem adott fel elkezdett meccset a pályán.[77] Ez volt Federer utolsó hivatalos meccse 2008-ban, az évet a világranglista második helyén zárta. (~> meccsei 2008-ban)

2009 – minden idők legjobbja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009 kezdete méltó folytatása volt a küzdelmes 2008- as évnek: egy elveszített döntő Rafael Nadallal szemben az Ausztrál Openen, amelyet az egész teniszvilág tragikus jelentőségűként él meg. Amikor azonban már mindenki Federer hanyatlásáról beszélt, a teniszező hirtelen fordulatot vett, és olyan történelmi sikereket ért el, amelyek sokak szerint minden idők legnagyobb teniszezőjévé emelték.

Federer korán kezdte a 2009-es szezont: már az első héten részt vett egy bemutató tornán Abu-Dzabiban, majd Dohában is elindult, ahol az elődöntőig jutott. Az Ausztrál Openen bejutott sorozatban a 19. Grand Slam-elődöntőjébe[14] és pályafutása 18. Grand Slam-döntőjébe, ahol megint Rafael Nadallal találkozott, wimbledoni meccsük óta először. Nadal kihasználva lélektani fölényét, megint legyőzte (5–7, 6–3, 6–7, 6–3, 2–6). A vereséget súlyosbította, hogy Federer a díjkiosztó ünnepségen nem tudta visszafojtani a könnyeit,[78] s a világot bejárták a képek a zokogó Federerről, akit Nadal vigasztal. „Ez volt a legutolsó dolog, amit kívántam volna: hogy az emberek rosszul érezzék magukat miattam. Rafa sikerének kellett volna örülniük” – magyarázta később, miért bánja a történteket.[79][80] Az esetet a sajtó az érzelmi összeomlás jeleként értelmezte, és arról beszélt, Federer végérvényesen lejtőre került.[81]

Az Ausztrál Open után Federer visszamondta a dubaji tornát és az amerikaiak elleni Davis-kupa fordulón való részvételt, nehogy kiújuljon az előző évi hátsérülése. A szezon két első Masters-tornáján, Indian Wellsben és Miamiban az elődöntőig jutott: Andy Murray és Novak Đoković állította meg: az újságok pedig hetekig cikkeztek arról, hogy a Đoković elleni meccsén rá nem jellemző módon erővel földhöz vágta az ütőjét.[82]

Időközben fontos események történtek Federer életében: március elején hivatalos honlapján bejelentette, hogy nyáron apa lesz,[33] majd nem sokkal később azt is, hogy szűk családi körben feleségül vette barátnőjét, Mirka Vavrinecet.[30]
Közvetlenül esküvője után váratlanul elfogadta a szabadkártyát a salakos Monte Carlo-i Masters-tornára,[83] de nem is jutott sokáig: a 3. körben megállította honfitársa, Stanislas Wawrinka. Rómában elődöntőbe jutott, itt a címvédő Novak Đokovićtól kapott ki. Madridban viszont több mint egy év után sikerült Masters-tornát nyernie, méghozzá riválisát, Rafael Nadalt győzte le salakon, két szettben (6–4, 6–4).

A 2009-es Roland Garroson
Federer új GS-rekordot állít Wimbledonban

A Roland Garrosra Federer nagy teherrel indult, hiszen ez volt az egyetlen Grand Slam-torna, amit korábban még nem sikerült megnyernie. A megelőző három évben mindig döntőbe jutott, de riválisa, Rafael Nadal mindháromszor megakadályozta Grand Slam-gyűjteménye kiteljesítését. A torna során az elvárások csak nőttek, amikor legnagyobb ellenfelei (Nadal, Đoković, Murray) sorra kiestek, és Federer a legnagyobb esélyessé lépett elő. A negyedik körben nehéz meccset játszott Tommy Haasszal, aki ellen két játszma hátrányból kellett fordítania, majd – sorozatban 20. Grand Slam-elődöntőjében[20] – újabb ötszettes meccsbe bonyolódott Juan Martin del Potróval, de bejutott karrierje 19. Grand Slam-döntőjébe,[15] ahol a Nadalt legyőző Robin Söderlinggel került szembe. 2009. június 7-én Federer a Roland Garros döntőjében három szettben megverte ellenfelét (6–1, 7–6(1), 6–4), ezzel ő lett a történelem hatodik férfi teniszezője, akinek sikerült megnyernie mind a négy Grand Slam-tornát, és ezzel teljesítenie a karrier-Grand Slamet (legutoljára ez Andre Agassinak sikerült). Federer 14 győzelmével egyben beállította Pete Sampras rekordját is.[12] Címeit hét év leforgása alatt szerezte; és tizennegyedik címét 27 évesen nyerte meg, karrierje 40. Grand Slam-tornáján.[84]

Federer már jóval 2009 előtt olyan sikereket mutathatott fel, amelyek a valaha volt legnagyobb teniszezők teljesítményeivel vetekedtek, a Roland Garros megnyerése után pedig sok szakértő, volt teniszező nyilatkozta, hogy ő minden idők legjobb teniszezője.[85] Karrierje eljutott arra a pontra, hogy szinte minden további sikere tenisztörténelmi jelentőségű, és új rekordokat állít. Wimbledonba úgy érkezett, hogy a férfi tenisz legnagyobb Grand Slam-rekordjainak (legtöbb döntő, legtöbb győzelem) megdöntésére nyílt lehetősége. A címvédő Rafael Nadal visszalépését követően az is biztossá vált, hogy győzelem esetén újra világelső lesz.[85] Miután Federer 21-re bővítette egymás utáni Grand Slam-elődöntőinek sorozatát, sorozatban hetedszer wimbledoni döntőbe, karrierje 20. Grand Slam-döntőjébe jutott: ezzel új rekordot állított a férfi mezőnyben, megelőzve Ivan Lendlt[23]. A döntőt, amely minden idők leghosszabb Grand Slam-döntője lett játszott game-ek tekintetében, 5–7, 7–6(6), 7–6(5), 3–6, 16–14-re nyerte Andy Roddickkal szemben: csak az ötödik szett 95 percig tartott. Federer hatodik wimbledoni címét szerezte, és 15 Grand Slam-győzelemmel átvette a vezetést az örökranglistán.[13] A döntőt a lelátóról figyelte Pete Sampras, aki így korábbi ígéretének megfelelően[86] jelen volt, amikor Federer megszerezte 15. Grand Slam-címét, és ezzel megdöntötte az ő 14-es rekordját.

Federer és felesége, Mirka nyárra várták első gyermekeiket: 2009. július 23-án megszülettek iker lányaik, Charlene Riva és Myla Rose. „Ez életünk legboldogabb napja” – írta Federer hivatalos honlapján.[34] A babák születése utáni első hetekben Federer otthon maradt családjával, de az amerikai kemény pályás szezonra visszatért a teniszpályára. Úgy tervezi, hogy a jövőben is egész családjával fog versenyről versenyre utazni.[87] „Egyáltalán nem aggódom a motivációm miatt, mert túlságosan szeretem ezt a játékot. Még sokáig itt szeretnék lenni. (...) Mirkának mindig is az volt az álma, hogy a gyerekeink lássanak engem teniszezni. Szóval pár évig már csak miatta is játszanom kell még.”[88]

A wimbledont követő hosszabb pihenője után Federer a montreali keménypályás ATP Masters-versenyen tért vissza a pályára. A tornán a negyeddöntőig jutott, ahol Jo-Wilfried Tsonga állította meg; a vereség egy 22 meccses győzelmi sorozatnak vetett véget. A következő versenye az augusztus 17-én kezdődő Cincinnati Masters volt, ahol Federer megszerezte 16. ATP Masters Series-címét. A döntőben Novak Đokovićot győzte le két szettben.

A év utolsó Grand Slam-tornáján, a US Openen is bejutott a döntőbe: 2006 és 2007 után ez volt a harmadik év, hogy mind a négyen részt vett, amely újabb rekord. Ez egyben sorozatban hatodik US Open-döntője, összességében karrierje 21. Grand Slam-döntője volt. A Novak Đoković elleni elődöntőn úgy jutott meccslabdához, hogy egy átemelt labdát a lába között elütött a hálónál álló Đoković mellett,[89] s később ezt „élete legjobb ütésének” nevezte.[90] A döntőben viszont ezúttal nem sikerült megvédenie címét Juan Martín del Potróval szemben (6–3, 6–7(5), 6–4, 6–7(4), 2–6).

A US Open után két tornáról visszalépett (Tokió, Sanghaj Masters), és hat hetet családjával, barátaival töltött. A hosszú pihenő után nehezen rázódott vissza: szülővárosában, Bázelben döntőt játszott, az azt követő Paris Mastersen viszont az első meccsén kikapott. A londoni ATP World Tour Finalson az elődöntőig jutott, s már a csoportkörökben bebiztosította év végi világelsőségét: ezzel ő lett az első teniszező Ivan Lendl óta, akinek sikerült visszaszerezni az év végi világelsőséget.[91] (~> meccsei 2009-ben)

2010[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Federer az Abu Dhabiban zajló meghívásos tornán kezdte a 2010-es évet, majd Dohában lépett pályára, ahol az elődöntőig menetelt. Közvetlenül az év első Grand Slam-tornája, az Ausztrál Open kezdete előtt Federer egy nap alatt megszervezett egy jótékonysági bemutató meccset (Hit for Haiti), több teniszező (Nadal, Đoković, Roddick, Hewitt, Serena Williams, Kim Clijsters, Samantha Stosur) közreműködésével, hogy segítsék a haiti szerencsétlenség túlélőit.[92][93] A bemutatóval körülbelül 200 000 dollárt sikerült összegyűjteniük.

A 2010-es Ausztrál Openen

Másnap kezdődött az Ausztrál Open, és Federer az első körökön könnyedén jutott túl, majd a negyeddöntőben nehéz meccset vívott és hátrányból fordított Nyikolaj Davigyenko ellen, így folytatta egymás utáni Grand Slam-elődöntőinek sorozatát (23). Bejutott karrierje 22. Grand Slam-döntőjébe is, ahol az egész tornán kiváló formában játszó Andy Murrayvel találkozott. Federer nagyon jól kezdte a meccset, másfél óra alatt már két szettel vezetett. A harmadik szettben Murray próbált változtatni a játékán, agresszívebben kezdett el játszani, öt szettlabdája is volt. Végül azonban a harmadik szettet is Federer nyerte (6–3 6–4 7–6(11)), megszerezve ezzel negyedik Ausztrál Open-győzelmét és 16. Grand Slam-trófeáját.

Az Ausztrál Open után rövid pihenőt tartott, és kénytelen volt betegség miatt lemondani a dubaji tornán való részvételét.[94] Indian Wellsre azonban meggyógyult, és részt tudott venni a második Hit for Haiti jótékonysági meccsen is.[95] A torna viszont nem tartott sokáig számára, már a 3. körben kikapott Márkosz Pagdatísztól. Miamiban a 4. körig jutott, és a Rome Masters, az első salakos tornája sem sikerült jól: már a 2. körben búcsúzott. A Madrid Mastersen viszont már megtalálta a formáját, bejutott a döntőbe, ahol – egy teljes év után először[96] – újra Rafael Nadallal csapott össze. Federer nagyon szoros meccsen alulmaradt riválisával szemben.

A Roland Garrosra címvédőként érkezett, és gond nélkül jutott a negyeddöntőbe. Ekkor azonban a 2009-es döntőbeli ellenfelébe, Robin Söderlingbe futott, aki ezúttal legyőzte. Federer a 2004-es wimbledoni teniszbajnokság óta minden egyes Grand Slam-tornán legalább elődöntőig jutott: a sorozat 23 elődöntőnél állapodott meg, a tenisz történetének egyik legnagyobb rekordjaként.[21] Mivel a tornát Rafael Nadal nyerte, Federer elvesztette a világelsőségét, egyetlen héttel Sampras 286 hetes világelsőségi rekordjának beállítása előtt.

A wimbledoni teniszbajnokság sem úgy sikerült neki, ahogy az utóbbi években megszokta: hét év után először nem jutott döntőbe, a negyeddöntőben Tomáš Berdych búcsúztatta négy szettben. Szereplése a világranglista 2. helyébe került: 2003 novembere óta először történt meg vele, hogy kicsúszott az első kettőből.[97] A wimbledoni tornát követően Federer több hetes szünetet tartott, és közben próbaidőre szerződtette Paul Annacone-t, Pete Sampras korábbi edzőjét.[98]

A szünet után először a Rogers Cupon lépett pályára, ahol az elődöntőben összecsapott a 2. helyért Novak Đokovićcsal, akit le is győzött. Így függetlenül attól, hogy a döntőt Andy Murray ellen már nem sikerült megnyernie, újra a világranglista 2. helyére került.[99] A Cincinnatiben rendezett Masters-tornán sikerült megvédenie a címét: ez egyben első Masters-győzelme volt az évben.
A US Openen gond nélkül jutott az elődöntőbe, és ott ismét összecsapott Novak Đokovićcsal a döntőbe jutásért és a ranglista 2. helyéért. Az ötszettes meccs során Federer hullámzó játékot mutatott, az ötödik szettben meccslabdája is volt, mégis elvesztette a meccset (7–5, 1–6, 7–5, 2–6, 5–7), így nem tudott Nadallal döntőt játszani. A torna során kvalifikálta magát az év végi Masters Cupra. A US Open után Federer hosszabb szünetet tartott, majd a sanghaji ATP Masters 1000 tornán lépett először pályára, ahol döntőbe jutott, de itt Murraytől kikapott. Ezt követően elindult egy kisebb tornán Stockholmban, és meg is nyerte, ezzel megszerezte 64. ATP-címét, amellyel az örökranglista 4. helyére kapaszkodott fel, Pete Sampras mellé.[100] Bázelben, hazai tornáján le is hagyta Samprast: a döntőben visszavágott Novak Đokovićnak a 2009-ben elszenvedett bázeli vereségért, és megszerezte 65. ATP-tornagyőzelmét. Az év utolsó Masters-tornáján, Párizsban korábban nem ért el jó eredményeket, most életében először elődöntőbe jutott.
Az évadzáró World Tour Mastersen Andy Murrayvel, Robin Söderlinggel és David Ferrerrel került egy csoportba. A három csoportmeccs mindegyikét simán nyerte, így csoportelsőként, szettveszteség nélkül jutott az elődöntőbe, ahol Novak Đokovićot búcsúztatta magabiztosan. Az év utolsó meccsét nagy várakozás övezte: Federer és Nadal újra összecsaptak egymással. Federer ezúttal nem sok esélyt hagyott riválisának, 6–3, 3–6, 6–1 arányban nyert, megszerezve 5. címét az évzáró világbajnokságon. Ezzel ő lett a tenisztörténelem harmadik játékosa Ivan Lendl és Pete Sampras mellett, aki 5 alkalommal nyerni tudott a tornán.[101] (~> meccsei 2010-ben)

2011[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2011-es év jól kezdődött Federer számára: rögtön megnyerte a dohai tornát. Az Ausztrál Openre címvédőként érkezett, a tornát azonban nem sikerült megnyernie: ahogy a US Openen is, az elődöntőben Novak Đoković állt az útjába (6–7(3), 5–7, 4–6). A torna során azonban Federer több rekordot is megdöntött: először a 3. körben, amikor az Ausztrál Openen megnyert meccseinek száma elérte az 57-et, s ezzel megdöntötte Stefan Edberg open-era rekordját.[102] A negyeddöntő pedig már sorozatban a 27. Grands Slam-negyeddöntő volt, amelyre bejutott, ezzel pedig Jimmy Connors rekord sorozatát állította be.[103] Ezáltal sorozatban a legtöbb Grand Slam-döntő (10; 2005. Wimbledon – 2008. Ausztrál Open), és sorozatban a legtöbb Grand Slam-elődöntő (23; 2004. Wimbledon – 2010. Ausztrál Open) elérése után a legtöbb egymást követő Grand Slam-negyeddöntő (27) rekord is az ő nevéhez fűződik.

