Tiszadob
| Tiszadob | |||
 |
|||
| Andrássy-kastély | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség 2012-ig | Tiszavasvári | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Bán György[1] | ||
| Irányítószám | 4456 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3016 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 36,51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 82,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tiszadob
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Tiszadob
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|||
| é. sz. 48° 0′ 16,20″, k. h. 21° 10′ 15,96″ | |||
| Tiszadob weboldala | |||
Tiszadob nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A megye nyugati csücskében, a Holt-Tisza mellett fekszik.
Nyíregyházától 42 km, Tiszavasváritól 21 km, Tiszalöktől 17 és fél km távolságra található.
Vonattal elérhető a Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonalon (A személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel a települést érintő (Tiszalök és Ohat-Pusztakócs közötti) vonalszakaszon.).
Története [szerkesztés]
Tiszadob és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A környékén végzett ásatások során bronzkori leletek, szarmata temető nyomai kerültek felszínre, a falu határában pedig az itt húzódó Csörsz árka és egy földvár nyomaira bukkantak.
A település első írásos nyoma 1220-ból való, a Váradi Regestrum tesz említést róla, majd 1336-ból van írásos nyoma.
Hosszú ideig királyi birtok volt, majd a Gutkeled nemzetség Dob-i ágának birtoka. 1430-ban Zsigmond király az egri püspökségnek adományozta.
1588-tól már a Báthory család birtokai között található. A 17. század végétől II. Rákóczi Ferencé és nővéréé, azonban a szabadságharc bukása után e birtokot is elkobozzák a Rákócziaktól.
1746-ban Károlyi Ferenc vásárolta meg, majd (beházasodás révén) az Andrássy család tulajdona lett a falu és környéke is.
1846-ban a Tisza szabályozásának kezdetét jelképezve itt, Tiszadobon tette az első kapavágást Széchenyi István gróf.
E jeles esemény szereplőit idézi fel az itt állított emlékmű Széchenyi István, Andrássy Gyula és Vásárhelyi Pál nevével.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
Alpár Ignác tervei alapján Andrássy Gyula volt miniszterelnök építtette 1880 és 1885 között, francia gótikus stílusban. A kastélynak 365 ablaka (év napjai), 52 szobája (hetek száma), 12 tornya (hónapok száma) és 4 bejárata (évszakok száma) van.
- Angol- és francia park
Az Andrássy-kastély udvarában található. A könyvtárszoba egyik szekrényéből titkos alagút nyílik, ami a Tisza alatt fut a szigetre, ahol a kis kastély áll. Ez az átjáró már évekkel ezelőtt beomlott.
- Péli Tamás: Születés pannó
A kastély neves újkori képzőművészeti alkotása Péli Tamás roma festő 9-szer 4,5 méteres pannója.
- Ókenézi kastély vagy Andrássy Aladár-kastély: vadászkastélynak épült, Andrássy Aladár építtette a 19. század elején.
- Tubus-torony: toronyszerű magtárépület, Andrássy Sándor fallal körülzárt majorjából maradt fenn. Ma helytörténeti múzeum található benne.
- Református temploma: középkori alapokra épült, késő barokk stílusban. Kazettás fa mennyezetét 1877-ben készítették. Műemlékké nyilvánított rokokó stílusú szószéke kőből készült.
Természeti értékei [szerkesztés]
Az Andrássy kastélyt körülvevő ötszáz hektárnyi parkerdő, s az azt övező Holt-Tisza környéke – mely összesen kb. ezer hektár területet foglal magába – természetvédelmi oltalom alatt áll. A területhez holtágak, ártéri erdők és füves puszták tartoznak.
Itt található a Tisza legnagyobb gémtelepe is.
Híres tiszadobiak [szerkesztés]
- Andrássy Katinka (a Vörös Grófné) a tiszadobi kastélyban született.
- Réti Mátyás (* Tiszadob, 1922 - † Budapest, 2002) festőművész
- Itt született 1927-ben Szebeni Ilona (szül. Bózendorf Ilona) írónő († Budapest, 1997). A malenykij robotról írt könyvei forrásértékűek: Merre van a magyar hazám?… : kényszermunkán a Szovjetunióban, 1944–1949. (1991) és Haza fogunk menni : kényszermunkán a Szovjetunióban, 1944–1949. (1993). Ezeken kívül gyermekkönyvek szerzője is.
- Alföldi László (* Tiszadob, 1928) hidrogeológus
- Itt töltötte gyermekkorát Juhász Ferenc (* Nyíregyháza, 1960) országgyűlési képviselő, az MSZP alelnöke, ex-honvédelmi miniszter
- Oláh Ibolya énekes, médiaszemélyiség
- Bokor József villamosmérnök
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tiszadob települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||||
