Jód (település)
 |
A településen világörökségi helyszín található |
| Jód (Ieud) | |
 |
|
| Jód falu felső része | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Máramaros |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | - |
| Polgármester | Nicolae-Traian David (PSD), 2012 |
| Irányítószám | 437170 |
| Népesség | |
| Népesség | 4223 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 420 m |
| Terület | 87,70 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Jód
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 47° 40′ 48″, k. h. 24° 14′ 12″ | |
| Jód weboldala | |
Jód (románul Ieud, jiddisül יועד, németül Jod) falu Romániában, a történelmi Máramarosban, Máramaros megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Máramarosszigettől 51 km-re délkeletre, az Izába torkolló Jód patak partján fekszik. Határa nagy részét a Cibles legelői és erdei alkotják. Négy kisebb házcsoport tartozik hozzá, a két jelentősebb Gura Ieudului és Plopșor. Előbbi a főútnál, a falu bekötőútja mentén, utóbbi a bekötőút déli folytatásánál fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevét, amely a 'folyóvíz' jelentésű ómagyar jó szó -d képzős alakja, a patak nevéről kapta, amely mellett létrejött. Első említése 1365-ből való (Jood).
Története [szerkesztés]
A középkorban román kisnemesi falu volt. A „felső” templom előzménye mellett álló kolostori iskolában keletkezett 1391–1392-ben az ún. Zbornicul de la Ieud, a legrégibb írásos román nyelvemlék. A falu központjától északkeletre két kilométerre 1709-ben a Balea család alapított ismét kolostort, amely 1777-ben már nem működött.[2]
A nemesek és a nemtelenek közötti társadalmi különbségek a 20. század második feléig fennmaradtak. A nemesek korábban szerte Máramarosból választottak maguknak házastársat, a nemtelenek főként a falun belül, maguk között házasodtak. Az 1950-es és 1962-es szövetkezetesítésig a tájegység leggazdagabb falvai közé tartozott, jelentős gyümölcstermesztéssel. A század folyamán híres cigányzenészei több tájegység népzenéjét játszották, rendszeres vendégek voltak a Lápos-vidéken, az Avas-vidéken és Hosszúmezőn.[3] 1913-ban Bartók Béla is gyűjtött itt.
A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Izavölgyi járásához tartozott.
Társadalom, gazdaság [szerkesztés]
Az egyik leghagyományőrzőbb máramarosi falu. A családokban jellemző az igen sok gyermek. Híresek halotti szokásai.[4]
A legfontosabb megélhetési források az állattenyésztés (juhászat), a népi kézműipar és a turizmus.
Lakossága [szerkesztés]
- 1838-ban 2000 görög katolikus, 160 zsidó és 35 római katolikus vallású lakosa volt.[5]
- 1910-ben 2774 lakosából 2330 román, 410 német (jiddis) és 33 magyar anyanyelvű volt, felekezeti megoszlás szerint 2340 görög katolikus és 410 zsidó.
- 2002-ben 4223 román lakosa volt, 3087 ortodox és 1125 görög katolikus.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Az ún. felső fatemplom (Biserica din deal) egy korábbi, 1364-ból származó templom helyén az 1620-as években épült. A Világörökség része. Freskói 1782-ben készültek.
- Az ún. alsó fatemplom (Biserica din șes) 1717-ből való. Mindkét templomot temető veszi körül, szépen faragott fejfákkal.
- Falumúzeum.
- Zsidó temető.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1841-ben Victor Mihali (Apsai Mihályi Viktor) görög katolikus érsek, metropolita.
Források [szerkesztés]
- Gail Kligman: The Wedding of the Dead. Berkeley – Los Angeles – London, 1992, ISBN 0520069641
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
- ↑ Album adatai
- ↑ Ezeket Gail Kligman könyve dolgozza fel.
- ↑ Schematismus Venerabilis Cleri Almae Dioecesis Szathmariensis Pro Anno Jesu Christi 1838
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Néhány kép
- Jódi învârtită ('forgatós') (Petreuș testvérek)
- Jódról származó nemesi házak a máramarosszigeti szabadtéri néprajzi múzeumban: a Dunca család háza (1798), a Gorzo család háza (1828) (képek és román nyelvű leírás).
- 1890-ben épült jódi ház és gazdaság a bukaresti falumúzeumban (románul)
Képek [szerkesztés]
-
Falfestmény a felső templom pitvarában: Jézus és a menyasszonyként ábrázolt Egyház az öt bölcs ifjúval
-
A templomban lármázók lelkének vámja (Mindkét festmény az asszonyok épülését volt hivatott szolgálni)
-
Az alsó fatemplom
-
19. századi jódi parasztház a bukaresti falumúzeumban
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
