1978

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1978 más naptárakban
Gergely-naptár 1978
Ab urbe condita 2731
Bahái naptár 134 – 135
Berber naptár 2928
Bizánci naptár 7486 – 7487
Buddhista naptár 2522
Burmai naptár 1340
Dzsucse-naptár 67
Etióp naptár 1970 – 1971
Hindu naptárak
Vikram Samvat 2033 – 2034
Shaka Samvat 1900 – 1901
Kali juga 5079 – 5080
Holocén naptár 11978
Iráni naptár 1356 – 1357
Japán naptár 2638 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4674–4675
Kopt naptár 1694 – 1695
Koreai naptár 4311
Muszlim naptár 1398 – 1399
Örmény naptár 1427
ԹՎ ՌՆԻԷ
Thai szoláris naptár 2521
Zsidó naptár 5738 – 5739

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek1990-es évek2000-es évek2010-es évek2020-as évek

Évek: 19731974197519761977197819791980198119821983

Események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Január[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • január 1. – Röviddel a felszállás után felrobban, és az Arab-tengerbe zuhan az indiai légitársaság Bombay-ből Dubaiba tartó Boeing-ja, 190 utas és a 23 főnyi személyzet életét veszti.
  • január 4. – Robbanás a Győri Vagon- és Gépgyár vasútijármű-üzemének öntödéjében; hat halálos áldozat, sok súlyos sérült.
  • január 6.
  • január 11. – A Szojuz-27 is összekapcsolódik a Szaljut-6 űrállomással (a Szojuz-26 dec. 10-én dokkolt), így összesen négy szovjet űrhajós dolgozik az űrállomáson.
  • január 17. – A jugoszláv fővárosban megnyílik az EBEÉ első utókonferenciájának, a belgrádi értekezletnek a záró szakasza.
  • január 20. – Felavatják a taliándörögdi űrtávközlési állomást, mellyel lehetővé válik rádió- és televízió közvetítések műholdas átvétele.
  • január 22. – Sikeresen összekapcsolódik a Szaljut-6 űrállomással az első teherszállító űrhajó, a Progresz-1.
  • január 24.Kanada északnyugati térségeire zuhan a Kozmosz–954 szovjet tengerészeti felderítő műhold.
  • január 27. – Általános sztrájk bénítja meg Nicaragua életét.

Február[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • február 7. – 30 év óta a legsúlyosabb hóvihar tombol az USA északkeleti államaiban, járhatatlan utak Bostontól Washingtonig. A 2-3 méteres hófalak miatt Boston több mint egy hétre sétálóvárossá válik.
  • február 16.Sújtólégrobbanás következtében 12 bányász veszti életét a Tatabányai Szénbányák 12/A aknájában.
  • február 18.
    • A Belfast közeli La Mon House hotelben, egy ifjúsági klub bálján két bomba felrobbanása 20 ember életébe kerül, 80-an megsebesülnek.
    • Cipruson palesztin fegyveresek meggyilkolják az Afroázsiai Szolidaritási Szervezet egyiptomi főtitkárát, majd túszul ejtik az elnökségi ülés résztvevőit. Húsz tússzal a lárnakai repülőtérre mennek, ahol elfoglalnak egy repülőgépet.
  • február 19. – A lárnakai repülőtéri túszdrámába egyiptomi különítmény próbál beavatkozni, tűzharcot vívnak a ciprusi hatóságokkal. Az incidens miatt rendkívül feszültté válik Ciprus és Egyiptom viszonya.
  • február 21. – Felrobbantják a Nyugati pályaudvar melletti üresen álló Westend-házat, helyén épül a metróállomás déli aluljárója.
  • február 27.Genfben megkezdődik a társadalmi szervezetek négy napos leszerelési világkonferenciája; az eseményen 12 tagú magyar küldöttség vesz részt.
  • február 28. – 69 évi működés után megszűnik a forgalom a Cegléd-Hantháza vasútvonalon.

