Técső
| Técső (Тячів) | |||
| Técső főutcája | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás | Técsői járás | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Ivan Kovacs | ||
| Irányítószám | 90500 | ||
| Körzethívószám | +380 3134 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 11 074 fő (2004) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 210 m | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
Técső (ukránul Тячів [Tyacsiv / Tiachiv], oroszul Тячeв [Tyacsev / Tjačev], szlovákul Tačová, románul Teceu Mare) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járás székhelye.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A város Huszttól 30 km-re délkeletre, a Tisza jobb partján, a Máramarosi-medence völgyében fekszik, ennek megfelelően ez a folyó, amely Kárpátalja legnagyobb folyója is, a város szerves részét képezi.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a régi magyar Técs személynév kicsinyítő képzős változatából származik.
[szerkesztés] Története
1211-ben Tecu néven említik először.
1308-ban a fő sószállító vizek közt szerepelt Técső is Viskkel, Talaborral, és Szigettel együtt.
A középkorban a közeli sóbányák sóvágói lakták. Kiváltságait 1329-ben kapta Károly Róbert királytól városi ranggal.
1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 60 garas, 1335-ben 48 garas pápai tizedet fizetett.
Técső az öt máramarosi koronaváros egyike volt.
1902-ben Ferencvölgyet csatolták hozzá. 1910-ben 5910 lakosából 4482 magyar, 855 ruszin és 434 német volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Técsői járásának székhelye volt. A trianoni békeszerződéssel Ferencvölgye és a város Tiszán túli része Kistécső néven Romániához került, 1941 és 1944 között újra Técső része lett, majd ismét román terület lett. 1961-óta város, járási székhely, 13 000 lakosából mintegy 4000 magyar.
[szerkesztés] Látnivalók
- 13. századi eredetű református temploma 1546-óta a reformátusoké, 1748-ban bővítették, tornya 1810-ben épült. Festett kazettás mennyezete 1748-ban készült. 1985-ben renoválták.
Técső város egyik legnevezetesebb emlékhelye, mely a XIII. század második felében épült. Először a római katolikus hívőknek adott otthont. A reformáció terjedése és az új hit elfogadása pedig azt eredményezte, hogy 1546-ban a lakosság zöme áttért és felvette a református vallást, így az egész templomot is elfoglalták.
[szerkesztés] Testvérvárosai
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt áll Hollósy Simon festőművész egykori alkotóháza, ahol 1915-től haláláig, 1918-ig élt.
- Itt született 1869-ben Vandrasek József gyógyszerész, vegyész.
- Itt született 1955. január 1-jén Riskó György festő, grafikus.
- Innen származik a hagyományos máramarosi ruszin zenét játszó méltán híres Técsői Banda.
[szerkesztés] Források
- Györffy György: Máramaros megye.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||
|
||||||||
|
|||||||||||

