Tiszaszalka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszaszalka
Tiszaszalka címere
Tiszaszalka címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Vásárosnaményi
Kistérség Vásárosnaményi
Jogállás község
Polgármester Lapos István[1]
Irányítószám 4831
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 866 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 56,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszaszalka  (Magyarország)
Tiszaszalka
Tiszaszalka
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 11′ 11″, k. h. 22° 18′ 54″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 11″, k. h. 22° 18′ 54″
Tiszaszalka  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Tiszaszalka
Tiszaszalka
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Tiszaszalka weboldala

Tiszaszalka község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bereg megyei részén, a Tisza jobb partján fekvő település.

Vámosatya 6 km, Gelénes 8,5 km, Beregdaróc 15,5 km, Vásárosnamény 7,5 km távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu létrejöttéhez, elnevezéséhez legenda fűződik. Ez arról szól, hogy honfoglaló őseink egy csapata tábor-lakóhelyet keresve a Tisza vonalát követve haladt. Egy a vizektől, vadaktól védett, az ívelt folyókanyartól óvott magaslaton találtak ilyet. Sátort vertek. Éhük elverésére a közeli álló és folyóvizekből halat fogtak. Az étkezésüket a halszálkák lassították. A szálkás vacsorára utalva a helyet "Szálká"-nak nevezték maguk mögött. Később a folyó közelsége miatt a Tisza előtagot kapta.

Tiszaszalka (Zalka) neve 1289-ben tűnik fel először, Zalka néven, (Dl. 12 51.) a Gutkeled nemzetség egyik ágának osztozásakor, mint vásárolt birtok, melyet Atyai Mátyás és Pál, Balkányi Lőrincz-nek engedett át.
1330-ban Balkányi László fiai előbb 62 M-ért elzálogosították Szalkát, majd további 38 M-ért (összesen 100 M-ért) eladták Magyar Pál (dictus) mesternek. 1331-i újabb adásvételi szerződésben tartozékait is felsorolják, ekkor van említve Mindenszentek tiszteletére szentelt fakápolnája is. 1331-ben Bács (Szabolcs vm) határosának írták. 1299-ben -ben kelt oklevélben Vid (Tiszavid) szomszédosának volt írva. 1369-ben Erzsébetnek, Nagy Lajos király anyjának birtoka.

1595-ös feljegyzések már népes református közösségéről számolnak be. 1764-től a reformátusok már anyakönyvet is vezettek.

1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a falu fiataljai a X. Honvéd zászlóalj-ba esküdtek fel. 1880-ban a település a Kaszonyi járás székhelye volt.

1925-ben a faluban megalakult a római katolikus egyház, s pár éven belül kápolnájuk is lett.

Az I. és II. világháború a faluban is sok áldozatot követelt.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bag[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszaszalka harárába esett az Árpád-kor-ban - a ma már csak mint puszta - Bag is, mely az egyedi monostor birtoka volt, és melyet 1278-ban említettek az oklevelek, mikor a kegyurak; a Gutkeled nemzetségbeli Kozma és Ivánka védelmükbe vettek, majd ugyanők 1297-ben a rokon Drug fiakkal együtt, mint lakatlan birtokot adták cserébe Reszegei Morhardus fia Jánosnak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tiszaszalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]