Samsung

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Samsung
Típuscsebol
Alapítva1938
Székhely Dél-Korea, Szöul, Samsung Town
AlapítóI Bjongcshol
Iparágfogyasztói elektronika, hajóépítés, távközlés, építőipar, pénzügyi szolgáltatások, petrolkémiai ipar, nehézipar, egészségügyi szolgáltatások
Forma
Termékek
Árbevétel247,5 milliárd USD (2011)[1]
Profit18,3 milliárd USD (2011)[1]
Alkalmazottak száma344 000 (2010)[1]
LeányvállalataiSamsung Electronics
Samsung Life Insurance
Samsung Heavy Industries
Samsung C&T
Samsung SDS
TőzsdeKoreai Tőzsde
Samsung Town, a cég központja
Samsung Town, a cég központja
A Samsung weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Samsung témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Samsung Group (hangul: 삼성그룹, Szamszong Kurup, handzsa: 三星그룹, RR: Samseong Geurup?), röviden Samsung a legnagyobb dél-koreai óriás ipari konglomerátum, azaz csebol, melynek bevételei a dél-koreai GDP 20%-át teszik ki.[2] A cégcsoport az ország exportjának egyötödéért felelős.[3] Leányvállalata, a Samsung Electronics bevételei alapján 2009-ben a világ első számú technológiaipari cége volt,[4] 2012-ben az Apple mögött a második.[5] A Fortune 500 listáján 2011-ben a 22. helyen szerepelt.[6] A Samsung C&T építette a világ legmagasabb épületeit, többek között a Burdzs Kalifát, a Petronas-ikertornyokat és a Taipei 101-t.[7]

A cég nevének jelentése „három csillag”, a hármas szám a hatalmasság, a nagyság képviselője, míg a csillagok a végtelenséget szimbolizálják.[8] A cég ellipszis alakú kék logóját a Lippincott tervezte.[9]

Története[szerkesztés]

1938-tól 1970-ig[szerkesztés]

1938-ban Lee Byung-chul (1910–1987) nagy uradalmi családja elköltözött Uiryeong megyéből a közeli Tegu városba, és megalapította a Samsung Sanghoe-t (삼성 상회, 三星 商會). A Samsung kis kereskedelmi cégként indult, negyven alkalmazottal, Su-dongban (most Ingyo-dong).[10] A kezdetekben először szárított halakkal,[10] helyben termesztett élelmiszerekkel és tésztával foglalkozott. A cég fokozatosan növekedett, ezért Lee 1947-ben elköltözött Szöulba. Amikor a koreai háború kitört, kénytelen volt elhagyni Szöult. Később létrehozott egy cukorfinomítót Busanban, Cheil Jedang néven. 1954-ben Lee megalapította Cheil Mojik-t és épített egy gyárat Chimsan-dongba, Daegu-ba. Ez volt a legnagyobb gyapjú malom az országban.

A Samsung sok különböző területen kereskedett. Lee igyekezett hogy a Samsung minden iparágban ott legyen. A cég olyan üzletágakban terjeszkedett, mint a biztosítások, az értékpapírok és a kiskereskedelem.

1947-ben Cho Hong-jai, a Hyosung-csoport alapítója, közösen befektetett egy új cégbe, a Samsung Mulsan Gongsa-ba vagy a Samsung Trading Corporation-be, a Samsung alapítójával, Lee Byung-chull-al. A kereskedelmi vállalat a mai Samsung C&T Corporation lett. Néhány év elteltével Cho és Lee a vezetési stílusuk különbségei miatt különváltak. Cho 30 százalékos részesedést akart. A Samsung Csoportot és a Hyosung csoportot, a Hankook Tire és más vállalkozások között választották el.[11][12]

Az 1960-as évek végén a Samsung Group belépett az elektronikai iparba. Számos elektronikai céget indított el, mint például a Samsung Electronics Devices-t, a Samsung Electro-Mechanics-t, a Samsung Corning-ot és a Samsung Semiconductor & Telecommunications-t, és létrehozta a Suwon-i létesítményt. Első terméke a cégcsaládnak egy fekete-fehér televízió volt.

