1939

1939 más naptárakban
Gergely-naptár	1939
Ab urbe condita	2692
Bahái naptár	95 – 96
Berber naptár	2889
Bizánci naptár	7447 – 7448
Buddhista naptár	2483
Burmai naptár	1301
Etióp naptár	1931 – 1932
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1994 – 1995
Shaka Samvat	1861 – 1862
Kali juga	5040 – 5041
Holocén naptár	11939
Iráni naptár	1317 – 1318
Japán naptár	2599 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4635–4636
Kopt naptár	1655 – 1656
Koreai naptár	4272
Muszlim naptár	1357 – 1358
Örmény naptár	1388 ԹՎ ՌՅՁԸ
Thai szoláris naptár	2482
Zsidó naptár	5699 – 5700

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek

Évek: 1934 – 1935 – 1936 – 1937 – 1938 – 1939 – 1940 – 1941 – 1942 – 1943 – 1944

Események

Határozott dátumú események

• január 5. – A Komintern Titkárságának ülése, amelyen Josip Broz Titót bízzák meg a Jugoszláv Kommunista Párt vezetésével.
• február 2. – A veszprémi 3/3. „Sárga Vihar” bombázórepülő-századának – Debrecenből Veszprémbe történő repülése során Jászberénynél – egyik Ju-86-os gépe lezuhan. A pilóta és egy fedélzeti lövész repülőhalált hal.
• február 4. – Milan Stojadinović jugoszláv kormányfő bukása.
• február 5. – Dragiša Cvetković alakít kormányt Jugoszláviában.
• február 12. – Vojtech Tuka, a Szlovák Néppárt (HSL’S) radikális, nácibarát szárnyának vezéralakja Adolf Hitlerrel tárgyal és segítséget kér az önálló szlovák állam megteremtéséhez.
• február 16. – Magyarországon megalakul gróf Teleki Pál második kormánya.
• február 24. – Magyarország csatlakozik az antikomintern paktumhoz.
• március 7. – A magyar kormánypárt (Nemzeti Egység Pártja) átalakult Magyar Élet Pártjává.
• március 10.
  • A prágai kormány bevezeti Szlovákiában a katonai diktatúrát.
  • Lemond Jozef Tiso az autonóm szlovák kormányfői posztról.
• március 13. – Jozef Tiso német meghívásra Berlinbe utazik, ahol Adolf Hitlerrel és Joachim von Ribbentroppal tárgyal, akik értésére adják, hogy amennyiben Szlovákia nem nyilvánítja ki függetlenségét, sorsára hagyják az országot és kiszolgáltatják szomszédjainak: Magyarországnak és Lengyelországnak.
• március 14. – Jozef Tiso tájékoztatja a pozsonyi parlamentet a Berlinben folytatott tárgyalásokról. A parlament megszavazza az önálló szlovák állam létrehozását.
• március 15.
  • Német csapatok bevonulnak Prágába.
  • Kárpátaljára bevonulnak a magyar hadsereg egységei.
• március 16. – A Hradzsinban, a régi prágai várban Adolf Hitler német kancellár kikiáltja a Csehország és Morvaország Protektorátusát.
• március 23. – Szlovák–német „védelmi és együttműködési szerződés”.
• március 24. – Kárpátalja visszacsatolása során, Szobránc légterében összecsap a szlovák és a magyar légierő, melynek eredményeként kilenc szlovák repülőgép semmisül meg a légi harcban. Még ezen a napon magyar bombázókötelékek támadást intéznek az iglói repülőtér ellen.
• április 11. – Magyarország kilép a Népszövetségből.
• április 28. – Kárpátalja kormányzói biztosává báró Perényi Zsigmondot nevezik ki.
• május 5. – A második zsidótörvény.
• május 20. – A Pan Am elindítja első transzatlanti járatát.
• május 28–29. – Országgyűlési választások Magyarországon (titkos választójog alapján).
• július 7. – Kárpátalján megszűnt a katonai közigazgatás, hatályba lépett a polgári közigazgatásra vonatkozó rendelet.
• július 19. – Róma Czapik Gyulát nevezi ki veszprémi püspökké.
• július 21. – A pozsonyi parlament elfogadja a szlovák állam alkotmányát, az ország hivatalos elnevezése Szlovák Köztársaság (Slovenská republika).
• július 30–31. – Fegyveres incidens történt a magyar–román határon Técső körzetében.
• augusztus 19. – Ezen a napon szerződött lovásznak, Pejacsevich János grófhoz, Aperianov Zakariás, minden idők legtöbb derby győzelmét arató tréner. 16 lovával nyert Magyar Derby-t.
• augusztus 23. – A Molotov–Ribbentrop-paktum aláírása Moszkvában.
• augusztus 26. – Dragiša Cvetković jugoszláv kormányfő és Vladko Maček HSS-elnök megállapodása a szerb–horvát kiegyezésről. (Horvátország autonóm bánsággá alakul!)
  

