Korea uralkodóinak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az alábbi lista a koreai királyságok uralkodóit tartalmazza.[1] A később Kodzsoszonnak nevezett első koreai királyságot a hagyomány szerint Tangun hozta létre valamikor i.e. 2333 környékén. A mai Észak- és Dél-Korea területén számos királyság jött létre, az utolsó a Koreai Császárság volt, mely 1910-ben szűnt meg létezni. Korea történelme folyamán a legtöbb uralkodó férfi volt, összesen három királynő uralkodott, mindannyian Sillában.

Kodzsoszon (i.e. 2333? – i.e. 108)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Uralkodó Uralkodási évek Hangul Handzsa Megjegyzés
1. Tangun i.e. 2333? – ? 단군왕검
Tangun vanggom
檀君王儉 vitatott személy
? Kidzsa i.e. 1122? – i.e. 1082? 기자 箕子 vitatott személy
? Pu i.e. ? – ? 부왕
Pu vang
否王
? Csun i.e. ? – i.e. 194 준왕
Csun vang
準王
Üman Csoszon-korszak
1. Üman i.e. 194 – ? 위만 衛滿
2. ? i.e. ? – ? Üman fia
3. Ugo i.e. ? – 108 우거왕
Ugo vang
右渠王
Források:[2][3]

Pujo (i.e. 2. század – 494)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodó Uralkodási évek Hangul Handzsa Megjegyzés[4]
Tongmjong ? – ? 동명왕
Tongmjong vang
東明王 [5]
Heburu i.e. 86 – i.e. 47 해부루왕
Heburu vang
解夫婁王 [6]
Kumva i.e. 47 – i.e. 6 금와왕
Kumva vang
金蛙王 [6]
Teszo i.e. 6 – i. sz. 22. 대소왕
Teszo vang
臺素王 [6]
Kalsza 22–? 갈사왕
Kalsza vang
曷思王 [7]
Todu ?–68 도두왕
Todu vang
都頭王 [6]
Puthe 2. század 부태왕
Puthevang
夫台王 [8]
Üguthe 2. század 위구태왕
Üguthe vang
尉仇台王 [9]
Kanügo 2. század – 3. század 간위거왕
Kanügo vang
簡位居王 [10]
Majo 3. század 마여왕
Majo vang
麻余王 [11]
Irjo ?–285 의려왕
Irjo vang
依慮王 [12]
Ira 286–? 의라왕
Ira vang
依羅王 [13]
Hjon ?–346 현왕
Hjon vang
玄王 [14]

Kogurjo (i.e. 37 – 668)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Portré Uralkodó Uralkodási évek Hangul Handzsa Megjegyzés
1. Tomb of King Tongmyong, Pyongyang, North Korea.jpg Tongmjong i.e. 37 – i.e. 19 동명왕
Tongmjong vang
東明王
2. Juri i.e. 19 – i.sz. 18 유리왕
Juri vang
琉璃王
3. Temusin 18–44 대무신왕
Temusin vang
大武神王
4. Mindzsung 44–48 민중왕
Mindzsung vang
閔中王
5. Mobon 48–53 모본왕
Mobon vang
慕本王
6. Thedzso 53–146 태조[대]왕
Thedzso [te]vang
太祖[大]王
7. Cshade 146–165 차대왕
Cshade vang
次大王
8. Sinde 165–179 신대왕
Sinde vang
新大王
9. Kogucshon 179–197 고국천왕
Kogucshon vang
故國川王
10. Szanszang 산상왕
Szanszang vang
山上王
11. Tongcshon 227–248 동천왕
Tongcshon vang
東川王
12. Csungcshon 248–270 중천왕
Csungcshon vang
中川王
13. Szocshon 270–292 서천왕
Szocshon vang
西川王
14. Pongszang 292–300 봉상왕
Pongszang vang
烽上太王
15. Micshon 300–331 미천왕
Micshon vang
美川王
16. Kogukvon 331–371 고국원왕
Kogukvon vang
故國原王
17. Szoszurim 371–384 소수림왕
Szoszurim vang
小獸林王
18. Kogukjang 384–391 고국양왕
Kogukjang vang
故國攘王
19. Kvanggetho 391–413 광개토왕
Kvanggetho vang
廣開土王
20. Csangszu 413–491 장수왕
Csangszu vang
長壽王
21. Mundzsa 491–519 문자왕
Mundzsa vang
文咨王
22. Andzsang 519–531 안장왕
Andzsang vang
安藏王
23. Anvon 531–545 안원왕
Anvon vang
安原王
24. Jangvon 545–559 양원왕
Jangvon vang
陽原王
25. Phjongvon 559–590 평원왕
Phjongvon vang
平原王
26. Jongjang 590–618 영양왕
Jongjang vang
嬰陽王
27. Jongnju 618–642 영류왕
Jongnju vang
榮留王
28. Podzsang 642–668 보장왕
Podzsang vang
寶藏王
Források:[15][16]

