Szöul

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szöul
(서울 Szoul)
Gangnam, Seoul, Korea.jpg
A Gangnam negyed
Szöul emblémája
Szöul emblémája
Mottó: 함께 만드는 서울, 함께 누리는 서울 Hamkkje mandunun Szoul, hamkkje nurinun Szoul (Szöul, amit együtt építünk, Szöul, aminek együtt örülünk)
Közigazgatás
Ország  Dél-Korea
Régió Szöuli Fővárosi Régió
Kerületei 25
Rang főváros
Alapítás éve I. e. 18[1]
Polgármester 박원순 Pak Vonszun (2011–)[2]
Körzethívószám +82
Népesség
Teljes népesség 9 631 482 fő (2010)[3] +/-
Elővárosokkal 25 425 000 (2010)[4]
Népsűrűség 16 188,9 fő/km²[5]
Földrajzi adatok
Terület 605,21[6] km²
Időzóna KST, UTC+9
Hivatalos jelképei
Virág aranyfa[7]
Fa páfrányfenyő[7]
Madár koreai szarka (Pica (pica) sericea; 까치 kkacshi)[7]
Elhelyezkedése
Szöul  (Dél-Korea)
Szöul
Szöul
Pozíció Dél-Korea térképén
é. sz. 37° 33′, k. h. 126° 59′Koordináták: é. sz. 37° 33′, k. h. 126° 59′
Szöul weboldala

Szöul (서울 특별시 Sŏul T'ŭkpyŏlsi, szoros átírásban: Szoul thukpjolszi, Sound hallgat) a Koreai Köztársaság fővárosa és egyben legnagyobb városa is, tartományi jogú város a Koreai-félszigeten, a Koreai Demilitarizált Övezettől délre. A dél-koreaiak egynegyede lakik itt, elővárosokkal együtt az ország lakosságának csaknem a fele. A városban 2011-ben mintegy 279 000 külföldi élt.[8]

A Han folyó két partján fekvő város történelme I. e. 18-ra nyúlik vissza, a mai Szöul délkeleti részén ekkor alapította meg a fővárosát Pekcse, a három koreai királyság egyike.[1] Szöul a történelmi Korea fővárosa volt 1394-től 1948-ig, egy rövid időszaktól (1399–1405) eltekintve.[9]

2012-ben a világvárosok listáján a nyolcadik helyet foglalta el,[10] a világ egyik pénzügyi és kereskedelmi központja.[11] Itt található a legnagyobb koreai konglomerátumok, például a Samsung, az LG Group és a Hyundai székhelye. A Forbes magazin 2008-ban a világ hatodik gazdaságilag legerősebb városaként jelölte meg.[12] Szöul az ázsiai országok egyik legkedveltebb turisztikai célpontja, többek között a thaiok, a japánok és a kínaiak körében is, részben a koreai hullám hatásának köszönhetően.[13]

Szöul rendkívül fejlett informatikai infrastruktúrával rendelkezik.[14][15] Itt vezették be először a DMB mobiltévét[16] és a vezeték nélküli nagy sebességű mobilinternetet.[17] A városban vezeték nélküli szélessávú internet (WiBro) hotspotok találhatóak[18] és 2015-re a városvezetés tervei szerint minden közterületen ingyenesen elérhető lesz a szolgáltatás, beleértve a tömegközlekedési eszközöket és a taxikat is.[19]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sárga-tengerbe torkolló Han folyó két partján terül el. Északról és délről erdős hegyek övezik. A folyót követő síkságot dombok, meredek szigethegyek szakítják meg.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata a monszun által befolyásolt, nedves kontinentális. A tél hideg és száraz, a nyár meleg és fülledt, a csapadék zöme is nyáron hullik. Az évi középhőmérséklet: 12,2 °C. A nyári 38,4 °C, a téli –23,1 °C.[20]


Szöul éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 1,5 4,7 10,4 17,8 23,0 27,1 28,6 29,6 25,8 19,8 11,6 4,3 17,0
Átlaghőmérséklet (°C) −2,4 0,4 5,7 12,5 17,8 22,2 24,9 25,7 21,2 14,8 7,2 0,4 12,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −5,9 −3,4 1,6 7,8 13,2 18,2 21,9 22,4 17,2 10,3 3,2 −3,2 8,6
Átl. csapadékmennyiség (mm) 20 25 47 64 105 133 394 364 169 51 52 21 1450
Havi napsütéses órák száma 160 163 189 205 213 182 120 152 176 198 153 152 2066
Forrás: Korea Meteorological Administration


Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város ábrázolása 1830 körül

A város Hanszong (한성, „erődváros”) néven is ismert volt. A városban a nagy palotaépítési korszak a 11. és 14. század között zajlott. Ekkor építették a ma is álló Cshanggjonggungot. Ezen kívül számos nyári rezidencia épült. Ekkoriban a főváros Keszong volt.

