Facebook

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Facebook, Inc.
Facebook.svg
Típus Korlátolt felelősségű társaság
Alapítva 2004
(Cambridge, Massachusetts, USA)[1]
Székhely Palo Alto, Kalifornia, USA, - 2010. június Menlo Park,
Vezetők Mark Zuckerberg (alapító), Dustin Moskovitz, Sheryl Sandberg, Matt Cohler és Chris Hughes;
Alapító Mark Zuckerberg, Eduardo Saverin, Dustin Moskovitz, Chris Hughes
Iparág IT, internet
Forma korlátolt felelősségű társaság
Termékek Facebook közösségi portál
Árbevétel 8 milliárd $ (2013)[2]
Profit 1,3 milliárd $(2013)[2]
Alkalmazottak száma 6500 fő[2]

A Facebook, Inc. weboldala
Facebook az Ad-tech kiállításon - 2010
Mark Zuckerberg, az alapító
A Facebook Man – a 150 milliomodik felhasználó tiszteletére

A Facebook amerikai alapítású ismeretségi hálózat, amely 2004. február 4-én kezdte meg működését. Eredetileg Thefacebook-nak hívták. Az egyik legnagyobb ismeretségi hálózat a világon, amely 2011 februárjára már több mint 637 millió regisztrált felhasználót számlált.[3] A Facebook a világ leggyakrabban használt szociális hálózatává vált a 2009. januári Compete.com rangsorolása alapján, az aktív havi felhasználók száma szerint, megelőzve a My Space nevű közösségi oldalt.[4] 2009. november 25-én Mark Zuckerberg bejelentette, hogy a Skype és a Twitter mintájára[5] tőzsdére viszi a Facebookot. 2011 tavaszán a tőzsdei bevezetést még mindig korainak találták, és az időpontját 2012-re tették, közben azonban a Facebook értékét folyamatosan számítgatták és felbecsülték.[6] A tőzsdei bevezetésre végül 2012. május 18-án délután 17 órakor került sor.[7] A következő mérföldkő 2012. október 4. – ezen a napon a Facebook elérte az 1 milliárd regisztrált felhasználót.[8] Felhasználóinak száma 1,23 milliárd, a teljes internetpopuláció 38%-a.[2] Több mint egymilliárd felhasználó használja mobiljáról a Facebook-ot.[9]

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendszer használata ingyenes, egy egyszerű regisztrálással lehet meghívás nélkül hozzá csatlakozni, szemben a 2010 végéig meghívásos alapon működő magyar iWiW-vel. A felhasználók létrehozhatnak egy személyes profilt, kapcsolódhatnak ismerőseikhez, csoportokhoz és rajongói oldalakhoz egyaránt, valamint üzeneteket válthatnak és eseményeket szervezhetnek. Az üzenőfalon keresztül híreket, információkat, weboldalakat és videókat is megoszthatnak egymással. Városok, munkahelyek, felsőoktatási intézmények vagy régiók (például Magyarország) által szervezett közösségekhez csatlakozhatnak, és érhetnek el bennük másokat. A saját hálózaton belül a mások adatlapja részleteiben is látható, míg más közösséghez tartozó felhasználó adatlapja nem, de ez függ a felhasználók egyedi beállításaitól is.