  

  Náci hadilobogó a lengyel Westerplatte-félszigeten
• augusztus 28. – A szlovák kormány mozgósítást rendel el Lengyelország ellen.
• szeptember 1. – Hajnali 4 óra 55 perckor Németország hadüzenet nélkül megtámadja Lengyelországot, a danzigi korridor miatt két nappal korábban elrendelt lengyel mozgosításokra válaszul. Ezzel megindul a II. világháború eseménysora.
• szeptember 3.
  • Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzen Németországnak.
  • India és Ausztrália hadat üzen Németországnak.
  • Új-Zéland hadat üzen Németországnak.
• szeptember 5. – A szlovák állam kinyilvánítja hadba lépését.
• szeptember 6.
  • A Dél-afrikai Unió hadat üzen Németországnak.
  • Románia kinyilatkoztatja semlegességét.
• szeptember 7. - Elesik a Gdańsk mellett található Westerplatte lengyel erődje.
• szeptember 8–27. – Varsó ostroma.
• szeptember 10.
  • Kanada hadat üzen Németországnak.
  • A magyar kormány nem ad engedélyt a német katonai csapatok átvonulására Magyarországon.
• szeptember 17.
  • A Szovjetunió megtámadja Lengyelország keleti részét.
  • A legyőzött Lengyelország kormánya és több mint 100 ezer katona román területekre menekül.
• szeptember 18. – Magyarország megnyitja határait a lengyel menekültek előtt.
• szeptember 22. - A Lwów lengyel város védelmével megbízott W. A. Langner tábornok megadásul átadja a város kulcsát a támadó szovjet csapatok parancsnokának.
• szeptember 26. – Törvényen kívül helyezik a Francia Kommunista Pártot.
• szeptember 27. – A német csapatok bevonulnak Varsóba.
• október 26.
  • A német csapatok által megszállt nyugat lengyelországi területeket beolvasztják a Német Birodalomba. Ezzel egyidőben Krakkow székhellyel a megmaradt Lengyelországban német irányítású Főkormányzóságot (General-gouvernement) hoznak létre a német megszállók.
  • Jozef Tisot a Szlovák Köztársaság elnökévé választják.
• október 27. – A németek megszervezik a Lengyel Főkormányzóságot.
• november 1–2. – Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia csatlakozik a Szovjetunióhoz.
• november 30. – A Szovjetunió megtámadja Finnországot. (Téli háború)
• december 14. – A Lengyel Főkormányzóság területén sor kerül az első utcai kivégzésekre.

Határozatlan dátumú események

• Bill Hewlett és Dave Packard megalapítják Palo Altoban a Hewlett-Packard céget.

Az év témái

1939 az irodalomban

• Kodolányi János: Árvíz, Végrendelet (drámák) bemutatói
• Weöres Sándor: A vers születése (disszertáció)
• Megjelenik Thomas Mann: Lotte Weimarban című regénye.
• Megjelent az első Superman képregény január 16-án

1939 a zenében

• január 9. – Bartók: Kontrasztok bemutató, Szigeti József, Benny Goodman és Petri Endre közreműködésével, a Pihenő c. tétel nélkül.
• március 23. – Bemutatják Bartók: II. hegedűversenyét
• augusztus – Bartók Béla elkezd dolgozni a IV. vonósnégyesen, és novemberben fejezi be
• Kodály Zoltán: Felszállott a páva (variációk egy magyar népdalra).

1939 a politikában

• A második világháború kitörésének éve

1939 a sportban

• Az Újpest nyeri az NB1-et. Ez a klub ötödik bajnoki címe.
• Asztalitenisz-világbajnokság Kairóban. Barna Viktor huszonkettedik világbajnoki címét nyeri.
• Sportlövő-világbajnokság Luzernben. A magyar csapat két arany- és egy bronzérmet nyer.
• Birkózó-Európa-bajnokság Osloban. A magyar csapatból Bóbis Gyula és Tóth Ferenc egy-egy bronzérmet szerez.
• Jégkorong-Európa-bajnokság Svájcban.
• Műkorcsolya-Európa-bajnokság Zakopaneban.
• Ökölvívó-Európa-bajnokság Dublinban. A magyar csapatból Bondi Miksa ezüst-, Szigeti Lajos bronzérmet nyer.
• Vitorlázó-Európa-bajnokság Gdyniában. A magyar csapatból Heinrich Tibor ezüstérmet nyer.
• Főiskolai világbajnokság Monacoban. A versenyek a második világháború eseményei miatt félbeszakadnak.

