Tiszabezdéd
| Tiszabezdéd | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség 2012-ig | Záhonyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Daku Attila[1] | ||
| Irányítószám | 4624 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1972 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 106,02 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,60 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tiszabezdéd
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Tiszabezdéd
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 48° 21′ 43,24″, k. h. 22° 9′ 8,82″ | |||
| Tiszabezdéd weboldala | |||
Tiszabezdéd község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Záhonyi kistérségben, 5 km-re a záhony-i magyar-ukrán határátlépőtől. A község nevezetes az ott talált honfoglalás kori tarsolylemez miatt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Neve személynévi, szláv eredetű. Talán már a XIII. század-ban állott (H VIII. 14.), Zsurkkal szomszédos településként.
A XIV. század elején a Tomaj nemzetség birtoka volt; az e nemzetségbeli Szentmártoni Dénes fiai bezdédi jobbágyai a Várdai család szomszédos Tuzsér és Kálonga birtokait pusztították. E viszálykodás több esztendeig tartott a XIV. század-ban, és felújult a XVIII. század-ban is. A per során1406-ban egy Földvár nevű határrészt is említettek Bezdéd határán, s a család ekkor már a Bezdédi nevet viselte.
1422-ben birtokosa még a Bezdédi család volt birtokosa.
1423-ban viszont már a dadai Móré család volt földesura.
A XVI. század folyamán a Losoncziak visszaszerezték, és állandóan perben állottak miatta a Csapi, a Báthori, A Homonnai és Várdai családokkal.
1588-ban azonban csak Csapi Kristóf-ot és Pétert' mondják földesurának; 50 jobbágyháztartásával jelentékeny hely.
1596-ban is lehetett mintegy 130-140 lakosa.
1629-ben Melith Péter kisvárdai földesúr és szatmári vár-kapitányának katonái pusztították el. Pedig 1618-ban már részben Melith Péter – de mellette még hét más földesura is volt –, jelentékenyebb részét pedig 24 jobbággyal Kendi István bírta.
A Melith család 1703-ig bírta, akkor a család kihaltával a kincstárra szállott.
A XVIII. század-ban királyi adomány és vétel címén tíz földesura volt a következő családokból: br. Ghillányi br. Dőry, Sághy , Jósa, Péczely, Ormos, Lónyay, Somlyódy, Uszkay.
A jobbágyfelszabadítás után nagyjából ugyane családok utódai bírták, 1839-ben 1257 lakosa volt.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 71%-a magyar, 29%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templom - 1845-ben készült.
- Református templom - 1838-ban készült el.
- 1896-ban, Tiszabezdéd, Harangláb-dűlőben egy honfoglalás-kori sírban találták meg az első tarsolylemezt.
- Görög katolikus templom -2009-ben készült.
Források [szerkesztés]
Borovszky Samu: Szatmár vármegye.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tiszabezdéd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Tiszabezdéd az utazom.com honlapján
- Hölbling Tamás téved a tiszabezdédi tarsolylemez rovásjeleiről szólván
- A tiszabezdédi tarsolylemez jelei
- Tiszabezdéd honlapja
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