1970-től 1990-ig[szerkesztés]

1980-ban a Samsung megvásárolta a Gumi városában lévő Hanguk Jeonja Tongsin-t és belépett a telekommunikációs hardverek piacára. Korai termékei kapcsolótáblák voltak. A létesítményt később telefon- és faxrendszereket készítő gyárrá alakították, illetve később a Samsung mobiltelefon-gyártásának központjává vált. Napjainkra már több mint 800 millió mobiltelefont gyártottak ott. A vállalat az 1980-as években csoportosította a cégeket Samsung Electronics név alatt.

Az alapító Lee halála után 1987-ben, a Samsung csoport négy üzleti részre volt osztva: a Samsung csoportra, a Shinsegae csoportra, a CJ csoportra és a Hansol csoportokra.[13] A Shinsegae (diszkontáruház, áruház) eredetileg a Samsung csoport részét képezte, az 1990-es években viszont szét lett választva a Samsung csoport, a CJ csoport (Étel / Vegyszerek / Szórakozás / Logisztika) és a Hansol csoport (Papír / Távközlés) között. Ma ezek a szétválasztott csoportok függetlenek, és nem tartoznak a Samsung csoporthoz.[14] A Hansol-csoport képviselője azt mondta: "Csak az üzleti világot szabályozó törvényeket nem ismerő emberek hihetnek valamit abszurdnak", hozzátéve: "Amikor a Hansol-csoport 1991-ben elkülönült a Samsung Csoporttól, az összes fizetési garanciát és a Samsung leányvállalataival való kapcsolattartást megszüntette.” A Hansol-csoport forrása azt állította: "A Hansol, Shinsegae és CJ csoportok a Samsung csoporttól való elválasztásuk óta független irányítás alatt áll". A Shinsegae áruház ügyvezető igazgatója elmondta: "A Shinsegae-nek nincsenek fizetési garanciái a Samsung Csoporthoz".[14]

Az 1980-as években a Samsung Electronics nagymértékben fektetett be a kutatásba és a fejlesztésbe, olyan beruházásokba, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszottak a vállalatnak a globális elektronikai ipar élvonalában. 1982-ben egy televíziós szerelőüzemet épített Portugáliában; 1984-ben egy üzemet New Yorkban; 1985-ben Tokióban épített üzemet; 1987-ben egy létesítményt épített Angliában; egy másik létesítményt pedig Austinban, Texasban, 1996-ban. 2012-től a Samsung több mint 13 000 000 000 dollárt fektetett be az austini létesítményébe, amely Samsung Austin Semiconductor néven működik. Ez Austin városában a legnagyobb külföldi befektetés, sőt Texasban is, és az egyik legnagyobb külföldi befektetés az Egyesült Államokban is.[15]

1990-től 2000-ig[szerkesztés]

A Samsung nemzetközi társaság lett az 1990-es években. A Samsung építési ága szerződést kötött a Malajziában található két Petronas-torony egyikének, Tajvan 101-es tajvani építményének és az Egyesült Arab Emírségekben található Burj Khalifa-nak megépítésére. 1993-ban Lee Kun-hee a Samsung-csoport tíz leányvállalatát értékesítette, csökkentette a vállalatot, és egyesítette az cég tevékenységeit, hogy három iparágra összpontosítson a cégcsoport: elektronika, mérnöki munka és vegyszerek. 1996-ban a Samsung-csoport megvásárolta a Sungkyunkwan Egyetem alapítványát.

A Samsung 1992-ben lett a világ legnagyobb memóriakártya-gyártója, és az Intel után a világ második legnagyobb chipgyártója (lásd a World Top 20 Semiconductor Market Share rangsorát évenként).[16] 1995-ben létrehozta első folyadékkristályos kijelzőjét. Tíz évvel később a Samsung a világ legnagyobb folyadékkristályos kijelzőpanel-gyártója lett. A Sony, amely nem fektetett be nagy méretű TFT-LCD-be, kapcsolatba lépett a Samsunggal, és 2006-ban az S-LCD a Samsung és a Sony közös vállalkozásaként jött létre annak érdekében, hogy mindkét gyártó számára stabil ellátást biztosítson az LCD panelek számára. . Az S-LCD a Samsung (50% plusz egy részvény) és a Sony (50% mínusz egy részvény) tulajdonában volt, és gyárakkal illetve létesítményekkel rendelkeztek Tangjungban, Dél-Koreában. 2011. december 26-án bejelentették, hogy a Samsung megvásárolta a Sony részesedését ebben a közös vállalkozásban.[17]

