Nintendo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nintendo Co., Ltd.
Nintendo.svg
A Nintendo logója, ami a 80-as éveket idézi. A jelenlegi színt 2006-ban választották ki, ám a korábbi piros változat továbbra is feltűnik egyes termékeken.[1]
Típus Nyilvánosan működő részvénytársaság
Alapítva 1889. szeptember 23.[2]
Székhely Központi iroda
Kiotó, Japán
Nemzetközi irodák:[3]
Redmond, Washington
Vancouver
Großostheim, Németország
Scoresby, Ausztrália
Suzhou, Kína (iQue, Ltd.)
Szöul, Dél-Korea
Tajvan, Kínai Köztársaság (Nintendo Co., Ltd., Haku Yu)
Windsor, Berkshire, UK
São Paulo, Brazília
Vezetők Ivata Szatoru elnök és vezérigazgató
Reggie Fils-Aime: Az NOA elnöke és operatív igazgatója
Conrad Abbott: Az NOC elnöke
Rose Lappin: A Nintendo Australia ügyvezető igazgatója
Jamaucsi Hirosi: A cég korábbi elnöke
Arakava Minoru: Az NOA korábbi vezetője
Sibata Szatoru: Az NOE vezetője
Mijamoto Sigeru: Játéktervező
Jokoi Gunpej (elhunyt): A Game Boy, Game & Watch és a Metroid sorozat alkotója
Tadzsiri Szatosi: A Pokémon sorozat alkotója
Iparág Videojáték-ipar
Kártyajátékok (régebben)
Termékek Game Boy sorozat, Color TV Game, NES, SNES, Virtual Boy, Nintendo 64, Nintendo GameCube, Nintendo DS, Wii, Nintendo 3DS és számos videojáték.
Árbevétel 1 trillió ¥ (2011)[4]
Profit 77.6 milliárd ¥ (2011)[4]
Alkalmazottak száma 4,712 (2011)[5]

A Nintendo Co., Ltd. weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nintendo Co., Ltd. témájú médiaállományokat.

A Nintendo Company, Limited (任天堂株式会社, Nintendó Kabusiki-gaisa) japán multinacionális cég. A vállalatot Jamaucsi Fuszadzsiro alapította Kiotóban, 1889. szeptember 23-án eredetileg kézzel készített ún. hanafuda kártyák gyártására.[2] A 20. század közepén a cég számos piaci szegmensen kísérletezett, például taxi és szállodaüzemeltetéssel. Az évek során a videojáték-gyártás vált a cég fő profiljává és a játékipar egyik meghatározó szereplője lett. Emellett a Nintendo az amerikai Seattle Mariners baseballcsapat többségi, az Atlanta Hawks kosárlabdacsapatnak pedig kisebbségi tulajdonosa.

A Nintendo a videojáték-piac legrégebbi, máig fennmaradt három nagy videojátékkonzol-gyártó cég egyike a Microsoft és a Sony mellett. Game Boy Advance és Nintendo DS modelljeinek köszönhetően piacvezető a kézi játékkonzolok gyártásában. 2007. június 30-ig a Nintendo története során 453 millió játékgépet és közel 2,2 milliárd játékprogramot adott el világszerte.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1889–1956[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nintendo-t Jamaucsi Fuszadzsiro egy kicsi japán vállalkozásként indította el az 1889-es év vége fele Nintendo Koppai-ként. A Kiotóban székelő vállalat gyártott és értékesített egy Hanafudanak hívott kártyajátékot. A kézzel gyártott kártyák hamarosan nagy népszerűségre tettek szert és Jamaucsinak fel kellett venni több segédet, hogy lépést tudjanak tartani a növekvő igényekkel.

1956–1975[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1956-ban Jamaucsi Hirosi ellátogatott az USA-ba hogy tárgyalásokat kezdjen a United States Playing Card Companyval a domináns játékkártyagyártóval az USA-ban. Jamaucsi meg volt döbbenve amikor rájött, hogy a világ legnagyobb vállalata az ő üzletágában egy kicsi irodát használ. Ez volt a fordulópont, ahol Jamaucsi rájött a játékkártyaüzlet korlátaira. Ezek után hozzáférést nyert a Disney karaktereihez és rátette őket a játékkártyákra, azért hogy eladásokat megnövelje.