A Roland Garroson

Az Ausztrál Open után pihenőt tartott, majd a dubaji tornán döntőbe, Indian Wellsben pedig az elődöntőbe jutott: mindkét alkalommal Novak Đoković búcsúztatta. Miamiban szintén elődöntőbe jutott, itt Rafael Nadaltól kapott ki.
A salakos szezont Federer döcögősen kezdte: az előző évvel ellentétben elindult a Monte Carlo Mastersen, ahol elődöntőig jutott, Madridban ismét Nadaltól kapott ki az elődöntőben, Rómában viszont csak a 3. körig jutott, ahol szoros meccsen alulmaradt Richard Gasquet-val szemben. A Roland Garroson harmadik kiemeltként indult, azonban a legtöbb szakértő nem várt tőle nagy eredményeket: inkább a címvédő Nadalra és a 2011-ben győzelmet győzelemre halmozó, az év során még egyetlen meccsett sem vesztő Novak Đokovićot tartották nagy esélyesnek. Federer bejutott a 28. sorozatos Grand Slam-negyeddöntőjébe, amellyel új rekordot állított.[103]. Szettveszteség nélkül menetelt az elődöntőbe, ahol Đoković várta, aki egyben a világelsőségért is játszott. Federer sokak szerint karrierjének legjobb salakos meccsén[104], a szakértőket megdöbbentő formában játszva négy szettben legyőzte szerb riválisát. Bejutott karrierje 23. Grand Slam-döntőjébe, egy újabb Rafael Nadal elleni Roland Garros-döntőbe. Nagyon jól kezdte a meccset, mégis elvesztette az első szettet, utána pedig végig hátrányban volt. Nem adta fel, többször is visszaküzdötte magát, a harmadik szettet meg is nyerte, de nem sikerült kivívnia a döntő játszmát. A magas színvonalú meccset végül 5–7, 6–7(3), 7–5, 1–6 arányban elvesztette, de így is ez volt kettejük legszorosabb Grand Slam-döntője salakon. Azzal, hogy Federer bejutott a döntőbe, mind a négy Grand Slam-torna döntőjébe legalább 5-ször bejutott – már a korábbi 4 is egyedülálló teljesítmény volt a tenisz történetében.[22]
Wimbledonban Federer meggyőzően menetelt a negyeddöntőig, ahol Jo-Wilfried Tsongával találkozott. Már két szettel vezetett ellene, amikor Tsonga magára talált, és onnantól fogva nem lehetett elvenni az adogatását: megfordította a meccset, és búcsúztatta Federert. Ez volt Federer karrierje során az első Grand Slam-meccs, amelyet 2–0-s vezetésről vesztett el. Grand Slam-negyeddöntőinek sorozata ugyanakkor folytatódott, ekkor már 29-nél állt.
Wimbledon után pár hét pihenő következett, és egy Davis-kupa forduló Portugália ellen, amelyet Svájc könnyedén megnyert. A US Opent megelőző amerikai kemény pályás Masters-tornákon Federer hullámzó teljesítményt nyújtott, Montreálban hamar búcsúzott, Cincinnatiben pedig negyeddöntőbe jutott.

A US Openre Federer jó formában érkezett, és könnyedén jutott az elődöntőbe – megnyerve sorozatban 30. GS-negyeddöntőjét, többek között Jo-Wilfried Tsongát is búcsúztatva menet közben – ahol ismét Novak Djokoviccsal találkozott. A meccs nagyon szoros csatát hozott, Federer mégis megnyerte az első két szettet, utána azonban Djokovic felzárkózótt. A döntő szett ismét Federernek állt, 5–3-nál szervált is a meccsért, és kiharcolt két meccslabdát is. Ekkor azonban mintha csak az előző évi elődöntő ismétlődött volna meg: két balszerencsés labdamenet következett, Federer nem bírta kiszerválni a meccset. A hárított meccslabdáktól nagy lendületre kapott Djokovic végül 7–5-re nyerte a döntő szettet (7–6, 6–4, 3–6, 2–6, 5–7). Ez azt jelentette, hogy Federer az évben nem nyert Grand Slamet: a 2003 óta tartó nagy sorozat 9 év után zárult le.
Az amerikai nyílt bajnokság után Federer régóta húzódó sérülésekre hivatkozva visszamondta az indulást a Shanghai Mastersen, ami azt jelentette, hogy átmenetileg át kellett engednie a világranglista 3. helyét Andy Murraynek.[105] Csaknem két hónap kihagyás után szülővárosában, Bázelben lépett legközelebb pályára, és itt hosszú hónapok után újra címet nyert, a tornán sorozatban az ötödiket.
Az otthoni tornagyőzelem után két nappal már Párizsban versenyzett, az év utolsó Masters 1000-tornáján, amit még soha nem sikerült megnyernie. Ezúttal nagyon jó formában érkezett, és mindenképpen nyerni szeretett volna. A negyeddöntőben, melyet Juan Monaco ellen vívott, karrierjének 800. győzelmét aratta.[106] Egy nappal később karrierje során először bejutott a torna döntőjébe, melynek köszönhetően ő lett az open érában az első teniszező, aki valamennyi Masters 1000 tornán döntőt játszott.[107] A döntőt a hazai kedvenc Jo-Wilfried Tsongával vívta, de nem hagyott neki sok esélyt: 6–1, 7–6(3) arányban legyőzte francia ellenfelét, ezzel – szettveszteség nélkül – megnyerte első Paris-Bercy címét, és 18-ra növelte Masters-győzelmei számát. A győzelemnek köszönhetően a kilenc Masters-tornából immár 7-et megnyert, beállítva ezzel Andre Agassi rekordját. Ugyancsak Agassi volt korábban az egyetlen teniszező, aki mindkét párizsi tornán (Roland Garros, Paris-Bercy) címet szerzett.[108]
Az évzáró világbajnokságon Federer továbbra is kimagasló formában játszott, és megint nem talált legyőzőre: könnyedén verte Rafael Nadalt, David Ferrert és – karrierje 100. döntőjében – Jo-Wilfried Tsongát is.[109] Századik döntőjében pályafutása 70. tornagyőzelmét aratta, és 6 ATP World Tour Masters címmel új rekordot állított. Az évet 17 meccs óta tartó veretlenségi sorozattal zárta.[110] (~> meccsei 2011-ben)

2012[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2012-es év a dohai tornával kezdődött Federer számára, ahol címvédőként indult, azonban a Tsongával vívandó elődöntő előtt hátsérülés miatt visszalépett. Hosszú karrierje során ez volt a második alkalom, hogy Federer egy meccs előtt visszalépett.[111]
Az Australian Openre az 2011-es év végi eredmények után nagy reményekkel érkezett, és mindvégig jó formában is játszott, 31-re növelte sorozatos Grand Slam-negyeddöntőinek számát – a Juan Martín del Potróval vívott negyeddöntő egyben karrierje 1000. mérkőzése volt[112] –, és szettveszteség nélkül jutott az elődöntőbe. Ott régi riválisába, Rafael Nadalba futott: a magas színvonalú mérkőzésen hősiesen küzdött, de végül négy szettben alulmaradt (7–6(5), 2–6, 6–7(5), 4–6).
Január folyamán játszott a svájci Davis-kupa-csapatban az Egyesült Államok ellen, majd 2005 után először elindult a rotterdami tenisztornán, amelyet meg is nyert, majd megnyerte – szettveszteség nélkül – a dubaji tornát is.
Az Indian Wells Mastersen folytatódott a menetelés: bár a torna első felében megfázással küszködött, túljutott a korai körökön, és zsinórban harmadik tornagyőzelmét aratta, legyőzve Juan Martín del Potrót, Rafael Nadalt és John Isnert is. 19 Masters-győzelemmel utolérte Nadalt az örökranglistán.[113] A Miami Mastersre nagy lendülettel érkezett, de a második körben Andy Roddickba szaladt, aki ezúttal megállította, így megszakadt 16 meccses győzelmi sorozata.

Federer bemelegít a Roland Garroson

A salakos szezon a Madrid Mastersszel kezdődött, amelyet ebben az évben rendhagyó módon kékre festett salakon játszottak. Míg Rafael Nadal és Novak Đoković is kritizálta a kék salakot, mondván, hogy csúszik, sőt, azzal fenyegetőztek, hogy 2013-ban bojkottálják a madridi tornát, ha megint kék salak lesz[114], Federer könnyebben alkalmazkodott a szokásosnál gyorsabb salakborításhoz, és begyűjtötte 20. Masters-címét, sőt, egy hét erejéig megelőzte Rafael Nadalt a világranglistán (2) is. Mivel azonban a következő heti Rome Mastersen csak az elődöntőig jutott, Nadal pedig meg is nyerte a tornát, újból helyet cseréltek, így Federer 3. kiemeltként indult a Roland Garroson.
A 2012-es francia nyílt bajnokság karrierjének 50. Grand Slam-tornája volt, és rögtön az első körös győzelmével rekordot állított be: Jimmy Connors 233 megnyert Grand Slam-mérkőzését érte utol, majd a következő körben meg is döntötte (ez egyben 50. megnyert meccse volt a Roland Garroson).[115] Folytatta immár 5 éve tartó GS-elődöntő-sorozatát is, amely ekkor már 32-n állt. Az elődöntőben Novak Đokovićcsal csapott össze, de a hullámzó színvonalú mérkőzést három szettben elvesztette (4–6, 5–7, 3–6).

Federer a 17. Grand Slam trófeával

A füves szezont a hallei Gerry Weber Openen nyitotta, ahol a döntőig jutott, itt azonban kikapott Tommy Haastól. Wimbledonba – több mint két év után először – úgy érkezett, hogy lehetősége volt visszaszereznie a világelsőséget, amennyiben megnyeri a tornát, és az aktuális világelső Đoković nem jut az elődöntőnél tovább.[116] Az első két körön Federer könnyedén jutott túl; második körös meccsét megnézte Károly walesi herceg, aki 1970 óta először látogatott ki Wimbledonba, felesége, Camilla kíséretében.[117] Időközben a második kiemelt Nadal megdöbbentő vereséget szenvedett a második körben: a világranglista 100. helyén álló Lukas Rosol verte ki. A harmadik kört mindenki a sokk hatása alatt játszotta, Federer ellenfele, a francia Julien Benneteau is feltüzelve érkezett, 2–0-s játszmaelőnyre tett szert, és a 4. játszma rövidítésében többször is két pontra volt a győzelemtől, Federer azonban fordítani tudott. A negyedik körben szintén megszenvedett Xavier Malisse ellen, ezúttal sérülés miatt: a hátát többször is ápolni kellett. Ennek ellenére bejutott zsinórban 33. Grand Slam-negyeddöntőjébe, ahol már nem volt problémája, alig másfél óra alatt továbbjutott, ezzel megvalósult a Federer–Đoković elődöntő, amely egyben első füves találkozójuk volt. A meccset négy szettben Federer nyerte, ezzel rekord 8. wimbledoni döntőjét játszhatta a hazai kedvenc Andy Murray ellen. Bár Murray 1938 óta az első brit döntős volt Wimbledonban, és egész Nagy-Britannia szurkolt neki, Federer megakadályozta a történelmi tett végrehajtásában (4–6, 7–5, 6–3, 6–4) – helyette azonban maga is történelmi eredményeket ért el: megszerezte 17. Grand Slam-címét, valamint 7. wimbledoni címét, ez utóbbival beállítva Pete Sampras és William Renshaw rekordját, valamint visszatért a világranglista élére. Mivel korábban már csak egy hétre lett volna szüksége ahhoz, hogy utolérje Sampras 286 hetes világelsőségi rekordját, a visszatéréssel azonnal beállította, majd egy héttel később meg is döntötte a rekordot, így átvette a vezetést az örökranglistán.[118][119]

A füves szezon azonban ekkor még nem ért véget, ugyanis az olimpiát szintén Wimbledonban rendezték. Párosban címvédőként indult Stanislas Wawrinkával, azonban már a második körben kiestek. Federer ezúttal az egyesre szeretett volna koncentrálni, ahol ismét első kiemeltként indulhatott. Az elődöntőbe nagyon magabiztosan jutott, ott azonban a végig kitűnő formában játszó Juan Martín del Potróval kellett megmérkőznie. Federer végül 4 óra 26 perc alatt 3–6, 7–6, 19–17-re nyert, így az open era leghosszabb két nyert szettre játszott teniszmérkőzését játszották le.[120] Élete első egyes olimpiai döntőjét a hazai pálya előnyeit élvező Andy Murrayvel játszotta, aki viszont ezúttal könnyedén legyőzte őt (6–2, 6–1, 6–4), részben Federer elődöntő okozta mentális és fizikai fáradtsága miatt. Federer a mérkőzés után azt nyilatkozta, örül az ezüstéremnek, és Murray győzelmének is.[121]

Első kiemeltként 2012 augusztusában ismét részt vett a Western & Southern Openen, azaz a Cincinnati Masters tornán. Egy évvel korábban a negyeddöntőig jutott, 2012-ben viszont megszerezte ötödik győzelmét ezen a tornán, a döntőben a második kiemelt Novak Đokovićot 6–0, 7–6(7)-ra felülmúlva. Ezzel 21. Masters címét szerezte meg, újra beérve spanyol riválisát, Rafael Nadalt.[122] Érdekesség, hogy a torna során egyszer sem veszített el szettet és egyszer sem veszítette el az adogatását. Győzelmével megerősítette első helyét a világranglistán, így egy héttel később újra első kiemeltként vett részt a US Openen.[123]

Federer 2012. augusztus 27-én úgy vághatott neki a 2012-es US Opennek, hogy világelsősége miatt nem kellett aggódnia, mert a címvédő Novak Đoković ismételt győzelme esetén sem vehette át a világelsőséget a köztük meglévő pontkülönbség és a tornán megvédendő pontok miatt.[124] Federer első ellenfele az amerikai Donald Young volt, majd a német Björn Phau következett, a harmadik körben pedig a 25. kiemelt Fernando Verdasco. Eddig szettveszteség nélkül, könnyedén nyerte a meccseit, a negyedik körben pedig Mardy Fish egészségügyi okok miatt visszalépett a mérkőzéstől,[125] így Federer egy előre be nem kalkulált pihenőt is kapott. A negyeddöntőben a 2010-es wimbledoni döntős Tomáš Berdych volt az ellenfele, aki négy szettben kiejtette Federert a tornáról, és így megakadályozta abban, hogy ismét Andy Murray-vel mérkőzhessen meg, ezúttal az elődöntőben. Így tehát Federer 2003 óra először hiányzott a US Open végjátékából.[126] Nem ez volt első alkalom volt, hogy Tomáš Berdych kiejtette Federert egy Grand Slam-torna negyeddöntőjében, az említett 2010-es wimbledoni tornán szintén négy szettben nyert a cseh játékos.

A US Open után Federer a Davis-kupában játszott, ahol 3-2-re legyőzték Hollandiát, így Svájc a világcsoportban maradt.[127] Ezek után részt vett a sanghaji tornán is. A tornát egy ijesztő incidens előzte meg: egy kínai internetes portálon ismeretlen személy megfenyegette Federert, hogy megöli. Habár a fenyegető később bocsánatot kért, a sajtó nagyon eltúlozta az esetet, a rendőrség pedig szigorú biztonsági intézkedéseket vezetett be.[128][129] A torna során Federer a harmadik körben Stanislas Wawrinkával játszott nehéz meccset – melyet végül megnyert (4–6, 7–6(4), 6–0) – így bebiztosította, hogy a 300. alkalommal is az ő nevével kezdődjön a világranglista, és végül csak az elődöntőben a címvédő Andy Murray tudta megállítani.[130][131]

Legközelebb Bázelben indult, a hazai tornáján, ahol döntőbe is jutott, de ott egy nagyon szoros mérkőzésen kikapott Del Potrotól.[132] A párizsi tornán való részvételt visszamondta fáradtság okán, ezért át kellett adni a világelsőséget Đokovićnak, az új világelsőségi rekord így 302 hétnél állt meg.[133]

Az év végi ATP World Tour Finalson a csoportkörben legyőzte Janko Tipsarevićet (6–3, 6–1) és David Ferrert (6–4, 7–6(5)), azonban a harmadik mérkőzésen ismét kikapott Del Potrótól (6–7(3), 6–4, 3–6). De így is csoportelsőként jutott tovább az elődöntőbe, ahol Murray volt az ellenfele.[134] Az aktuális forma alapján mindenki Murray győzelmére számított, azonban Federer meglepően jó játékkal könnyedén megverte a skót játékost, ezzel a döntőbe jutva (7–6(5), 6–2).[135] A döntőben újra összecsapott Novak Đokovićcsal, de a magas színvonalú és szoros meccset végül elveszítette (6–7(6), 5–7).[136]

Federer a mérkőzés után arról beszélt, hogy a pályák folytonos „lassítása” miatt a hozzá hasonló támadó játékosok állandó hátrányban vannak. „Senki sem szeretné, hogy 15 nagyszerű ütés után egy hiba döntsön. Szerintem a gyorsabb pályák oldhatnák ezt meg. Ez segítene, hogy időről időre gyorsabban tudjunk mozogni. Ezeken megtapasztalnák a különböző stílusú játékosok, hogy felmenni a hálóhoz, nem egy rossz dolog. Egyszerű a megoldás. Gyorsítani kéne a pályákon és nehezebb volna védekezni. A támadó stílus a fontosabb. Ezeken a lassú pályákon az egyetlen lehetőség a védekező játék, mind ezt tesszük jelenleg.”[137] Az évet a világranglista 2. helyén zárta, ez volt a 9. olyan év amikor az első két hely valamelyikén zárta az évet, és sorozatban a 10., amikor az első három hely valamelyikén. (~> meccsei 2012-ben)