Pekcse (i.e. 18 – 660)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Portré Uralkodó Uralkodási évek Hangul Handzsa Megjegyzés
1. Ondzso i.e. 18 – i.sz. 28 온조왕
Ondzso vang
溫祚王 Tongmjong kogurjói király fia
2. Taru 28–77 다루왕
Taru vang
多婁王
3. Kiru 77–128 기루왕
Kiru vang
己婁王
4. Keru 128–166 개루왕
Keru vang
蓋婁王
5. Cshogo 166–214 초고왕
Cshogo vang
肖古王
6. Kuszu 214–234 구수왕
Kuszu vang
仇首王
7. Szaban 234 사반왕
Szaban vang
沙泮王
8. Koi 234–286 고이왕
Koi vang
古爾王
9. Cshekkje 286–298 책계왕
Cshekkje vang
責稽王
10. Punszo 298–304 분서왕
Punszo vang
汾西王
11. Pirju 304–344 비류왕
Pirju vang
比流王
12. Kje 344–346 계왕
Kje vang
契王
13. Kuncshogo 346–375 근초고왕
Kuncshogo vang
近肖古王
14. Kunguszu 375–384 근구수왕
Kunguszu vang
近仇首王
15. Cshimnju 384–385 침류왕
Csimnju vang
枕流王
16. Csimsza 385–392 진사왕
Csinsza vang
辰斯王
17. Asin 392–405 아신왕
Asin vang
阿莘王
18. Csondzsi 405–420 전지왕
Csondzsi vang
腆支王
19. Kuisin 420–427 구이신왕
Kuisin vang
久爾辛王
20. Piju 427–455 비유왕
Piju vang
毗有王
21. Kero 455–475 개로왕
Kero vang
蓋鹵王
22. Mundzsu 475–477 문주왕
Mundzsu vang
文周王
23. Szamgun 477–479 삼근왕
Szamgun vang
三斤王
24. Tongszong 479–501 동성왕
Tongszong vang
東城王
25. Murjong 501–523 무령왕
Murjong vang
武寧王
26. GUZE Kannon Horyuji.JPG Szong 523–554 성왕
Szong vang
聖王
27. Üdok 554–598 위덕왕
Üdok vang
威德王
28. Hje 598–599 혜왕
Hje vang
惠王
29. Pop 599–600 법왕
Pop vang
法王
30. Mu 600–641 무왕
Mu vang
武王
31. Idzsa 641–660 의자왕
Idzsa vang
義慈王
Források:[17][18]