1963-ban Jamaucsi átkeresztelte a Nintendo Playing Card Company Limited-et a Nintendo Company Limited-re. A vállalat ekkor kezdett el kísérletezni más üzletágakban az újonnan megszerzett tőke felhasználásával. 1963 és 1968 között a Nintendo felállított egy taxi vállalatot, egy szerelmi szálloda láncot, egy TV csatornát, és egy élelmiszeripari vállalatot és több más dolgot gyártott (például egy játéktávirányítóval irányított porszívót melynek Chiritory volt a neve és ami szerepelt a WarioWare, Inc.: Mega Microgame$ játékban 2003-ban). Ezek közül a vállalkozások közül mindegyik megbukott a játékgyártást kivéve, ahol a korábbi játékkártyák gyártása okán rendelkeztek egy kevés tapasztalattal. A Tokiói Olimpia után a játékkártya eladások száma lecsökkent és ezzel a Nintendo nehéz helyzetbe került.

Több adósság terhe alatt a Nintendo küzdött, hogy életben maradjon a japán játékiparban; ami még mindig kicsi volt ekkor és már jól elfogadott vállalatok uralták (mint például a Bandai vagy a Tomy). A játékok rövid életciklusa miatt a vállalatnak mindig új termékötletekkel kellett előállniuk. Ez egy új, jelentős korszak kezdete Nintendónak.

1970-ben, mikor Jamaucsi Hirosi megfigyelt egy Nintendo hanafuda-gyárat, észrevett egy kinyújtható kart, amit ez egyik karbantartási mérnök, Jokoi Gunpej, csinált a saját szórakozására. Jamaucsi megparancsolta Jokoinak, hogy fejlessze ezt ki termékként a karácsonyi szezonra. Az Ultra Hand sikeres volt és hozzávetőlegesen 1.2 millió darab kelt el belőle. Jokoit hamarosan termékfejlesztőnek léptették elő a karbantartási munkájából.

Az 1970-es évek alatt fogadták fel Mijamoto Sigeru-t is, azt az embert aki (Jokoival egyetemben) a játékvilág világában élő legendává vált. Az ő kreatív látása fontos szerepet játszott azon útvonal megtalálásában mely a Nintendo jövőbeli (és az egész videojátékipar) jövőjét megmutatta. Jokoi ez idő alatt mentora volt Mijamotonak és megtanította neki mindazt amit tudott.

1975-jelen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nintendo ekkoriban kezdett el fantáziát látni a videojáték-piacban. Első lépésként megszerezték a Magnavox Odyssey eladásának jogát Japánban 1975-ben. Akkoriban azonban az otthoni konzolok rendkívül ritkák voltak és még az Atari PONG konzolja se volt piacon.

Nintendo első játéktermi játéka a Computer Othello volt 1978-ban; amit az elkövetkező években több tucatnyi követett, a Radar Scope és Donkey Kong a leghíresebb ezek között. Az 1980-as évek elején alkotta meg a Nintendo (Jokoi által vezetett) videojáték-részlege a játéktermi játékai közül a leghíresebbeket. A nagy népszerűségnek örvendő Donkey Kong-ot Mijamoto alkotta meg 1981-ben. Ekkor jelent meg a játéktermekben és nem sokkal később az Atari 2600, az Intellivision, és a ColecoVision videojáték konzolokon (bár a Nintendo nem volt bevonva a portok készítésébe ami a minőségen meg is látszott). Ezt a kiadási módszert több későbbi Nintendo játék követte ebben az időszakban, beleértve az eredeti Mario Bros.-t (nem összekeverendő a későbbi Super Mario Bros.-szal).