2011 augusztusában a Facebook megújította adatvédelmi és a tartalommegosztási rendszerét, jelentős részben a honlapot ért kritikák és a Google+ szerencsésebb beállításai nyomán.[10] Néhány héttel később megjelent egy újabb frissítés, amely a közzététel rendjét szabályozza, lehetővé teszi általunk nem ismert emberek követését (beleegyezésükkel), a hírfolyamokat pedig áttekinthetőbbé teszi a barátok és az események besorolásával. Vélhetően erre a fejlesztésre is hatással volt a Google+ rendszere, amely különösen ügyel a felhasználók csoportba rendezésére és az információ ettől függő megosztására.[11] Emellett újabb fejlesztéseket vezetnek be, amelyek online életünk számos mozzanatát naplózzák (a felkeresett tartalmakat automatikusan lájkolják); a Facebook egyfajta multimédiás központtá alakul.[12]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oldal létrehozásának ötlete eredetileg Mark Zuckerberg egyetemi előkészítő iskolájának, a Phillips Exeter Academy-nek fényképes, nyomtatott, könyv alakú kiadványa volt. Ezek a könyvek már évtizedek óta közkedveltek voltak és használatban álltak a tanárok és a diákok számára. A Facebook története valójában 2003-ban kezdődött a Facemash nevű alkalmazás kidolgozásával. Adam D'Angelo, aki Mark Zuckerberg legjobb barátja volt a középiskolában, létrehozott az egyetemisták számára egy kezdetleges társasági oldalt. A programnak olyan sikere lett, hogy használóinak száma a százezret is meghaladta. A honlap népszerűségének hatására írta meg Mark Zuckerberg a CourseMatch programot, ami aztán a Facebook létrehozásához vezetett. Ő és Eduardo Saverin akkor alapították a Facebookot, amikor még a Harvard Egyetemre jártak, társaik voltak még a fejlesztésben Dustin Moskovitz és Chris Hughes. Kezdetben csak a Harvard hallgatói számára volt elérhető az oldal felhasználása, majd később más egyetemekre is kiterjesztették, mint az Ivy League és a Stanford University. Azután minden egyetemista, majd minden 13 évesnél idősebb személy is regisztrálhatott a Facebookon. Peter Thiel volt az első, aki anyagilag is támogatta a céget, mintegy félmillió dollárral. Az oldalon lehet üzeneteket felírni az üzenőfalra, lehet fotókat feltölteni és megosztani. Jelenleg több mint 1 milliárd aktív felhasználóval rendelkezik, ez a szám napról napra emelkedik.[13] (A Hi5 58, az Orkut pedig 46 millió körüli havi látogatószámmal bír.) Az oldal jelenleg 207 országban, 37 különböző nyelven érhető el, és 2010 januárjára már szinte teljesen elkészült a magyar változat, amelynek fordítását a felhasználók készítették.[14]

2012-ben a Facebook megváltoztatta az Adatkezelési Szabályzatát, mert a Facebook felhasználók 30%-a nem szavazott ellene. A változás szerint a Facebook átadhatja személyes adatainkat az Instagramnak.[15][16][17][18]

Összes aktív felhasználó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Időpont Felhasználók száma
(millió)
Eltelt idő
(napok)
Havi átlagnövekedés
(%)
2008. augusztus 26. 100 166.5 178,38%
2009. április 8. 200 225 13,33%
2009. szeptember 15. 300 150 10%
2010. február 5. 400 143 6,99%
2010. július 21. 500 166 4,52%
2011. január 5. 600 168 3,57%
2012. október 1. 1000 635 2,46%
2014. március 8. 1230 - -

A látogatószám dacára a Facebook 2011 nyarán már elmarad népszerűségben a közösségi oldalak között (vö. YouTube, Wikipédia): a jelek szerint sokan csak megszokásból használják.[19]

A felhasználók Facebook-interakciója 2014-ben:

  • 201 milliárd ismeretségi kapcsolat
  • 6 milliárd lájk naponta
  • 400 milliárd megosztott fotó
  • 7,8 billió elküldött üzenet[2]

Felhasználói segédletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Like gomb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tetszést kifejező ikon