Silla (i.e. 57 – 935)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Dinasztia Portré Uralkodó Uralkodási évek Hangul Handzsa Megjegyzés
1. Pak (박) Hjokkosze i.e. 57 – i.sz. 4 혁거세 거서간
Hjokkosze koszogan
朴赫居世居西干 A koszogan (거서간) cím a király megfelelője volt a korai Silla korszakban[19]
2. Namhe 4–24 남해 차차웅
Namhe cshacshaung
南解次次雄 A cshacshaung (차차웅) egyfajta sámán jelentésű korai uralkodói cím volt a Silla korban[20]
3. Juri 24–57 유리이사금
Juri iszagum
儒理尼師今 Az iszagum (이사금) uralkodói titulus volt a korai Silla korban.[21]
4. Szok (석) Thalhe 57–80 탈해이사금
Thalhe iszagum
脫解尼師今
5. Pak (박) Phasza 80–112 파사이사금
Phasza iszagum
婆娑尼師今
6. Csima 112–134 지마이사금
Csima iszagum
祗摩尼師今
7. Ilszong 134–154 일성이사금
Ilszong iszagum
逸聖尼師今
8. Adalla 154–184 아달라이사금
Adalla iszagum
阿達羅尼師今
9. Szok (석) Polhju 184–196 벌휴이사금
Polhju iszagum
伐休尼師今
10. Nehe 196–230 내해이사금
Nehe iszagum
奈解尼師今
11. Csobun 230–247 조분이사금
Csobun iszagum
助賁尼師今
12. Cshomhe 247–261 첨해이사금
Cshomhe iszagum
沾解尼師今
13. Kim (김) Micshu 262–284 미추이사금
Micshu iszagum
味鄒尼師今 A kjongdzsui Kim klánból
14. Szok (석) Jurje 284–298 유례이사금
Jurje iszagum
儒禮尼師今
15. Kirim 298–310 기림이사금
Kirim iszagum
基臨尼師今
16. Hulhe 310–356 흘해이사금
Hulhe iszagum
訖解尼師今
17. Kim (김) Nemul 356–402 내물마립간
Nemul maripkan
奈勿麻立干 A maripkan (마립간) uralkodói titulus volt Nemultól kezdődően Szodzsival bezárólag.[22]
18. Silszong 402–417 실성마립간
Silszong maripkan
實聖麻立干
19. Nuldzsi 417–458 눌지마립간
Nuldzsi maripkan
訥祗麻立干
20. Csabi 458–479 자비마립간
Csabi maripkan
慈悲麻立干
21. Szodzsi 479–500 소지마립간
Szodzsi maripkan
炤智麻立干
22. Csidzsung 500–514 지증왕
Csidzsung vang
智證王
23. Pophung 514–540 법흥왕
Pophung vang
法興王
24. Csinhung 540–576 진흥왕
Csinhung vang
眞興王
25. Csindzsi 576–579 진지왕
Csindzsi vang
眞智王
26. Csinphjong 579–632 진평왕
Csinphjong vang
眞平王
27. Szondok 632–647 선덕여왕
Szondok jovang
善德女王 királynő
28. Csindok 647–654 진덕여왕
Csindok jovang
眞德女王 királynő
29. Mujol 654–661 무열왕
Mujol vang
武烈王
Egyesített Silla-korszak
30. Kim (김) Munmu 661–681 문무왕
Munmu vang
文武王
31. Sinmun 681–692 신문왕
Sinmun vang
神文王
32. Hjoszo 692–702 효소왕
Hjoszo vang
孝昭王
33. Szongdok 702–737 성덕대왕
Szongdok vang
聖德大王
34. Hjoszong 737–742 효성왕
Hjoszong vang
孝成王
35. Kjongdok 742–765 경덕왕
Kjongdok vang
景德王
36. Hjegong 765–780 혜공왕
Hjegong vang
惠恭王
37. Szondok 780–785 선덕왕
Szondok vang
宣德王
38. Vonszong 785–798 원성왕
Vonszong vang
元聖王
39. Szoszong 798–800 소성왕
Szoszong vang
昭聖王
40. Edzsang 800–809 애장왕
Edzsang vang
哀莊王
41. Hondok 809–826 헌덕왕
Hondok vang
憲德王
42. Hungdok 826–836 흥덕왕
Hungdok vang
興德王
43. Higang 836–838 희강왕
Higang vang
僖康王
44. Mine 838–839 민애왕
Mine vang
閔哀王
45. Sinmu 839 신무왕
Sinmu vang
神武王
46. Munszong 839–857 문성왕
Munszong vang
文聖王
47. Honan 857–861 헌안왕
Honan vang
憲安王
48. Kjongmun 861–875 경문왕
Kjongmun vang
景文王
49. Hongang 875–886 헌강왕
Hongang vang
憲康王
50. Csonggang 886–887 정강왕
Csonggang vang
定康王
51. Csinszong 887–897 진성여왕
Csinszong jovang
眞聖女王 királynő
52. Hjogong 897–912 효공왕
Hjogong vang
孝恭王
53. Pak (박) Sindok 912–917 신덕왕
Sindok vang
神德王
54. Kjongmjong 917–924 경명왕
Kjongmjong vang
景明王
55. Kjonge 924–927 경애왕
Kjonge vang
景哀王
56. Kim (김) King Kyungsoon of Silla 2.jpg Kjongszun 927–935 경순왕 敬順王
Források:[23][24]