2013[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2013-as évet rögtön az Australian Openen kezdte, hosszú idő után először semmilyen felkészítő tornán nem indult, de a szervezők ebben az évben gyorsabb borítású pályákat építettek és ez kedvezett Federernek.[138] Az első körben Benoît Paire ellen aratott sikere után rögtön a dohai döntős Davigyenko következett, akit szintén három szettben győzött le.[139] Ezek után két feltörekvő fiatal következett: a hazai kedvenc Bernard Tomic és a kanadai Milos Raonic. Előbbit egy nehezebb, utóbbit egy könnyebb mérkőzésen győzte le, de nagy koncentrációt igényelt mindkét mérkőzés. Bejutott sorozatban a 35. Grand Slam negyeddöntőjébe, ahol Jo-Wilfried Tsonga várta.[140][141] A franciát végül egy magas színvonalú, öt szettes mérkőzésen győzte le, (7–6(4), 4–6, 7–6(4), 3–6, 6–3) így jutott be élete 33. Grand Slam elődöntőjébe, ahol Andy Murray volt az ellenfele. A mérkőzésen kiderült, hogy a formája rosszabb skót ellenfelénél, de ennek ellenére küzdött. A negyedik szettben jártak, amikor Murray adogatott a mérkőzésért. Federer azonban visszajött a mérkőzésbe és a rövidítés megnyerésével döntő szettet harcolt ki. Karrierje során ez volt az első alkalom, hogy egymás után két öt szettes mérkőzést játszott. Federer a döntő szettre elfáradt, s végül pontosan 4 óra játék után búcsúzott. (4–6, 7–6(5), 3–6, 7–6(2), 2–6)[142][143]

A Davis-kupában nem játszott, de címvédőként indult Rotterdamban, azonban a negyeddöntőben Julien Benneteau megállította (6–3, 7–5).[144][145] Dubajban sem tudta megvédeni a címét, a jó formában játszó Federer ugyanis ismét vereséget szenvedett Tomáš Berdychtől. A cseh játékos 3 mérkőzéslabdát hárított, és hátrányból nyert. (3–5, 7–6, 6–4).[146]

Federer edzés közben

Indian Wellsben Federer végig hátsérüléssel küzdött, amely jelenősen visszavetette játékát. Stanislas Wawrinkát még döntő szettben még így is legyőzte, a nagy rivális Rafael Nadaltól a negyeddöntőben azonban már kikapott 6–4, 6–2 arányban. Nadal szerint a második szettben különösen szembetűnő volt a svájci sérülése.[147][148] Miamiban nem indult, Andy Murray viszont igen, így Federer a 3. helyre szorult a világranglistán.[149] Monte-Carlót is kihagyta, viszont Murray korai vereségével vissza is szerezte a 2. helyet.[150]

Federer 2 hónapot hagyott ki Indian Wells után, csak Madridban, címvédőként tért vissza.[151] Itt azonban a második mérkőzésén kikapott a japán Kei Nishikoritól, megint a 3. helyre szorulva.[152] Rómában sikerült először pontot szereznie előző idényéhez képest. Több riválisát (például Gilles Simont is) legyőzve eljutott az évben első Masters döntőjébe, összesen a harmadik római döntőjébe. Ott Rafael Nadal várta, aki – a legtöbb salakpályás találkozójukhoz hasonlóan – újból felülmúlta két sima szettben (1–6, 3–6). Huszadik alkalommal maradt alul a spanyollal szemben összesítettben.[153][154] A Roland Garroson Murray visszalépésével második kiemeltként játszott. 2000 óta először érkezett Párizsba tornagyőzelem nélkül.[155] Két kvalifikációból felkerült játékos legyőzése után a 3. körben visszavágott Benneteau-nak a rotterdami vereségért: 3 szettben győzte le. A negyedik körben Gilles Simon ellen csak 5 szettben jutott tovább, 900. ATP mérkőzésén diadalmaskodva. Sorozatban a 36. Grand Slam negyeddöntőjében, 3 szettben vereséget szenvedett Jo-Wilfried Tsongától. Ez volt 2004 óta az első alkalom, hogy Đokovićon és Nadalon kívül valaki 3 szettben búcsúztatta Grand Slam tornáról.[156][157]

Federer a füves szezont Halléban kezdte, ahol a negyeddöntőben karrierje második 6–0, 6–0-s győzelmét szerezte meg Mischa Zverev ellen (az első a már említett Gaudio elleni győzelem volt 2005-ben).[158] Az elődöntőben visszavágott Tommy Haasnak, az előző évi vereségért, majd a döntőben Mihail Juzsnyij legyőzésével megszerezte 77. ATP tornagyőzelmét, amivel utolérte John McEnroet és a 3. helyre jött fel az open erában tornagyőzelmek terén. 2008 óta először nyert itt, összesen 6. alkalommal. Megszerezte az évben az első tornagyőzelmét.[159]

Ezek után Londonba érkezve Federer egy jó wimbledoni szereplésben bizakodott. Első mérkőzésén kiváló játékkal múlta felül Victor Hănescut. A második körben ekkor olyasvalami következett, amire senki sem számított: a világranglista 116. Szerhij Sztahovszkij legyőzte őt 4 szettben (7–6(5), 6–7(5), 5–7, 6–7(5))! A mérkőzésen Federer egyetlen fontosabb lehetőségét sem tudta érvényesíteni. A vereség végett vetett 36 egymás utáni negyeddöntős sorozatának, amely így is az open era egyik legnagyobb rekordjának számít.[160][161] Szinén ez jelenti a legkorábbi vereséget a 2003-as Roland Garros óta, első veresége a legjobb 100-on kívüliek ellen 2005 óta. Mivel fő riválisa, Rafael Nadal még korábban, az 1. körben búcsúzott, így ez volt az első Grand Slam torna a történelemben, melyen mindketten indultak, de egyikük sem játszott már a második héten. Federer ezzel a vereséggel rengeteg pontot veszített és 10 éve nem látott mélységbe zuhant a világranglistán: az 5. helyre. 2003 júniusa óta először esett ki a legjobb négyből.[162] Mindenesetre ezen a napon, 2013. június 26-án további meglepetések, feladások, visszalépések történtek a kiemeltek körében (összesen 12). Rengeteg játékos is értetlenül állt a hihetetlen események előtt, így gyakran hivatkoznak rá „Fekete Szerda” néven.[163] Máig vita tárgya, hogy ezt esetleg egy újfajta, esetleg hibás füves borítás okozta-e, számtalan játékos panaszkodott rá, ám a szervezők nyilatkozata szerint a fű megfelelő volt.[164]

Hogy hatalmas pontveszteségét kompenzálja, Federer két extra salakos tornát is beiktatott a nyári szezonjába, egy ATP 250-es versenyt Gstaad-ban és egy ATP 500-as tornát Hamburgban.[165] Mint ez utólag kiderül, ez súlyos hiba volt a svájci részéről: ismét kiújult a tavaszi hátsérülése, és ki is kapott az argentín Frederico Delbonistól és a német Daniel Brandstól.[166][167] Ezen tornák különlegessége az volt, hogy Federer hosszú évek után egy új ütővel játszott ezekben a hetekben, a Wilson Pro Staff Ninety-t egy nagyobb, 98 sq inch fejűre cserélte tesztelés céljából.[168] Ezt az ütőt csak ezen a két tornán alkalmazta, a nyári US Open Series versenyekre már a régi ütőjével tért vissza.

A keménypályás szezon első tornájától, a Rogers Cup-tól kénytelen volt visszalépni hátsérülése miatt.[169] Cincinnati-be címvédőként érkezett, és biztató meccsek után megint Nadal állította meg egy kiélezett mérkőzésen. Ezzel már a 7. helyre csúszott a ranglistán.[170] Ezen előzmények után érkezett a US Openre, ahol három nagyon biztató győzelmet követően a negyedik körben, sima három szettes meccsen ért véget számára a verseny, a spanyol Tommy Robredo ellen, aki pályafutásuk során először győzte le a svájci klasszist (6–7(3), 3–6, 4–6). Vereségében közrejátszhattak a nyári kudarcok, hiszen rengeteg hibával, önbizalom nélkül teniszezett.[171]

Az US Open után ismét néhány hetes pihenő következett, Federer legközelebb a Shanghai Rolex Masters-en játszott: még mindig bizonytalan játékkal a harmadik körben Gaël Monfils három szettben kiejtette a svájcit. Érdekesség, hogy ezen a tornán elindult párosban is a kínai Ze Zhang társaságában. Az első kört sikeresen vették, de a második mérkőzés itt is a végállomást jelentette.[172][173]

A fedett pályás szezonra sikerült csak megtalálnia a formáját. Bázelben a hazai közönség és a gyorsabb borítás is közrejátszott abban, hogy javuló játékkal végre döntőbe jutott, karrierje során már a tizedik alkalommal. A döntőben 2012-es évhez hasonlóan ismét Del Potro győzte le egy igen szoros meccsen, így nem jött össze a tornagyőzelem.[174][175] Párizsba már nagyobb önbizalommal érkezett, Kevin Anderson legyőzésével helyet kapott az év végi világbajnokságon, addig ugyanis még a londoni kvalifikációja is kérdéses volt.[176] Szereplése meggyőző volt, a negyeddöntőben pedig egy újabb három szettes csatában visszavágott Del Potronak a bázeli vereségért. Az elődöntőben a US Open óta veretlen Đokovic következett, s bár az első szettet megnyerte, a döntőbe jutás nem sikerült.[177]

Londonban, a World Tour Finalson megint a szerb ellen játszotta első mérkőzését, ám 3 szettben ismét alulmaradt (4–6, 7–6(2), 2–6). A Richard Gasquet felett aratott sima győzelem (6–4, 6–3) után viszont Del Potro ellen kellett játszania az elődöntőért. Hatalmas csatában, minden szettben hátrányból felállva egy két és fél órás mérkőzésen harcolta ki a továbbjutást a csoportból (4–6, 7–6(2), 7–5).[178][179] Az elődöntőben azonban Nadal következett, és ez egy sima vereséget jelentett (5–7, 3–6).[180]

A szezon végén Federer elmondta, hogy az év során komoly gondjai voltak a hátával, a salakszezon előtt gyakorolni sem tudott, illetve a nyár során többször fájdalomcsillapítókkal teniszezett, és hogy hosszú időbe telt visszaszereznie az önbizalmát és játékát.[181] 2013-at a világranglista 6. helyén zárta. (~> meccsei 2013-ban)

Játékstílusa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Federer játéka sokoldalú és elegáns, a teniszpálya minden pontjáról képes nyerő ütést ütni. Kiválóan játszik az alapvonalon, tenyeressel és fonákkal is irányítani tudja a játékot, és rendkívül ügyesen röptézik, az ellenfél nehezen üt el mellette.[182] Egyik fő erőssége a tenyeres, amelyet akár 220 km/h-ra is fel tud gyorsítani, a gyors keresztegyenesekkel szereti megnyitni a pályát és kiszorítani az ellenfelét. Fonákja egykezes, ami sokkal több variációs lehetőséget nyújt, mint a kötöttebb kétkezes fonák, lehetővé teszi az éles szögek ütését. Korábban sokan játéka gyengébb pontjának tartották, de az utóbbi évek során sokat fejlesztette, s ma már inkább egyik fő erőssége.
Kiválóan tudja variálni fonák ütéseit, ezzel zavarba hozva az ellenfelet: szereti a nyesett fonákot, de adott esetben nagyon fel is tudja gyorsítani a labdát. Az éles szögekben érkező nyerő ütések (amikbe az ellenfél bele sem tud érni) játékának védjegyei.[183] Nagyon hatékonyan használja a ritka, bonyolultabb ütésfajtákat, például a fonák oldalról lecsapást vagy a fél-röptéket, utóbbi az egyik legegyedibb ütése. A labda az alapvonalnál pattan le, Federer pedig megüti őket közvetlenül a lepattanás után, így ellenfelének alig marad ideje reagálni.[184]

Federer Cincinnatiben, 2007

Szerváit nehéz olvasni, mert függetlenül attól, hogy hova érkezik, mindig ugyanott üti meg a labdát, és szerválás közben hátat fordít ellenfelének. Első és második szerváit is rendkívül pontosan helyezi, jól tudja variálni őket, kettőshibát nagyon ritkán üt. Első szervái általában 200 km/h körüli gyorsaságúak, de tud akár 210 km/h nagyságrendűeket is ütni.[185] A második szervák lassabban, de sokkal csavartabban érkeznek, a szakértők úgy vélik, Federer második szervája a legjobb, amit valaha teniszjátékos ütött. Kick szervája szinte tökéletes, lepattanás után a labda irányt vált és nem lehet visszaadni. A mezőnyben ő tudja a legnagyobb százalékos aránnyal (általában 60% fölöttivel) megnyerni a második szervával kezdődő labdameneteket. Képes egymás után 3-4 ászt is ütni. Pörgetett nyesett szerváival gyakran megzavarja ellenfeleit.[186] Képes alkalmazni a szerva-röptét.[187]

Lábmunkája, egyensúlya kiváló, le tudja fedni az egész pályát. Őt tekintik az egyik leggyorsabb játékosnak. Sok más játékossal ellentétben, akik az egyensúlyuk megtartása érdekében kis apró lépésekkel közelítik meg a labdát, Federer hosszú lépésekkel szeli át a pályát. Futás vagy hátrálás közben, vagy éppen egészen kiszorított helyzetekből is kiváló ütéseket tud ütni, ami lehetővé teszi, hogy hirtelen váltson védekezésről támadásra.


Általában egy játékos vagy inkább támadó, vagy inkább védekező szellemű. Federer mindkettő. Olyan jó támadó játékos, amennyire teniszező csak lehet, és ugyanilyen jó védekező is. Hogy lehet az ilyet megverni?

John McEnroe[188]

Taktikus játékos, jól olvassa ellenfele mozgását és szándékát, mindig türelmesen kidolgozza a helyzetet, ahol könnyedén be tudja fejezni a labdamenetet egy nyerővel. Küzdőszelleme, kitartása és állóképessége kivételes, beosztja az erejét, mindig olyan színvonalon játszik, amennyi elegendő a biztos győzelemhez. Ha az ellenfél nagyon jól játszik, olyan szintre tudja emelni a játékát, amivel az ellenfél nem tud versenyezni. Ez történt a 2007-es Ausztrál Open elődöntőjében is az egyébként végig kiválóan játszó Andy Roddick ellen, amikor Federer 6–4 6–0 6–2-re lényegében lesöpörte a pályáról Roddickot.[189]

Karrierje későbbi szakaszában a rövidítést, ejtést is hozzáadta ütéstárához. Különleges ütéseihez tartozik az úgy nevezett "tweener", amikor a két lába között - gyakran háttal ellenfelének –, üti meg a labdát. Egyik leghíresebb ilyen ütést a 2009-es US Open elődöntőjében ütötte Novak Đoković ellen, így jutva három meccslabdához.[190]

Játékának fontos tényezője a nyugalom. Játék közben nagyon ritkán nyilvánít érzelmeket, nem vitatkozik, tiszteletben tartja ellenfelét és a bírói ítéleteket. Nem mutatja ki, mi megy végbe benne, így nem nyújt az ellenfélnek támadási felületet, az ellenfél nem tud pszichikai nyomást gyakorolni rá.

Játéka minden felületen hatékony, de elsősorban technikai alapú, ezért a gyorsabb felületeken – ahol alacsonyra pattan a labda – jobb teljesítményre képes. Karrierje későbbi szakaszában a pályaborításokat fokozatosan, mesterségesen lassítani kezdték, mely a fizikai erejükre támaszkodó teniszezőnek kedvezett, hiszen nehezebb nyerőt ütni és hosszabbak a labdamenetek. Tehát részben ennek köszönhető sikerességének csökkenése. Federer több alkalommal kritizálta a pályák lassítását, de kéréseit egyelőre figyelmen kívül hagyták.[191][192][193][194]

Federer játékának kiválósága és hatékonysága nem elsősorban a nagy erőből fakad, hanem a változatos, jól helyezett ütésekből. Játéka minden értékelője szerint gyönyörű, elegáns és művészi.[195] [196] [197]

Edzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989–1994: Adolf Kacovsky (svájci) – a bázeli Old Boys’ Tennis Club edzője, amihez Federer nyolcéves korában csatlakozott. Gyerekkorában Kacovsky volt a legnagyobb hatással a játékára

1991–1995, 1997-1998: Peter Carter (ausztrál): Carter már az Old Boys’ Club éveiben is foglalkozott Federerrel, majd 10 és 14 éves kora között külön is teniszezett vele heti rendszerességgel. 1997 után Carter lett az edzője egészen addig, amíg Federer el nem kezdett a profik közt versenyezni. A váltás után is szoros maradt a kapcsolatuk, Carter mindvégig támogatta őt.

