Műholdfelvétel Taskentről
Taskent (üzbégül: Toshkent, cirill betűkkel: Тошкент, tádzsikul: Тошканд/Toskand ill. تاشکند, oroszul: Ташкент) Üzbegisztán fővárosa, amely a selyemúttól északra, a kazah határnál, a Tien-san hegység nyugati peremén elhelyezkedő iparváros (gép- és repülőgyártás, gyapotfeldolgozás, élelmiszeripar), közlekedési csomópont metróval és repülőtérrel, kulturális központ egyetemmel, főiskolával, kutatóintézettel, színházzal, múzeummal, obszervatóriummal és állatkerttel. A város egyik modern ismertetőjele a tévétorony.
Írásos források először a 3. században említik. Eredeti neve Tsots, később Toskant, a kínai és török kő illetve köves város szavakból állt össze. Az első mai város területén lévő települések a 4–5. században alakultak ki. 751-ben arab haderők a nyugati határnál eljutottak az itt lévő kínai helyőrségig. Akkoriban ez volt az arab kolóniák határa. Ugyanakkor ez a terület volt az iszlám keleti határa. A 9. és 10. században a város a számánida birodalom része volt. A városra a 11. században használták először a Taskent nevet. 1220-ban Dzsingisz kán meghódította a majdani üzbég fővárost. A 14. században Timur Lenk visszaszerezte a területet, és egy birodalmat alapított itt, amely 1510-ig működött. A 17. és 18. században I. Péter orosz cár az orosz birodalom részévé tette. A nagy októberi szocialista forradalom után a Türkesztáni autonóm szovjet szocialista köztársaság fővárosa volt. A függetlenséget 1991. szeptember 1-jén nyerte el a Szovjetuniótól.
A taskenti metró 1977.-ben 3 vonalon 39 km pályahosszal indult el. A villamospálya hossza 130 km, ez a legnépszerűbb közlekedési eszköz az üzbég fővárosban. Trolibusz 1947 óta működik a városban.
- Artur Grigoryan, örmény ökölvívó (világbajnok 1996-2004-ig)
- Dschamolidin Abduschaparov, kerékpáros
- Alekszandr Vjacseszlavovics Alekszejev, orosz ökölvívó
- Genrih Szaulovitcs Altsuller, orosz mérnök és tudós
- Jakub Bek, közép-ázsiai uralkodó
- Habibullah Khan, 1901 és 1919 között afgán emír.
- Rustam Qosimjonov, sakknagymester
- Elena Kats-Chernin, zeneszerző
- Alexander Knaifel, csellista és zeneszerző
- Yodgor Obid, költő és polgári aktivista
- Peter Odemwingie, focista
- Sulfija Sabirowa, gyorskerékpározónő
- Viktor Ivanovics Szarianyigyi, orosz archeológus
- Rashid Sunyaev, asztrofizikus
- Guryanov Mikhail, mérnök
- Mirdjalal Kasimov, focista
- Shahzoda, énekesnő