Szöul
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Szöul belvárosa | |
| Elhelyezkedése | |
|---|---|
| Szöul elhelyezkedése a Koreai Köztársaságon belül | |
| Koordinátái: | |
| Kormányzat | |
| Ország |
Koreai Köztársaság |
| Alapítás éve | |
| Polgármester | Oh Se-hoon |
| Népesség | |
| Város (2006) | 10 356 000 fő |
| Elővárosokkal | 20 156 800 fő |
| Földrajzi jellemzői | |
| Területe | |
| Teljes | 605,33 km² |
| Magasság | http://www.english.seoul.go.kr. m |
Szöul (서울 특별시 Sŏul T'ŭkpyŏlsi kiejtése: Szaul thükpjalsi) a Koreai Köztársaság (Dél-Korea) fővárosa és egyben legnagyobb városa is, tartományi jogú város a Koreai-félsziget nyugati, középső részén. A 2005-ös adatok szerint elővárosokkal együtt 20 156 800 lakosa van.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvés
A Sárga-tengerbe torkolló Han-folyó partján terül el. Északról és élről erdős hegyek övezik. A folyót követő síkságot dombok, meredek szigethegyek szakítják meg. Éghajlata a monszun által befolyásolt, nedves kontinentális. A tél hideg és száraz, a nyár meleg és fülledt, a csapadék zöme is nyáron hullik.
[szerkesztés] Klíma
Az évi középhőmérséklet: 12,2 °C. A nyári 38,4 °C, a téli –19,2 °C.
[szerkesztés] Történelem
A város Hanszong (한성, „erődváros”) néven is ismert volt. A városban a nagy palotaépítési korszak a 11. és 14. század között zajlott. Ekkor építették a ma is álló Cshanggjonggungot. Ezen kívül számos nyári rezidencia épült. Ekkoriban a főváros Keszong volt.
1392-ben a Csoszon-dinasztia első tagja, Thecso foglalta el a trónt, ekkor lett Szöül a főváros. Ekkor kezdték el építeni a városfalat. 1405 és 1412 között épült fel a Cshangdokkung, 1616-ban pedig a Kjonghigung. 1592-ben, az Imdzsin-háborúban a japánok elfoglalták Szöult.
1872-ben a király a Kjongbokkungba vonult vissza. Ezt a palotát az Imdzsing-háborúban lerombolták, majd 1865-ben újjáépítették.
1876-ban a várost ismét elfoglalták a japánok, majd 1910-ben az egész országot. Ekkor a város hivatalos neve Kjongszong (경성 vagy 京城, „főváros”) lett. 1945-ben az amerikai hadsereg verte ki innen a japánokat. 1948. augusztus 15-én lett a Koreai Köztársaság fővárosa.
[szerkesztés] Lakosság
A város népsűrűsége 17 000 fő/km².
2003-ban a külföldi lakosok száma 102 882 fő volt, ebből 52 572 kínai, 11 484 amerikai és 6139 japán.
[szerkesztés] Gazdaság, közlekedés
Szöul az ország közigazgatási, gazdasági és kulturális központja. Jelentős pénzügyi központ, fontos vasúti és közúti csomópont forgalmas kikötővel.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Színházak
- Koreai nemzeti színház: 1973-ban alapították, 1500 főt képes befogadni. Repertoárjában tánc- és zeneelőadások szerepelnek.
- Szedzsong kulturális központ: 4000 főt képes befogadni. Operákat, koncerteket rendeznek.
[szerkesztés] Múzeumok
- Dél-koreai Képzőművészeti galéria
- Nemzeti múzeum: Csoszon-dinasztiabeli tárgyak is megtalálhatók.
- Nemzeti folkmúzeum
[szerkesztés] Sport
Az 1988. évi nyári olimpia helyszíne és a 2002. évi labdarúgó-világbajnokság egyik rendezője.
Csapatok:
- Korean Baseball Organization baseball csapat
- FC Seoul futballcsapat
[szerkesztés] Képzés
A város egyetemei:
|
|
[szerkesztés] Testvértelepülések
|
|
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Abu-Dzabi | Ammán | Ankara | Asgabat | Asztana | Bagdad | Baki | Bandar Seri Begawan | Bangkok | Bejrút | Biskek | Damaszkusz | Dakka | Dili | Doha | Dusanbe | Iszlámábád | Hanoi | Jakarta | Jereván | Jeruzsálem | Kabul | Katmandu | Kuala Lumpur | Kuvaitváros | Malé | Manáma | Manila | Maszkat | Moszkva | Nepjida | Peking | Phenjan | Phnompen | Rijád | Srí Jayawardenepura | Szanná | Szingapúr | Szöul | Taskent | Tbiliszi | Teherán | Tokió | Ulánbátor | Vientián