Március[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • március 1. – Az amerikai Continental Airlines Honoluluból érkező DC-10-es utasszállítója kicsúszik a Los Angeles-i repülőtér kifutópályájáról és kigyullad. A tűzoltók gyors beavatkozásának köszönhetően 195 utas életben marad, hárman meghalnak a balesetben.
  • március 2.
    • Kádár László Gábor veszprémi püspököt áthelyezik az egri érseki székbe.
    • Bajkonurból elstartol az Interkozmosz program első nemzetközi legénységével a Szojuz-28 űrhajó, fedélzetén a szovjet Gubarjevvel és a csehszlovák Remekkel.
  • március 3.Miskolc Tiszai pályaudvaron a reggeli sűrű ködben a Hidasnémeti felől érkezett személyvonatba ütközik egy tolató szerelvény. Egy kalauz meghal, 6 utas súlyosan megsebesül.
  • március 6.VI. Pál pápa magyar püspököket nevez ki.
  • március 9.Belgrádban véget ér az 1977 októberében kezdődött Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBEÉ) soros ülése.
  • március 11. – Palesztin terroristák hatalmukba kerítenek két izraeli kirándulóbuszt Jeruzsálemben. A rendőrség túszszabadító akciója során 37 ember veszti életét.
  • március 15. – Az izraeli hadsereg gépesített egységei a légierő támogatásával átlépik a libanoni határt, és bombázzák a Bejrút melletti Szabra és Satila menekülttáborokat.
  • március 1516.Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága aktuális gazdaságpolitikai problémákról tárgyal, különös tekintettel az energetikai gondokra.[1]
  • március 16.
    • Elrabolta Aldo Moro olasz politikust a Vörös Brigádok terrorszervezet, majd később ki is végezték. A kereszténydemokrata vezető kétszer töltötte be pályafutása alatt a miniszterelnöki posztot.
    • Visszatér a Földre a Szojuz-27; két űrhajósa Grecsko és Romanyenko 96 napot töltött a világűrben.
  • március 16.
    • Nemet a neutronbombára! címmel nagyszabású béketüntetésen vesznek részt Amszterdamban a neutronbomba-ellenes nemzetközi konferencia küldöttei.
    • Az ENSZ Biztonsági Tanácsa békefenntartó „kéksisakosok” Dél-Libanonba küldéséről határoz.
  • március 20.

Április[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • április – Megalakul a Csehszlovákiai Magyar Nemzetiség (később Kisebbség) Jogvédő Bizottsága, melynek kezdeményezője Duray Miklós pozsonyi geológus. (A megalakításhoz a közvetlen ösztönzést a magyar iskolák tervezett felszámolásának híre adja.)[1]
  • április 1. – A Parlament kupolacsarnokában átadják az Állami- és Kossuth-díjakat. Utóbbi kitüntetésben részesül mások mellett Darvas Iván, Huszti Péter, Jankovics Marcell, Szabó Magda és Sára Sándor.
  • április 9. – Több napig tartó összecsapások robbannak ki Bejrút központjában és két elővárosában. A tűzharcba az arabközi békefenntartók is bekapcsolódnak.
  • április 1217.Nicolae Ceaușescu – delegáció élén – Washingtonba látogat, ahol közvetíteni próbál az arab–izraeli konfliktusban.
  • április 13. – Tragikus szerencsétlenség Budapesten a csepeli HÉV Boráros téri végállomásánál. A befutó szerelvény 17.10-kor áttöri az ütközőbakot, és az állomás épületébe, valamint az ott várakozó tömegbe rohan. 18 ember életét veszti, 25-en – részben súlyosan – megsebesülnek.
  • április 1920. – Az MSZMP Központi Bizottságának ülésén Biszku Bélát felmentik KB-titkári funkciójából.
  • április 27. – A Charta ’77 képviselőiből megalakul a Jogtalanul Üldözötteket Védelmező Bizottság (VONS), melynek egyik kezdeményezője Václav Havel.[1]
  • április 30. – A forradalmi tanács demokratikus köztársasággá kiáltja ki Afganisztánt.

