Nyírkáta

Nyírkáta
Nyírkáta címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség	Mátészalkai
Rang	község
Polgármester	Jenei Sándor (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	4333
Körzethívószám	44
Népesség
Teljes népesség	1790 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	46,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	38,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírkáta Pozíció Magyarország térképén
Nyírkáta Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
é. sz. 47.86313° k. h. 22.24583°47.86313, 22.24583
Nyírkáta weboldala

Nyírkáta (1955-ig Gebe) község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai kistérségben.

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye délkeleti részén, a Nyírség-ben; a 471-es főút közelében található, Debrecentől kb. 67, Nyíregyházától kb. 50, Budapest-től kb. 271 km-re. Nyírbátor (Nyíregyháza, Debrecen) felől érkezve Nyírcsászári után jobbra, Mátészalka felől érkezve Nyírmeggyes-en balra kell letérni a 471-es főútról.
Közeli városok: Mátészalka és Nyírbátor.

Vasútja nincs (a kegközelebbi állomás Hodász, mintegy 4 km-re), azonban a szomszédos falvakkal és Mátészalkával autóbuszjárat köti össze.

Nevének eredete

A község hivatalos neve 1955 óta Nyírkáta, annak alapján, hogy a falu első ismert birtokosa a Káta nemzetség tagja volt. A Nyír- -előtag a Nyírség tájegységhez való tartozást fejezi ki, egyben megkülönbözteti más Káta nevű településektől.

A települést 1955-ig Gebe néven nevezték. Ez puszta személynévből keletkezett, tehát a település X-XIII. század-i megülésére valló névadás.
Az alapjául szolgáló személynév feltehetően a régi Gebart, Gébárt (latin Gebhardus, illetőleg német Gebhard, Gebhart) becézett változatával azonos.

A közfelfogás azonban a Gebe helységnevet a magyar Gebe (rossz, sovány ló) főnévvel hozta kapcsolatba. Ezt a lakosság sértőnek találta, és a községnév megváltoztatását kérte. A hatóság ekkor adta a településnek a Nyírkáta nevet.

Története

Gebe neve az oklevelekben 1332-1334 között, a pápai tizedjegyzékben tűnik fel először, ekkor már egyháza is volt. András nevű papja ugyanis öt, illetve egy garas pápai tizedet fizetett. A falu neve a pápai tizedjegyzékek előtt oklevelekben nem található, de birtokosa a Káta nemzetség-beli Csaholyi család egyik tagja, már egy 1286. évi határjárásban ezt a területet képviseli. Az nincs eldöntve, hogy a megtelepítésben a Kátáknak volt-e szerepük, csak az bizonyos, hogy ez a Csaholyhoz (Nyírcsaholy) közel fekvő település már korán az övék volt.(Maksai)

1547-ig a Csaholyi birtoktest sorsát élte, amikor az elhunyt Csaholyi Imre leányát fiusították. Megkapták a birtokot, és Anna révén a férjé, Melith György-é, Katalin révén pedig Petrechevich Miklós-é lett(Vityi 12).

A 18. században többen kaptak rá királyi adományt, így a Teleki, Péchy, Irinyi, stb. családok.

A 19. században ugyanezek a családok birtokolták. Erről az időszakról sokat megtudhatnak Cselenyák Imre Ágoston úrfi című regényéből.

1810-ben Bay Györgynek van itt birtoka.

A 20. század elején határának nagyobb része a herceg Odescalchyaké volt (Borovszky)

A falu határát 1845-ben tagosították, ekkor különítették el az úrbéri földeket a földesúri birtokoktól.(Pesti F. 1864.)A falunak önálló általánosiskolája van, az utóbbi évtizedekben sok új lakóház épült.

Lakói nagyrészt mezőgazdaságból élnek, de sokan járnak el dolgozni a közeli nagyvárosokba is.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

• Református templom

Forrás

• Borovszky Samu: Szatmár vármegye
• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Maksai Ferenc: A középkori Szatmár megye
• Kálnási Árpád: A mátészalkai járás földrajzi nevei

Itt éltek, itt születtek

• Szuromi Péter (Gebe, 1904-1962) Néptáncos, a Népművészet Mestere.

Külső hivatkozások

• Nyírkáta honlapja
• Nyírkáta a Vendégvárón