Vásárosnamény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vásárosnamény
Vásárosnamény címere
Vásárosnamény címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Vásárosnaményi
Kistérség Vásárosnaményi
Jogállás város, járásszékhely
Polgármester Filep Sándor (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4800
Körzethívószám 45
Népesség
Teljes népesség 8831 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 134,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 65,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vásárosnamény  (Magyarország)
Vásárosnamény
Vásárosnamény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 07′ 36″, k. h. 22° 19′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 36″, k. h. 22° 19′ 06″
Vásárosnamény  (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Vásárosnamény
Vásárosnamény
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Vásárosnamény város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Nyírség és Bereg határán található település a Kraszna tiszai torkolatánál található. Mátészalka 20 km, Baktalórántháza 24,5 km, Vaja 18 km, Nyírbátor 38 km, Rohod 18 km, Aranyosapáti 11 km, Beregsurány 22,5 km, Tiszaszalka 11 km távolságra található.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton Nyíregyháza illetve Beregsurány felől a 41-es főúton, Mátészalka felől a Mátészalka-Ópályi-Nagydobos útvonalon, Kisvárda felől a Kisvárda-Anarcs-Szabolcsbáka-Gemzse-Ilk útvonalon, Záhony felől a Záhony-Tuzsér-Mándok-Mezőladány-Újkenéz-Aranyosapáti-Gyüre-Nagyvarsány-Kisvarsány útvonalon.[3][4] Vasúton a Vásárosnamény–Nyíregyháza– és a Mátészalka–Záhony-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vásárosnaményhoz tartozik 1969 óta Vitka, továbbá az 1939-ben Gergelyi és Ugornya egyesítésével keletkezett Gergelyiugornya. Várossá 1978-ban nyilvánították. A település és környéke a régészeti leletek tanúsága szerint már ősidők óta lakott helynek számít, kora Árpád-kori település, első fennmaradt írásos említése 1214: Numen. A név német eredetű személynévből származhat, magyar névadással. A környék régóta lakott számos rézkori és bronzkori lelet tanúsága szerint. Első ismert birtokosai a Lónyaiak, akik a hagyomány szerint honfoglaló magyar nemzetség voltak. A Lónyay nevet a közeli Lónyáról vették fel, családi fészkük Nagylónyán volt.[5] Legelőször tehát Namény neve tűnik föl, majd 1389-ben Ugornya, 1425-ben Gergelyi települést említik az oklevelek. 1418-tól már vásártartási joga is van, innen ered nevének "Vásáros" előtagja. 1494-ben már mezővárosként van említve. A Rákóczi-szabadságharchoz a Bereg és Tiszahát népe 1703-ban elsőként csatlakozott. 1703. június 16-án Rákóczi itt, Naménynál kelt át a Tiszán, és a már korábban kirobbant kuruc felkelés élére állt.[6]

Namény az 1700-as évek elejétől az Eötvös család birtoka volt, s birtokosai maradtak egészen 1945-ig. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban a főnemesi származású Eötvös család Naményban élő tagjai is aktív szerepet vállaltak: Tamás beregi főispán és Mihály nevű testvére kormánybiztosok lettek. A szomszédos Vitkán élő Doby testvérek néphonvédként harcoltak Bem seregében.

1923-ig, majd 1940-1944 között ismét Bereg vármegye része, a két időszak között, illetve 1945 után osztozik a Magyarországnak ítélt beregi rész közigazgatási változásaiban.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[7]

Városrészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vitka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vitka 1969-ig önálló község volt Vásárosnaménytól délre. Ősidők óta megtelepült hely, melyet az alatta folyó Kraszna új medrének ásásánál előkerült urnák, cserepek bizonyítanak. Nevét az oklevelekben 1334-ben említik először, ekkor Vydka alakban írták, 1449-ben Wythka alakban tűnik fel ismét. A 13. században a Vitkai család birtoka, amely 1412-ben új királyi adományt kap rá és a XIX. század elejéig a település fő birtokosa marad. A 15. században rajtuk kívül a Kaplon nemzetségbelieknek is volt benne részbirtoka, de 1498-ban Baktay Mátét is birtokosai közt találjuk. 1542-ben Szentdemeteri Bessenyei Márton, 1543-ban Vay Mihály, 1550-ben Kákonyi Péter, 1554-ben Perényi Mihály, 1560-ban Ilosvay Mihály, Uray Albert, Péter és Tamás és Szennyesi Imre, 1573-ban Dálnoki Székely, 1604-ben Kérchy, 1630-ban az Osgyáni Bakos és Lónyaiak, 1662-ben a Verebélyi családok kaptak nádori, vagy királyi adományt egyes részeire.

Vitkát a 18. század elején a gróf Károlyiak szerezték meg. A 19. század elején földesurai a Vitkay, gróf Károlyi, Vay, Lencsés, Makó, Bégányi családok, később az Eördögh család is. Az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején Újhelyi Mihálynak (+1904) is van itt birtoka.

A település római katolikus temploma 1748-ban épült, majd 1815-ben újra átépítették. Református templomát 1871-ben építették.

