Managua

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Managua
Managua.jpg
Managua címere
Managua címere
Managua zászlaja
Managua zászlaja
Közigazgatás
Ország  Nicaragua
Alapítás éve 1819
Polgármester Dionisio Marenco
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 1 380 100 fő +/-
Népsűrűség 2536,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 544 km²
Időzóna UTC−6
Elhelyezkedése
Managua (Nicaragua)
Managua
Managua
Pozíció Nicaragua térképén
é. sz. 12° 09′, ny. h. 86° 16′Koordináták: é. sz. 12° 09′, ny. h. 86° 16′
Managua weboldala

Managua Nicaragua fővárosa és egyben legnépesebb városa. Itt van az ország közigazgatási, politikai és gazdasági központja.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Managua átlagosan 56 méteres tengerszint feletti magasságban, az ország szárazabb nyugati részén, az itt nyújtózó Managuai (más néven: Xolotlán-) tó déli oldalán, egy kis öböl mentén, sík terepen fekszik.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Managua a trópusi szavannaövben található. Az évi középhőmérséklet átlagosan 26,9 °C. A legmelegebb hónap a május, ekkor a hőmérséklet átlaga 28,3 °C, míg leghűvösebb januárban van, ekkor az átlaghőmérséklet 25,7 Celsius-fok.

A szinte egyenletesnek mondható nyár bágyasztóan fülledt melege nem szab évszakos ritmust sem a vegetációnak, sem a kultúrnövények életfolyamatainak.

A csapadék évi átlaga 1200 milliméter. A Csendes-óceánhoz közel fekvő fővároshoz az északkeleti passzát ide már száraz bukószélként érkezik. A csapadék nagy része körülbelül 95%-a a májustól októberig tartó esős évszakban hull le, ebből egyedül októberben 300 milliméternyi eső esik, míg a novembertől áprilisig tartó száraz évszakban összesen csak 60 milliméter.


Managua éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 31,0 32,1 33,6 34,3 34,0 31,4 30,9 31,4 30,3 30,8 30,6 30,8 31,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 20,4 20,6 21,7 22,6 23,4 23,0 22,6 22,4 22,2 22,1 20,9 20,0 21,8
Átl. csapadékmennyiség (mm) 9 5 3 8 130 224 144 136 215 280 42 8 1204
Havi napsütéses órák száma 263 254 291 276 229 186 151 195 210 223 231 248 2759
Forrás: Wetter Spiegel


Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1502-ben Kolumbusz Kristóf negyedik, s egyben utolsó útja során hajózott el Nicaragua partjainál. A terület gyarmatosítására azonban csak jóval később, a XVI. század húszas éveiben került sor. Francisco Fernández de Córdoba vezetésével a spanyolok véres háborúban verték le az országnak nevet adó Nicaro indián törzsfőnököt, majd 1523-ban elfoglalták a mai főváros helyén álló 40 000 lakosú indián települést, Managuát, amely a hódítók brutalitása miatt majdnem néptelenné vált.

A város nevének jelentésére kétféle változat maradt fenn; az egyik szerint a guarani elnevezés jelentése: az eső szeme, míg a másik változat szerint ahol a vízfelület van jelentéssel bír.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Santiago de Managua katedrális

Az ország fővárosa 1858 előtt León volt, Managua az 1800-as évek közepéig csupán poros kis falu volt, még az 1846-os függetlenség kikiáltása táján is. 1858-ban 6000 lakosú kisváros, Managua lett az ország új fővárosa, s ettől kezdve gyors fejlődésnek indult, a fejlődését időnként visszafogó természeti csapások ellenére is. Az itt kialakult építkezések tíz- és tízezreket vonzottak ide még az ország legtávolabbi zugából is. 1972-ben már 409 ezer lakosa volt a fővárosnak. 1972 végén azonban egy hatalmas földrengésben több mint tízezer ember lelte itt halálát. A legnagyobb károkat a Nicaragua tó partján álló egykori belváros szenvedte el. Elpusztultak az egykor itt álló elegáns üzletek, éttermek is.

A helyreállítások során elsőként az ipari üzemeket és a lakóházak ezreit állították helyre. Managua lakossága 1985-re megkétszereződött 1972-höz képest, s elérte a 850 ezer főt.

A város Nicaragua gazdasági centruma, legnagyobb iparvárosa, s közlekedési gócpontja lett. A környező fejlett agrárvidékre támaszkodó élelmiszereket és élvezeti cikkeket előállító ipara különösen jelentős; rizshántolás, cukor-, sör-, növényolaj-, gyümölcskonzerv- és dohányipar, kávé- és kakaófeldolgozás. De számottevő textilipara; gyapot, juta, és kenal feldolgozása, valamint faipara is. Újabb keletű itt a gépgyártás, a kőolaj-finomítás, a gyógyszer- és cementgyártás. Az ország szerény méretű ipari termelésének a felét a főváros üzemei szolgáltatják. A nyersanyagellátást és a késztermékek elszállítását a főváros kedvező közlekedés-földrajzi helyzete nagyban megkönnyíti.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Repülőtere az Augusto C. Sandino nemzetközi repülőtér, a város központjától 13 km-re helyezkedik el.

A fővároson áthaladó Carretera Interamericana (pánamerikai autóút) és a jól kiépített belső úthálózat az ország legfejlettebb területeivel köti össze.

A Granada-Managua-León-Corinto vasútvonal a Csendes-óceán felé teremt kapcsolatot. A kőolajat csővezetéken keresztül Puerto Sandinóból kapja.

A főváros legforgalmasabb útvonala a tóparttól a déli városrészbe vezető Sandíno sugárút.

Kultúra, oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Managua az ország szellemi életének egyik nagy központja. Számos könyvtára, múzeuma mellett kihelyezett tagozata van itt az 1812-ben Leonban alapított Nicaraguai Nemzeti egyetemnek is. Itt működik a Közép-amerikai Katolikus Egyetem kihelyezett tagozata, de több főiskolája is van, mint például a mezőgazdasági-, tanárképző-, képzőművészeti főiskola, katonai akadémia.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Managua témájú médiaállományokat.