Dombrád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dombrád
Dombrád címere
Dombrád címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Kisvárdai
Kistérség Kisvárdai
Jogállás város
Polgármester Kozmáné Kasza Veronika (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4492
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 4058 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 76,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 51,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dombrád  (Magyarország)
Dombrád
Dombrád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 13′ 45″, k. h. 21° 55′ 38″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 45″, k. h. 21° 55′ 38″
Dombrád  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Dombrád
Dombrád
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Dombrád város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kisvárdai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén, a Tisza mellett fekvő település.

Beszterec 12 km, Tiszatelek 14 km, Vasmegyer 17 km, Kemecse 23,5 km távolságra található.

Megközelíthető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árpád-kori település, 1067-ben említi először oklevél.

Dombrád és Óntelek XIX. század-i egyesüléséből alakult ki. A XIII. század-ban a Hont-Pázmány nemzetség birtoka, majd a Kállayak, 1386-tól az ónodi Cudarok kezén volt.

A XV. század közepétől a Várdaiak kisvárdai uradalmához tartozott, amelyet 1611-től a leányági örökösök között osztottak meg.

A XX. sz. elejére kialakult túlnépesedés következményeként erőteljes volt az Amerikába vándorlás (1930-ig 111 lakos).

1951-1953 között 400 fővárosi értelmiségit, köztük a haláltáborból megmenekült zsidókat telepítettek ki a falu kuláknak nevezett nagygazdáihoz, s Hortobágy után a második legnagyobb gulágként (Gulag, kényszermunkatáborok a volt Szovjetunióban) emlegetett falu.

1988. december 31-ig hozzátartozott Újdombrád község is.

1999-ben Magyarország legvirágosabb települése, Európa második legvirágosabb faluja címmel tüntették ki. 2000. július 1-jén városi rangot kapott.[3]

A több évszázados tiszai révátkelő helyén 1923-ban Dombrád és Cigánd között faszerkezetű pontonhidat, majd kompátkelő helyet létesítettek, amely 1990-ig biztosítota a közlekedést a Rétköz és a Bodrogköz között.

Lebontása után a Tiszakanyárnál épített vasbeton híd vette át ezt a feladatot.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus templom - 1790-ben épült.

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dombrád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Hortus Hungaricus Web Site
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dombrádi táj


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]