Ezen felül a Nintendo belekóstolt a kézi konzolok üzletágába is a Game & Watch nevű játékkal. Később 1985-ben a Nintendo kiadta Nintendo Entertainment System-nek nevezett gépét, amivel nagy sikereket ért el és folytatta a kézi konzolok piacát a szintén sikeres Game Boy-jal. A Nintendo később tovább folytatta ezen két termékvonalának frissítését, amivel elérte azt, hogy az egyik legyen a világ legismertebb videojáték-gyártói közül.

Játékgépek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Konzolok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Color TV Game (1977 – 1980)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Color TV Game sorozat öt különböző konzolból állt, mindegyik egy külön játék vagy játékok lejátszására lett tervezve. Nagyon hasonlóak voltak a korai Pong otthoni konzolhoz.

Nintendo Entertainment System (NES) (19831994)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nintendo Entertainment System, vagy NES, egy 8 bites videojáték-konzol amelyet a Nintendo adott ki Észak-Amerika, Brazília, Európa, Ázsia, és Ausztrália területén. A Japán megfelelője a Family Computer (röviden csak FamiCom vagy FC ). Dél-Koreában Comboy néven a Hyundai forgalmazta. A NES Ázsiában és Észak-Amerikában idejének legsikeresebb játékkonzolja, több, mint 60 millió eladott példánnyal. A konzol segítette újraéleszteni az Amerikai Egyesült Államok videojáték-iparát az 1983-as összeomlás után és felállította az alapkövetelményeket az elkövetkező konzol-generációknak a játékdizájntól (a platformer Super Mario Bros. volt a rendszer első, nagy címe) kezdve az üzletpolitikáig.

Super Nintendo Entertainment System (SNES) (19902000)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Super Nintendo Entertainment System (más néven Super Nintendo, Super NES vagy SNES) egy 16 bites videojáték-konzol amelyet a Nintendo adott ki Észak-Amerika, Brazília, Európa, Ázsia, és Ausztrália területén. Japánban kiadott megfelelője a Super Famicom (Super Family Computer vagy röviden csak SFC) Dél-Koreában úgy ismeretes, mint Super Comboy és a Hyundai terjesztette. Az SNES a Nintendo időrendben második otthoni konzolja a Nintendo Entertainment System után. Ellentétben az elődjével, amely a PAL területeken és Ázsia nagy részén nem ért el egyértelmű sikereket, az SNES nemzetközi sikernek bizonyult, bár nem tudott elődje népszerűségének örvendeni Észak-Ázsia és Észak-Amerika területén, a Sega Mega Drive konzolja (észak-amerikai nevén a Genesis) miatt és a megváltozott piaci helyzet miatt. A viszonylag késői piacra kerülése ellenére, az SNES a 16 bites korszak legkelendőbb konzolja lett.

Nintendo 64 (N64) (19962003)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nintendo 64 (elterjedtebb nevén az N64), a Nintendo harmadik otthoni videojáték konzolja. Megjelenésekor Japánban 3 játék volt megvásárolható hozzá, (a Super Mario 64, a Pilotwings 64 és a Saikyo Habu Shogi) de ebből csak kettő (a Super Mario 64 és a Pilotwings 64) jutott el Észak-Amerikába és a PAL régióba. További kulcsfontosságú címek voltak még: a két The Legend of Zelda játék, a GoldenEye 007 és a Star Fox 64. A Nintendo 64-ből több, mint 32,93 millió db kelt el 2005. március 31-ig.

Nintendo GameCube (GCN) (20012007)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nintendo GameCube a Nintendo hatodik generációs játékkonzolja, ugyanahhoz a nemzedékhez tartozik, mint a Sega Dreamcast, a Sony PlayStation 2, és a Microsoft Xbox. A konzolt a SpaceWorld kiállításon mutatták be 2000-ben, a tervezési fázisban Dolphin-nek nevezték. A GameCube a legkompaktabb és legolcsóbb a hatodik generációs konzolok közül. A GameCube az első a Nintendo konzoljai közül, mely optikai adattárolót (Nintendo GameCube Game Disc-et) használ kártyák és kazetták helyett. Egy megállapodás az optikai meghajtókat gyártó Matsushita-val egy DVD lejátszására alkalmas GameCube-hoz vezetett, a Panasonic Q-hoz, melyet csak Japánban adtak ki. A Nintendo GameCube-ból 2007. március 31-ig 21,59 millió darab kelt el.

