Szöul

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. szeptember 21.

Pontosság

megtekintett

Koordináták: é. sz. 37° 33′ k. h. 126° 59′37.55, 126.9833333333

Szöul (서울)

Szöul belvárosa
Közigazgatás
Ország	Dél-Korea
Polgármester	Oh Se-hoon
Népesség
Teljes népesség	10 356 000 fő (2006) +/-
– elővárosokkal	20 156 800 fő
Földrajzi adatok
Terület	605,33 km²
Elhelyezkedése
Szöul
é. sz. 37° 33′ k. h. 126° 59′37.55, 126.9833333333
Szöul weboldala

Szöul (서울 특별시 Sŏul T'ŭkpyŏlsi kiejtése: Szaul thükpjalsi hallgat) a Koreai Köztársaság (Dél-Korea) fővárosa és egyben legnagyobb városa is, tartományi jogú város a Koreai-félsziget nyugati, középső részén. A 2005-ös adatok szerint elővárosokkal együtt 20 156 800 lakosa van.

[szerkesztés] Fekvés

A Sárga-tengerbe torkolló Han-folyó partján terül el. Északról és délről erdős hegyek övezik. A folyót követő síkságot dombok, meredek szigethegyek szakítják meg. Éghajlata a monszun által befolyásolt, nedves kontinentális. A tél hideg és száraz, a nyár meleg és fülledt, a csapadék zöme is nyáron hullik.

[szerkesztés] Klíma

Az évi középhőmérséklet: 12,2 °C. A nyári 38,4 °C, a téli –23,1 °C.^[1]

[szerkesztés] Történelem

A város Hanszong (한성, „erődváros”) néven is ismert volt. A városban a nagy palotaépítési korszak a 11. és 14. század között zajlott. Ekkor építették a ma is álló Cshanggjonggungot. Ezen kívül számos nyári rezidencia épült. Ekkoriban a főváros Keszong volt.

1392-ben a Csoszon-dinasztia első tagja, Thecso foglalta el a trónt, ekkor lett Szöül a főváros. Ekkor kezdték el építeni a városfalat. 1405 és 1412 között épült fel a Cshangdokkung, 1616-ban pedig a Kjonghigung. 1592-ben, az Imdzsin-háborúban a japánok elfoglalták Szöult.

1872-ben a király a Kjongbokkungba vonult vissza. Ezt a palotát az Imdzsing-háborúban lerombolták, majd 1865-ben újjáépítették.

1876-ban a várost ismét elfoglalták a japánok, majd 1910-ben az egész országot. Ekkor a város hivatalos neve Kjongszong (경성 vagy 京城, „főváros”) lett. 1945-ben az amerikai hadsereg verte ki innen a japánokat. 1948. augusztus 15-én lett a Koreai Köztársaság fővárosa.

[szerkesztés] Lakosság

A város népsűrűsége 17 000 fő/km².

2003-ban a külföldi lakosok száma 102 882 fő volt, ebből 52 572 kínai, 11 484 amerikai és 6139 japán.

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Közlekedés

Szöul az ország közigazgatási, gazdasági és kulturális központja. Jelentős pénzügyi központ, fontos vasúti és közúti csomópont forgalmas kikötővel.

[szerkesztés] Busz

Expressz buszjáratok kötik össze a környező városokkal.

[szerkesztés] Földalatti

Szöul fejlett földalatti hálózattal rendelkezik, mely minden kerületet összeköt egymással és a környező településekkel. Napi 8 millió utassal a világon az egyik legnagyobb forgalmú. 12 vonallal rendelkezik, melyek Szöult összekötik Incheon és Gyeonggi tartománnyal és Chungnam tartomány északi részével. A városi tanács matematikusokat foglalkoztat abból a célból, hogy összehangolják a földalatti és a buszok menetrendjeit. A különböző földalatti vonalakat működtető társaságok: Korail, Szöuli Metró és a Szöuli Városi Gyors Közlekedési Társaság.^[2]

[szerkesztés] Vonat

A főbb városokkal vonatok kötik össze. A legtöbb városba a KTX nagysebességű vonatjai is járnak, melyek normál sebessége több mint 300 km/h.

A főbb vasútállomások:

Szöul állomás, Jung-gu - Gyeongbu vonal (KTX/Saemaul/Mugunghwa-ho), Gyeongui vonal (Saemaul/Commuter)
Yongsan állomás, Yongsan-gu - Honam vonal (KTX/Saemaul/Mugunghwa), Jeolla/Janghang vonalak (Saemaul/Mugunghwa)
Yeongdeungpo állomás, Yeongdeungpo-gu - Gyeongbu/Honam/Janghang vonalak (Saemaul/Mugunghwa)
Cheongnyangni állomás, Dongdaemun-gu - Gyeongchun/Jungang/Yeongdong/Taebaek vonalak (Mugunghwa)^[2]

[szerkesztés] Repülőterek

Szöult két nagy repülőtér szolgálja ki: a korábbi a Gimpo nemzetközi repülőtér (ez eredetileg Gimpóban volt, de azt 1963-ban Szöulhoz csatolták), ami az egyetlen repülőtér volt Szöulban a koreai háború alatti felépítése után. Más helyi repülőterek is épültek a háború alatt, ilyen volt például a Yeouido.

2001-es megnyitása óta az Incheon nemzetközi repülőtér (Yeongjong sziget, Incheon) lényegesen megváltoztatta a Gimpo szerepét, ugyanis Incheon fogadja szinte az összes nemzetközi járatot és a helyi járatok nagy részét is, míg Gimpo csak a helyi járatokat bonyolítja le; két kivétel ez alól a Tokió Haneda nemzetközi repülőtérre közlekedő járat, és a Sanghaj Hongqiao repülőtérre menő járat. Gimpo forgalma ennek megfelelően nagyon visszaesett.

Az Incheon nemzetközi repülőtér vált (Hong Kong és Szingapúr mellett) kelet-Ázsia egyik közlekedési csomópontjává. Az AETRA 2005-ös utasfelmérése alapján az IATA és a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa „A legjobb repülőtér” címet ítélte az Incheonnak.^[3]

Incheon és Gimpo Szöul felé gyorsforgalmi utakkal van összekötve. Gimpo felől földalatti is közlekedik (az 5-ös vonal).

Az „Incheon nemzetközi repülőtéri vasút” egy olyan vasútvonal, ami az Incheon és Gimpo repülőtereket köti össze. 2007 márciusában kezdte meg működését. A vonal Szöul központjáig való meghosszabbítása még egy évet vett igénybe. Incheon és Gimpo repterek között transzfer-buszjáratok is közlekednek.^[2]

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Színházak

Koreai nemzeti színház: 1973-ban alapították, 1500 főt képes befogadni. Repertoárjában tánc- és zeneelőadások szerepelnek.
Szedzsong kulturális központ: 4000 főt képes befogadni. Operákat, koncerteket rendeznek.