Szöul
| Szöul (서울 Szoul) |
|
| Mottó: 함께 만드는 서울, 함께 누리는 서울 Hamkkje mandunun Szoul, hamkkje nurinun Szoul (Szöul, amit együtt építünk, Szöul, aminek együtt örülünk) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Dél-Korea |
| Régió | Szöuli Fővárosi Régió |
| Kerületei | 25 |
| Rang | főváros |
| Alapítás éve | I. e. 18[1] |
| Polgármester | 박원순 Pak Vonszun (2011–)[2] |
| Körzethívószám | +82 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 9 631 482 fő (2010)[3] +/- |
| Elővárosokkal | 25 425 000 (2010)[4] |
| Népsűrűség | 16 188,9 fő/km²[5] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 605,21[6] km² |
| Időzóna | KST, UTC+9 |
| Hivatalos jelképei | |
| Virág | aranyfa[7] |
| Fa | páfrányfenyő[7] |
| Madár | koreai szarka (Pica (pica) sericea; 까치 kkacshi)[7] |
| Elhelyezkedése | |
 Szöul
Pozíció Dél-Korea térképén
|
|
| é. sz. 37° 33′, k. h. 126° 59′ | |
| Szöul weboldala | |
Szöul (서울 특별시 Sŏul T'ŭkpyŏlsi, szoros átírásban: Szoul thukpjolszi, 
hallgat) a Koreai Köztársaság fővárosa és egyben legnagyobb városa is, tartományi jogú város a Koreai-félszigeten, a Koreai Demilitarizált Övezettől délre. A dél-koreaiak egynegyede lakik itt, elővárosokkal együtt az ország lakosságának csaknem a fele. A városban 2011-ben mintegy 279 000 külföldi élt.[8]
A Han folyó két partján fekvő város történelme I. e. 18-ra nyúlik vissza, a mai Szöul délkeleti részén ekkor alapította meg a fővárosát Pekcse, a három koreai királyság egyike.[1] Szöul a történelmi Korea fővárosa volt 1394-től 1948-ig, egy rövid időszaktól (1399–1405) eltekintve.[9]
2012-ben a világvárosok listáján a nyolcadik helyet foglalta el,[10] a világ egyik pénzügyi és kereskedelmi központja.[11] Itt található a legnagyobb koreai konglomerátumok, például a Samsung, az LG Group és a Hyundai székhelye. A Forbes magazin 2008-ban a világ hatodik gazdaságilag legerősebb városaként jelölte meg.[12] Szöul az ázsiai országok egyik legkedveltebb turisztikai célpontja, többek között a thaiok, a japánok és a kínaiak körében is, részben a koreai hullám hatásának köszönhetően.[13]
Szöul rendkívül fejlett informatikai infrastruktúrával rendelkezik.[14][15] Itt vezették be először a DMB mobiltévét[16] és a vezeték nélküli nagy sebességű mobilinternetet.[17] A városban vezeték nélküli szélessávú internet (WiBro) hotspotok találhatóak[18] és 2015-re a városvezetés tervei szerint minden közterületen ingyenesen elérhető lesz a szolgáltatás, beleértve a tömegközlekedési eszközöket és a taxikat is.[19]
Tartalomjegyzék |
Fekvés [szerkesztés]
A Sárga-tengerbe torkolló Han folyó partján terül el. Északról és délről erdős hegyek övezik. A folyót követő síkságot dombok, meredek szigethegyek szakítják meg. Éghajlata a monszun által befolyásolt, nedves kontinentális. A tél hideg és száraz, a nyár meleg és fülledt, a csapadék zöme is nyáron hullik.
Klíma [szerkesztés]
Az évi középhőmérséklet: 12,2 °C. A nyári 38,4 °C, a téli –23,1 °C.[20]
Történelem [szerkesztés]
A város Hanszong (한성, „erődváros”) néven is ismert volt. A városban a nagy palotaépítési korszak a 11. és 14. század között zajlott. Ekkor építették a ma is álló Cshanggjonggungot. Ezen kívül számos nyári rezidencia épült. Ekkoriban a főváros Keszong volt.