Wii (2006 – jelen)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wii

A Wii (kiejtve IPA: [wiː]) a Nintendo által gyártott legújabb játékkonzol. A konzol korábbi kódneve Revolution (Forradalom) volt, valamint ez a konzol a Nintendo GameCube utódja.

Különleges tulajdonsága, hogy a játék vezérlője vezeték nélküli és távirányítóra hasonlít, melyet Wii Remote-nak (vagy rövidebben WiiMote-nak) neveznek. A játék használatakor ezt az eszközt kézben kell tartani és a játék eseményének megfelelően 3D-s mozgásokat lehet vele végezni. A konzol másik sajátossága, hogy WiiConnect24 kiegészítő szolgáltatás tartozik hozzá, ami lehetővé teszi, hogy üzeneteket fogadjunk és aktuális frissítéseket töltsünk le a konzolra az internet segítségével.

Hordozható konzolok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Game & Watch[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Game & Watch sorozatot 19801991 között gyártotta a Nintendo. A legtöbb változatban egyetlen játék volt két nehézségi szinttel, ami között az A vagy B gombbal lehetett választani.

Game Boy sorozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Game Boy a világon a legnagyobb mennyiségben eladott játékkonzol, az összesített eladások 2008-ra túlszárnyalták a 200 milliót. A konzol több kiadást is megért.

A konzol változatai:

  • Game Boy - az eredeti Game Boy. (1989. április 21.) Újított változatai: Game Boy Pocket - kompakt tervezés (1996) és Game Boy Light - csak Japánban kiadott, erősebb képernyővilágítással rendelkező Game Boy konzol. (1997)
  • Game Boy Color - színes képernyővel. (1998. október 21.)
  • Game Boy Advance - erősebb, 32 bites processzorral. (2001. március 21.) Újított változatai: Game Boy Advance SP - kagylószerű házban és beépített kijelzővilágítással (2003. március 28.) és a Game Boy Micro - kisméretű változat. (2005. február 14.)

Virtual Boy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nintendo egyik hordozható konzolja, ami képes volt megjeleníteni "valódi 3D grafikát". 1995. július 21-én lett kiadva, de a gyenge eladások miatt csupán néhány hónapig volt forgalomban.

Nintendo DS sorozat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nintendo DS - A Nintendo előző hordozható konzolsorozatának első tagja. Két képernyője van (erre utal az is, hogy neve a Double Screen rövidítése), melyek közül az alsó egy érintőképernyő, ezen kívül beépített mikrofon és Wi-Fi vevő is található benne.
  • Nintendo DS Lite - Abban különbözik elődjétől, hogy kisebb, szebb és erősebb a fénye.
  • Nintendo DSi - Továbbfejlesztett változat, melyet 2008. november 1-jén mutatták be (Japánban), aminek többek között két beépített kamerája, nagyobb képernyője, beépített internet böngészője és SD kártya olvasója is van. Ez a változat (és a későbbiek) már nem képes használni a Gameboy Advance játékkártyáit.
  • Nintendo DSi XL - A DSi nagyobb (4,3") kijelzővel rendelkező változata. Japánban Nintendo DSi LL néven jelent meg.

Nintendo 3DS[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nintendo legújabb kézi konzolja 2011-ben jelent meg az az elődeihez képest lényegesen erősebb hardverrel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Jackson, Mike: 2 éves az új logo. ComputerAndVideoGames.com, 2008. november 26. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
  2. ^ a b Cégtörténet (japán nyelven). Nintendo. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
  3. Nemzetközi disztribútorok listája. Nintendo. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
  4. ^ a b A Nintendo bevételei (2011 március 31.) (PDF), 2011. április 25. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
  5. Konszolidált pénzügyi kimutatások. Nintendo Co., Ltd., 2010. május 6. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nintendo témájú médiaállományokat.