A like, magyarosan lájk gomb a Facebook egyik legismertebb fejlesztése. A szó jelentése: „tetszik”. - A „dislike” (nem tetszik) gomb, ami ennek ellentéte, jelenleg még nincs alkalmazásban és nem is lesz Mark Zuckerberg szerint, ez egy lehetőség ugyan a vélemény kifejezésére, de nem illik bele a cég arculatába. - A Facebook 2009 februárjára fejlesztett ki egy alkalmazást, amelynek a „like” nevet adták. A gomb feladata az, hogy az emberek tetszésüket fejezhessék ki általa egy adott dolog, vagy termék kedvelése kapcsán. A gomb használatával egy kattintással jelezni lehet a tetszésnyilvánítást, nincs szükség hosszabb véleményezésre. A kezdeményezésnek az adta a hátteret, hogy egy sokkal személyesebb kapcsolatot akartak kialakítani az addigi helyett a honlapok látogatói számára. Természetesen a szöveges véleményezés lehetősége továbbra is fennmaradt. A gomb egy kódgenerátor segítségével készíthető el és a Facebookon kívül más weboldalakra is beilleszthető.[20] A lájk gomb valójában egy dobozban helyezkedik el, amelyben egy iframe és egy XFBML kód van. Ez a két kód ad lehetőséget arra, hogy kétféleképpen helyezhessék fel a lájk gombot a weboldalra és a doboz paraméterei is tetszőlegesen meghatározhatóak, valamint bármely oldalra beilleszthetőek. A lájkolás annyira elterjedt, hogy számtalan esetben más célra is használják a gombot, például adománygyűjtő honlapok. Ebben az esetben az adományozó eldöntheti a gomb megnyomása által, hogy az alkalmazást fejlesztők milyen célra fordítsák kattintásuk, networkjük értékét.[21] A felhasználók, amennyiben telepítik a edge.create alkalmazást, akkor látni fogják, hogy mikor kattintanak rá az oldalukon lévő gombra, ezáltal napi statisztikát láthatnak arról, hogy hányan kedvelik az oldalukat.

A kattintás által a Facebook üzenőfalon megjelenik, hogy a felhasználó kedveli a szóban forgó oldalt. A megjelenés által terjed Facebookon belül az oldal linkje. A honlapon, ahol a gombot elhelyezik, megjelenik a tetszésnyilvánítások száma. Az ismerősök neve megjelenik a gomb alatt, amennyiben nekik is tetszik az oldal.

A „Like” gomb kiváltja a megosztás gombot is, hiszen a megnyomása után már egy egész történet kerül az üzenőfalunkra egy lekicsinyített képpel együtt, sőt még megjegyzéseket is fűzhetünk hozzá.[22]

A „Like” gomb annyira sikeres, hogy a Google is bevezet egy Google +1 tetszésnyilvánító gombot, amely a kereső oldalán jelenik meg a találati listák elemei mellett. Ezt a gombot akkor kell majd megnyomni, ha az adott linket hasznosnak találtuk és értékelni szeretnénk.[23]

A gomb használatának veszélyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arnold Roosendaal egy tanulmányban hívta fel a figyelmet arra, hogy a Facebook „tetszik” (like) gombjának használatával a közösségi oldal működtetői követni tudják a felhasználók szokásait, netes viselkedését. A gomb egy sütit helyez el és ennek segítségével tudni lehet, hogy mivel foglalkoznak. A süti egy egyedi azonosítót kreál, ennek segítségével ismeri fel a rendszer a felhasználót.[24]

Vírusok, kártevők, adatlopás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint minden számítógépes rendszer, a Facebook is tartalmaz olyan elemeket, amelyek veszélyt jelentenek a felhasználóra. A biztonsági szoftverek megpróbálják kiszűrni ezeket, de valójában a felhasználó tudja a legjobban megvédeni magát, ha odafigyel ezekre az elemekre. Példa rá, hogy hírességek szexvideóit kínálják fel megtekintésre. A gyanútlan felhasználó rákattint a videóra, és nem tudja, hogy valójában egy láthatatlan Like gombot nyom meg, a lejátszógomb helyett, mögötte pedig videót nem talál. A jelenséget clickjackingnek nevezik.[25]

A Symantec 2011 májusában jelentette be, hogy egy olyan rés volt a Facebook rendszerében, ami 2007-től éveken át lehetővé tette, hogy a közösségi oldalakon jelen lévő harmadik felek (hirdetők, szolgáltatást kínálók stb.) hozzáférhessenek az összes felhasználó adataihoz (profil, képek, chatüzenetek stb.), akkor is, ha a fióktulajdonos ezt nem engedélyezte. A Symantec már korábban, április második hetében értesítette erről a Facebookot, akik megtették az első lépéseket a hiba kijavítására, és a köszönetnyilvánítás mellett hivatalosan is közölték, hogy vizsgálatuk semmiféle bizonyítékot nem talált arra, hogy bárki is kihasználta volna a lehetőséget adatgyűjtés céljából. A Facebook a híradások özöne után tegnap este a fejlesztői blogban bejelentette, hogy a gondokat okozó régebbi autentikációs rendszerüket frissíteni fogják, az OAuth 2.0 és a HTTPS bevezetését három lépésben végzik el októberig.[26]

