Montevideo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Montevideo
Stk 1340.jpg
a kikötő
Montevideo címere
Montevideo címere
Becenév: La Muy Fiel Y Reconquistadora
Mottó: Con libertad ni ofendo ni temo
Közigazgatás
Ország  Uruguay
megye Montevideo megye
Alapítás éve 1724
Polgármester Ana Olivera
Irányítószám diversi
Körzethívószám 2
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 1 319 108 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 43 m
Terület 530 km²
Elhelyezkedése
Montevideo (Uruguay)
Montevideo
Montevideo
Pozíció Uruguay térképén
d. sz. 34° 53′ 01″, ny. h. 56° 10′ 55″Koordináták: d. sz. 34° 53′ 01″, ny. h. 56° 10′ 55″
Montevideo weboldala

Montevideo Uruguay fővárosa, fő kikötője és legnagyobb városa. Lakossága 1,33 millió (2010), a külvárosokkal együtt eléri az 1,8 milliót. Területe 530 négyzetkilométer, a legdélibb főváros Dél-Amerikában, és a harmadik legdélibb a világon, maga a város is az ország déli részén fekszik, a Río de la Plata (spanyolul: "Az ezüst folyó") torkolatánál. A város rövid ideig brit uralom alatt állt 1807-ben, a második világháborúban a város melletti vizeken volt a La Plata-i csata. A városban írta alá 19 amerikai állam a Montevideo-i egyezményt 1933-ban. A város adott otthont az összes mérkőzésnek az 1930-as labdarúgó-világbajnokságon. Montevideo gazdag építészeti és kulturális örökséggel rendelkezik, a tangó és candombe táncok is itt alakultak ki.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városnév etimológiáját illetően kétféle feltételezés létezik. Az egyik szerint a földrészt felfedező spanyol vagy portugál hajós, amikor a megpillantotta a szárazföldet, azt kiáltotta, hogy Monte video!, ami latinul annyit tesz: ’Hegyet látok!’. A másik magyarázat szerint egy tengerészeti térkép feliratából maradt a városra. A térkép a helyet a Monte VI de O (=Oeste) felirattal jelölte, amely spanyolul azt jelenti, hogy ’VI. (hatodik) hegy Ny[ugat]-ról’. A város eredetei teljes neve San Felipe y Santiago de Montevideo.

Fényképész a Plaza Indepencián

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Montevideo az ország déli részén, a La Plata széles torkolatánál fekszik. Éghajlata enyhe, az éves átlaghőmérséklet 13 °C, nyáron többször eléri a 40 °C-ot.


Montevideo éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 38,8 39,9 36,2 33,6 29,6 26,4 26,8 29,5 30,6 34,2 35,6 40,8 40,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 28,4 27,5 25,5 22,0 18,6 15,1 15,0 16,2 18,0 20,5 23,7 26,5 21,4
Átlaghőmérséklet (°C) 23,0 22,5 20,6 17,2 14,0 11,1 10,9 11,7 13,4 16,0 18,6 21,3 16,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 18,0 17,9 16,2 12,9 10,2 7,7 7,2 7,8 9,1 11,5 14,2 16,3 12,4
Rekord min. hőmérséklet (°C) 9,4 9,0 5,9 1,4 1,0 −5,6 −2,6 −2,8 −0,4 3,0 5,0 7,6 −5,6
Átl. csapadékmennyiség (mm) 86 101 104 85 89 83 86 88 93 108 89 84 1101
Havi napsütéses órák száma 294 230 222 179 164 129 139 164 182 239 248 285 2481
Forrás: Dirección Nacional de Meteorología, World Meteorological Organization


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Montevideo látképe az űrből

A környéken először a portugálok alapítottak kolóniát Colonia del Sacramento néven – Buenos Airesszel szemben –, annak ellenére, hogy a területet a tordesillasi szerződés alapján a spanyolok követelték maguknak. Montevieu erődjét Manuel de Freitas da Fonseca portugál marsall építtette 1723-ban. 1724-ben spanyol expedíció indult Buenos Airesből a város kormányzója, Bruno Mauricio de Zabala vezetésével, és január 22-én elűzték a portugálokat. Zabala alapította a várost 1726. december 24-én. Montevideo 1828-ban lett Uruguay fővárosa. A 19. század elejétől erős brit befolyás alá került, mivel kikötőjét a britek gyakran használták, hogy kibújjanak az argentin és a brazil kereskedelmi ellenőrzés alól. 1860 és 1911 között a britek kiterjedt vasúthálózatot építettek ki, hogy összekapcsolják a várost a vidéki területekkel. Juan Manuel de Rosas argentin diktátor 1838 és 1851 között többször is ostromolta.

A Calle Colombes

A város lakossága 1860-ban még alig volt több harmincezernél. Ezt követően azonban a folyamatos bevándorlás következtében gyorsan emelkedett, 1884-ben már több mint százezer volt. Ebben az időszakban Montevideo az argentin fővárossal, Buenos Airesszel versengett kereskedelem terén. A 20. század elején sok európai bevándorló települt a városba – főként spanyolok és olaszok, de ezrek érkeztek Közép-Európából is. 1908-ban már a lakosság harminc százaléka bevándorló volt.

A II. világháború alatt az üldöző angol hadihajók elől menekülő Admiral Graf Spee német zsebcsatahajó a semleges Montevideo kikötőjében keresett menedéket, majd a La Plata-i tengeri csata (1939. december 13.) után újra ide futott be. Hogy elkerülje a teljes megsemmisítést, Hans Langsdorff kapitány december 17-én a hajó elsüllyesztése mellett döntött, majd két nappal később öngyilkosságot követett el.

A 20. század közepi katonai diktatúra és gazdasági pangás a mai napig érezteti hatását. Uruguay gazdasága az 1950-es évek közepén kezdett hanyatlani, a hatvanas években komoly zavarok voltak az ellátásban, elkezdődött a lakosság kivándorlása. A diktatúra fennállásáig (1985-ig) körülbelül száz ember halt meg vagy tűnt el a politikai erőszak következtében. 1980-ban a rezsim új alkotmány bevezetését indítványozta, a kérdést népszavazásra bocsátották. A szavazók többsége (58%) azonban az új alkotmány ellen voksolt, ami meggyengítette a hatalmat, és előkészítette a demokratikus átalakulást.

A 2002-es nagy uruguayi bankválság Montevideót is súlyosan érintette.

A Torre de las Telecomunicaciones felhőkarcoló

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Palacio Salvo
  • Torre de las Telecomunicaciones
  • Teatro Solís színház.
  • Palacio Legislativo
  • Catedral Metropolitana székesegyház.
  • Cabildo de Montevideo

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Montevideo témájú médiaállományokat.