Kisnamény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisnamény
Kisnamény címere
Kisnamény címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Kistérség Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Bihariné Kékesi Ibolya Zsuzsanna[1]
Irányítószám 4737
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 297 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 16,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisnamény (Magyarország)
Kisnamény
Kisnamény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 21″, k. h. 22° 41′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 21″, k. h. 22° 41′ 12″
Kisnamény (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Kisnamény
Kisnamény
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Felülnézet.

Kisnamény község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szatmári-síkság-on fekvő település.

Fehérgyarmat 17,5 km, Gacsály 8 km, Jánkmajtis 3,5 km távolságra található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisnamény nevét az oklevelek a 15. században említik először. A településnek ekkor már egyháza és papja is volt: 1332-ben Barnabás nevű papja 4 garast és 40 dénárt fizetett pápai adóba a fennmaradt adatok alapján. A falu nevét ekkor Nomen-nek írták, 1387-ben Kysnomyn, 1462-ben Namen-nek írták.

A település a Matucsinayak ősi birtoka volt.

A 1415. század-ban a Drághfi családnak volt itt birtoka.

1524-ben Dorchánnyi Péter, 1585-ben Lónyay István, 1614-ben Macskássy Mihály, 1640-ben Németh Pál, 1744-ben gróf Teleki Mihály, majd az Ajtay, Becsky, Domahidy és Kölcsey családok a birtokosai.

1670-ben a vármegye itt tartotta gyűlését is.

A 19. század első felében a Tolnay, Domahidy, Isaák, Gulácsy, Mándy családok.

Az 1900-as évek elején nagy birtoka volt itt Hadik-Barkóczy Endrének; egyrészét a Domahidayaktól, más részét az úrbéresektől vette gróf Hadik Ilona.

A településen Domahidy Kálmán épített magának kúriát.

A Rozsályi vár tőszomszédságában gyakran érte a háborúval járó veszedelem.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom - A XV. században épült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szatmármegyei helyi munkatársak: Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kisnamény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]