Técső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Técső (Тячів)
Tecso kozpont.jpg
Técső főutcája
Técső címere
Técső címere
Közigazgatás
Ország  Ukrajna
Terület Kárpátalja
Járás Técsői járás
Rang város
Polgármester Ivan Kovacs
Irányítószám 90500
Körzethívószám +380 3134
Népesség
Teljes népesség 11 074 fő (2004) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 210 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Técső  (Ukrajna)
Técső
Técső
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 00′ 58″, k. h. 23° 34′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 58″, k. h. 23° 34′ 19″

Técső (ukránul Тячів [Tyacsiv / Tiachiv], oroszul Тячeв [Tyacsev / Tjačev], szlovákul Tačová, románul Teceu Mare) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város Huszttól 30 km-re délkeletre, a Tisza jobb partján, a Máramarosi-medence völgyében fekszik, ennek megfelelően ez a folyó, amely Kárpátalja legnagyobb folyója is, a város szerves részét képezi.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a régi magyar Técs személynév kicsinyítő képzős változatából származik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A református parókia Técsőn

1211-ben Tecu néven említik először.

1308-ban a fő sószállító vizek közt szerepelt Técső is Viskkel, Talaborral, és Szigettel együtt.

A középkorban a közeli sóbányák sóvágói lakták. Kiváltságait 1329-ben kapta Károly Róbert királytól városi ranggal.

1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 60 garas, 1335-ben 48 garas pápai tizedet fizetett.

Técső az öt máramarosi koronaváros egyike volt.

1902-ben Ferencvölgyet csatolták hozzá. 1910-ben 5910 lakosából 4482 magyar, 855 ruszin és 434 német volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Técsői járásának székhelye volt. A trianoni békeszerződéssel Ferencvölgye és a város Tiszán túli része Kistécső néven Romániához került, 1941 és 1944 között újra Técső része lett, majd ismét román terület lett. 1961-óta város, járási székhely, 13 000 lakosából mintegy 4000 magyar.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Técső város egyik legnevezetesebb emlékhelye, mely a XIII. század második felében épült. Először a római katolikus hívőknek adott otthont. A reformáció terjedése és az új hit elfogadása pedig azt eredményezte, hogy 1546-ban a lakosság zöme áttért és felvette a református vallást, így az egész templomot is elfoglalták.

Técső központja

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hollósy Simon mellszobra Técső központjában

Técső az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Técső a címadó helyszíne Örkény István Técsőiek című egyperces novellájának.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

* Mihály János: Máramarosi diplomák a XIV. és XV. századból, Máramarossziget, 1900.Online hozzáférés

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Técső témájú médiaállományokat.