Sonkád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sonkád
Sonkád címere
Sonkád címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Kistérség Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Bandics Zsigmond (MSZP)[1]
Irányítószám 4954
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 746 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 35,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,81 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sonkád (Magyarország)
Sonkád
Sonkád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 03′ 20″, k. h. 22° 45′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 20″, k. h. 22° 45′ 05″
Sonkád (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Sonkád
Sonkád
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Sonkád község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, az Öreg- és az Új-Túr találkozásánál, csodálatos, érintetlen természeti környezetben fekszik. A falu határában, a két folyó találkozásánál az Új-Túron található a Kisbukó nevű gát és kirándulóhely.

A Túr Sonkádnál

Az Öreg-Túr és környéke a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzethez tartozik, ahol erdős-ligetes részek között kanyarog az Öreg-Túr. A vízi- és növényvilág megkapó élményt nyújt.

Fehérgyarmattól 17 km, Tiszabecstől 6 km, Túristvánditól 12 km távolságra található.
Közúton elérhető a 491-es főúton.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sonkád és környéke már a bronzkor óta lakott hely. Egy árokásás alkalmával itt bronz- és honfoglaláskori leletek kerültek elő a földből.

Sonkád nevének első említése 1181-ben, a cégényi monostor oklevelében bukkan fel először.

Nevét az írásos adatok szerint már 1426-ban is Sonkád-alakban írták. Ekkor a csaholyi uradalomhoz tartozott, s egészen a család kihaltáig ők voltak birtokosai.

1547-ben fiúsítás révén a Csaholyi család leány ágai örökölték,s leányági öröklés útján a Bribéri Melith család-é lett. 1569-ben Sulyok István kapta meg egy részét a Csaholyi örökösödés útján, s ugyanígy a Perényi és a Bethlen családok.

1810-ben földesurai Sulyok Ferenc, gróf Teleki László, Vay Ádám, Kállay Péter, Kerekes Mihály, Kürthy György, az Eötvös, Galgóczy, és Makay családok, akik a század közepéig birtokolták a települést. A község 1884-ben nagy tűzvészt szenvedett, majd 1890-ben újból nagy tűz pusztított itt.

A 20. század elején Kölcsei Kende Zsigmond-nak van itt nagyobb birtoka.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma a 15. században épült. 1807-ben kőtornyot építettek hozzá, és 1861-ben felújították.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Sonkád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]