Ópályi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ópályi
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Mátészalkai
Kistérség Mátészalkai
Jogállás község
Polgármester Erdélyi Miklós[1]
Irányítószám 4821
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 2967 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 108,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 26,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ópályi (Magyarország)
Ópályi
Ópályi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 36″, k. h. 22° 19′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 36″, k. h. 22° 19′ 34″
Ópályi (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Ópályi
Ópályi
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Ópályi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mátészalkától 4 km-re északra a Kraszna partján található a település.

Vonattal elérhető a Mátészalka–Záhony-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ópályit 1294-ben említi először írásban III. András ítéletlevele. A település már a honfoglalás előtt is lakott volt ezt igazolják azok a leletek, melyeket a Jósa András Múzeumban őriznek. A település neve a latin Paulból származik, a Pauli alakból (Pálé, Pál birtoka). A falu lakói az évszázadok során sokat szenvedtek a tatárdúlástól, majd járványok tizedelték lakóit. Szlovák, ruszin betelepülés is történt mint azt a ma használatos személynevek is igazolják. A század elején jelentős zsidó lakosság élt, napjainkban a cigány kisebbséghez tartozók száma, ill. aránya van emelkedőben.

A falu késői fejlődésére mindenképen hatással van a térség kulturális és gazdasági központja Mátészalka. Infrastrukturális szempontból az ország élmezőnyébe tartozik Ópályi.[forrás?] A 90-es évek előtt szilárdburkolatú utak épültek és vezetékes ivóvízhálózat. A 90-es évek után a fejlődés felgyorsult, előbb a telefonhálózat, majd 1993-ban a gázhálózat, 1995-ben szennyvízhálózat valósult meg. Az utóbbi években felújították a Nyírparasznyi utat, a Széchenyi utca, amely 6 méter széles aszfaltburkolatot kapott, a Kraszna híd, a vasútállomás peronja. 2000-ben a régi görög katolikus temetőből kialakították a Millenniumi Emlékparkot, megkezdték az iskola bővítését 10 tanteremmel konyhával és ebédlővel. 2001-ben az évek óta beázó iskola tető felújítására került sor megyei vis maior támogatásból, egy utca az árvízi védekezés során károsodást szenvedett, ennek felújítása megtörtént. Felújították a labdarúgó pálya gyepszőnyegét. 2000-ben bevezették a rendszeres szemétszállítást. Megkezdték a község közterületeinek, köztereinek parkosítását, virágosítását. Pályázat útján sikerült egy traktort tolólappal, és a hozzátartozó munkagépeket megszerezni. A fejlesztésekhez szükséges támogatásokat pályázat útján vagy a Megyei Területfejlesztési Tanács, vagy a Megyei Munkaügyi Központ, vagy az OFA, vagy a kormány biztosította, amihez a saját erőt minden esetben hozzá kellett tenni.

Sajnos nem fejlődtek még ki olyan vállalkozások Ópályiban, melyek a foglalkoztatás gondját meg tudnák oldani. Legjelentősebb foglalkoztató az önkormányzat és intézményei, emellett kisebb 1-2 személyes családi vállalkozások működnek. Jelentős számú dolgozó kap munkalehetőséget Mátészalka üzemeiben.

A cigány kisebbség felemeléséért felújítottak több mint 40 lakást, telkeket alakítottak ki, megoldották a belvízelvezetést lakóterületükön, több mint 600 méter járdát építettek, beindították a felnőttképzést a 7. és 8. osztály elvégzésére, az óvodában új csoportot indítottak részükre, az iskolában felzárkóztató foglalkozásokon vesznek részt.

Az utóbbi években bevezették az Általános Iskolában az alapfokú művészeti oktatást, az úszásoktatást. Aktív sportélet folyik , megyei II. osztályú felnőtt és ifjúsági csapat, serdülő és utánpótlás csapat, és az Ópályi Öregfiúk rendszeres játszanak bajnokságban. A női és férfi kézilabda csapatunk megyei I. osztályban szerepel.

A Görög-katolikus, Római katolikus és Református egyház ad lehetőséget a lakosok hitéletének gyakorlására. Az Ópályiak Baráti Köre évek óta kiemelkedő rendezvényekkel szolgálja ki a település, és a környék lakóit. Az Ópályiak Világtalálkozói, Majálisok, Arató Ünnepek színesítik a falu életét. 1995-óta jelenik meg az Ópályi Hírlap a Baráti Kör gondozásában. Mazsorett csoportot, modern tánccsoportot , néptánccsoportot hoztunk létre. Megalakult a Cinkés Zenekart. Ezek a csoportok évek óta sikerrel szerepelnek megyei és környékbeli rendezvényeken, Ki Mit Tudokon. Pályázat útján sikerült létrehozni a község információs központját a TELEHÁZ-at.

Az Ópályiakért Alapítvány az Ópályi Általános Iskola Tanulóiért Közalapítvány segíti a falu rászoruló, ill. arra érdemes lakóit.

Létrehozták a Jókai Mór Általános Művelődési Központot, integrálva a faluban folyó oktató- nevelő munkát a közművelődési feladatokat, és az idősekről való gondoskodást.

A költségvetés majdnem 30%-át teszi ki a 69 millió Ft-os éves segélykeret. A Bursa Hungarica pályázat keretében 45 fiatalt támogatnak.

A község lakói javarészt dolgos emberek, egyre kevesebben élnek mezőgazdaságból származó jövedelemből.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 83%-a magyar, 17%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Millennium Park,
  • Október 23 emlékszobor
  • Falumúzeum

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Horpácsik János (Bucsu, 1903 március 28-Ópályi, 1985 április)- Néptáncos, a Népművészet mestere.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ópályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]