A legújabb Facebook-vírus az „Asprox.N” nevű trójai, ami e-mail formájában érkezik, azt közli a felhasználóval, hogy a Facebook-fiókja spamet terjesztett, emiatt a belépési adatokat központilag megváltoztatták, és új jelszót küldtek egy csatolt fájlban a régi helyett. A fájl úgy néz ki, mint egy igazi Word-dokumentum, de valójában egy exe file, amelyre ha rákattintunk, letöltődik. A valódi spammelés pedig éppen ekkor kezdődik el.[27]

2010-ben már feltűnt és 2011-ben ismét visszatért a dislike spam, ami azt kéri a felhasználótól, hogy kapcsolja be az alkalmazást, ezzel viszont valójában csak levélszemetet generál.[28]

Legújabb funkciók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kérdések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011 márciusában megjelent egy új szolgáltatás Questions - Kérdések néven. Béta tesztelése 2010 júliusától folyik, felhasználói köre egyelőre korlátozott, de folyamatosan bővül a hozzáférési lehetőség mindenki számára. A szolgáltatás lényege, hogy az üzenőfalon bármely felhasználó tehet fel kérdést a válaszok pedig egy ún. bővíthető szavazás formájában érkeznek.[29] Segítségével gyors szavazást indíthatunk egy adott téma körül, pl. Hol van a legjobb hamburger New Yorkban? Megjelölhetjük vele azokat a barátokat, akiktől választ várunk és így az egyre terjedő kérdéskörben hamar megtalálhatjuk a választ. Magát a programot beállíthatjuk saját igényeink szerint, válaszadók száma, stb., mielőtt azonban megkezdjük használatát, legelőször is aktiválni kell.[30]

Videotelefonálás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A telefonálás 2011. áprilisi bevezetése után[31] júliusban – a Skype-pal együttműködve – a videotelefonálás is elérhetővé vált.[32]

Facebook Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008. november 26-án elindult a Facebook magyar változata, mely hamarosan rendkívül népszerűvé vált. A fordítást magyar felhasználók végezték és ez a munka ma is folyik, de rendkívül lassan.[33] A fordítói rendszerhez egy fordító alkalmazás felvételével lehet csatlakozni.[34] A magyarok körében kiemelkedően népszerű ez a közösségi oldal: a hazai netezők 80 százaléka használja a Facebookot, az iWiW-et vagy valamelyik hasonló szájtot.[35]

A magyar felhasználók megoszlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Social Daily adatai szerint 2014 márciusában az aktív felhasználók száma Magyarország területén elérte a 4 800 000 főt. A magyar Facebook 2014. márciusi statisztikai adatai szerint, az összes regisztrált felhasználó közül 53%-ot a 18-35 éves korosztály birtokol. A legdinamikusabban növekvő korcsoport a 55-65 éves korosztály. A magyar felhasználók 39%-a olvas rendszeresen könyvet, aminek 19%-a digitális formátumú (E-book).

A nemek aránya a következő: a férfiak 48%-ban, a nők pedig 52%-ban képviseltetik magukat a rendszerben.[36]

Életkori korcsoport Felhasználók száma Százalékos részesedés
13-18 700 000 15%
18-25 1 240 000 25%
23-35 1 280 000 27%
35-45 1 060 000 22%
45-55 560 000 12%
55-65 520 000 11%
65+ 164 000 3%

TOP 10 magyar oldala[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legdinamikusabban változó oldalak az Activia és a Cartoon Network Magyarország, illetve Vona Gábor és Mesterházy Attila hivatalos oldala. Magyarország területén egy Like átlagos költsége 0,88 amerikai dollár, ezer megjelenésé pedig 0,02 amerikai dollár.

Név Rajongók száma
Activia 4 000 000+
Martini 2 500 000+
L'Oréal Professionnel 2 400 000+
Havana Club 1 450 000+
F&F 1 100 000+
Extreme Silver 950 000+
Foodpanda 850 000+
Norbi Update 850 000+
Túró Rudi 800 000+
Kvíz Játékok 700 000+

A mobil platformok megoszlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország területén több mint 3 600 000 felhasználó mobileszközről használják a Facebookot. A legnépszerűbb operációs rendszer az Android 66%-kal, melyből a Samsung 48%-ot hasít ki, ezzel a legnépszerűbb készülékgyártó hazánkban.