Születések

• január 2. – Konstanze Vernon, német táncos
• január 3. – Sas József, magyar humorista
• január 4. – Korda György, énekes, előadóművész
• február 4. – Szilágyi Miklós néprajzkutató, muzeológus
• február 9. – Barbér Irén magyarországi szlovén író-, újságírónő († 2006)
• február 12. – Ray Manzarek, amerikai zenész, a Doors tagja
• február 12. – Fehér György magyar operatőr, tv-filmrendező és színész († 2002)
• március 14. – Szegedi Molnár Géza, magyar humorista, parodista († 2008)
• március 29. – Terence Hill (Mario Girotti), olasz színész
• április 7. – Francis Ford Coppola, amerikai filmrendező
• május 4. – Dunai Imre, gazdaságpolitikus († 2004)
• május 19. – Vermesy Péter zeneszerző († 1989)
• május 21. – Lászlóffy Csaba József Attila-díjas költő, író, drámaíró
• május 25. – Kígyós Sándor filmrendező
• május 27. – Don Williams amerikai country-zenész
• június 13. – Szentmihályi Antal olimpiai bajnok labdarúgókapus, edző
• június 15. – Lőrincz L. László, író
• július 3. – Kovács László, szocialista politikus, volt külügyminiszter, az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa
• július 11. – Kristó Gyula, történész, akadémikus († 2004)
• július 23. – Veér András, pszichiáter orvos, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főigazgatója († 2006)
• augusztus 11. – Bozay Attila, zeneszerző († 1999)
• augusztus 29. – Kontsek Jolán, olimpiai bronzérmes atléta, diszkoszvető, súlylökő, gerelyhajító, edző
• augusztus 29. – Joel Schumacher amerikai filmrendező, forgatókönyvíró és producer
• október 18. – Lee Harvey Oswald John F. Kennedy amerikai elnök gyilkosa († 1963)
• október 19. – Sándor Pál, filmrendező
• október 21. – Varga János, olimpiai bajnok birkózó
• október 27. – John Cleese, brit komikus, színész, író, a Monty Python-csoport tagja
• november 18. – Margaret Atwood, kanadai író, költő, műkritikus, feminista aktivista
• november 25. – Vékás Lajos, jogtudós, az MTA tagja
• november 26. – Tina Turner, Grammy-díjas amerikai énekesnő
• november 27. – Detrekői Ákos, magyar egyetemi professzor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, az MTA tagja
• november 27. – Kozma István, olimpiai bajnok magyar birkózó († 1970)
• november 27. – Laurent-Désiré Kabila, a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke († 2001)
• november 29. – Domenico Monardo, amerikai zenész
• december 30. – Kajdi János, ökölvívó († 1992)

Halálozások

• január 23. – Matthias Sindelar osztrák labdarúgó, az osztrák Wunderteam középcsatára (* 1903)
• január 25. – Schneller István pedagógiai író, egyetemi tanár (* 1847)
• január 28. – William Butler Yeats, ír költő Nobel-díjas (* 1865)
• február 1. – Tamásy Árpád von Fogaras néven említik (* 1861)
• február 10. – XI. Piusz pápa (* 1857)
• március 2. – Hankóczy Jenő mezőgazdasági kutató, a "farinométer" feltalálója (* 1879)
• március 3. – Rott Nándor veszprémi püspök (* 1869)
• április 28. – Habsburg–Tescheni Leó Károly főherceg osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, cs. és kir. lovassági százados, majd a Lengyel Köztársaság hadseregének tisztje, földbirtokos (* 1893)
• július 28. – Badics Ferenc irodalomtörténész, az MTA tagja (* 1854)
• augusztus 5. – Jankovich Béla oktatáspolitikus, közgazdász, az MTA tagja, 1913–1917 között Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere (* 1865)
• szeptember 1. – Orsós Ottó, biológus (* 1911)
• szeptember 21. – Armand Călinescu, román kormányfő (* 1893)
• szeptember 23. – Sigmund Freud, osztrák neurológus (* 1856)
• szeptember 26. – Bláthy Ottó Titusz elektromérnök, akadémikus (* 1860)
• szeptember 30. – ’Sigmond Elek vegyészmérnök, az MTA rendes tagja (* 1873)
• október 3. – Györffy István, etnográfus, az MTA tagja (* 1884)
• október 27. – Csonka János, mérnök, a porlasztó feltalálója (* 1852)
• november 1. – Darányi Kálmán, politikus, miniszterelnök (* 1886)
• november 20. – Kun Béla, magyar újságíró, kommunista politikus (* 1886)
• november 28. – James Naismith, amerikai tanár, a kosárlabda játék megalapítója (* 1861)
• november 29. – Eugen Kolisko, osztrák orvos-kémikus, fizikus, matematikus, író, antropozófus (* 1893)
• december 19. – Hans Langsdorff német kapitány (* 1894)

Nobel-díjak

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

Fizikai	Ernest Lawrence
Kémiai	Adolf Friedrich Johann Butenandt, Leopold Ruzicka
Orvosi-fiziológiai	Gerhard Domagk
Irodalmi	Frans Eemil Sillanpää
Béke	nem adták ki