Kaja államszövetség (42–562)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Uralkodó Uralkodási évek Hangul Handzsa Megjegyzés
Kumgvan Kaja (금관가야)[25]
1. Szuro 42–199 수로왕
Szuro vang
首露王 [26]
2. Kodong 199–259 거등왕
Kodong vang
居登王 [27]
3. Maphum 259–291 마품왕
Maphum vang
麻品王 [28]
4. Kodzsilmi 291–346 거질미왕
Kodzsilmi vang
居叱彌王 [29]
5. Isiphum 346–407 이시품왕
Isiphum vang
伊尸品王 [30]
6. Csvadzsi 407–421 좌지왕
Csvadzsi vang
坐知王 [31]
7. Cshühi 421–451 취희왕
Cshühi vang
吹希王 [32]
8. Csildzsi 451–492 질지왕
Csildzsi vang
銍知王 [33]
9. Kjomdzsi 492–521 겸지왕
Kjomdzsi vang
鉗知王 [34]
10. Kuhjong 521–532 구형왕
Kuhjong vang
仇衡王 [35]
Tegaja (대가야)[36]
1. Idzsinasi ?–? 이진아시왕
Idzsinasi vang
伊珍阿豉王 [37]
? Hadzsi ?–? 하지왕
Hadzsi vang
荷知王 [38]
? Kasil ?–? 가실왕
Kasil vang
嘉悉王 [39]
9. Inö ?–? 이뇌왕
Inö vang
異腦王 [40]
10. Volgvangthedzsa ?–? 월광태자 月光太子 [41]
16. Toszoldzsi ?–562 도설지왕
Toszoldzsi
道設智王 Tegaja utolsó uralkodója.[42]

Palhe (698–926)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Uralkodó Uralkodási évek Hangul Handzsa Megjegyzés
1. Ko Vang 698–719 고왕 高王 születési neve Te Dzsojong, Te Dzsungszang kogurjói tábornok fia
2. Mu Vang 719–737 무왕 武王
3. Mun Vang 737–793 문왕 文王
4. Te Voni 793 대원의 大元義
5. Szong Vang 793–794 성왕 成王
6. Kang Vang 794–809 강왕 康王
7. Csong Vang 809–812 정왕 定王
8. Hi Vang 812–817 희왕 僖王
9. Kan Vang 817–818 간왕 簡王
10. Szon Vang 818–830 선왕 宣王
11. Te Idzsin 831–857 대이진 大彝震
12. Te Gonhvang 857–871 대건황 大虔晃
13. Te Hjonszok 871–893 대현석 大玄錫
14. Te Ühe 894–906 대위해 大瑋瑎
15. Te Inszon 907–926 대인선 大諲譔
Források:[43]

Hubekcse (900–936)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Uralkodó Uralkodási évek Hangul Handzsa
1. Kjon Hvon 900–935 견훤 甄萱
2. Singom 935–936 신검 神劍
Források:[44]

Thebong (901–918)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Uralkodó Uralkodási évek Hangul Handzsa
1. Kung Je 901–918 궁예 弓裔
Források:[45]

Korjo (918–1392)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korjo uralkodói a Vang-dinasztába (왕) tartoztak.[46] A Thedzsót követő első 23 uralkodót az úgynevezett „templomi nevükön” (종 csong utótaggal) említik, a többieket a posztumusz (halál utáni) nevükön (王 vang, „király” utótaggal).[47][48] Ennek oka, hogy Cshungnjol uralkodásától számítva Korjo a mongol Jüan-dinasztia vazallusa lett, így a koreai királyok csak a Jüan császárétól kisebb titulust viselhettek.[49]