1392-ben a Csoszon-dinasztia első tagja, Thedzso foglalta el a trónt, ekkor lett Szöül a főváros. Ekkor kezdték el építeni a városfalat. 1405 és 1412 között épült fel a Cshangdokkung, 1616-ban pedig a Kjonghigung. 1592-ben, az Imdzsin-háborúban a japánok elfoglalták Szöult.
1872-ben a király a Kjongbokkungba vonult vissza. Ezt a palotát az Imdzsing-háborúban lerombolták, majd 1865-ben újjáépítették.
1876-ban a várost ismét elfoglalták a japánok, majd 1910-ben az egész országot. Ekkor a város hivatalos neve Kjongszong (경성 vagy 京城, „főváros”) lett. 1945-ben, a japánok fegyverletétele után az amerikai hadsereg szállta meg várost. 1948. augusztus 15-én lett az újonnan létrejövő Koreai Köztársaság fővárosa.
Közigazgatás [szerkesztés]
Szöulnak 25 kerülete (ku) és 423 tongja van.[21]
Lakosság [szerkesztés]
A város népsűrűsége 17 000 fő/km².
2003-ban a külföldi lakosok száma 102 882 fő volt, ebből 52 572 kínai, 11 484 amerikai és 6139 japán.
Gazdaság [szerkesztés]
Közlekedés [szerkesztés]
Szöul az ország közigazgatási, gazdasági és kulturális központja. Jelentős pénzügyi központ, fontos vasúti és közúti csomópont forgalmas kikötővel.
Busz [szerkesztés]
Expressz buszjáratok kötik össze a környező városokkal.
Földalatti [szerkesztés]
Szöul fejlett földalatti hálózattal rendelkezik, mely minden kerületet összeköt egymással és a környező településekkel. Napi 8 millió utassal a világon az egyik legnagyobb forgalmú. 12 vonallal rendelkezik, melyek Szöult összekötik Incson és Kjongki tartománnyal és Csongnam tartomány északi részével. A városi tanács matematikusokat foglalkoztat abból a célból, hogy összehangolják a földalatti és a buszok menetrendjeit. A különböző földalatti vonalakat működtető társaságok: Korail, Szöuli Metró és a Szöuli Városi Gyors Közlekedési Társaság.[22]
Vonat [szerkesztés]
A főbb városokkal vonatok kötik össze. A legtöbb városba a KTX nagysebességű vonatjai is járnak, melyek normál sebessége több mint 300 km/h.
A főbb vasútállomások:
- Szöul állomás, Jung-gu - Gyeongbu vonal (KTX/Saemaul/Mugunghwa-ho), Gyeongui vonal (Saemaul/Commuter)
- Yongsan állomás, Yongsan-gu - Honam vonal (KTX/Saemaul/Mugunghwa), Jeolla/Janghang vonalak (Saemaul/Mugunghwa)
- Yeongdeungpo állomás, Yeongdeungpo-gu - Gyeongbu/Honam/Janghang vonalak (Saemaul/Mugunghwa)
- Cheongnyangni állomás, Dongdaemun-gu - Gyeongchun/Jungang/Yeongdong/Taebaek vonalak (Mugunghwa)[22]
Repülőterek [szerkesztés]
Szöult két nagy repülőtér szolgálja ki: a korábbi a Gimpo nemzetközi repülőtér (ez eredetileg Gimpóban volt, de azt 1963-ban Szöulhoz csatolták), ami az egyetlen repülőtér volt Szöulban a koreai háború alatti felépítése után. Más helyi repülőterek is épültek a háború alatt, ilyen volt például a Yeouido.
2001-es megnyitása óta az Incheon nemzetközi repülőtér (Yeongjong sziget, Incheon) lényegesen megváltoztatta a Gimpo szerepét, ugyanis Incheon fogadja szinte az összes nemzetközi járatot és a helyi járatok nagy részét is, míg Gimpo csak a helyi járatokat bonyolítja le; két kivétel ez alól a Tokió Haneda nemzetközi repülőtérre közlekedő járat, és a Sanghaj Hongqiao repülőtérre menő járat. Gimpo forgalma ennek megfelelően nagyon visszaesett.