Rendszer Felhasználók száma Százalékos részesedés
Android 2 395 000 66%
iOS 343 300 9%
Windows Phone 178 000 5%
Egyéb (BlackBerry, hagyományos telefon) 726 000 20%

Társadalmi hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Facebook esemény a Szent István téren - 2011

Pszichológusok szerint az oldal káros hatással lehet a gyenge önértékeléssel rendelkező tizenévesekre, amikor ismerőseik pozitív élményeiről és népszerűségéről értesülnek.[37]

2010 áprilisában a South Park egyik részben Frászbook[38] néven parodizálta a közösségi oldalt.[39]

2010. október közepén több millió Facebook-tag egyedi azonosítója került át több reklámcég rendszerébe.[40] A The Wall Street Journal szerint olyan felhasználókat is érint, akik bizalmasnak jelölték a profiljukat.[40] Néhány esetben az alkalmazások a barátok e-mail címét is elérhetővé tették a reklámcégek előtt.[40] Azt nem lehet tudni, hogy mióta lopják az adatokat.[40]

November végén a Német Fogyasztóvédelmi Központok Szövetsége bírósági eljárást indított a Facebook ellen, mert szerintük a Facebook egyáltalán nem veszi figyelembe az európai adatvédelmi törvényeket.[41]

2011. május 19-én, csütörtökön Bret Taylor a Facebook technológiai vezetője bejelentette egy a cég adatkezelését firtató amerikai szenátusi meghallgatás során, hogy a közösségi oldal működtetői pedofil képek és elveszett gyermekek után is kutatni fognak a feltöltött képek elemzésével. A Microsoft PhotoDNA technológiát fogják használni.[42]

2011 májusában a Facebook megbízott PR-céget, hogy járassa le a Google-t. NetBase közösségi médiumokat elemző cég az eseményt követően 70000 bejegyzést dolgozott fel és megállapította, hogy az incidens egyik cégre se volt hatással.[43] Az incidens úgy derült ki, hogy a Facebook által megbízott PR-cég egy bloggernek azt ígérte, hogy ha megír egy a Google számára lealacsonyító sztorit, amiben ők is segítettek volna és közzéteszik, akkor jelentős újságokban újraközlik. A blogger azonban elutasította az ajánlatot, ráadásul ráhúzta az összeesküvésre a vizes lepedőt, kiteregetve a suttogó propaganda minden szennyes részletét.[44]

Politikai hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oldal használata fennállása óta néhány országban ellenállásba ütközött és ütközik ma is. Szíriában, Kínában, Iránban, Bangladeshben, Pakisztánban többször blokkolták 2010 folyamán.[45]

2010 májusában a Facebook egy közösségi csoportja arra buzdította a felhasználókat, hogy május 20-án Mohamedről készült rajzokat küldjenek.[46] A rajzverseny szervezői az ellen a blogger ellen akartak tiltakozni, aki megfenyegette a South Park készítőit, mivel az egyik epizódban Mohamedet medvének öltöztetve jelenítették meg.[46] A próféta ábrázolására való felhívás nagy felháborodást keltett Pakisztán-szerte és sok más iszlám országban.[46] Karacsiban tüntetéseket tartottak emiatt és követelték a Facebook betiltását.[46] A portál elérhetőségét egész májusban blokkolták.[46]

Politikai elemzők szerint 2011 elején a nagy arab válság kirobbanásában is jelentős szerepet játszhatott.[47] Ezzel kapcsolatban született a következő vicc is.

Hoszni Mubárak találkozik a túlvilágon két korábbi egyiptomi elnökkel, Anvar Szadattal és Gamal Abden-Nasszerrel. Megkérdezi őket, hogyan kerültek oda.
„Méreg” – mondja Nasszer.
Ezután Mubarak Szadathoz fordul a kérdéssel.
„Egy merénylő lövedéke” – mondja Szadat, majd megkérdezi:
„És veled mi végzett?”.
„A Facebook” – válaszolja Mubarak.