1995–1997: Miután Federer junior svájci bajnok lett, Ecublensben, a svájci nemzeti teniszközpontban teniszezhetett az iskola befejezéséig. A svájci teniszszövetség támogatta nemzetközi pályafutásának kezdetén.

2000–2003: Peter Lundgren (svéd) – már korábban is segítette Federert, majd mikor a teniszező kikerült a nemzeti teniszszövetség irányítása alól, Lundgrent választotta privát edzőjének, (miközben Peter Carterrel továbbra is rendszeresen konzultált.) A 2003-as év után meglepetésre úgy döntött, Lundgren segítsége nélkül folytatja pályafutását.

2005–2007: Federer felkérte Tony Roche-t tanácsadó edzőnek. Tony Roche időnként, főleg a Grand Slam-tornák, és egyes Masters Series-tornák előtt segítette a felkészülésben. 2007 májusában, alig két héttel a Roland Garros előtt kölcsönös megegyezéssel abbahagyták a közös munkát.[198][199]

2008. április–október: José Higuerasszal, Jim Courier, Michael Chang és Pete Sampras korábbi edzőjével dolgozott, amíg Higueras el nem fogadott egy hosszabb távú munkát.[64]

2010. július – 2013. október: Paul Annacone, Pete Sampras korábbi edzője irányította az edzéseit.[98] Közös munkájuk alatt Federer 13 ATP-tornát nyert meg, köztük a 2012-es wimbledoni versenyt.[200]

2013. október-novemberben csak a svájci Davis-kupa-csapat kapitányával, Severin Lüthivel dolgozott,[200] aki már hét éve tagja volt a csapatjának. 2013. december 27-én bejelentette, hogy korábbi példaképe, az egykori világelső, hatszoros egyéni és háromszoros páros Grand Slam-győztes Stefan Edberg is mellette lesz a 2014-es szezon során.[201]

Grand Slam-tornák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Verseny 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Karrier Nyert-vesztett
Ausztrál Open A A 3k 3k 4k 4k Gy 1/2D Gy Gy 1/2D D Gy 1/2D 1/2D 1/2D 1/2D 4 / 15 73–11
Roland Garros A 1k 4k 1/4D 1k 1k 3k 1/2D D D D Gy 1/4D D 1/2D 1/4D 4k 1 / 16 61–15
Wimbledon A 1k 1k 1/4D 1k Gy Gy Gy Gy Gy D Gy 1/4D 1/4D Gy 2k D 7 / 16 73–9
US Open A A 3k 4k 4k 4k Gy Gy Gy Gy Gy D 1/2D 1/2D 1/4D 4k 5 / 14 67–9
Megnyert Grand Slamek 0 / 0 0 / 2 0 / 4 0 / 4 0 / 4 1 / 4 3 / 4 2 / 4 3 / 4 3 / 4 1 / 4 2 / 4 1 / 4 0 / 4 1 / 4 0 / 4 17 / 59 N/A
Nyert-vesztett meccsek 0–0 0–2 7–4 13–4 6–4 13–3 22–1 24–2 27–1 26–1 24–3 26–2 20–3 20–4 19–3 13–4 14–3 N/A 274–44

Döntői Grand Slam-tornákon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győzelmek (17)

Év Verseny Ellenfél Eredmény
2003 Wimbledon Mark Philippoussis (ausztrál) 7–6(5), 6–2, 7–6(3)
2004 Ausztrál Open Marat Szafin (orosz) 7–6(3), 6–4, 6–2
2004 Wimbledon (2) Andy Roddick (amerikai) 4–6, 7–5, 7–6(3), 6–4
2004 US Open Lleyton Hewitt (ausztrál) 6–0, 7–6(3), 6–0
2005 Wimbledon (3) Andy Roddick (amerikai) 6–2, 7–6(2), 6–4
2005 US Open (2) Andre Agassi (amerikai) 6–3, 2–6, 7–6(1), 6–1
2006 Ausztrál Open (2) Márkosz Pagdatísz (ciprusi) 5–7, 7–5, 6–0, 6–2
2006 Wimbledon (4) Rafael Nadal (spanyol) 6–0, 7–6(5), 6–7(2), 6–3
2006 US Open (3) Andy Roddick (amerikai) 6–2, 4–6, 7–5, 6–1
2007 Ausztrál Open (3) Fernando González (chílei) 7–6(2), 6–4, 6–4
2007 Wimbledon (5) Rafael Nadal (spanyol) 7–6(7), 4–6, 7–6(3), 2–6, 6–2
2007 US Open (4) Novak Đoković (szerb) 7–6(4), 7–6(2), 6–4
2008 US Open (5) Andy Murray (brit) 6–2, 7–5, 6–2
2009 Roland Garros Robin Söderling (svéd) 6–1, 7–6, 6–4
2009 Wimbledon (6) Andy Roddick (amerikai) 5–7, 7–6(6), 7–6(5), 3–6, 16–14
2010 Ausztrál Open (4) Andy Murray (brit) 6–3, 6–4, 7–6(11)
2012 Wimbledon (7) Andy Murray (brit) 4–6, 7–5, 6–3, 6–4

Elvesztett döntők (8)

Év Verseny Ellenfél Eredmény
2006 Roland Garros Rafael Nadal (spanyol) 6–1, 1–6, 4–6, 6–7(4)
2007 Roland Garros (2) Rafael Nadal (spanyol) 3–6, 6–4, 3–6, 4–6
2008 Roland Garros (3) Rafael Nadal (spanyol) 1–6, 3–6, 0–6
2008 Wimbledon Rafael Nadal (spanyol) 4–6, 4–6, 7–6(5), 7–6(8), 7–9
2009 Ausztrál Open Rafael Nadal (spanyol) 5–7, 6–3, 6–7, 6–3, 2–6
2009 US Open Juan Martín del Potro (argentin) 6–3, 6–7(5), 6–4, 6–7(4), 2–6
2011 Roland Garros (4) Rafael Nadal (spanyol) 5–7, 6–7(3), 7–5, 1–6
2014 Wimbledon Novak Đoković (szerb) 7–6(7), 4–6, 6–7(4), 7–5, 4–6

Rekordjai Grand Slam-tornákon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2007-es wimbledoni döntő megnyerésének pillanatában
  • 2007 februárjára 11 döntőjéből 10-et megnyert Grand Slam-tornákon, ez a legjobb százalékos arány azok körében, akik legalább 8 Grand Slam-címmel rendelkeznek.[46]
  • A 2006-os Ausztrál Open megnyerésével ő lett az első teniszező Pete Sampras óta (1993–94), aki 3 Grand Slam-tornát tudott nyerni egymás után.[206]
  • 2006-ban ő lett az első férfi teniszező (és az első teniszező az open erá-ban), aki három egymást követő évben meg tudta nyerni a wimbledoni tenisztornát is és a US Opent is (2004–2006).[207]
  • Federer az egyetlen férfi teniszező, aki 8 Grand Slam-címet nyert 3 év alatt (2004–2006).
  • 2006-ban ő lett az első férfi teniszező Rod Laver óta (1969), aki egy naptári évben bejutott mind a 4 Grand Slam-torna döntőjébe.[208]
US Open, 2010
  • 2007-ben ő lett az első teniszező Björn Borg óta (1980. Roland Garros), aki játszma elvesztése nélkül tudott Grand Slam-tornát nyerni, és az első Ken Rosewall óta (1971), aki ezt az eredményt az Ausztrál Openen érte el.[209]
  • Federer a 2007-es Ausztrál Openen pályafutása 10. Grand Slam-címét szerezte meg, ezzel az örökranglistán Bill Tildennel holtversenyben az 5. helyen állt.[209]
  • A 2007-es Ausztrál Openen aratott győzelmével ő lett a tenisztörténelem egyetlen férfi teniszezője, aki 3 különböző Grand Slam-tornán legalább háromszor diadalmaskodott (Ausztrál Open: háromszor 2004, 2006, 2007; Wimbledon: négyszer 2003–2006; US Open: háromszor 2004–2006).
  • A 2007-es Ausztrál Open megnyerésével ő lett az első férfi teniszező az open erá-ban, aki kétszer is megnyert három egymást követő Grand Slamet.
  • 36 szettet nyert egymás után Grand Slam-tornákon, ezzel összesen 11 meccset játszmavesztés nélkül: (2007. Ausztrál Open, 1. kör–2007. Roland Garros negyeddöntő). Szettek tekintetében megdöntötte John McEnroe korábbi, 35 játszmán keresztül tartó sorozatát, meccsek tekintetében pedig beállította azt (1984. Wimbledon, 2. kör–US Open, negyeddöntő, 35 szett, 11 meccs).[210] Federer a 12. meccs második játszmáját veszítette el Tommy Robredo ellen a Roland Garros negyeddöntőjében, de a meccset megnyerte (7–5, 1–6, 6–1, 6–2).
  • Azzal, hogy bejutott a 2007-es Roland Garros döntőjébe, ő lett a tenisztörténelem első férfi teniszezője, aki 8 egymást követő Grand Slam-tornán bejutott a döntőbe, megdöntve Jack Crawford 73 éves rekordját (1934)[50] – amit Federer a 2007-es Ausztrál Openen 7 egymás utáni döntővel beállított (már ez is open era-rekord volt).[211] Wimbledonban és a US Openen pedig folytatta ezt a sorozatot: bejutott a 10. sorozatos Grand Slam-döntőjébe is. A sorozat a 2008-as Ausztrál Openen szakadt meg.
  • 2007-es wimbledoni győzelmével, amely sorozatban az ötödik (2003–2007), beállította Björn Borg open era-rekordját.[17] Az öt év alatt az itt játszott 34 meccsen mindössze 8 szettet veszített el. Björn Borg 1976 és 1980 között ötször, Pete Sampras 1997 és 2000 között négyszer nyert egymás után Wimbledonban, de mindketten több szettet vesztettek négy év alatt: Borg 15-öt, Sampras 14-et.[212]
  • Első 11 Grand Slam-győzelmét az összesen 17 Grand Slam-tornán szerezte: még senki nem volt képes (a női mezőnyben sem) 17 próbálkozásból ennyi címet szerezni. (Rod Laver, 1960–1969: 11/19; Björn Borg, 1974–1981: 11/21; Martina Navratilova, 1981–1985: 11/20; Steffi Graf, 1987–1992: 11/21; Pete Sampras, 1993–1999: 11/27).[19]
  • 2007 volt sorozatban a negyedik év, hogy Federer legalább két Grand Slam-tornát meg tudott nyerni (2004–2007). Sampras is fel tud mutatni négy ilyen évet (1993, 1994, 1995, 1997), de Federer az első, akinek ez négy egymást követő évben sikerült.[19]
  • Federernek 2007 volt a harmadik olyan éve, amelyben megcsinálta a Small Slamet, vagyis a négy Grand Slam-tornából hármat megnyert (2004, 2006, 2007).[213]
Roland Garros, 2009
  • A 2007-es US Openen negyedszer is megvédte a címét, ezzel ő lett az open era első férfi teniszezője, aki sorozatban 4 US Open-címet szerzett.
  • Ő lett a tenisztörténelem egyetlen férfi teniszezője, aki két egymást követő évben is mind a négy Grand Slam-tornán döntőt játszott (2006–2007), és aki négy egymást követő évben megnyerte mind Wimbledont, mind a US Opent (2004–2007).[18]
  • 2007-ben Federer három Grand Slam-tornán is beállította vagy megdöntötte az open era-rekordot sorozatos győzelmek tekintetében (Ausztrál Open: 2, Wimbledon: 5, US Open: 4.)
  • A 2008-as US Open megnyerésével Federer lett Bill Tilden után az első, és a modern kor egyetlen teniszezője, aki sorozatban ötször nyert US Opent. Rajta kívül csak Pete Samprasnek és Jimmy Connorsnak sikerült az open erában öt US Opent megnyerni.[16]
  • Ő lett a tenisztörténelem egyetlen teniszezője, aki két különböző Grand Slam-tornán sorozatban ötször-ötször nyerni tudott (Wimbledon: 2003–2007, US Open: 2004–2008)[16]
  • 2008 volt sorozatban a hatodik év, hogy Federer legalább egy Grand Slam-tornán győzni tudott.[16]
  • A 2009-es Roland Garroson Federer pályafutása 19. Grand Slam-döntőjébe jutott be, ezzel beállította Ivan Lendl rekordját.[15]
  • a 2009-es Roland Garros-döntővel Federer lett az egyetlen férfi teniszező, aki az összes Grand Slam-torna döntőjébe legalább négyszer bejutott.[22] A következő években ezt a számot 5-re emelte.
  • A 2009-es Roland Garros megnyerésével Federer megszerezte 14. Grand Slam-címét, és ezzel utolérte Pete Samprast, akivel együtt vezette az örökranglistát a férfiak között. Federer 14. címét 27 évesen, a 40. Grand Slam-tornáján szerezte. 14 Grand Slam-címét 7 év leforgása alatt (14 győzelem / 24 torna) nyerte meg. Ezzel szemben Sampras az 13 év alatt nyerte meg 14 címét (14/45), az utolsót 52. Grand Slam-tornáján, 31 évesen.[84]
  • A 2009-es wimbledoni teniszbajnokságon Federer bejutott karrierje 20. Grand Slam-döntőjébe, ezzel új rekordot állított fel. Az utóbbi 17 Grand Slam-tornából 16-on döntőbe jutott. Egyben Federer sorozatban a 7. wimbledoni döntőbe jutott be: ez a sorozat korábban senkinek nem sikerült.[23]
  • 2009-ben Federer megszerezte 6. wimbledoni címét, és ő lett a negyedik teniszező Rod Laver (1969), Björn Borg (1978–1980) és Rafael Nadal (2008) után, akinek sikerült egy évben egymás után megnyernie a Roland Garrost és Wimbledont.[13]
  • 15. Grand Slam-győzelemmel Federer megdöntötte Pete Sampras Grand Slam-rekordját, és átvette a vezetést az örökranglistán a férfi mezőnyben.[13]
  • 2009-ben – 2006 és 2007 után – ismét bejutott mind az év minden Grand Slam-tornáján a döntőbe, ezzel ő az első férfi teniszező, akinek ez háromszor is sikerült.
  • A 2010-es Ausztrál Open megnyerésével Federer lett az open era első férfi teniszezője Andre Agassi (1995, 2000-01, 2003) óta, aki 4 címet szerzett a tornán. Az open era kezdete előtt Roy Emerson hat Ausztrál Opent nyert.
  • A 2010-es Ausztrál Open-címmel Federer 16-ra növelte Grand Slam-győzelmei számát és a férfi rekordot. 16 győzelme 8 év leforgása alatt szintén rekord: Sampras 13 év alatt tudott 14 címet nyerni.
  • 2010 volt sorozatban a 8. év, hogy Federer legalább egy Grand Slam-tornát megnyert: ez korábban csak Samprasnek (1993–2000) és Björn Borgnak (1974–81) sikerült.
  • A 2004-es wimbledoni tenisztornától a 2010-es Ausztrál Openig 23 egymást követő Grand Slam-torna mindegyikén eljutott legalább az elődöntőig, amellyel a tenisz történetének egyik legnagyobb rekordját állította fel.[21] (Korábbi rekord: Ivan Lendl, 10 (!) elődöntő egymás után).[20][215]
  • *folyamatban: A 2004-es wimbledoni tenisztornától a 2011-es Roland Garrosig 28 egymást követő Grand Slam-tornán bejutott legalább a negyeddöntőbe, ezzel megdöntötte Jimmy Connors rekord sorozatát. Ezáltal a legtöbb sorozatos Grand Slam-döntő (10; 2005. Wimbledon – 2008. Ausztrál Open), és sorozatban a legtöbb Grand Slam-elődöntő (23; 2004. Wimbledon – 2010. Ausztrál Open) elérése után a legtöbb egymást követő Grand Slam-negyeddöntő (28) rekordja is az ő nevéhez fűződik.[103] Ráadásul Connors kihagyott tornákat a sorozat felállításakor (tehát azokon a tornákon jutott be a legalább a negyeddöntőbe, amelyeken elindult), Federer valóban sorozatban 28 Grand Slam-tornán legalább a negyeddöntőbe jutott. A rekord megdöntése óta Federer sorozata 36-ra nőtt (folyamatban).
  • A 38 negyeddöntőből 32 alkalommal továbbjutott az elődöntőbe, 24 alkalommal a döntőbe, és 17 alkalommal meg is nyerte a Grand Slamet.[216]
  • A 2011-es Roland Garros-döntőbe való bejutással Federer lett az egyetlen teniszező, aki mind a négy Grand Slam-torna döntőjébe legalább 5-ször bejutott. (5 Australian Open-döntő, 5 Roland Garros-döntő, 7 Wimbledon-döntő, 6 US Open-döntő). Már négyszer mind a négy GS-döntő is egyedülálló volt a tenisz történetében.[22]
  • A 2012-es wimbledoni teniszbajnokságon Federer nyolcadszor jutott fináléba, amivel egyedüli az Open érában. A döntőben a 7. győzelmét szerezte meg, ezzel beállította Pete Sampras, valamint a sikereit az 1880-as években elérő William Renshaw csúcsát, akik szintén hétszer lettek bajnokok. Összességében a tizenhetedik Grand Slam-győzelmét szerezte meg. Wimbledonban a hatvanhatodik mérkőzését nyerte meg, ennél többre csupán Jimmy Connors (84) és Boris Becker (71) volt képes korábban.[217]

A legtöbb Grand Slam-tornát nyerték:

Teniszező GS-győzelem
1. Flag of Switzerland.svg Roger Federer* 17
2. Flag of the United States.svg Pete Sampras

Flag of Spain.svg Rafael Nadal

14
4. Flag of Australia.svg Roy Emerson 12
5. Flag of Sweden.svg Björn Borg 11
6. Flag of Australia.svg Rod Laver 11
7. Flag of the United States.svg Bill Tilden 10

World Tour Finals (korábban Tennis Masters Cup)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Verseny 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Karrier Nyert-vesztett
ATP World Tour Finals A A A A 1/2D Gy Gy D Gy Gy RR 1/2D Gy Gy D 1/2D 6 / 12 44–11

World Tour Finals-döntői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Federer a 2012-es World Tour Finals-on.