# Portré Uralkodó Uralkodási évek Hangul Handzsa Megjegyzés
1. Goryo Taejo Wangkun 2.jpg Thedzso 918–943 태조 太祖
2. Hjedzsong 943–945 혜종 惠宗
3. Csongdzsong 945–949 정종 定宗
4. Kvangdzsong 949–975 광종 光宗
5. Kjongdzsong 975–981 경종 景宗
6. Szongdzsong 981–997 성종 成宗
7. Mokcsong 997–1009 목종 穆宗
8. Hjondzsong 1009–1031 현종 顯宗
9. Tokcsong 1031–1034 덕종 德宗
10. Csongdzsong 1034–1046 정종 靖宗
11. Mundzsong 1046–1083 문종 文宗
12. Szundzsong 1083 순종 順宗
13. Szondzsong 1083–1094 선종 宣宗
14. Hondzsong 1094–1095 헌종 獻宗
15. Szukcsong 1095–1105 숙종 肅宗
16. Jedzsong 1105–1122 예종 睿宗
17. Indzsong 1122–1146 인종 仁宗
18. Idzsong 1146–1170 의종 毅宗
19. Mjongdzsong 1170–1197 명종 明宗
20. Sindzsong 1197–1204 신종 神宗
21. Hidzsong 1204–1211 희종 熙宗
22. Kangdzsong 1211–1213 강종 康宗
23. Kodzsong 1213–1259 고종 高宗
24. Vondzsong 1259–1274 원종 元宗
25. Cshungnjol 1274–1308 충렬왕
Cshungnjol vang
忠烈王
26. Cshungszon 1308–1313 충선왕
Cshungszon vang
忠宣王
27. Cshungszuk 1313–1330
1332–1339
충숙왕
Cshungszuk vang
忠肅王
28. Cshunghje 1330–1332
1339–1344
충혜왕
Cshunghje vang
忠惠王
29. Cshungmok 1344–1348 충목왕
Cshungmok vang
忠穆王
30. Cshungdzsong 1348–1351 충정왕
Cshungdzsong vang
忠靖王
31. Kongmin 1351–1374 공민왕
Kongmin vang
恭愍王
32. U 1374–1388 우왕
U vang
禑王 Korea történelmének egyetlen királya, aki nem kapott posztumusz nevet.[50]
33. Cshang 1388–1389 창왕
Cshang vang
昌王
34. Kongjang 1389–1392 공양왕
Kongjang vang
恭讓王
Források:[46][51]

Csoszon (1392–1897)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Portré Uralkodó Uralkodási évek Hangul Handzsa
1. King Taejo Yi 02.jpg Thedzso 1392–1398 태조 太祖
2. Csongdzsong 1398–1400 정종 定宗
3. Thedzsong 1400–1418 태종 太宗
4. Statue Sejong le Grand.jpg Szedzsong 1418–1450 세종 世宗
5. Mundzsong 1450–1452 문종 文宗
6. Tandzsong 1452–1455 단종 端宗
7. Szedzso 1455–1468 세조 世祖
8. Jedzsong 1468–1469 예종 睿宗
9. Szongdzsong 1469–1494 성종 成宗
10. Jonszangun 1494–1506 연산군 燕山君
11. Csungdzsong 1506–1544 중종 中宗
12. Indzsong 1544–1545 인종 仁宗
13. Mjongdzsong 1545–1567 명종 明宗
14. Szondzso 1567–1608 선조 宣祖
15. Kvanghegun 1608–1623 광해군 光海君
16. Indzso 1623–1649 인조 仁祖
17. Hjodzsong 1649–1659 효종 孝宗
18. Hjondzsong 1659–1674 현종 顯宗
19. Szukcsong 1674–1720 숙종 肅宗
20. Kjongdzsong 1720–1724 경종 景宗
21. Korea-Yeongjo-King of Joseon-c1.jpg Jongdzso 1724–1776 영조 英祖
22. King JeongJo of Joseon.jpg Csongdzso 1776–1800 정조 正祖
23. Szundzso 1800–1834 순조 純祖
24. Hondzsong 1834–1849 헌종 憲宗
25. Csholdzsong 1849–1863 철종 哲宗
26. Gojong of the Korean Empire 01.jpg Kodzsong 1863–1897 고종 高宗
Források:[52]