Mivel rendkívül gyorsan terjednek az információk a világhálón, a közösségi oldal szerepe a politika változásaiban is megnyilvánul. Több országban korlátozták, vagy szüntették be teljesen az internet szolgáltatásokat a Facebookon elindult tüntetésszervezések hatására. Horvátországban 2011. március 7-re szerveztek tüntetést a Facebookon a jelenlegi kormány politikája ellen.[48] Az így kialakult tüntetésen több, mint 8 ezren vettek részt. 2011. március 31-én a Facebook palesztin megszüntette Harmadik Palesztin Intifáda nevű oldalt, amelyen 2011. május 15-ére szerveztek volna felkelést. A Facebook szóvivője, Andrew Noyes szerint az oldalt az erőszakra való buzdítás miatt szüntették meg.[49]

Kritikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fast Company beszámolt egy Facebook felhasználó kirohanásáról. Peter Thoeny, aki a newtown-i mészárlásról írt, ahol főleg gyerekek estek áldozatul, ami mellé a Facebook egy géppuska hirdetést jelenített meg. Peter Thoeny szerint „undorító és támadó módon céloz” a Facebook a hirdetések kihelyezésénél.[50][51]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011. március 2-án Gamal Ibrahim egyiptomi férfi a Facebook nevet adta újszülött kislányának, tettét azzal indokolta, hogy szerette volna kifejezni háláját a közösségi oldal iránt, amiért a Facebook segítette Mubarak elüldözését.[52]

2008-ban az eddig is a legidősebb felhasználóként számon tartott 102 éves Ivy Bean csatlakozott a Facebook csapatához, aki akkor egy bradfordi ápolási otthonban élt. Regisztrációja után számos rajongói oldal készült a tiszteletére. Az otthonban 2010 elején meglátogatta Gordon Brown miniszterelnök és felesége Sarah. A Twitterhez is csatlakozott és ott 56.300 barátra tett szert. 104 éves korában hunyt el.[53]

2012 októberében eltűnt machynlleth-i otthonából egy öt éves kislány, esete megjelent a Facebookon is. A 18 éves Sam Busby szexuális tartalmú, obszcén bejegyzéseket írt az oldalra, melynek következtében a worcesteri bíróság tinédzsert hat hét felfüggesztett börtönre és 200 óra közmunkára ítélték, illetve a perköltségeket is ráterhelték. Ez az első olyan eset, hogy Facebookos bejegyzése miatt kapott valaki börtönbüntetést.[54]