Győzelmek (6)

Év Helyszín Ellenfél a döntőben Döntő eredménye
2003 Houston, USA Andre Agassi (amerikai) 6–3, 6–0, 6–4
2004 Houston, USA Lleyton Hewitt (ausztrál) 6–3, 6–2
2006 Sanghaj, Kína James Blake (amerikai) 6–0, 6–3, 6–4
2007 Sanghaj, Kína David Ferrer (spanyol) 6–2, 6–3, 6–2
2010 London, Nagy-Britannia Rafael Nadal (spanyol) 6–3, 3–6, 6–1
2011 London, Nagy-Britannia Jo-Wilfried Tsonga (francia) 6–3, 6–7(6), 6–4

Elvesztett döntő (2)

Év Helyszín Ellenfél Eredmény
2005 Sanghaj, Kína David Nalbandian (argentin) 7–6(4), 7–6(11), 2–6, 1–6, 6–7(3)
2012 London, Nagy-Britannia Novak Đoković (szerb) 6–7(6), 5–7

Rekordjai a Mesterek Kupáján[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2004-ben Federer lett az első teniszező Ivan Lendl óta (1986–87), aki két egymást követő évben vereség nélkül diadalmaskodott az évzáró Mesterek Kupáján (ezen a tornán az elődöntők előtt csoportkörök vannak, vereséggel is tovább lehet jutni).
  • 2005-ben ő lett az első férfi teniszező, aki 6–0 6–0-s („double bagel”) vereséget mért ellenfelére az évzáró tenisz-világbajnokságon. Ezzel a győzelmével Gaston Gaudiót búcsúztatta az elődöntőben. Ez volt karrierjének első 6–0 6–0-s győzelme.
  • 2006-ban ő lett az első teniszező Ivan Lendl óta, aki négy egymást követő évben bejutott a Masters Cup döntőjébe. (Ivan Lendl kilencszer jutott be.) 2007-ben Federer sorozatban az ötödik döntőbe is bejutott.
  • A 2007-ig egyetlenegy meccset sem vesztett el a világbajnokság csoportköreiben, 2002–2006-ig minden round robin meccsén (15-ön) nyerni tudott. Erre előtte egyetlen teniszező sem volt képes.[218]
  • 2011-ben új rekordot állított azzal, hogy 6-szor sikerült megnyernie a világbajnokságot. A világbajnokságon megnyert meccsek számát tekintve utolérte Ivan Lendlt (39), sőt, nyert-vesztett rekordja (39–7) jobb is Lendl rekordjánál (39–10).

ATP Masters 1000[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Verseny 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Karrier Nyert-vesztett
Indian Wells Masters A A A 1k 3k 2k Gy Gy Gy 2k 1/2D 1/2D 3k 1/2D Gy 1/4D D 4 / 14 47–10
Miami Masters A 1k 2k 1/4D D 1/4D 3k Gy Gy 4k 1/4D 1/2D 4k 1/2D 3k A 1/4D 2 / 15 43–13
Monte Carlo Masters A 1k 1k 1/4D 2k A A 1/4D D D D 3k A 1/4D A A D 0 / 11 27–11
Rome Masters A A 1k 3k 1k D 2k A D 3k 1/4D 1/2D 2k 3k 1/2D D 1k 0 / 14 23–13
Madrid Masters* A A 1k 1k Gy 3k Gy Gy A Gy D Gy D 1/2D Gy 3k A 6 / 12 47–6
Canada Masters A A 1k A 1k 1/2D Gy A Gy D 2k 1/4D D 3k A A D 2 / 11 31–9
Cincinnati Masters A A 1k A 1k 2k 1k Gy 2k Gy 3k Gy Gy 1/4D Gy 1/4D Gy 6 / 14 37–8
Shanghai Masters** A A 2k 2k 1/4D 1/2D A A Gy D 1/2D A D A 1/2D 3k 1 / 10 26–9
Paris Masters A A 1k 2k 1/4D 1/4D A A A 3k 1/4D 2k 1/2D Gy A 1/2D 1 / 10 23–8

* 2008-ig Hamburgban tartották a tornát
** 2008-ig Madridban tartották a tornát

Masters Series-döntői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Federer a Nadal elleni 2007-es monte carlói döntőben.

Győzelmek (22)

Év Torna Ellenfél a döntőben Döntő eredménye
2002 Hamburg Masters Marat Szafin (orosz) 6–1, 6–3, 6–4
2004 Indian Wells Masters Tim Henman (angol) 6–3, 6–3
2004 Hamburg Masters (2) Guillermo Coria (argentin) 4–6, 6–4, 6–2, 6–3
2004 Canada Masters Andy Roddick (amerikai) 7–5, 6–3
2005 Indian Wells Masters (2) Lleyton Hewitt (ausztrál) 6–2, 6–4, 6–4
2005 Miami Masters Rafael Nadal (spanyol) 2–6, 6–7(4), 7–6(5), 6–3, 6–1
2005 Hamburg Masters (3) Richard Gasquet (francia) 6–3, 7–5, 7–6(4)
2005 Cincinnati Masters Andy Roddick (amerikai) 6–3, 7–5
2006 Indian Wells Masters (3) James Blake (amerikai) 7–5, 6–3, 6–0
2006 Miami Masters (2) Ivan Ljubičić (horvát) 7–6(5), 7–6(4), 7–6(6)
2006 Canada Masters (2) Richard Gasquet (francia) 2–6, 6–3, 6–2
2006 Madrid Masters Fernando González (chílei) 7–5, 6–1, 6–0
2007 Hamburg Masters (4) Rafael Nadal (spanyol) 2–6, 6–2, 6–0
2007 Cincinnati Masters (2) James Blake (amerikai) 6–1, 6–4
2009 Madrid Masters (2) Rafael Nadal (spanyol) 6–4, 6–4
2009 Cincinnati Masters (3) Novak Đoković (szerb) 6–1, 7–5
2010 Cincinnati Masters (4) Mardy Fish (amerikai) 6–7, 7–6, 6–4
2011 Paris Masters Jo-Wilfried Tsonga (francia) 6–1, 7–6(3)
2012 Indian Wells Masters (4) John Isner (amerikai) 7–6(7), 6–3
2012 Madrid Masters Tomas Berdych (cseh) 3–6, 7–5, 7–5
2012 Cincinnati Masters (5) Novak Đoković (szerb) 6–0, 7–6(7)
2014 Cincinnati Masters (6) David Ferrer (spanyol) 6–3, 1–6, 6–2

Elvesztett döntők (16)

Federer az egyetlen férfi teniszező aki valaha címet szerzett kék salakon.
Év Torna Ellenfél Eredmény
2002 Miami Masters Andre Agassi (amerikai) 3–6, 3–6, 6–3, 4–6
2003 Rome Masters Félix Mantilla (spanyol) 5–7, 2–6, 6–7(10)
2006 Monte Carlo Masters Rafael Nadal (spanyol) 2–6, 7–6(2), 3–6, 6–7(5)
2006 Rome Masters (2) Rafael Nadal (spanyol) 7–6(0), 6–7(5), 4–6, 6–2, 6–7(5)
2007 Monte Carlo Masters (2) Rafael Nadal (spanyol) 4–6, 4–6
2007 Canada Masters Novak Đoković (szerb) 6–7(2), 6–2, 6–7(2)
2007 Madrid Masters David Nalbandian (argentin) 6–1, 3–6, 3–6
2008 Monte Carlo Masters (3) Rafael Nadal (spanyol) 5–7, 5–7
2008 Hamburg Masters Rafael Nadal (spanyol) 5–7, 7–6, 3–6
2010 Madrid Masters (2) Rafael Nadal (spanyol) 4–6, 6–7(5)
2010 Canada Masters (2) Andy Murray (brit) 5–7, 5–7
2010 Shanghai Masters Andy Murray (brit) 3–6, 2–6
2013 Rome Masters (3) Rafael Nadal (spanyol) 1–6, 3–6
2014 Indian Wells Masters Novak Đoković (szerb) 6–3, 3–6, 6–7(3)
2014 Monte Carlo Masters (4) Stanislas Wawrinka (svájci) 6–4, 6–7(5), 2–6
2014 Canada Masters (3) Jo-Wilfried Tsonga (francia) 5–7, 6–7(3)

Rekordjai ATP Masters Series-versenyeken[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Federernek 22 Masters-címe van, ezzel jelenleg a második Rafael Nadal (27) után, Ivan Lendl-lel (22) együtt a győzelmek tekintetében a Masters Series-versenyeken.[219]
  • 2005-ben ő lett az első játékos, aki egy évben 4 Masters-tornán győzni tudott, 2006-ban pedig megismételte ezt a teljesítményét.[220]
  • 2007-ben negyedszer is megnyerte a Hamburg Masterst: ez az első Masters-tornája, amit négyszer is meg tudott nyerni (döntő: Rafael Nadal ellen, 2–6, 6–2, 6–0). Ő az első teniszező, aki négyszer is diadalmaskodni tudott ezen a tornán.[223]
  • 2011-ben megnyerte a Paris Masterst, ezzel a 9 ATP Masters-tornából 7-et megnyert, beállítva ezzel Andre Agassi rekordját. Ugyancsak Agassi volt korábban az egyetlen teniszező, aki mindkét párizsi tornán (Roland Garros, Paris-Bercy) címet szerzett. A párizsi tornát Federer szettveszteség nélkül nyerte.
  • A 2011-es Paris Master-címmel Federer 47-re növelte kemény pályás tornagyőzelmeinek számát, amellyel a férfi tenisz történetében új rekordot állított. A korábbi rekordot Agassi tartotta 46 győzelemmel.

További rekordjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

~> ATP hivatalos oldala:~> Federer rekordjai

Szervamozdulat

Világranglista és pontok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1999-ben ő volt a legfiatalabb játékos (18 évvel és 4 hónappal) a világranglista legjobb 100 helyezettje között.
  • 2006-ban az ATP Race-ben abszolút rekordot állított fel 1674 ponttal. Az ez után következő két legjobb eredmény is Federer nevéhez fűződik: 2005-ben 1345, 2004-ben 1267 pontja volt év végén. Korábban Andy Roddick tartotta a csúcsot 907 (!) ponttal (2003).
  • Az ATP világranglistáján 2004-ben 6335, 2005-ben 6725, 2006-ban 8370 (!) ponttal zárta az évet, az adott évben mindhárom abszolút rekord volt a tenisztörténelemben. A korábbi rekordot (5079) Pete Sampras érte el 1994-ben. (A pontozás 2000-ben csekély mértékben változott.)
  • Jelenleg csúcstartó minden idők legmagasabb pontszámával a világranglistán, 8370 ponttal (2006. november 20-án érte el, ezzel a ponttal zárta az évet).
  • A világranglista élén eltöltött összes hét tekintetében jelenleg ő a rekordtartó az örökranglistán (302 hét).
  • 2007-ben sorozatban negyedszer fejezte be az évet a világranglista élén (2004–2007).[55]
  • 2004. február 2. és 2008. augusztus 17. között 237 héten keresztül folyamatosan világelső volt.


A leghosszabb ideig vezették a világranglistát megszakítás nélkül:

A férfi mezőnyben

Teniszező Hét Dátum
1. Flag of Switzerland.svg Roger Federer 237 2004. február– 2008. augusztus
2. Flag of the United States.svg Jimmy Connors 160 1974. július–1977. augusztus
3. Flag of the United States.svg Flag of the Czech Republic.svg Ivan Lendl 157 1985. szeptember–1988. szeptember
4. Flag of the United States.svg Pete Sampras 102 1996. április–1998. március
5. Flag of Australia.svg Lleyton Hewitt 75 2001. november–2003. április

A teljes mezőnyben

Teniszező Hét Dátum
1. Flag of Switzerland.svg Roger Federer 237 2004. február–2008. augusztus
2. Flag of Germany.svg Steffi Graf 186 1988. augusztus–1991. március
3. Flag of the United States.svg Jimmy Connors 160 1974. július–1977. augusztus
4. Flag of the United States.svg Flag of the Czech Republic.svg Ivan Lendl 157 1985. szeptember–1988. szeptember
5. Flag of the Czech Republic.svg Flag of the United States.svg Martina Navratilova 156 1982. június–1985. június

A világranglista élén összesen a legtöbb hetet töltötték:

A férfi mezőnyben

Teniszező Összes hét
1. Flag of Switzerland.svg Roger Federer 302
2. Flag of the United States.svg Pete Sampras 286
3. Flag of the United States.svg Flag of the Czech Republic.svg Ivan Lendl 270
4. Flag of the United States.svg Jimmy Connors 268
5. Flag of the United States.svg John McEnroe 170
6. Flag of Sweden.svg Björn Borg 109
7. Flag of the United States.svg Andre Agassi 101
8. Flag of Australia.svg Lleyton Hewitt* 80

A teljes mezőnyben

Teniszező Összes hét
1. Flag of Germany.svg Steffi Graf 377
2. Flag of the Czech Republic.svg Flag of the United States.svg Martina Navratilova 331
3. Flag of Switzerland.svg Roger Federer 302
4. Flag of the United States.svg Pete Sampras 286
5. Flag of the United States.svg Flag of the Czech Republic.svg Ivan Lendl 270
6. Flag of the United States.svg Jimmy Connors 268
7. Flag of the United States.svg Chris Evert 262
8. Flag of Switzerland.svg Martina Hingis 209

Veretlenségi sorozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 10 egymást követő Grand Slam-tornán jutott be a döntőbe – (abszolút rekord, a 2007-es Roland Garroson megdöntötte Jack Crawford 73 éves, 1934-es rekordját.)
Federer
  • Ötször egymás után megnyerte a wimbledoni tenisztornát (2003–2007), ez volt az első alkalom, hogy egy tornán sorozatban ötször diadalmaskodott.
  • A 2007-es Ausztrál Open első körétől a Roland Garros negyeddöntőjéig 36 játszmát nyert meg sorozatban Grand Slam-tornákon, összesen tehát 11 meccset játszmavesztés nélkül – a 12. meccsen a második játszmát vesztette el Tommy Robredo ellen (7–5, 1–6, 6–1, 6–2). (Mindkettő abszolút rekord: a meccsek tekintetében osztozik John McEnroe-val, de McEnroe csak 35 játszmát nyert meg, 1984-ben.)
  • Már 6-szor volt 20 meccsnél hosszabb veretlenségi sorozata. Björn Borg mellett ő volt a második olyan teniszező az open erá-ban, akinek 5 20-as sorozat sikerült. Első: 23 meccs (2004), második: 26 meccs (2004 vége, 2005 eleje), harmadik: 25 meccs (2005 eleje), negyedik: 35 (2005 vége). Az ötödik eddigi leghosszabb sorozata volt: 41 meccs (2006, US Open2007, Indian Wells Masters, 2. kör)[224] Hatodik: 21 meccs (2009. Madrid Masters–2009. Canada Masters).
  • 17 tornán érte el egymás után a döntőt a 2006-os Cincinnati Masters előtt, ahol a 2. körben kiesett. Már csak egy döntő hiányzott ahhoz, hogy beállítsa Ivan Lendl rekordját (18 döntő egymás után).
  • 56 meccset nyert sorozatban kemény pályán (abszolút rekord, vége: 2006, Dubaj, döntő, Rafael Nadal). Közvetlenül utána elkezdett egy újabb sorozatot kemény pályán, amely 36 nyert meccs után szakadt meg a 2007-es Indian Wells Masters 2. körében.
  • 26 meccset nyert a világranglista első 10 helyén álló teniszezők ellen (abszolút rekord, 2003. október – 2005. Ausztrál Open, elődöntő, Marat Szafin)
  • 24 döntőt megnyert sorozatban (open era-rekord, 2003, Bécs2005, Masters Cup, David Nalbandian). A korábbi open era-rekordot John McEnroe és Björn Borg tartotta 12 egymás után megnyert döntővel.
  • Az első alkalom, hogy Federer egy tornát sorozatban negyedszerre is megnyert, 2006. június 18-án volt, a Gerry Weber Openen (Halle, füves). Ugyanezt megismételte egy héttel később, amikor sorozatban negyedszerre nyerte meg a wimbledoni teniszbajnokságot.
  • 2006 novemberétől kezdve (Tennis Masters Cup, csoportmérkőzés Andy Roddick ellen) 2007 februárjáig (Dubaj, Kristian Pless) egyetlenegy szettet sem vesztett – ez 31 sorozatban megnyert szettet jelent.