Május[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Június[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • június 2. – A Jurisics-vár lovagtermében ünnepi tanácsülésen emlékeznek meg Kőszeg várossá nyilvánításának 650. évfordulójáról.
  • június 5. – Magyarország és Ausztria egyezményt köt a két ország közötti vízumkényszer megszüntetéséről.
  • június 15. – Az Olasz Köztársaság elnöke, a kereszténydemokrata Giovanni Leone lemondásra kényszerül vesztegetési ügyek miatt.
  • június 16. – Torrijos panamai kormányfő és Carter amerikai elnök Panamában aláírja az új Panama-csatorna szerződést.
  • június 19. – Több járókelő megsebesül Kelet-Berlinben, amikor a szovjet Vörös Hadsereg egy dezertőr katonája gépfegyverből lövöldözni kezd egy útkereszteződésben.
  • június 20. – A Richter-skála szerinti 6,5-es erősségű földrengés több mint 40 halálos áldozatot követel Szalonikiben. A földmozgásokat követően szökőár söpör végig az Adriai-tenger jugoszláv partvidékén.
  • június 2023. – A JKSZ XI. kongresszusa.
  • június 22.
    • James W. Christy csillagász felfedezi a Charont, a Plutó legnagyobb holdját.
    • 4,6-os erősségű földrengés rázza meg Békés városát. 38 erősen megrongálódott házból ki kell költöztetni a lakókat.
  • június 23. – Négy napos látogatásra Budapestre érkezik Moammer Kadhafi líbiai államfő.
  • június 26. – Nagy erejű pokolgép robban a versailles-i kastélymúzeumban.
  • június 27. – Bajkonurból felbocsátják a Szojuz-30 űrhajót, fedélzetén Klimuk szovjet és Miroslaw Hermoszewsky lengyel űrhajóssal.
  • június 30. – Újabb, 3,8-es erősségű földrengés Békés megyében.

Július[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • július 67. – Az EGK állam- és kormányfői brémai tanácskozásukon elvileg döntenek egy Európai Pénzügyi Rendszer (EMS) és az egységes európai valuta (ECU) kialakításáról.
  • július 7. – A Salamon-szigetek elnyeri függetlenségét.
  • július 16.Bonnban kezdetét veszi a hét legfejlettebb gazdaságú tőkés ország kétnapos csúcsértekezlete.
  • július 22.Bolíviában Juan Pereda Ashun tábornok, az elnökválasztás jobboldali jelöltje katonai lázadás során átveszi a hatalmat.
  • július 31. – Fegyveresek támadják meg Irak párizsi nagykövetségét.

Augusztus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • augusztus 3. – Pokolgép robban Tel-Avivban egy piactéren, melynek következtében mintegy 50 ember megsebesül. Válaszul az izraeli légierő palesztin menekülttáborokat bombáz Dél-Libanonban.
  • augusztus 6. – 80 éves korában, a Castel Gandolfó-i palotában, a pápák nyári rezidenciáján szívrohamot követően meghal VI. Pál pápa. Gyászszertartására augusztus 12-én kerül sor a Vatikánban.
  • augusztus 12.Japán és Kína béke- és barátsági szerződést köt. 41 év után fordulat kezdődik a két ország kapcsolataiban.
  • augusztus 13. – Rendkívül súlyos bombamerénylet Bejrútban a Palesztin Felszabadítási Front nevű radikális szervezet irodáinak is otthont adó 9 emeletes lakóháznál. A halálos áldozatok száma eléri a 175-öt.
  • augusztus 14. – Genfben összeül a fajüldözés és a faji megkülönböztetés felszámolásával foglalkozó világkonferencia.
  • augusztus 15.Iránban az elmúlt napok vidéki megmozdulásai után Teheránban is tüntetnek a sah rendszere ellen.
  • augusztus 19. – Az iráni Abadanban felgyújtanak egy mozit, hivatalos adatok szerint több mint 400 ember veszti életét.
  • augusztus 22.
    • Szandinista fegyveresek hatolnak be Managuában a nemzeti palotába, a nicaraguai kormány és parlament székhelyére. A több száz túszért cserébe Somoza elnök lemondását és új, demokratikus választások kiírását követelik.
    • Meghal Jomo Kenyatta afrikai politikus, Kenya első miniszterelnöke, 1964-től haláláig államfője.
  • augusztus 24.Lázár György felavatja az 1,3 milliárd forintos beruházással megvalósult Gyulai Húskombinátot.
  • augusztus 25.Füzesgyarmat külterületén fénysorompós vasúti átjáróban egy kirándulókat szállító honvédségi autóbusz vonattal ütközik. Hat katona meghal, 19-en megsebesülnek.
  • augusztus 26.

