Vásárosnamény
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Vásárosnamény | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Kistérség | Vásárosnaményi | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Jüttner Csaba | ||
| Irányítószám | 4800 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8964 fő (2008) +/- | ||
| Népsűrűség | 143,76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 65,66 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
Vásárosnamény város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Nyírség és Bereg határán található település a Kraszna tiszai torkolatánál. Mátészalka 20 km, Baktalórántháza 24,5 km, Vaja 18 km, Nyírbátor 38 km, Rohod 18 km, Aranyosapáti 11 km, Beregsurány 22,5 km, Tiszaszalka 11 km távolságra található.
[szerkesztés] Története
Vásárosnamény négy szomszédos falu: Vásárosnamény, Vitka, valamint két faluból (Gergelyi és Ugornya) 1936-ban Gergelyiugornya néven kialakult településből vált várossá 1979-ben.
A település és környéke a régészeti leletek tanúsága szerint már ősidők óta lakott helynek számít.
Az irásos okmányok először a négy szomszédos településből 1300-ban Namény neve tűnik föl,majd 1389-ben Ugornya, 1425-ben Gergelyi települést említik az oklevelek.
Namény a XIV. században a Lónyay család birtokaként van jegyezve.
1418-tól már vásártartási joga is van, innen ered nevének Vásáros előtagja.
1494-ben már mezővárosként van említve.
A Rákóczi szabadságharchoz a Bereg és Tiszahát népe 1703-ban elsőként csatlakozott. Rákóczi itt adta ki híres hadba hívó kiáltványát, a "Naményi Pátens"-t..
Namény az 1700-as évek elejétől az Eötvös család birtoka volt, s birtokosai maradtak egészen 1945-ig.
Az 1848-1849-es szabadságharcban a főnemesi származású Eötvös család Naményban élő tagjai is aktív szerepet vállaltak: Tamás beregi főispán és Mihály nevű testvére kormánybiztosok lettek. A szomszédos Vitkán élő Doby testvérek néphonvédként harcoltak Bem seregében.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát[1].
[szerkesztés] Városrészek
[szerkesztés] Vitka
Vitka település 1979-ig önálló falu volt Vásárosnaménytól délre.
A falu ősidők óta megtelepült hely, melyet a falu alatt folyó Kraszna új medrének ásásánál előkerült urnák, cserepek bizonyítanak.
Nevét az oklevelekben 1334-ben említik először, ekkor Vydka alakban írták.
1449-ben Wythka alakban tűnik fel neve.
A XIII. században a Vitkai család birtoka, amely 1412-ben új királyi adományt kap rá és a XIX. század elejéig a település fő birtokosa marad.
A XV. században rajtuk kívül a Kaplyon nemzetségbelieknek is volt benne részbirtoka, de 1498-ban Baktay Mátét is birtokosai közt találjuk.
1542-ben Szentdemeteri Bessenyei Márton, 1543-ban Vay Mihály, 1550-ben Kákonyi Péter, 1554-ben Perényi Mihály, 1560-ban Ilosvay Mihály, Uray Albert, Péter és Tamás és Szennyesi Imre, 1573-ban Dálnoki Székely, 1604-ben Kérchy, 1630-ban az Osgyáni Bakos és Lónyai, 1662-ben a Verebélyi családok kaptak nádori, vagy királyi adományt egyes részeire.
Vitkát a XVIII. század elején a gróf Károlyiak szerezték meg.
A XIX. század elején földesurai a Vitkay, gróf Károlyi, Vay, Lencsés, Makó, Bégányi családok, később az Eördögh család is.
Az1800-as évek végén, az 1900-as évek elején Újhelyi Mihálynak (+1904) is van itt birtoka.
A település római katolikus temploma 1748-ban épült, majd 1815-ben újra átépítették. Református templomát 1871-ben építették.
[szerkesztés] Gergelyiugornya
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református templom – A XV. század-ban épült, 1937-ben lebontották. A régi templomból megmaradt emlékek: záróköve, mely Isten bárányát ábrázolja, Lónyay Zsuzsanna 1620-ból való epitáfiuma
- Római katolikus templom – Barokk stílusban épült 1795 és 1815 között. Egyhajós, tornya a homlokzat előtt épült.A templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel.
- Tomcsányi kastély – A Lónyay család építtette a XVII. század elején, barokk stílusban. A kastélyt az 1720-as években bővítették.
- Eötvös kúria – 1720-ban építtette Eötvös Miklós. Az épületet a XIX. század-ban bővítették ki.
- Beregi múzeum – A Máthé kúriában található. Régészeti, népművészeti és öntöttvaskályha- gyűjteménye mellett iskolatörténeti kiállítás is látható itt.
- Szilva Termál-és Wellnessfürdő: A fürdő átadására 2008 januárjában került sor. A létesítményben található 2 fajta szauna, gőzkabin, termál-vizes medence, úszómedence, gyermekmedence, valamint kinti medence, amely egész évben működőképes.
[szerkesztés] Kultúra
- 1978-ban megalakult a Lokátor RT rockzenekar.
- Tagjai:
- Szolnok István- zenekar vezető (dob, ütőhangszerek)
- Baráth Csaba (basszusgitár)
- Baráth István (ének)
- Kádár János (gitár)
- A 70- es évek végétől a 80-as évek elejéig a térség meghatározó zenekara volt.
- A repertoárjuk elsősorban a rock zenénére épült.
- Az akkori időkben az ifjúsági szervezetek által rendezett
- bálokon - a mai szóhasználatban 'bulikon'- szerepeltek elsősorban.
- Hosszú évekig nem léptek fel közönség előtt, ám hivatalosan
- szándékosan nem oszlott fel az együttes mind a mai napig!
[szerkesztés] Híres emberek
- Balázs József (író) a városhoz csatolt Vitkán született, a könyvtár névadója
- Itt született 1950. április 4-én Bangó Margit, Kossuth-díjas művésznő.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Weblapok Vásárosnaményból, Vásárosnaményról
- Vásárosnamény Önkormányzatának honlapja
- NamenyNet hírportál
- Vásárosnamény a Vendégvárón
- Térkép Kalauz – Vásárosnamény
- Vásárosnamény a szallas.eu -n
- Vásárosnamény anno - képgaléria
- Konyha Miklós fotói - közte fotók Vásárosnaményról, folyóiról, eseményeiről, környékéről
[szerkesztés] Jegyzet
|
||||||||
| Lövőpetri | Varsánygyüre | Bagtanya | ||
| Ilk | Beregsurány | |||
| Nyíregyháza | Mátészalka | Jánd |