Éves rekordok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2004-től 2006-ig Federernek voltak a legjobb hároméves meccs- és tornagyőzelmi mutatói a világranglista bevezetése óta. Megnyerte meccseinek 94,3%-át (247:15), és a tornáinak 69,4%-át: 49 tornán indult, 34-et megnyert (ebből 8 Grand Slam-torna volt). A hároméves meccsnyerési rekordot korábban Ivan Lendl tartotta: ő 1985 és 1987 között meccsei 92,1%-át nyerte meg.
  • Eddigi (2007. március 3-ig) döntőinek 78,3%-át megnyerte: 60 döntőbe jutott be, ebből 47-et megnyert. (Pete Sampras: 72,7%, John McEnroe: 71,3%, Björn Borg: 70,5%)
  • 2004-ben ő lett a tizedik teniszező az open erában, aki legalább 11 egyéni címet szerzett egy évben. Ezzel ő lett az első világelső Ivan Lendl óta (1985), aki egy évben 11 versenyt nyert. Ráadásul 2004-ben ő lett az egyetlen teniszező, aki legalább 10 tornát megnyert egy évben anélkül, hogy döntőt vesztett volna.
  • 2004-ben ő lett az első teniszező Björn Borg óta (1979), aki egymás után tudott 3 különböző borításon tornát nyerni. (Wimbledon: füves, Gstaad: salakos, Toronto: kemény.)
  • 2005-ben a meccsei 95,3%-át megnyerte (81–4), ennél csak John McEnroe-nak volt jobb rekordja 1984-ben (82–3; 96,5%)
  • 2005-re mind a négy borításon nyert legalább egy tornát egyéniben és párosban is: (egyéni: Sydney 2002 (kemény), Hamburg 2002 (salak), Milánó 2001 (szőnyeg), és Halle 2003 (fű); páros: Rotterdam 2001 (kemény), Gstaad 2001 (salak), Moszkva 2002 (szőnyeg) és Halle 2005 (fű).)
  • 2006-ban ő lett az első versenyző Ivan Lendl óta, aki két egymást követő évben legalább 80 meccset megnyert (2005-ben: 81–4, 2006-ban: 92–5). (Ivan Lendl: 1980-ban: 106–26, 1981-ben: 96–14, 1982-ben: 106–9)
  • Federer az első teniszező, aki 4 egymást követő év mindegyikében legalább 70 meccset megnyert: 2003-ban: 78–17, 2004-ben: 74–6, 2005-ben: 81–4, 2006-ban: 92–5.
  • 2006-ban 17 tornán indult, és ebből 16-szor bejutott a döntőbe (94,1%), ezzel új rekordot állított fel. (Korábbi rekord: John McEnroe, 93,3%, 1984.)
  • 2006-ban 8 343 885 dollárt nyert teniszversenyen, ezzel szintén új rekordot állított fel. (Korábbi rekord: Pete Sampras, 6 498 311 dollár, 1997.)
  • 2006-ban ő lett az első teniszező Thomas Muster óta (1995), aki 12 versenyt nyert egy éven belül.
  • 2006-ban ő lett az első teniszező az open erá-ban, aki három egymást követő év mindegyikében legalább 10 egyéni címet szerzett. Federer egyébként mindhárom évben (2004–2006) több címet nyert, mint tízet (2004: 11, 2005: 11, 2006: 12).
  • A 2007-es bázeli tornán aratott győzelmével Federer sorozatban negyedszer is bebiztosította év végi világelsőségét. Ő az ötödik teniszező, aki legalább négyszer világelsőként zárja az évet (Jimmy Connors, John McEnroe, Ivan Lendl és Pete Sampras után), és a negyedik, aki legalább négy egymást követő évet fejez be a ranglista élén (Connors, McEnroe és Sampras után).[55]
  • Miután 2006-ban rekordot állított fel azzal, hogy több mint nyolcmillió dollárt keresett egy évben, 2007-ben több mint 10 millió dollárt teniszezett össze.[213]
  • 2008-ban karrierje során kapott összkeresete meghaladta a 43,3 millió dollárt, amivel megelőzte a férfiak között addig csúcstartó Pete Samprast.[75]

Pénzdíjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év GS-győzelem ATP-győzelem Megnyert tornák Pénzdíjazás (dollár)
1999 0 0 0 225,139[225] 97.[225]
2000 0 0 0 623,782[226] 27.[226]
2001 0 1 1 865,425[227] 14.[227]
2002 0 3 3 1 995 027[228] 4.[228]
2003 1 6 7 4 000 680[229] 1.[229]
2004 3 8 11 6 357 547[230] 1.[230]
2005 2 9 11 6 137 018[231] 1.[231]
2006 3 9 12 8 343 885[232] 1.[232]
2007 3 5 8 10 130 620[233] 1.[233]
2008 1 3 4 5 886 879[234] 2.[234]
2009 2 2 4 8 768 110[235] 1.[235]
2010 1 4 5 6 698 289[235] 2[235]
2011 0 4 4 6 369 576[236] 3[236]
2012 1 5 6 8 584 842[237] 2[237]
Karrier 17 59 76 76 014 778*[238] 1.[238]

Statisztikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Karrier*
Kemény pálya 2–2 7–7 24–15 21–9 30–11 46–11 46–4 50–1 59–2 44–6 34–10 36–10 47–7 46–7 41–7 533–109
Füves pálya 0–0 0–2 2–3 9–3 5–3 12–0 12–0 12–0 12–0 6–0 11–1 7–0 8–2 6–1 15–2 117–17
Szőnyegborítás 0–0 6–4 7–4 10–4 11–4 5–2 0–0 4–1 5–0 2–0 0–0 0–0 0–0 0–0 0–0 50–19
Salakos pálya 0–1 0–5 3–7 9–5 12–4 15–4 16–2 15–2 16–3 16–3 21–4 18–2 10–4 12–4 15–3 178–53
Nyert-vesztett meccsek 2–3 13–17 36–30 49–21 58–22 78–17 74–6 81–4 92–5 68–9 66–15 61–12 65–13 64–12 71–12 45-17 923–215
Tornagyőzelem 0 0 0 1 3 7 11 11 12 8 4 4 5 4 6 1 76
Világranglista-helyezés 301 64 29 13 6 2 1 1 1 1 2 1 2 3 2 6

Világranglista-helyezések: év végén

Federer tornagyőzelmei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéni (80)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Összesítés
Grand Slam-torna (17)
ATP World Tour Masters 1000 /
ATP Masters Series
(22)
ATP World Tour 500 Series /
International Series Gold
(13)
ATP World Tour 250 Series /
International Series
(20)
ATP World Tour Finals /
Tennis Masters Cup
(8)


No. Dátum Verseny Pálya Ellenfél Eredmény
1 2001. február 4. Milánó, Olaszország Kemény Julien Boutter (francia) 6–4, 6–7(7), 6–4
2 2002. január 13. Sydney, Ausztrália Kemény Juan Ignacio Chela (argentin) 6–3, 6–3
3 2002. május 19. Hamburg Masters, Németország Salakos Marat Szafin (orosz) 6–1, 6–3, 6–4
4 2002. október 13. Bécs, Ausztria Kemény Jiří Novák (cseh) 6–4, 6–1, 3–6, 6–4
5 2003. február 16. Marseille, Franciaország Kemény Jonas Björkman (svéd) 6–2, 7–6(6)
6 2003. március 2. Dubaj, Egyesült Arab Emírségek Kemény Jiří Novák (cseh) 6–1, 7–6(2)
7 2003. május 4. München, Németország Salakos Jarkko Nieminen (finn) 6–1, 6–4
8 2003. június 15. Halle, Németország Füves Nicolas Kiefer (német) 6–1, 6–3
9 2003. július 6. Wimbledon, Grand Slam-torna, London, Egyesült Királyság Füves Mark Philippoussis (ausztrál) 7–6(5), 6–2, 7–6(3)
10 2003. október 12. Bécs, Ausztria Kemény Carlos Moya (spanyol) 6–3, 6–3, 6–3
11 2003. november 16. Houston Masters Cup, Egyesült Államok Kemény Andre Agassi (amerikai) 6–3, 6–0, 6–4
12 2004. február 1. Ausztrál Open, Grand Slam-torna, Melbourne, Ausztrália Kemény Marat Szafin (orosz) 7–6(3), 6–4, 6–2
13 2004. március 7. Dubaj, Egyesült Arab Emírségek Kemény Feliciano López (spanyol) 4–6, 6–1, 6–2
14 2004. március 21. Indian Wells Masters, Egyesült Államok Kemény Tim Henman (angol) 6–3, 6–3
15 2004. május 16. Hamburg Masters, Németország Salakos Guillermo Coria (argentin) 4–6, 6–4, 6–2, 6–3
16 2004. június 13. Halle, Németország Füves Mardy Fish (amerikai) 6–0, 6–3
17 2004. július 5. Wimbledon, Grand Slam-torna, London, Egyesült Királyság Füves Andy Roddick (amerikai) 4–6, 7–5, 7–6(3), 6–4
18 2004. július 11. Gstaad, Svájc Salakos Igor Andrejev (orosz) 6–2, 6–3, 5–7, 6–3
19 2004. augusztus 1. Canada Masters, Toronto Kemény Andy Roddick (amerikai) 7–5, 6–3
20 2004. szeptember 12. US Open, Grand Slam-torna, New York, Egyesült Államok Kemény Lleyton Hewitt (ausztrál) 6–0, 7–6(3), 6–0
21 2004. október 3. Bangkok, Thaiföld Kemény Andy Roddick (amerikai) 6–4, 6–0
22 2004. november 21. Houston Masters Cup, Egyesült Államok Kemény Lleyton Hewitt(ausztrál) 6–3, 6–2
23 2005. január 9. Doha, Katar Kemény Ivan Ljubičić (horvát) 6–3, 6–2
24 2005. február 20. Rotterdam, Hollandia Kemény Ivan Ljubičić (horvát) 5–7, 7–5, 7–6(5)
25 2005. február 27. Dubaj, Egyesült Arab Emírségek Kemény Ivan Ljubičić (horvát) 6–1, 6–7(6), 6–3
26 2005. március 20. Indian Wells Masters, Egyesült államok Kemény Lleyton Hewitt (ausztrál) 6–2, 6–4, 6–4
27 2005. április 3. Miami Masters, Egyesült Államok Kemény Rafael Nadal (spanyol) 2–6, 6–7(4), 7–6(5), 6–3, 6–1
28 2005. május 15. Hamburg Masters, Németország Salakos Richard Gasquet (francia) 6–3, 7–5, 7–6(4)
29 2005. június 13. Halle, Németország Füves Marat Szafin (orosz) 6–4, 6–7(6), 6–4
30 2005. július 3. Wimbledon, Grand Slam-torna, London, Egyesült Királyság Füves Andy Roddick (amerikai) 6–2, 7–6(2), 6–4
31 2005. augusztus 21. Cincinnati Masters, Egyesült Államok Kemény Andy Roddick (amerikai) 6–3, 7–5
32 2005. szeptember 11. US Open, Grand Slam-torna, New York, Egyesült Államok Kemény Andre Agassi (amerikai) 6–3, 2–6, 7–6(1), 6–1
33 2005. október 2. Bangkok, Thaiföld Kemény Andy Murray (brit) 6–3, 7–5
34 2006. január 8. Doha, Katar Kemény Gaël Monfils (francia) 6–3, 7–6(5)
35 2006. január 29. Ausztrál Open, Grand Slam-torna, Melbourne, Ausztrália Kemény Márkosz Pagdatísz (ciprusi) 5–7, 7–5, 6–0, 6–2
36 2006. március 19. Indian Wells Masters, Egyesült Államok Kemény James Blake (amerikai) 7–5, 6–3, 6–0
37 2006. április 2. Miami Masters, Egyesült Államok Kemény Ivan Ljubičić (horvát) 7–6(5), 7–6(4), 7–6(6)
38 2006. június 18. Halle, Németország Füves Tomáš Berdych (cseh) 6–0, 6–7(4), 6–2
39 2006. július 9. Wimbledon, Grand Slam-torna, London, Egyesült Királyság Füves Rafael Nadal (spanyol) 6–0, 7–6(5), 6–7(2), 6–3
40 2006. augusztus 13. Canada Masters, Toronto Kemény Richard Gasquet (francia) 2–6 6–3 6–2
41 2006. szeptember 10. US Open, Grand Slam-torna, New York, Egyesült Államok Kemény Andy Roddick (amerikai) 6–2, 4–6, 7–5, 6–1
42 2006. október 8. Tokió, Japán Kemény Tim Henman (angol) 6–3, 6–3
43 2006. október 22. Madrid Masters, Spanyolország Kemény Fernando González (chílei) 7–5, 6–1, 6–0
44 2006. október 29. Bázel, Svájc Fedett, kemény Fernando González (chílei) 6–3, 6–2, 7–6(3)
45 2006. november 19. Sanghaj Masters Cup, Kína Fedett, kemény James Blake (amerikai) 6–0, 6–3, 6–4
46 2007. január 28. Ausztrál Open, Grand Slam-torna, Melbourne, Ausztrália Kemény Fernando González (chílei) 7–6(2), 6–4, 6–4
47 2007. március 3. Dubaj, Egyesült Arab Emírségek Kemény Mihail Juzsnij (orosz) 6–4, 6–3
48 2007. május 20. Hamburg Masters, Németország Salakos Rafael Nadal (spanyol) 2–6, 6–2, 6–0
49 2007. július 8. Wimbledon, Grand Slam-torna, London, Egyesült Királyság Füves Rafael Nadal (spanyol) 7–6(7), 4–6, 7–6(3), 2–6, 6–2
50 2007. augusztus 19. Cincinnati Masters, Egyesült Államok Kemény James Blake (amerikai) 6–1, 6–4
51 2007. szeptember 9. US Open, Grand Slam-torna, New York, Egyesült Államok Kemény Novak Đoković (szerb) 7–6(4), 7–6(2), 6–4
52 2007. október 28. Bázel, Svájc Fedett, kemény Jarkko Nieminen (finn) 6–3, 6–4
53 2007. november 18. Sanghaj Masters Cup, Kína Fedett, kemény David Ferrer (spanyol) 6–2, 6–3, 6–2
54 2008. április 20. Estoril, Portugália Salakos Nyikolaj Davigyenko (orosz) 7–6, 1–2 az ellenfél feladta
55 2008. június 15. Halle, Németország Füves Philipp Kohlschreiber (német) 6–3, 6–4
56 2008. szeptember 8. US Open, Grand Slam-torna, New York, Egyesült Államok Kemény Andy Murray (brit) 6–2, 7–5, 6–2
57 2008. október 26. Bázel, Svájc Fedett, kemény David Nalbandian (argentin) 6–3, 6–4
58 2009. május 17. Madrid Masters, Spanyolország Salakos Rafael Nadal (spanyol) 6–4, 6–4
59 2009. június 7. Roland Garros, Grand Slam-torna, Párizs, Franciaország Salakos Robin Söderling (svéd) 6–1, 7–6(1), 6–4
60 2009. július 5. Wimbledon, Grand Slam-torna, London, Egyesült Királyság Füves Andy Roddick (amerikai) 5–7, 7–6(6), 7–6(5), 3–6, 16–14
61 2009. augusztus 23. Cincinnati Masters, Egyesült Államok Kemény Novak Đoković (szerb) 6–1, 7–5
62 2010. január 31. Ausztrál Open, Grand Slam-torna, Melbourne, Ausztrália Kemény Andy Murray (brit) 6–3, 6–4, 7–6
63 2010. augusztus 16. Cincinnati Masters, Egyesült Államok Kemény Mardy Fish (amerikai) 6–7(5), 7–6(1), 6–4
64 2010. október 24 Stockholm, Svédország Fedett, kemény Florian Mayer (német) 6–4, 6–3
65 2010. november 7. Bázel, Svájc Fedett, kemény Novak Đoković (szerb) 6–4, 3–6, 6–1
66 2010. november 28. London, World Tour Finals, Egyesült Királyság Fedett, kemény Rafael Nadal (spanyol) 6–3, 3–6, 6–1
67 2011. január 8. Doha, Katar Kemény Nyikolaj Davigyenko (orosz) 6–3, 6–4
68 2011. november 7. Bázel, Svájc Fedett, kemény Kei Nishikori (japán) 6–1, 6–3
69 2011. november 13. Paris Masters, Franciaország Fedett, kemény Jo-Wilfried Tsonga (francia) 6–1, 7–6(3)
70 2011. november 27. London, World Tour Finals, Egyesült Királyság Fedett, kemény Jo-Wilfried Tsonga (francia) 6–3, 6–7(6), 6–4
71 2012. február 19. ABN AMRO World Tennis Tournament, Hollandia Fedett, kemény Juan Martín del Potro (argentin) 6–1, 6–4
72 2012. március 4. Dubai Duty Free Tennis Championships, Egyesült Arab Emírségek Kemény Andy Murray (brit) 7–5, 6–4
73 2012. március 18. Indian Wells Masters, Egyesült Államok Kemény John Isner (amerikai) 7–6(7), 6–3
74 2012. május 13. Madrid Masters, Spanyolország Salakos Tomáš Berdych (cseh) 3–6, 7–5, 7–5
75 2012. július 8. Wimbledon, Grand Slam-torna, London, Egyesült Királyság Füves Andy Murray (brit) 4–6, 7–5, 6–3, 6–4
76 2012. augusztus 19. Cincinnati Masters, Egyesült Államok Kemény Novak Đoković (szerb) 6–0, 7–6(7)
77 2013. június 16. Halle, Németország Füves Mihail Juzsnij (orosz) 6–7(5), 6–3, 6–4
78 2014. március 1. Dubai Duty Free Tennis Championships, Egyesült Arab Emírségek Kemény Tomáš Berdych (cseh) 3–6, 6–4, 6–3
79 2014. június 15. Halle, Németország Füves Alejandro Falla (kolumbiai) 7–6(2), 7–6(3)
80 2014. augusztus 17. Cincinnati Masters, Egyesült Államok Kemény David Ferrer (szerb) 6–3, 1–6, 6–2