Koreai Császárság (1897–1910)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kodzsong 1897-ben császárrá koronázta magát és Csoszon új neve Koreai Császárság lett.[53]

# Portré Uralkodó Uralkodási évek Hangul Handzsa
1. Gojong of the Korean Empire 01.jpg Kodzsong 1897–1907 고종 高宗
2. Sunjong of the Korean Empire.jpg Szundzsong 1907–1910 순종 純宗
Források:[52]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A listában csak a forrással egyértelműen azonosítható uralkodók szerepelnek.
  2. Kodzsoszon
  3. Nahm 26–27. o.
  4. Ez a szakasz részben vagy egészben a(z) 부여 című koreai Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  5. 부여 (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  6. ^ a b c d 해부루 (koreai nyelven). KOCCA. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  7. 갈사국 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  8. 중국정사조선전 (koreai nyelven). 한국사데이터베이스. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  9. 위구태 (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  10. 간위거 (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  11. 마여 (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  12. 의려 (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  13. 의라 (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  14. 현왕 (koreai nyelven). Encyclopedia of Korean Culture. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  15. Kogurjo
  16. Nahm 573. o.
  17. Pekcse
  18. Nahm 573–574. o.
  19. 거서간 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 23.)
  20. 차차웅 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 23.)
  21. 이사금 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 23.)
  22. 마립간 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 23.)
  23. Silla
  24. Nahm 574–575. o.
  25. Ez a szakasz részben vagy egészben a(z) 금관가야 című koreai Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  26. 수로왕 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  27. 거등왕 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  28. 마품왕 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  29. 거질미왕 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  30. 이시품왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과 / Nate. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  31. 좌지왕 (koreai nyelven). Britannica Encyclopedia/Nate. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  32. 취희왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과 / Nate. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  33. 질지왕 (koreai nyelven). Britannica Encyclopedia/Nate. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  34. 겸지왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과 / Nate. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  35. 구형왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과 / Nate. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  36. Ez a szakasz részben vagy egészben a(z) 대가야의 역대 국왕 című koreai Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  37. 이진아시 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과 / Nate. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  38. Prof. Kim Taesik: 김해에서 고령까지 땅 위에서 읽는 가야 (koreai nyelven). Hongik University. (Hozzáférés: 2013. október 26.)
  39. 가실왕 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 26.)
  40. 이뇌왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과 / Nate. (Hozzáférés: 2013. október 26.)
  41. 월광태자 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과 / Nate. (Hozzáférés: 2013. október 26.)
  42. 도설지왕 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과 / Nate. (Hozzáférés: 2013. október 26.)
  43. Palhe
  44. Hubekcse
  45. Thebong
  46. ^ a b Nahm 575. o.
  47. 묘호 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  48. Keith Pratt, Richard Rutt, James Hoare. Korea: a historical and cultural dictionary. Routledge (1999). ISBN 0-7007-0464-7 
  49. Nahm 91. o.
  50. 우왕 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  51. Korjo
  52. ^ a b Nahm 576. o.
  53. Nahm 192. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hubekcse: 후백제 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 26.)
  • Kodzsoszon: 고조선 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  • Kogurjo: 고구려 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 22.)
  • Korjo: 고려 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  • Nahm: Nahm, Andrew C. Korea: Tradition and Transformation — A History of the Korean People, második kiadás, Elizabeth, NJ: Hollym International (1996). ISBN 1-56591-070-2 
  • Palhe: 발해 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 26.)
  • Pekcse: 백제 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 23.)
  • Silla: 신라 (koreai nyelven). Doosan Encyclopedia. (Hozzáférés: 2013. október 23.)
  • Thebong: 태봉 (koreai nyelven). 한국민족문화대백과 / Nate. (Hozzáférés: 2013. október 26.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Korea uralkodóinak listája témájú médiaállományokat.