Abu-Dzabi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abu-Dzabi
(أبو ظبى)
Abu Dhabi Corniche Mall.jpg
Abu-Dzabi esti fényei
Abu-Dzabi zászlaja
Abu-Dzabi
zászlaja
Közigazgatás
Ország  Egyesült Arab Emírségek
Társemirátus Abu-Dzabi
Alapítás éve 1761
Polgármester Halífa bin Zájd Ál Nahján
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 621 000 fő
Népsűrűség 13 676 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 67,34 km²
Időzóna GST (UTC+4)
Elhelyezkedése
Abu-Dzabi (Egyesült Arab Emírségek)
Abu-Dzabi
Abu-Dzabi
Pozíció Egyesült Arab Emírségek térképén
é. sz. 24° 28′, k. h. 54° 22′Koordináták: é. sz. 24° 28′, k. h. 54° 22′
Abu-Dzabi
weboldala

Abu-Dzabi[1] (arabul أبو ظبى; nyugati átírásváltozata Abū Z̧aby, régebben magyarul is Abu Dhabi) az Egyesült Arab Emírségek, valamint az azonos nevű társemirátus fővárosa, az ország legnagyobb, egyúttal Dubaj után második legnépesebb városa (398 695 fő, 1995[2]).

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország középső, északi részén terül el, a Perzsa-öböl partvidékén, a sivatagos et-Taff vidék északi előterében. Szigetre épült, a szárazfölddel földhíd és több mesterséges híd köti össze.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata szinte elviselhetetlenül forró: a januári délutánokon átlagosan 29 °C-ra, júliusban pedig 45 °C-ra emelkedik a hőmérő higanyszála. Az öböl erősen párolgó meleg vízfelülete növeli a páratartalmat, s ezért csaknem állandóan fülledt hőség telepszik a városra. Az eső viszont a legnagyobb ritkaságszámba megy.

2010 nyarán a svájci Metro Systems International cég kutatói a városközeli sivatagban 20 emittert állítottak fel.[3] A projekt célja az volt, hogy "esőt csináljanak". 2011 elejéig 52 alkalommal sikerült esőzést kiváltaniuk, amik igen hevesek voltak, gyakran mennydörgéssel, villámlással járó viharokká váltak.[3] A legtöbb esőt július-augusztusban, a száraz évszak közepén sikerült létrehozniuk. A kutatók szerint még legalább 1 évnyi működés és megfigyelés kell ahhoz, hogy nagy biztonsággal kijelenthessék, hogy a projekt sikeres volt, és hogy nem borítja fel a környék természetes időjárását.[3] A mesterséges eső legnagyobb haszna, hogy szükségtelenné teszi a sok pénzbe kerülő sótalanítást. Egy esőcsináló állomás felépítése 7 millió fontba kerül, míg egy sótalanító üzemé 850 millióba, és a fenntartási költségek is jóval kisebbek a esőcsináló állomás esetében.[3]


Abu-Dzabi éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 29,0 33,0 40,0 39,0 43,0 44,0 47,0 48,0 45,0 40,0 36,0 31,0 48,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 23,0 24,0 27,0 30,0 34,0 36,0 38,0 39,0 37,0 33,0 31,0 26,0 31,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 12,0 14,0 16,0 18,0 22,0 25,0 28,0 28,0 25,0 22,0 18,0 14,0 20,0
Rekord min. hőmérséklet (°C) 3,0 8,0 8,0 12,0 16,0 19,0 23,0 23,0 21,0 18,0 12,0 8,0 3,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 23 23 10 5 0 0 0 0 0 0 10 36 107
Forrás: Average Conditions of Sharjah, UAE


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost 1761-ben alapította a közeli Líva-oázisban élő Jász-törzs, s 1769-ben maguk a törzs vezetői is ide helyezték át székhelyüket a közeli al-Dzsivából. Abu-Dzabi történelmét a 19. század folyamán a szomszédos törzsekkel folytatott hadakozás jellemezte, s az állandósuló viszályok következményeként a város számottevően nem is fejlődött, a 20. század elején mindössze 6000 lakosa volt. Ugyanakkor egyre növekedett a brit befolyás, és az abu-dzabi emír, Zajd ibn Halífa (uralkodott 18551908) 1892-ben Nagy-Britannia protektorátusa alá helyezte emírségét. Uralkodása hátra lévő esztendeiben birodalma a Perzsa-öböl térségének egyik legvirágzóbb kereskedelmi központja lett, nem utolsósorban a helyi gyöngyhalászat fejlesztésének köszönhetően, de a város fejlesztésére nem fordított kellő figyelmet. Halálát követően a vidék ismét elveszítette jelentőségét.

A város életében nagy változást hozott 1958, amikor felfedezték a közelben rejlő hatalmas kőolajmezőket, amelyeknek 1962-ben megindult kitermelése rendkívül gazdaggá tette az emírséget, és magát a várost is. A kezdeti időkben, Sahbút bin Szultán konzervativizmussal jellemezhető uralkodása (19281966) alatt az életszínvonal még csak lassú ütemben emelkedett, az 1966-ban trónra került Zájed uralkodása alatt azonban megindult Abu-Dzabi rohamléptékű felvirágzása. A kőolaj-kitermelésből befolyó jövedelemnek köszönhetően az 1966-ban még csak 20 ezres lakosú városkából a 20. század utolsó negyedében kiépült a ma ismert, korszerű infrastruktúrájú Abu-Dzabi, a térség egyik ipari-gazdasági központja, saját nemzetközi repülőtérrel.

1971-ig a britek kivonták csapataikat a térségből, s Abu-Dzabi 1971 decemberében az immár független Egyesült Arab Emírségek ideiglenes fővárosa lett. Itt kaptak helyet az államszövetség kormányzati szervei, de Abu-Dzabi fővárosi státusát ötévenként újítják meg, s különféle tervek ismertek Dubaj és el-Ajn fővárossá fejlesztéséről is.

Közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Abu-Dzabinak korszerű nemzetközi repülőtere van, és a sziget északkeleti csúcsán hihetetlen költségekkel megépült Mina Zájed kikötője, amely az öböl nyílt vize felől a homokzátonyok közt kikotort hajóúton át közelíthető meg. A szárazfölddel töltésen haladó autópálya és a hajózócsatorna fölött átívelő Makta híd kapcsolja össze.

Városkép[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Panorámakép a városról
Panorámakép a városról

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Abu-Dzabi témájú médiaállományokat.