Megjelenése a kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2010. november 11-én mutatták be David Fincher Social Network – A közösségi háló című filmjét, amely a Facebook alapításának történetét dolgozza fel.[55] A három Oscar-díjat és négy Golden Globe-díjat nyert filmben Zuckerberget Jesse Eisenberg alakította.[56] A történet alapjául Ben Mezrich Véletlenül milliárdos – Hogyan született a Facebook (Accidental Billionaires) című 2009-ben megjelent könyve szolgált, amely hamarosan a sikerlisták élére került.[55][57]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Facebook statisztikáinak egy része a Socialbakers oldalról származik, amely a Facebook hivatalos statisztikai oldala.
  • További statisztikai adatok forrása a Social Daily oldal.
  1. Eldon, Eric.: 2008 Growth Puts Facebook In Better Position to Make Money. VentureBeat, 2008. december 18. (Hozzáférés: 2008. december 19.)
  2. ^ a b c d e „A lájkolás 10 éve”, PC World, Project 029 Media & Communications Kft., 2014. március 6., 71. oldal. ISSN 1785-4717 (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) 
  3. 2011. február 16. - 637 millió regisztrált felhasználó.
  4. Az adatok a Facebook hivatalos oldaláról származnak
  5. Facebook Holders Tighten Their Grip
  6. Tőzsde - Facebook
  7. Facebook IPO: an anatomy of Wall Street overreach
  8. Mérföldkőnél a Facebook: 1 milliárd felhasználó!
  9. Egymilliárdan használják a Facebook mobilalkalmazásait. pcworld.hu, 2014. március 26. (Hozzáférés: 2014. március 29.)
  10. Megújul a Facebook (ITcafé/Index.hu, 2011. augusztus 24.)
  11. Az új gombbal úrrá lehet a facebookos káoszon (Origó, 2011. szeptember 19.)
  12. Automatizálták a lájkolást (Index, 2011. szeptember 22.)
  13. Facebook Factsheet Megtekintve: 2010. március 29.
  14. Facebook magyarul
  15. The Facebook democracy is officially dead
  16. Fontos változások a Facebook szabályzatában
  17. Elindult a szavazás a Facebook új szabályzatáról
  18. Vége a Facebook demokráciának
  19. Mindenki utálja a Facebookot (Index, 2011. július 19.)
  20. Világuralomra tör a like gomb
  21. Jótékonysággal kapcsolatos jelenségek a Facebookon
  22. Változik a Like gomb
  23. Pluszegyezéssel megy a Google a lájkolás ellen
  24. Facebook cookie
  25. Védekezés a facebookos vírusok ellen
  26. A Facebook 4 évig nem védte adatainkat (Nyest.hu/IT café, 2011. május 12.)
  27. Facebook: saját magunk hackeljük meg
  28. The dislike button
  29. Questions
  30. Facebook Questions: Hands On
  31. Ingyentelefon a Facebookon (Index, 2011. április 20.)
  32. Lehet videótelefonálni a Facebookon is (Index, 2011. július 7.)
  33. Az oldal használatával kapcsolatos problémákra, az adatvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos kérdéseket leszámítva, magyar nyelvű tájékoztatás általában nincs.
  34. Szabó Péter interjú
  35. Facebookozásban EU-rekorder Magyarország (Origó, 2011. július 12.)
  36. Magyarország Facebook analitikája. socialdaily.comu, 2014. március 8. (Hozzáférés: 2014. március 8.)
  37. Tovább vitáznak a Facebookról a pszichológusok (Inforádió, 2011. március 29.)
  38. South Park - Frászbook
  39. South Park parodies Facebook
  40. ^ a b c d Több millió embert érint a Facebook legújabb adatvédelmi botránya sg.hu, 2010. október 19. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  41. Beperelték a fogyasztóvédők a Facebookot sg.hu, 2010. december 1. (Hozzáférés: 2010. december 6.)
  42. Gyerekpornó után kutat a Facebook
  43. A Facebook-botrány nem befolyásolta az oldal népszerűségét
  44. Lebukott a Facebook a Google-t lejárató kampányával
  45. Banglades_is_blokkolja_a_Facebookot
  46. ^ a b c d e Áll a Facebook Pakisztánban fn24.hu, 2010. május 20. (Hozzáférés: 2010. december 7.)
  47. Think Again: Egypt.
  48. Facebook tüntetések.
  49. A Facebook eltávolította a harmadik intifádát meghirdető oldalt
  50. Tyler Gray: Targeted Facebook Ad Goes Horribly Wrong After Newtown School Shooting (angol nyelven). fastcompany.com. FastCompany, 2012. december 14. (Hozzáférés: 2012. december 22.)
  51. Joanelli Tamás: Botrány: szerencsétlen véletlen vagy tudatos Facebook hirdetés?. BeSocial, 2012. december 16. (Hozzáférés: 2012. december 22.)
  52. A gyermek neve Facebook
  53. Ivy Bean a Facebookon és a Twitteren
  54. April Jones Facebook posts: Sam Busby given suspended sentence. BBC, 2012. november 7. (Hozzáférés: 2012. november 8.)
  55. ^ a b Social Network (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  56. Awards (angol nyelven). Social Network. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
  57. Ben Mezrich: Véletlenül milliárdos – Hogyan született a Facebook. Atheneum Kiadó. (Hozzáférés: 2011. március 11.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Beleznay Péter: A Facebook, Változó Világ 76., Budapest 2011.
  • Ben Mezrich: Véletlenül milliárdos – Hogyan született a Facebook. Athenaeum 2000 Kiadó, 2010
  • Nicholas A. Christakis – James H. Fowler: Kapcsolatok hálójában - Mire képesek a közösségi hálózatok, és hogy alakítják sorsunkat? Typotex Kiadó, 2010 ISBN 9789632791555