Vásárosnamény

Vásárosnamény négy szomszédos falu: Vásárosnamény, Vitka, valamint két faluból (Gergelyi és Ugornya) 1936-ban Gergelyiugornya néven kialakult településből vált várossá 1979-ben.

A település és környéke a régészeti leletek tanúsága szerint már ősidők óta lakott helynek számít.

Az irásos okmányok először a négy szomszédos településből 1300-ban Namény neve tűnik föl,majd 1389-ben Ugornya, 1425-ben Gergelyi települést említik az oklevelek.

Namény a XIV. században a Lónyay család birtokaként van jegyezve.

1418-tól már vásártartási joga is van, innen ered nevének Vásáros előtagja.

1494-ben már mezővárosként van említve.

A Rákóczi szabadságharchoz a Bereg és Tiszahát népe 1703-ban elsőként csatlakozott. Rákóczi itt adta ki híres hadba hívó kiáltványát, a "Naményi Pátens"-t..

Namény az 1700-as évek elejétől az Eötvös család birtoka volt, s birtokosai maradtak egészen 1945-ig.

Az 1848-1849-es szabadságharcban a főnemesi származású Eötvös család Naményban élő tagjai is aktív szerepet vállaltak: Tamás beregi főispán és Mihály nevű testvére kormánybiztosok lettek. A szomszédos Vitkán élő Doby testvérek néphonvédként harcoltak Bem seregében.

[szerkesztés] Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát^[1].

[szerkesztés] Városrészek

[szerkesztés] Vitka

Vitka település 1979-ig önálló falu volt Vásárosnaménytól délre.

A falu ősidők óta megtelepült hely, melyet a falu alatt folyó Kraszna új medrének ásásánál előkerült urnák, cserepek bizonyítanak.

Nevét az oklevelekben 1334-ben említik először, ekkor Vydka alakban írták.

1449-ben Wythka alakban tűnik fel neve.

A XIII. században a Vitkai család birtoka, amely 1412-ben új királyi adományt kap rá és a XIX. század elejéig a település fő birtokosa marad.

A XV. században rajtuk kívül a Kaplyon nemzetségbelieknek is volt benne részbirtoka, de 1498-ban Baktay Mátét is birtokosai közt találjuk.

1542-ben Szentdemeteri Bessenyei Márton, 1543-ban Vay Mihály, 1550-ben Kákonyi Péter, 1554-ben Perényi Mihály, 1560-ban Ilosvay Mihály, Uray Albert, Péter és Tamás és Szennyesi Imre, 1573-ban Dálnoki Székely, 1604-ben Kérchy, 1630-ban az Osgyáni Bakos és Lónyai, 1662-ben a Verebélyi családok kaptak nádori, vagy királyi adományt egyes részeire.

Vitkát a XVIII. század elején a gróf Károlyiak szerezték meg.

A XIX. század elején földesurai a Vitkay, gróf Károlyi, Vay, Lencsés, Makó, Bégányi családok, később az Eördögh család is.

Az1800-as évek végén, az 1900-as évek elején Újhelyi Mihálynak (+1904) is van itt birtoka.

A település római katolikus temploma 1748-ban épült, majd 1815-ben újra átépítették. Református templomát 1871-ben építették.

[szerkesztés] Gergelyiugornya

Bővebben: Gergelyiugornya

[szerkesztés] Nevezetességei

Református templom – A XV. század-ban épült, 1937-ben lebontották. A régi templomból megmaradt emlékek: záróköve, mely Isten bárányát ábrázolja, Lónyay Zsuzsanna 1620-ból való epitáfiuma
Római katolikus templom – Barokk stílusban épült 1795 és 1815 között. Egyhajós, tornya a homlokzat előtt épült.A templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel.
Tomcsányi kastély – A Lónyay család építtette a XVII. század elején, barokk stílusban. A kastélyt az 1720-as években bővítették.
Eötvös kúria – 1720-ban építtette Eötvös Miklós. Az épületet a XIX. század-ban bővítették ki.
Beregi múzeum – A Máthé kúriában található. Régészeti, népművészeti és öntöttvaskályha- gyűjteménye mellett iskolatörténeti kiállítás is látható itt.
Szilva Termál-és Wellnessfürdő: A fürdő átadására 2008 januárjában került sor. A létesítményben található 2 fajta szauna, gőzkabin, termál-vizes medence, úszómedence, gyermekmedence, valamint kinti medence, amely egész évben működőképes.