1392-ben a Csoszon-dinasztia első tagja, Thedzso foglalta el a trónt, ekkor lett Szöül a főváros. Ekkor kezdték el építeni a városfalat. 1405 és 1412 között épült fel a Cshangdokkung, 1616-ban pedig a Kjonghigung. 1592-ben, az Imdzsin-háborúban a japánok elfoglalták Szöult.

1872-ben a király a Kjongbokkungba vonult vissza. Ezt a palotát az Imdzsing-háborúban lerombolták, majd 1865-ben újjáépítették.

1876-ban a várost ismét elfoglalták a japánok, majd 1910-ben az egész országot. Ekkor a város hivatalos neve Kjongszong (경성 vagy 京城, „főváros”) lett. 1945-ben, a japánok fegyverletétele után az amerikai hadsereg szállta meg várost. 1948. augusztus 15-én lett az újonnan létrejövő Koreai Köztársaság fővárosa.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város közigazgatási felosztása

Szöulnak 25 kerülete (ku) és 423 tongja van.[21]

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város népsűrűsége 17 000 fő/km².

2003-ban a külföldi lakosok száma 102 882 fő volt, ebből 52 572 kínai, 11 484 amerikai és 6139 japán.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szöul az ország közigazgatási, gazdasági és kulturális központja. Jelentős pénzügyi központ, fontos vasúti és közúti csomópont forgalmas kikötővel.

Busz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Expressz buszjáratok kötik össze a környező városokkal.

Földalatti[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Metrószerelvény
Elektromos busz

Szöul fejlett földalatti hálózattal rendelkezik, mely minden kerületet összeköt egymással és a környező településekkel. Napi 8 millió utassal a világon az egyik legnagyobb forgalmú. 12 vonallal rendelkezik, melyek Szöult összekötik Incson és Kjongki tartománnyal és Csongnam tartomány északi részével. A városi tanács matematikusokat foglalkoztat abból a célból, hogy összehangolják a földalatti és a buszok menetrendjeit. A különböző földalatti vonalakat működtető társaságok: Korail, Szöuli Metró és a Szöuli Városi Gyors Közlekedési Társaság.[22]

Vonat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főbb városokkal vonatok kötik össze. A legtöbb városba a KTX nagysebességű vonatjai is járnak, melyek normál sebessége több mint 300 km/h.

A főbb vasútállomások:

  • Szöul állomás, Jung-gu - Gyeongbu vonal (KTX/Saemaul/Mugunghwa-ho), Gyeongui vonal (Saemaul/Commuter)
  • Yongsan állomás, Yongsan-gu - Honam vonal (KTX/Saemaul/Mugunghwa), Jeolla/Janghang vonalak (Saemaul/Mugunghwa)
  • Yeongdeungpo állomás, Yeongdeungpo-gu - Gyeongbu/Honam/Janghang vonalak (Saemaul/Mugunghwa)
  • Cheongnyangni állomás, Dongdaemun-gu - Gyeongchun/Jungang/Yeongdong/Taebaek vonalak (Mugunghwa)[22]

Repülőterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szöult két nagy repülőtér szolgálja ki: a korábbi a Gimpo nemzetközi repülőtér (ez eredetileg Gimpóban volt, de azt 1963-ban Szöulhoz csatolták), ami az egyetlen repülőtér volt Szöulban a koreai háború alatti felépítése után. Más helyi repülőterek is épültek a háború alatt, ilyen volt például a Yeouido.

2001-es megnyitása óta az Incheon nemzetközi repülőtér (Yeongjong sziget, Incheon) lényegesen megváltoztatta a Gimpo szerepét, ugyanis Incheon fogadja szinte az összes nemzetközi járatot és a helyi járatok nagy részét is, míg Gimpo csak a helyi járatokat bonyolítja le; két kivétel ez alól a Tokió Haneda nemzetközi repülőtérre közlekedő járat, és a Sanghaj Hongqiao repülőtérre menő járat. Gimpo forgalma ennek megfelelően nagyon visszaesett.