Páros (8)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Összesítés
Grand Slam-torna (0)
ATP World Tour Masters 1000 /
ATP Masters Series
(1)
ATP World Tour 500 Series /
International Series Gold
(3)
ATP World Tour 250 Series /
International Series
(3)
ATP World Tour Finals /
Tennis Masters Cup
(0)
Olimpiai aranyérem (1)
No. Dátum Verseny Partner Ellenfél Eredmény
1 2001. február 19. Rotterdam, Hollandia Jonas Björkman (svéd) Petr Pala (cseh) / Pavel Vizner (cseh) 6–3, 6–0
2 2001. augusztus 9. Gstaad, Svájc Marat Szafin (orosz) Michael Hill (ausztrál) / Jeff Tarango (amerikai) 1–0, ret.
3 2002. február 18. Rotterdam, Hollandia Makszim Mirni (fehérorosz) Mark Knowles (bahamai) / Daniel Nestor (kanadai) 4–6, 6–3, 6–4
4 2002. augusztus 30. Moszkva, Oroszország Makszim Mirni (fehérorosz) Joshua Eagle (ausztrál) / Sandon Stolle (ausztrál) 6–4, 7–6
5 2003. március 17. Miami, USA Makszim Mirni (fehérorosz) Lindzser Pedzs (indiai) / David Rikl (cseh) 7–5, 6–3
6 2003. október 6. Bécs, Ausztria Yves Allegro (svájci) Mahesh Bhupathi (indiai) / Makszim Mirni (fehérorosz) 7–6, 7–5
7 2005. június 6. Halle, Németország Yves Allegro (svájci) Joachim Johansson (svéd) / Marat Szafin (orosz) 7–5, 6–7, 6–3
8 2008. augusztus 16. Olimpiai játékok, Peking Stanislas Wawrinka (svájci) Simon Aspelin / Thomas Johansson (Svédek) 6–3, 6–4, 6–7, 6–3

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Döntő: 2 (1 aranyérem, 1 ezüst érem)

Egyéni döntő: 1 (0–1)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyezés Év Rendező város Borítás Ellenfél Eredmény
Döntős 2012 London GBR Andy Murray 2–6, 1–6, 4–6

Páros döntő: 1 (1–0)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyezés Év Rendező város Borítás Partner Ellenfél Eredmény
Győztes 2008 Peking kemény SUI Wawrinka SWE Aspelin
SWE Johansson
6–3, 6–4, 6–7(4–7), 6–3