Az Incheon nemzetközi repülőtér vált (Hong Kong és Szingapúr mellett) kelet-Ázsia egyik közlekedési csomópontjává. Az AETRA 2005-ös utasfelmérése alapján az IATA és a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa „A legjobb repülőtér” címet ítélte az Incheonnak.[23]
Incheon és Gimpo Szöul felé gyorsforgalmi utakkal van összekötve. Gimpo felől földalatti is közlekedik (az 5-ös vonal).
Az „Incheon nemzetközi repülőtéri vasút” egy olyan vasútvonal, ami az Incheon és Gimpo repülőtereket köti össze. 2007 márciusában kezdte meg működését. A vonal Szöul központjáig való meghosszabbítása még egy évet vett igénybe. Incheon és Gimpo repterek között transzfer-buszjáratok is közlekednek.[22]
Kultúra [szerkesztés]
Színházak [szerkesztés]
- Koreai nemzeti színház: 1973-ban alapították, 1500 főt képes befogadni. Repertoárjában tánc- és zeneelőadások szerepelnek.
- Szedzsong kulturális központ: 4000 főt képes befogadni. Operákat, koncerteket rendeznek.
Múzeumok [szerkesztés]
- Dél-koreai Képzőművészeti galéria
- Nemzeti múzeum: Csoszon-dinasztiabeli tárgyak is megtalálhatók.
- Nemzeti folkmúzeum
Sport [szerkesztés]
Az 1988-as nyári olimpia helyszíne és a 2002-es labdarúgó-világbajnokság egyik rendezője.
Csapatok:
- Korean Baseball Organization baseball csapat
- FC Seoul futballcsapat
Képzés [szerkesztés]
A város egyetemei:
|
|
Testvértelepülések [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ^ a b History. Baekje Cultural Festival. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
- ↑ About Mayor. Seoul Special City. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
- ↑ Population By Census Generalization. Korean Statistical Information Service, 2010. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
- ↑ Current population of the Seoul National Capital Area. Statistics Korea. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
- ↑ Korean Statistical Information Service, 2010; lásd fentebb.
- ↑ Area. Seoul Special City. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
- ^ a b c 꽃·나무·새 (koreai nyelven). Seoul City. (Hozzáférés: 2013. március 20.)
- ↑ Population. Seoul Special City. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
- ↑ Seoul. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2012. augusztus 31.)
- ↑ A.T. Kearney Global Cities Index, 2012. A.T. Kearney. (Hozzáférés: 2012. április 2.)
- ↑ Citgy Mayors: World's best financial cities. Citymayors.com, 2008. június 10. (Hozzáférés: 2012. augusztus 31.)
- ↑ Zumbrun, Joshua. „In Pictures: World's Most Economically Powerful Cities”, Forbes, 2008. július 15. (Hozzáférés ideje: 2012. augusztus 31.)
- ↑ Seoul Voted Asians' Top Travel Destination Again. Travel Weekly Asia, 2011. március 11. (Hozzáférés: 2012. augusztus 31.)
- ↑ „KOREA: Future is now for Korean info-tech”, AsiaMedia, Regents of the University of California, 2005. június 14.
- ↑ „Tech capitals of the world – Technology”, The Age, 2007. június 16.
- ↑ Korea launches mobile TV. Radio Frequency Systems, 2006. (Hozzáférés: 2012. augusztus 31.)
- ↑ Seoul tops global cities ranking for e-govt. FutureGov, 2010. július 21. (Hozzáférés: 2012. augusztus 31.)
- ↑ South Korea pushes mobile speeds. BBC, 2006. november 3. (Hozzáférés: 2012. augusztus 31.)
- ↑ Seoul to offer free wifi in public areas. phys.org, 2011. június 15. (Hozzáférés: 2012. augusztus 31.)
- ↑ [1]
- ↑ 자치구 (koreai nyelven). Seoul Metropolitan Government. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
- ^ a b c Forrás: a Wikipédia angol nyelvű „Seoul” szócikke
- ↑ Airport Service Excellence Awards for 2005. ACI, 2006. március 7. (Hozzáférés: 2006. augusztus 25.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