Az Incheon nemzetközi repülőtér vált (Hong Kong és Szingapúr mellett) kelet-Ázsia egyik közlekedési csomópontjává. Az AETRA 2005-ös utasfelmérése alapján az IATA és a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa „A legjobb repülőtér” címet ítélte az Incheonnak.[23]

Incheon és Gimpo Szöul felé gyorsforgalmi utakkal van összekötve. Gimpo felől földalatti is közlekedik (az 5-ös vonal).

Az „Incheon nemzetközi repülőtéri vasút” egy olyan vasútvonal, ami az Incheon és Gimpo repülőtereket köti össze. 2007 márciusában kezdte meg működését. A vonal Szöul központjáig való meghosszabbítása még egy évet vett igénybe. Incheon és Gimpo repterek között transzfer-buszjáratok is közlekednek.[22]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koreai Nemzeti Múzeum

Színházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Koreai nemzeti színház: 1973-ban alapították, 1500 főt képes befogadni. Repertoárjában tánc- és zeneelőadások szerepelnek.
  • Szedzsong kulturális központ: 4000 főt képes befogadni. Operákat, koncerteket rendeznek.

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dél-koreai Képzőművészeti galéria
  • Nemzeti múzeum: Csoszon-dinasztiabeli tárgyak is megtalálhatók.
  • Nemzeti folkmúzeum

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1988-as nyári olimpia helyszíne és a 2002-es labdarúgó-világbajnokság egyik rendezője.

Csapatok:

  • Korean Baseball Organization baseball csapat
  • FC Seoul futballcsapat

Képzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ewha Womans egyetem bejárata
Dongduk Women's egyetem

A város egyetemei:

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b History. Baekje Cultural Festival. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
  2. About Mayor. Seoul Special City. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
  3. Population By Census Generalization. Korean Statistical Information Service, 2010. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
  4. Current population of the Seoul National Capital Area. Statistics Korea. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
  5. Korean Statistical Information Service, 2010; lásd fentebb.
  6. Area. Seoul Special City. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
  7. ^ a b c 꽃·나무·새 (koreai nyelven). Seoul City. (Hozzáférés: 2013. március 20.)
  8. Population. Seoul Special City. (Hozzáférés: 2012. augusztus 20.)
  9. Seoul. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2012. augusztus 31.)
  10. A.T. Kearney Global Cities Index, 2012. A.T. Kearney. (Hozzáférés: 2012. április 2.)
  11. Citgy Mayors: World's best financial cities. Citymayors.com, 2008. június 10. (Hozzáférés: 2012. augusztus 31.)
  12. Zumbrun, Joshua. „In Pictures: World's Most Economically Powerful Cities”, Forbes, 2008. július 15. (Hozzáférés ideje: 2012. augusztus 31.) 
  13. Seoul Voted Asians' Top Travel Destination Again. Travel Weekly Asia, 2011. március 11. (Hozzáférés: 2012. augusztus 31.)
  14. KOREA: Future is now for Korean info-tech”, AsiaMedia, Regents of the University of California, 2005. június 14. 
  15. Tech capitals of the world – Technology”, The Age, 2007. június 16. 
  16. Korea launches mobile TV. Radio Frequency Systems, 2006. (Hozzáférés: 2012. augusztus 31.)
  17. Seoul tops global cities ranking for e-govt. FutureGov, 2010. július 21. (Hozzáférés: 2012. augusztus 31.)
  18. South Korea pushes mobile speeds. BBC, 2006. november 3. (Hozzáférés: 2012. augusztus 31.)
  19. Seoul to offer free wifi in public areas. phys.org, 2011. június 15. (Hozzáférés: 2012. augusztus 31.)
  20. [1]
  21. 자치구 (koreai nyelven). Seoul Metropolitan Government. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
  22. ^ a b c Forrás: a Wikipédia angol nyelvű „Seoul” szócikke
  23. Airport Service Excellence Awards for 2005. ACI, 2006. március 7. (Hozzáférés: 2006. augusztus 25.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szöul témájú médiaállományokat.