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Roger Federer's record reign at No. 1. – Federer rises above. ATPworldtour.com, 2012. július 14. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
  2. Paul E. Farrow: Federer Is First Rate. Tennis Week, 2006. október 25. (Hozzáférés: 2007. június 2.)
  3. Evans, Richard. „Jack the Lad”, The Observer, 2007. június 24. (Hozzáférés ideje: 2009. február 15.) 
  4. Federer the greatest ever — Lloyd. BBC Sport, 2009. június 7. (Hozzáférés: 2009. június 7.)
  5. Gilbert, Rodolphe: Le plus grand de tous les temps. L'Équipe, 2009. június 7. (Hozzáférés: 2009. július 7.)
  6. Pete Sampras calls Roger Federer 'greatest ever'. Associated Press, 2009. június 7. [2009. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 7.)
  7. Roger Federer, greatest of all time, ensures statistics back up unrivalled artistry. Times Online, 2009. június 8. (Hozzáférés: 2009. június 9.)
  8. Is Roger Federer the greatest?. BBC Sport, 2009. július 4. (Hozzáférés: 2009. július 4.)
  9. Federer Hailed As 'Best Ever'. Sports Illustrated, 2009. június 9. (Hozzáférés: 2009. július 4.)
  10. Agassi: Fed deserves to be the 'greatest', 2009. június 7. (Hozzáférés: 2009. július 7.)
  11. Newspapers, legends sing praises. ATPworldtour.com, 2009. július 5. (Hozzáférés: 2009. július 7.)
  12. ^ a b c Federer Clinches Roland Garros Title to Seal Career Slam. ATPworldtour.com, 2009. június 7. (Hozzáférés: 2009. július 4.)
  13. ^ a b c d Federer Makes History With 15th Grand Slam Title. ATPworldtour.com, 2009. július 5. (Hozzáférés: 2009. július 11.)
  14. ^ a b Roger blasts through to final!. Official website, 2009. január 29. (Hozzáférés: 2009. február 1.)
  15. ^ a b c Federer rallies again to reach fourth straight final. ATPworldtour.com, 2009. június 6. (Hozzáférés: 2009. július 4.)
  16. ^ a b c d e Federer Captures Fifth Straight US Open Title. ATPworldtour.com, 2008. szeptember 8. (Hozzáférés: 2009. július 4.)
  17. ^ a b c d Five in a row for Federer. Reuters, 2007. július 8. (Hozzáférés: 2007. július 8.)
  18. ^ a b c Fabulous Federer Wins Fourth Straight US Open Crown. US Open 2007 website, 2007. szeptember 9. (Hozzáférés: 2009. július 4.)
  19. ^ a b c Federer Is Betterer. Tennis Week, 2007. július 12. (Hozzáférés: 2007. július 31.)
  20. ^ a b c d Federer brushes Monfils aside to close in on glory. Roland Garros website, 2009. június 3. (Hozzáférés: 2009. június 3.)
  21. ^ a b c Federer's loss to Soderling ends semifinal streak. World Tennis Magazine, 2010. június 1. (Hozzáférés: 2010. június 5.)
  22. ^ a b c d . news-journalonline.com, 2009. június 9. (Hozzáférés: 2009. június 10.)
  23. ^ a b c Federer reaches record 20th grand slam final. Swissinfo.ch, 2009. július 3. (Hozzáférés: 2009. július 11.)
  24. Federer reaches record eighth Wimbledon final with four-set win over Djokovic. ATP World Tour, 2012. július 6. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
  25. Federer Breaks Connors' Record”, Iran Daily, 2007. február 7.. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2007. június 2.) 
  26. ^ a b c Shark Bites, US Open 2007. ATPworldtour.com, 2007. augusztus 27. (Hozzáférés: 2009. július 4.)
  27. ^ a b UNICEF’s newest Goodwill Ambassador, tennis star Roger Federer, hits an ace for children. UNICEF homepage. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  28. ^ a b c Roger makes Time 100 list. Official Website. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  29. Pronunciation of the name „Roger Federer”. Inogolo. (Hozzáférés: 2007. augusztus 7.)
  30. ^ a b Mr. and Mrs. Federer. Official Website. (Hozzáférés: 2009. április 11.)
  31. Tim Adams (2007. április 18.). „Federer”. Men's Vogue.  
  32. ^ a b Fest, Sebastian: Federer sees himself "very far" from best player in history. DPA, 2007. március 19. (Hozzáférés: 2007. június 2.)
  33. ^ a b Great news!. Official website, 2009. március 12. (Hozzáférés: 2009. március 12.)
  34. ^ a b Roger proud father of twin girls!. Official website, 2009. július 24. (Hozzáférés: 2009. július 29.)
  35. http://www.tennis.com/pro-game/2013/12/federer-tweets-wife-mirka-pregnant/50055/#.Ur1Y0_utOws
  36. Ask Roger. Official Website. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  37. ^ a b c The Roger Federer File. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  38. Interview with James Blake (after Tennis Masters Cup final). ASAP Sports. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  39. Kamler János, L. Pap István (2006. január 30.). „A hetediket is megkönnyezte”. Nemzeti Sport, 15. o.  
  40. Roger Federer Foundation. Official Website. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  41. Federer's biography. JockBio.com. (Hozzáférés: 2007. november 28.)
  42. Federer 'Overwhelmed' by win. Sportinglife.com, 2002. október 13. [2011. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 4.)
  43. Olympic Games 2004 participating countries and flag bearers for the Opening Ceremony. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  44. Factbox – Roger Federer. Reuters, 2007. július 8. (Hozzáférés: 2007. augusztus 9.)
  45. Youtube video Federer bajnoki beszéde az 2006-os Ausztrál Openen
  46. ^ a b Perfect 10: Federer wins Australian Open. Tennis.com, 2007. január 28. (Hozzáférés: 2009. július 4.)
  47. Information on Roger Federer, 2007. július 26. (Hozzáférés: 2007. augusztus 7.)
  48. Federer Sets New Record For Consecutive Weeks at No. 1. Swissinfo.ch, 2007. február 26. (Hozzáférés: 2009. július 4.)
  49. Roger to grace a Swiss stamp. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  50. ^ a b Federer sets record by reaching Paris final. Reuters, 2007. június 8. (Hozzáférés: 2007. június 8.)
  51. Roger withdraws from Halle. Roger Federer's Offical Website, 2007. június 11. (Hozzáférés: 2007. június 11.)
  52. Fresh Roger is Bjorn Again. Wimbledon, official website, 2007. július 7. (Hozzáférés: 2007. július 8.)
  53. Federer, Nadal, Bryan Brothers Secure Spots. Tennis Masters Cup, 2007. július 16. (Hozzáférés: 2007. július 21.)
  54. ^ a b c Federer Takes Title No. 50. Cincinnati official website, 2007. augusztus 19. (Hozzáférés: 2007. augusztus 22.)
  55. ^ a b c Federer clinches ATP #1 for fourth consecutive year. Tennisnews.com, 2007. október 28. (Hozzáférés: 2009. július 4.)
  56. ^ a b Fantastic Federer Wins Fourth Masters Cup Title. Masters-Cup.com, 2007. november 18. (Hozzáférés: 2007. november 18.)
  57. Off court – Roger and Pete clash. Official website, 2007. november 26. (Hozzáférés: 2007. november 26.)
  58. ^ a b Off court – 200 Consecutive Weeks at No. 1. Official website, 2007. november 26. (Hozzáférés: 2009. július 4.)
  59. Roger withdraws from AAMI Classics. Official Website, 2008. január 7. (Hozzáférés: 2008. január 7.)
  60. ATP: 02.02.2008. Official Website, 2008. február 2. (Hozzáférés: 2008. február 2.)
  61. Federer interview. ASAPsports.com, 2008. január 25. (Hozzáférés: 2009. november 15.)
  62. Certainty at last. Official Website, 2008. március 8. (Hozzáférés: 2008. március 8.)
  63. Federer’s Weakness Might Have Been an Illness. The New York Times, 2008. március 8. (Hozzáférés: 2008. március 8.)
  64. ^ a b Federer Snaps Title Drought in Estoril. Estoril Open Website, 2008. április 20. (Hozzáférés: 2008. április 20.)
  65. Federer Dismisses Kohlschreiber for Fifth Halle Title. ATPworldtour.com, 2008. június 15. (Hozzáférés: 2008. június 15.)
  66. Roger loses thriller final. Official website, 2008. július 7. (Hozzáférés: 2008. július 7.)
  67. John McEnroe:The Greatest Match I've Even Seen, 2008. július 7. (Hozzáférés: 2008. július 8.)
  68. Pete Promises To Witness Roger's 15th Slam. Official website, 2008. július 13. (Hozzáférés: 2008. szeptember 9.)
  69. 08.08.08 - What a day!. Official Website, 2008. augusztus 8. (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
  70. Roger Wins Olympic Gold Medal!. Official Website, 2008. augusztus 16. (Hozzáférés: 2008. augusztus 16.)
  71. Federer’s No. 1 Focus. Deuce Magazine, 2009. január 16. (Hozzáférés: 2009. január 23.)
  72. Last chance for Roger Federer. Times Online, 2008. augusztus 24. (Hozzáférés: 2008. augusztus 24.)
  73. Federer tops Murray in straight sets for 5th straight U.S. Open title. Sports Illustrated, 2008. szeptember 8. (Hozzáférés: 2008. szeptember 10.)
  74. Roger withdraws from Stockholm. Official Website, 2008. október 1. (Hozzáférés: 2008. október 18.)
  75. ^ a b Federer Breaks The Bank; Leads Indoor Titles Won List. GoRoger.net, 2008. október 15. (Hozzáférés: 2008. október 15.)
  76. Federer pulls out; Nalbandian, Blake, Tsonga Stay In Masters Cup Hunt. ATPworldtour.com, 2008. október 31. (Hozzáférés: 2008. október 31.)
  77. Murray knocks out ailing Federer. BBC Sport, 2008. november 14. (Hozzáférés: 2008. november 14.)
  78. Dealing with the hurt. Australian Open Website, 2009. február 1. (Hozzáférés: 2009. február 3.)
  79. Roger Federer interview. Australian Open Website, 2009. február 1. (Hozzáférés: 2009. február 3.)
  80. Roger Federer: confessions of a tennis dad. Times Online, 2009. november 15. (Hozzáférés: 2009. november 15.)
  81. Simon Reed: All over for Federer?. Eurosport.yahoo.com, 2009. február 11. (Hozzáférés: 2009. február 11.)
  82. Youtube video: 2009 Miami Roger Federer Breaks Racquet (High Quality) (Hozzáférés: 2009. november 17.)
  83. Monte Carlo. Official Website, 2009. április 9. (Hozzáférés: 2009. május 2.)
  84. ^ a b Federer Career Grand Slam History. ATPworldtour.com, 2009. június 7. (Hozzáférés: 2009. június 7.)
  85. ^ a b Federer's Numbers Speak Volumes. ESPN, 2009. június 9. (Hozzáférés: 2009. július 11.)
  86. Roger Federer post-final interview, 2009 Wimbledon. Wimbledon.org, 2009. június 5. (Hozzáférés: 2009. július 11.)
  87. Federer Rejoins Tour with Babies in Tow. New York Times, 2009. augusztus 7. (Hozzáférés: 2009. augusztus 7.)
  88. Wimbledon interview, 2009. July 4.. Wimbledon 2009 Website, 2009. július 4. (Hozzáférés: 2009. augusztus 30.)
  89. Youtube video: The shot! – Federer vs Djokovic – US Open semifinals 2009 – best shot ever seen (Hozzáférés: 2009. szeptember 16.)
  90. Unstoppable Federer reaches final. ATPworldtour.com, 2009. szeptember 13. (Hozzáférés: 2009. szeptember 14.)
  91. Roger crowned 2009 World Tour Champion. Official Website, 2009. november 25. (Hozzáférés: 2009. november 25.)
  92. Hit for Haiti a huge success. Australian Open official website, 2010. január 17. (Hozzáférés: 2010. március 14.)
  93. Raising more than funds for Haiti. Australian Open official website, 2010. január 19. (Hozzáférés: 2010. március 14.)
  94. Roger out of Dubai due to lung infection. Official Website, 2010. február 21. (Hozzáférés: 2010. március 14.)
  95. Hit for Haiti raises $1 million on a night to remember. Indian Wells, official website, 2010. március 12. (Hozzáférés: 2010. március 14.)
  96. Federer, Nadal to resume rivalry in Madrid final. ATP official website, 2010. május 15. (Hozzáférés: 2010. május 19.)
  97. Berdych sends Federer spinning out. ATPworldtour.com, 2010. június 30. (Hozzáférés: 2010. augusztus 17.)
  98. ^ a b Roger Federer hires Paul Annacone as coach for 'test period'. Daily Telegraph, 2010. július 26. (Hozzáférés: 2010. augusztus 17.)
  99. Back to number two. Official Website, 2010. augusztus 15. (Hozzáférés: 2010. augusztus 17.)
  100. Title number 64!. Official Website, 2010. október 24. (Hozzáférés: 2010. november 7.)
  101. Federer defeats rival Nadal to win fifth title at season finale. ATPworldtour.com, 2010. november 28. (Hozzáférés: 2010. november 29.)
  102. Federer back in control, sets Aussie Open record. ATPworldtour.com, 2011. január 21. (Hozzáférés: 2011. január 31.)
  103. ^ a b c Federer reaches 27th straight major QF, equals Connors. ATPworldtour.com, 2011. január 23. (Hozzáférés: 2011. január 31.)
  104. Super Roger downs valiant Djokovic in twilight epic. RolandGarros.com, 2011. június 3. (Hozzáférés: 2011. június 6.)
  105. Federer quits next month's ATP tournament in Shanghai. Shanghai Daily, 2011. szeptember 23
  106. 800th victory!. Official Website, 2011. november 11. (Hozzáférés: 2011. november 26.)
  107. Vintage Federer reaches maiden Paris final. Reuters sport news, 2011. november 12. (Hozzáférés: 2011. november 26.)
  108. Roger Federer beats Tsonga to win Paris Masters title for first time. BBC Sport, 2011. november 13. (Hozzáférés: 2011. november 18.)
  109. Roger Federer rolls to 100th career final, 2011. november 26
  110. Roger Federer wins 6th ATP finals title, 2011. november 27
  111. Roger Federer out with back injury. ESPN Tennis, 2012. január 6
  112. Federer eases into semifinals. australianopen.com, 2012. január 24
  113. Federer renews reign in Indian Wells. ATP World Tour, 2012. március 18
  114. Defeated Djokovic joins chorus against blue clay. The Independent, 2012. május 12
  115. Federer records 50th match win at Roland Garros. ATP World Tour, 2012. május 28
  116. Federer in three-way battle for No. 1. at Wimbledon. ATP World Tour, 2012. június 18
  117. Wimbledon Wednesday diary: Royal visit to SW19. ATP World Tour, 2012. június 27
  118. Federer turns the beat around to No. 1. ATP World Tour, 2012. július 8
  119. Fendrich, Howard. „Federer beats Murray for 7th Wimbledon, 17th major”, Yahoo! Sports, 2012. július 8. (Hozzáférés ideje: 2012. július 8.) 
  120. Federer goes for gold at London Olympics after epic win. ATP World Tour, 2012. augusztus 3
  121. Federer satisfied with silver. hindustantimes, 2012. augusztus 6. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.)
  122. FEDERER WINS RECORD FIFTH CINCINNATI CROWN; TIES NADAL’S MASTERS 1000 MARK. 10sBalls.com, 2012. augusztus 19. (Hozzáférés: 2012. augusztus 28.)
  123. Federer Wins Record Fifth Cincinnati Crown; Ties Nadal's Masters 1000 Mark. ATP World Tour, 2012. augusztus 19. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
  124. Federer Wins Record Fifth Cincinnati Crown; Ties Nadal's Masters 1000 Mark. ATP World Tour, 2012. augusztus 19. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
  125. Kevin Mitchell: Mardy Fish pulls out of the US Open before playing Roger Federer. The Guardian, 2012. szeptember 3. (Hozzáférés: 2012. szeptember 9.)
  126. Kilenc éve nem volt ilyen - Federer hiányzik a végjátékból. hatharom.hu, 2012. szeptember 6. (Hozzáférés: 2012. szeptember 9.)
  127. Federer az elitben tartotta Svájcot. Nemzeti Sport, 2012. szeptember 18. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
  128. A titokzatos személy csak viccelt Federer meggyilkolásával. sport365.hu, 2012. október 12. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
  129. Federer halálos fenyegetést kapott az interneten. origo.hu, 2012. október 5. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
  130. Federer: 300. origo.hu, 2012. október 11. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
  131. Murray Dismisses Federer, Sets Up Djokovic Final Showdown. ATP World Tour, 2012. október 13. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
  132. Del Potro Fights Hard To Edge Basel Native Federer For Title. ATP World Tour, 2012. október 28
  133. Federer lelép a trónról. sport.hir24.hu, 2012. október 29
  134. Del Potro Qualifies After Three-Set Win Over Federer; Group Positions On Hold. ATP World Tour, 2012. november 10
  135. Federer Sets Up Djokovic Final After Beating Home Hope Murray. ATP World Tour, 2012. november 11
  136. Djokovic Wins Second Barclays ATP World Tour Finals Trophy In Dramatic Fashion. ATP World Tour, 2012. november 12
  137. Roger Federer wants faster courts. ESPN, 2012. november 12
  138. Federer Thinks the Courts are Quicker at this Years Australian Open. perfect-tennis, 2013. január 4
  139. Federer, del Potro Fire Into Third Round. ATP World Tour, 2013. január 17
  140. Federer Topples Raonic To Reach 35th Successive Major QF. ATP World Tour, 2013. január 21
  141. Federer Encouraged By Raonic Attitude. ATP World Tour, 2013. január 21
  142. Federer Passes Tsonga Test. ATP World Tour, 2013. január 23
  143. Murray Beats Federer To Set Up Djokovic Final Clash. ATP World Tour, 2013. január 25
  144. Luthi: Federer Not Done With Davis Cup. ATP World Tour, 2013. január 31
  145. Benneteau Stuns Federer To Reach SFs; Simon Up Next. ATP World Tour, 2013. február 15
  146. Berdych Saves 3 M.P. To Beat Federer For Dubai Final Spot. ATP World Tour, 2013. március 1
  147. Federer Survives Wawrinka Tussle, Sets Nadal Blockbuster QF. ATP World Tour, 2013. március 13
  148. Nadal Impresses To Beat Federer In QFs; Faces Berdych Next. ATP World Tour, 2013. március 14
  149. Férfi tenisz-világranglista - Murray feljött a második helyre. xlsport, 2013. április 1
  150. Federer már második a világranglistán. origo, 2013. április 22
  151. Visszatér önkéntes száműzetéséből Roger Federer. mno.hu, 2013. május 6
  152. Federer Vows To Bounce Back. ATP World Tour, 2013. május 9
  153. Federer Sets Epic Finale Against Nadal. ATP World Tour, 2013. május 18
  154. Federer Remains Positive Ahead Of Roland Garros. ATP World Tour, 2013. június 19
  155. Murray Withdraws From Roland Garros. ATP World Tour, 2013. május 22
  156. Federer Records 900th Match Win. ATP World Tour, 2013. június 2
  157. Federer Anticipates Grass Swing, Wimbledon Anniversary. ATP World Tour, 2013. június 4
  158. Federer records special win in Halle; plays Haas in repeat of 2012 final. ATP World Tour, 2013. június 14. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
  159. Federer rejoins winner's circle with sixth Halle title. ATP World Tour, 2013. június 16. (Hozzáférés: 2013. július 14.)
  160. Stakhovsky ends Federer's record run. ATP World Tour, 2013. június 26
  161. End of amazing run for King Federer. ESPN, 2013. június 26
  162. Roger Federer's ranking history. ATP World Tour, 2013. július 6
  163. Wimbledon Diary - Black Wednesday. ATP World Tour, 2013. június 26
  164. Gyilkol a wimbledoni fű. manna.ro, 2013. június 27
  165. http://tennis.si.com/2013/07/03/roger-federer-playing-in-gstaad-and-hamburg/
  166. http://www.usatoday.com/story/sports/tennis/2013/07/20/roger-federer-loses-semifinals-qualifier-federico-delbonis-hamburg/2571281/
  167. http://www.dailymail.co.uk/sport/tennis/article-2378055/Roger-Federer-suffers-shock-early-exit-Swiss-Open-Gstaad.html
  168. http://tennis.si.com/2013/07/16/roger-federer-racket-change-german-tennis-championships/
  169. http://www.usatoday.com/story/sports/tennis/2013/08/02/roger-federer-withdraws-rogers-cup-montreal/2611935/
  170. http://www.tennis.com/pro-game/2013/08/nadal-outlasts-federer-three-set-cincinnati-quarterfinal/48766/
  171. http://sportsillustrated.cnn.com/tennis/news/20130902/roger-federer-tommy-robredo-us-open/
  172. http://www.bbc.com/sport/0/tennis/24475228
  173. http://edition.cnn.com/2013/10/10/sport/tennis/roger-federer-nadal-djokovic-tennis/
  174. Roger Federer gains Basel semifinals. ESPN, 2013. október 25
  175. Federer suffers another Basel loss to Del Potro. Reuters, 2013. október 27
  176. Federer beats Anderson at Paris Masters. Inquirer, 2013. október 25
  177. Tennis-Djokovic beats Federer to reach Paris Masters final. Reuters, 2013. november 2
  178. Federer sets up Nadal semi-final showdown as Djokovic battles past Gasquet. Dailymail, 2013. november 9
  179. Federer Sets Up Nadal SF After Comeback Win. ATP World Tour, 2013. november 9
  180. Rafael Nadal beats Roger Federer in first World Tour Finals semi-final. The Guardian, 2013. november 10
  181. Roger Federer reflects on mistakes of playing with an injury. NDTV, 2013. október 20
  182. Mahesh, S. Ram: The Genius. Sportstar. Hindu, 2006. január 12. (Hozzáférés: 2007. június 20.)
  183. Wallace, David Foster. „Federer as Religious Experience”, Play Magazine, New York Times, 2006. augusztus 20. (Hozzáférés ideje: 2007. június 21.) 
  184. Federer as Religious Experience. New York Times, 2006. augusztus 20. (Hozzáférés: 2007. július 21.)
  185. Service Speed Comparison:Federer, Roddick, Sampras. (Hozzáférés: 2007. május 31.)
  186. ATP: Matchfacts statistics, service games leaders. ATPtennis.com. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  187. Serve-volley dead? No one told Federer. Guardian News and Media Limited 2010, 2003. július 8. (Hozzáférés: 2013. július 15.)
  188. Jones, Tom: He's playing against history. St. Petersburg Times, 2007. február 3. (Hozzáférés: 2007. június 2.)
  189. Hinds, Richard: Regal Roger's in another realm. The Sydney Morning Herald, 2007. január 26. (Hozzáférés: 2007. június 2.)
  190. The Tale of Two Tweeners: Federer vs. Llodra. bleacherreport.com, 2009. szeptember 30
  191. Roger Federer: The Slow Indian Wells Court Helps Rafa. tennis-x.com, 2012. március 17
  192. Federer and Hewitt ask for faster courts - Videos. tennistonic, 2012. november 13
  193. Smurf Clay, Roger Federer and the State of the ATP Tour. bleacherreport, 2012. május 16
  194. Andy Murray Says Roger Federer Could Return To No. 1 If The Courts Were Faster. tennis-x.com, 2012. március 5
  195. Andrews, Gareth: Federer is a court artist. The Age, 2007. február 1. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  196. Croft, Annabel: Federer: A Genius and a Gent!. Eurosport blog, 2007. január 29. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  197. Kimmelman, Michael: Art? Tennis?. New York Times Blog, 2006. szeptember 1. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  198. Federer splits with coach Roche. The Age, 2007. május 13. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
  199. Federer to compete without a coach. CNN, 2007. május 14. (Hozzáférés: 2011. június 24.)
  200. ^ a b Federer anf Annacone End Partnership. ATP World Tour, 2013. október 13. (Hozzáférés: 2013. október 15.)
  201. http://www.bbc.com/sport/0/tennis/25529213
  202. Federer ends Sampras reign. BBC Sport, 2001. július 2. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  203. Near-Perfect Federer Sinks Scud. ATPtennis.com, 2003. július 6. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  204. ATP – Roger in his 7th Grand-Slam Final. Official website, 2006. január 27. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  205. Federer Clinches Year-End No. 1 With Historic Victory. ATP Official Website, 2006. szeptember 11. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  206. ATP – 7th Grand Slam For Roger!. Official website, 2006. január 29. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  207. ATP – STATS – Higher and higher. Official website. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  208. 2006 ITF World Champion. Official website. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  209. ^ a b A comfortable genius. Australian Open, official website, 2007. január 28. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  210. Federer matches McEnroe with straight-sets win. Reuters, 2007. június 3. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  211. Australian Open – Roger Marches Into Final!. Official website, 2007. január 25. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  212. 2006 Championships Review. Wimbledon – The official website. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  213. ^ a b 2007, More Roger the Great. Official website, 2007. december 12. (Hozzáférés: 2007. december 12.)
  214. Agassi pulling for Federer title. Roland Garros website, 2009. június 7. (Hozzáférés: 2009. június 7.)
  215. Australian Open – A New Rekord and a Date with Andy. Official website, 2007. január 23. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  216. Australian Open 2011 – Through to quarters in four. Official website, 2011. január 23. (Hozzáférés: 2011. február 1.)
  217. Federer wins seventh Wimbledon crown. ATP World Tour, 2012. július 8
  218. Federer Wins Tennis Masters Cup Title Over Blake. Tennis Masters Cup official website. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  219. Federer Captures 20th Masters 1000 Crown. ATP World Tour, 2012. május 13. (Hozzáférés: 2012. május 14.)
  220. Unstoppable Federer Claims 10th Title of 2006 in Madrid. ATPtennis.com, 2006. október 22. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  221. Top Two Seeds, Gaudio, Gonzalez Seek Final. Masters Series Monte Carlo. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  222. Tenth ATP Masters Series Title. ATPtennis.com, 2006. április 2. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  223. Federer ends Nadal's clay streak. BBC Sport, 2007. május 20. (Hozzáférés: 2012. március 19.)
  224. Federer's Longest Winning Streaks at No. 1. ATPtennis.com. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
  225. ^ a b ATP Prize Money for 11/29/99 (TXT). (Hozzáférés: 2007. március 2.)
  226. ^ a b ATP Prize Money for 12/18/00 (TXT). (Hozzáférés: 2007. március 2.)
  227. ^ a b Prize money leaders 11/19/01 (TXT). (Hozzáférés: 2007. március 2.)
  228. ^ a b ATP Prize Money for 12/9/02 (TXT). (Hozzáférés: 2007. március 2.)
  229. ^ a b ATP Prize Money for 12/15/03 (TXT). (Hozzáférés: 2007. március 2.)
  230. ^ a b ATP Prize Money for 12/13/04 (TXT). (Hozzáférés: 2007. március 2.)
  231. ^ a b ATP Prize Money for 12/19/05 (TXT). (Hozzáférés: 2007. március 2.)
  232. ^ a b ATP Prize Money for 12/18/06 (TXT). (Hozzáférés: 2007. március 2.)
  233. ^ a b ATP Prize Money Leaders 2007 (TXT). (Hozzáférés: 2007. április 23.)
  234. ^ a b ATP Prize Money Leaders 2008 (TXT). (Hozzáférés: 2009. január 27.)
  235. ^ a b c d ATP Prize Money Leaders 2009 (PDF). (Hozzáférés: 2010. január 3.)
  236. ^ a b 2011-es pénzdíjak
  237. ^ a b Rankings and Statistics (lásd „2012 Prize Money”). ATP World Tour. (Hozzáférés: 2012. december 30.)
  238. ^ a b ATP Career Prize Money Leaders (PDF), 2007. május 28. (Hozzáférés: 2007. június 3.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Roger Federer témájú médiaállományokat.
Roger Federer MS cropped.jpg