A többi koreai vállalathoz képest a Samsung viszonylag gyengébb volt az 1997-es ázsiai pénzügyi válság miatt. A Samsung Motort ezért jelentős veszteséggel értékesítették a Renault-nak. 2010-től a Samsung Motorban a Renault részesedése 80,1 százalék, míg a Samsungnak 19,9 százalék. Emellett a Samsung az 1980-as évektől 1990-es évek végéig sok repülőgépet gyártott. Végül alakult egy vállalat 1999-ben Korea Aerospace Industries (KAI) néven, amely a Samsung Aerospace, a Daewoo Heavy Industries és a Hyundai Space és Aircraft Company három hazai nagy repülőgép-divíziója egyesülésének eredménye. A Samsung azonban továbbra is csak repülőgép-motorokat és gázturbinákat gyárt.[18]

2000-től napjainkig[szerkesztés]

2010-ben a Samsung tízéves növekedési stratégiát jelentett be öt vállalkozásra összpontosítva .[19] Ezek közül az egyiknek a biogyógyszerekre kellett összpontosítania, amelyhez 2 100 000 000 000 vont adtak.[20]

2012 első negyedévében a Samsung Electronics a világ legnagyobb mobiltelefongyártója lett az egységértékesítéssel, leelőzve a Nokiát, amely 1998 óta volt piacvezető.[21][22]

A híres Samsung jel a New York-i Times Squaren

2012. augusztus 24-én kilenc amerikai bíró úgy döntött, hogy a Samsung Electronicsnak 1,05 milliárd dollárt kell fizetnie az okostelefon-technológia hat szabadalmának megsértése miatt. A díj még mindig kevesebb, mint az Apple által kért 2,5 milliárd dollár. A határozat azt is kimondta, hogy az Apple nem sérti az ügyben idézett hat Samsung szabadalmat.[23] A Samsung megvétózta a döntést, amely szerint a lépés az ágazat innovációját károsíthatja .[24] Ezt egy dél-koreai ítélet is követett, amelyben megállapította, hogy mindkét vállalat bűnös az egymás szellemi tulajdonának megsértésében .[25] A döntést követő első kereskedelmi nap során a Samsung részvényei a Kospi-indexen 7,7% -kal csökkentek, ami a legnagyobb esés 2008. október 24-e óta.[26] Az Apple aztán megpróbálta betiltani nyolc Samsung telefon értékesítését (Galaxy S 4G, Galaxy S2 AT & T, Galaxy S2 áthidaló, Galaxy S2 T-Mobile, Galaxy S2 Epic 4G, Galaxy S bemutató, Droid töltés és Galaxy) az Egyesült Államokban ,[27] amelyet a bíróság megtagadott .[28]

2015-ben a Samsung több amerikai szabadalmat kapott, mint bármely más vállalat - beleértve az IBM-t, a Google-t, a Sony-t, a Microsoftot és az Apple-t is. A vállalat december 7-én 7 679 közüzemi szabadalmat kapott.[29]

2016. augusztus 2-án a Samsung Electronics bemutatta a Galaxy Note 7 okostelefonját ,[30] amely 2016. augusztus 19-én került értékesítésre. 2016. szeptember elején azonban a Samsung felfüggesztette a telefon értékesítését, és informális visszahívást jelentett be. Ez akkor következett be, amikor a telefonok egyes egységei túlzott hőt termeltek, ami tüzet és robbanást eredményezett. A Samsung egy új verzióval helyettesítette a telefonokat; később azonban kiderült, hogy a Galaxy 7-es telefonok új verziója is hibás volt. A Samsung 2016. október 10-én visszahívta az összes Galaxy Note 7 okostelefont, és a következő nap véglegesen befejezte a telefon gyártását.[31][32][33]