Szeptember[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • szeptember 3.I. János Pál pápa a római Szent Péter-bazilika előtt tartott ünnepélyes szentmisén elfoglalja a pápai trónt.
  • szeptember 6.Carter elnök kezdeményezésére Szadat egyiptomi elnök és Begín izraeli miniszterelnök részvételével csúcstalálkozó kezdődik a közel-keleti konfliktus békés rendezéséért Camp Davidben.
  • szeptember 8. – Utcai összecsapások Teheránban. A biztonsági erők tüzet nyitnak a sahellenes tüntetőkre, sok halálos áldozat. Rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat vezetnek be.
  • szeptember 15. – Budapestre látogat Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője.
  • szeptember 16. – Erős, a Richter-skála szerint 7,7-es földrengés pusztít Irán keleti részén; a romok alatt közel 25 ezer ember veszti életét.
  • szeptember 17.Szadat egyiptomi elnök és Begín izraeli miniszterelnök aláírja a Camp David-i egyezményt a közel-keleti békéről.
  • szeptember 25.San Diegóban lakónegyedre zuhan a Pacific Southwest Airlines Sacramentóból érkező Boeing 727-es repülőgépe, miután összeütközik egy Cessna 150-es magángéppel; 140 halálos áldozat.
  • szeptember 27. – New Yorkban az ENSZ-közgyűlés általános vitája közben sorozatos kétoldalú tárgyalásokra kerül sor. Vance amerikai és Gromiko szovjet külügyminiszter is megbeszéléseket folytat egymással.
  • szeptember 29. – Rómában váratlanul meghal I. János Pál pápa, aki mindössze 33 napig tölthette be tisztségét.

Október[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

November[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

December[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • december 1. – Ausztriában átadják a forgalomnak a világ leghosszabb közúti alagútját, a 14 km hosszú Arlberg-alagutat.
  • december 56. – A NATO jóváhagyja a Repülőgép-fedélzeti korai előrejelző és irányító rendszert (AWACS).
  • december 6.Spanyolországban népszavazást tartanak az új alkotmányról, melyet 87,79%-os igen szavazattal elfogadnak. (Az alkotmány demokratikus alapeszméket hirdet, de legitimálja a monarchiát is.)[2]
  • december 8. – Hat bányász veszti életét gázkitörés következtében a Mecseki Szénbányák Zobák bányaüzemében.
  • december 17. – Az OPEC Abu Dhabiban rendezett ülésén határozatot hoz az olaj árának újabb, 14,5%-os emeléséről.
  • december 20. – Palesztin menekülttáborokat támad az izraeli légierő Dél-Libanonban.
  • december 21. – Kétnapos szovjet-amerikai külügyminiszteri tárgyalások kezdődnek a SALT-2 szerződésről Genfben.
  • december 25.Vietnam villámháborút indít a vörös khmerek uralta Kambodzsa ellen.
  • december 31. – Európa északi felén napok óta havazás, orkánerejű szél és hófúvás bénítja meg az életet.

Az év témái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1978 a tudományban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1978 a légi közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1978 a vasúti közlekedésben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1978 a filmművészetben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1978 az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Somlyó György – Arion éneke (Összegyűjtött versek 1.), Szépirodalmi és Kőkörök (Összegyűjtött versek 2.), Szépirodalmi

1978 a zenében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontosabb külföldi albumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontosabb magyar nagylemezek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1978 a sportban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1978 a televízióban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1978 a jogalkotásban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1978 új világörökségi helyszínei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Születések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halálozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nobel-díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fizikai Pjotr Leonyidovics Kapica, Arno Allan Penzias, Robert Woodrow Wilson
Kémiai Peter D Mitchell
Orvosi-fiziológiai Werner Arber, Daniel Nathans, Hamilton O Smith
Irodalmi Isaac Bashevis Singer
Béke Anvar Szadat és Menáhém Begín
Közgazdasági Herbert Simon

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Horváth Jenő: Évszámok könyve. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.
  • Horváth Jenő (szerk.): Világpolitikai lexikon (1945-2005). Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
  • Németh István (szerk.): 20. századi egyetemes történet. Osiris Kiadó, Budapest, 2006.
  • A XX. század krónikája. Officina Nova, Budapest, 1994.
  • Népszabadság XXXVI. évf. (1978)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Baló György–Lipovecz Iván: Tények Könyve '92, Ráció Kiadó Kft., [Budapest], 1992. 156. oldal, ISSN 0238-3748
  2. Bricard, Isabelle: Európai uralkodócsaládok. Gabo Kiadó, [Budapest], 2001, ISBN 963-9237-86-8, 146. oldal
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1978 témájú médiaállományokat.