A vállalatbirodalom Magyarországon[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Samsung című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c Samsung Profile 2011. Samsung.com, 2010. december 31. [2012. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 10.)
  2. ↑ Return of the overlord. The Economist, 2010. március 31. (Hozzáférés: 2012. július 10.)
  3. ↑ Hutson, Graham, Richards, Jonathan. „Samsung chairman charged with tax evasion - Times Online”, The Times, 2008. április 17. (Hozzáférés: 2011. február 28.) 
  4. ↑ Technology - Samsung beats HP to pole position. Ft.com, 2010. január 29. (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.)
  5. ↑ Global 2000: Top Technology Companies. Forbes, 2012. [2012. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 16.)
  6. ↑ Fortune 500 South Korea. CNN, 2011. (Hozzáférés: 2012. július 16.)
  7. ↑ Burj Khalifa. Samsung C&T. [2013. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  8. ↑ 한국 10대 그룹 이름과 로고의 의미. www.koreadaily.com, 2006. július 10. (Hozzáférés: 2010. szeptember 19.)
  9. ↑ Samsung. Lippincott. [2012. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 18.)
  10. ↑ a b History - Corporate Profile - About Samsung - Samsung. web.archive.org, 2011. április 15. [2011. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  11. ↑ Industrial giant’s roots tied to nylon products. Korea JoongAng Daily. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  12. ↑ [https://web.archive.org/web/20110501034012/http://www.chosun.com/site/data/html_dir/2007/06/19/2007061900326.html ȿ�� 40����..���� �ϰ� �޾�� '����' - 1�� ���ͳݴ��� ��������]. web.archive.org, 2011. május 1. [2011. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  13. ↑ Herald, The Korea: Samsung to celebrate 100th anniversary of late founder (angol nyelven). www.koreaherald.com, 2010. március 29. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  14. ↑ a b Hansol, Shinsegae Deny Relations with Saehan. Korea JoongAng Daily. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  15. ↑ 13 000 000 000-os befektetés Austinban. (Hozzáférés: 2019. március 21.)[halott link]
  16. ↑ South Korean court rules Samsung didn’t copy Apple’s iPhone design, but both infringed patents - The Washington Post. web.archive.org, 2012. augusztus 26. [2012. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  17. ↑ „Samsung buys out Sony LCD venture”, 2011. december 26. (Hozzáférés: 2019. március 21.) (brit angol nyelvű) 
  18. ↑ „UPDATE 1-Samsung Techwin to spin off camera business”, Reuters, 2008. november 6. (Hozzáférés: 2019. március 21.) (angol nyelvű) 
  19. ↑ Biogen Idec Inc Massachusetts Teams With Samsung. web.archive.org, 2012. augusztus 23. [2012. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  20. ↑ Samsung, Biogen Idec Agree to Set Up $300 Million Venture - Businessweek. web.archive.org, 2013. január 16. [2013. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  21. ↑ „Samsung overtakes Nokia in phones”, 2012. április 27. (Hozzáférés: 2019. március 21.) (brit angol nyelvű) 
  22. ↑ Samsung Overtakes Nokia for Cellphone Lead - IHS Technology. technology.ihs.com. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  23. ↑ Vascellaro, Jessica E.. „Apple Wins Big in Patent Case”, Wall Street Journal, 2012. augusztus 25. (Hozzáférés: 2019. március 21.) (amerikai angol nyelvű) 
  24. ↑ Samsung bites back after Apple victory. www.aljazeera.com. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  25. ↑ Dél-koreai döntés. [2012. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  26. ↑ Bloomberg - Are you a robot?. www.bloomberg.com. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  27. ↑ Bloomberg - Are you a robot?. www.bloomberg.com. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  28. ↑ Scribd (angol nyelven). Scribd. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  29. ↑ New stats: Samsung surges past IBM to lead U.S. patent race for 2015 (amerikai angol nyelven). GeekWire, 2015. december 15. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  30. ↑ Samsung reveals Galaxy Note 7 will be unveiled at event on August 2nd. Mail Online, 2016. július 18. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  31. ↑ Hern, Alex. „Samsung Galaxy Note 7 production permanently ended following battery explosions”, The Guardian, 2016. október 11. (Hozzáférés: 2019. március 21.) (brit angol nyelvű) 
  32. ↑ Samsung Will Ask All Global Partners to Stop Sales and Exchanges of Galaxy Note7 While Further Investigation Takes Place (angol nyelven). news.samsung.com. (Hozzáférés: 2019. március 21.)
  33. ↑ „Samsung scraps Galaxy Note 7 production”, 2016. október 11. (Hozzáférés: 2019. március 21.) (brit angol nyelvű) 

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Samsung&oldid=26594763”