Gergelyiugornya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gergelyiugornya a Tisza jobb partján fekszik, 1969 óta tartozik Vásárosnaményhoz. A település leginkább tiszai strandjáról, termálfürdőjéről és minden évben megrendezésre kerülő Tisza Party rendezvénysorozatról ismert, de fontos állomása a Tisza-túráknak is.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom – A XV. században épült, 1937-ben lebontották. A régi templomból megmaradt emlékek: záróköve, mely Isten bárányát ábrázolja, Lónyay Zsuzsanna 1620-ból való epitáfiuma
  • Római katolikus templomBarokk stílusban épült 1795 és 1815 között. Egyhajós, tornya a homlokzat előtt épült.A templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel.
  • Tomcsányi-kastély – II. Rákóczi Ferenc 1703-ban itt megszállva bocsátotta ki a „naményi pátenst”, melyben hadba hívta a szabolcsi nemességet. A 17. század első harmadában építtették az árkádos tornácú, négytornyos, sarokszobás rezidenciát. 1728 körül bővítették, s ifjabb Lónyay László alakította át mai barokk formájára. Az államosítás után hadkiegészítő parancsnokság, később kollégium volt a kastélyban. Trianontól az államosításig a felvidéki Tomcsányi család lakott a kastélyban, akik házassággal kerültek a Lónyayakkal rokonságba. 1986-tól 2005-ig üresen állt. A leromlott épületet 2007-ben uniós pályázat segítségével újították fel, jelenleg a Beregi Múzeumnak ad otthont, melyen állandó kiállítása: "Bereg kincsei". Régészeti, népművészeti és öntöttvaskályha-gyűjteménye mellett iskolatörténeti kiállítás is látható itt.[5]
  • Eötvös-kúria1720-ban építtette Eötvös Miklós. Az épületet a XIX. században bővítették ki.
  • A málenkij robotra elhurcoltak emlékműve

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1955-ben a helyi ÁFÉSZ megnyitotta a „Csipke” éttermet. Népi zenekar szórakoztatta a helyi és a környékbeli szórakozni vágyó közönséget. A zenekar tagjai: Murzsa Bertalan zenekarvezető prímás, Szabó Jenő cimbalom, Balogh Pál nagybőgő, Tóth Adolf klarinét, Balogh Ignác kontra, Varga János (Biguli) brácsa. A zenekar hosszú ideig (a nyugdíjas korukig) kiváló eredményeket értek el a különböző területi versenyeken.

1964-ben a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium tanulói megalakították a "TÁJFUN" zenekart Katona László (Harmonika) vezetésével. A zenekar tovább lépett és új stílust, a "Beatles" irányzatot kívánta utánozni (Néha sikerült). Katona kilépése után a vezetést Tóth Andor (Bütyök) vette át (szóló gitár), Eördögh György akkord gitár ének, Csatlós Pál szaxofon, és más fúvós, Benczik Sándor (Picus) trombita. Káté Antal (Sandi) dob, Koncz Márta és Kósa Éva vokál. A környéken rendezett bálokon, gimnáziumi rendezvényeken zenéltek. Az érettségi után a zenekar mai szóval "jogutód nélkül" megszűnt. A zenekarból egyedül Káté Antal maradt a pályán, vendéglátós zenészként folytatta.

A 60-as évek közepétől a 70-es évek közepéig még fontos megemlíteni volt gimnáziumi barátokból alakult igazi BEAT zenekart amelynek évek alatt a tagjai voltak: Gönczi Ferenc (szólógitár), Horváth István (basszusgitár), Benczik Sándor (ének, basszusgitár, gitár), Baráth Szabolcs (gitár), Újvári József (dob) és még több zenész aki csak rövidebb ideig játszott. Repertoárjukat az akkori idők igazi beat slágerzenéje alkotta, de sok igazán sikeres virtuóz módon adaptált rock számot (Deep Purple, Free, Creedence Clearwater Revival, stb.) is játszottak. Ők is úgymond "jogutód" nélkül szűntek meg.

Check-Point zenekar

1978-ban megalakult a Lokátor RT rockzenekar. Tagjai: Szolnok István (zenekarvezető, dob, ütőhangszerek), Baráth Csaba (basszusgitár), Baráth István (ének), Kádár János József (gitár). A 70-es évek végétől a 80-as évek elejéig a térség meghatározó zenekara volt. A repertoárjuk elsősorban a rock zenénére épült. Az akkori időkben az ifjúsági szervezetek által rendezett bálokon – a mai szóhasználatban „bulikon” – szerepeltek elsősorban. Hosszú évekig nem léptek fel közönség előtt. Később fiatalabb helyi zenészekkel Tóth József (gitár, ének), Szakács Ferenc (basszusgitár) majd Koncz Imre (ének, gitár), Tóth József (gitár), Csonka László (billentyűsök, ének) történt több próbálkozás a megújulásra. Sajnos mindezek ellenére 1995-ben az együttes végleg feloszlott.

2007-ben nagyjából egyidejűleg 2 zenekar is megalakult.5Pont (Five) és a Check-Point zenekar. Az 5pont első felállása: Vass István Zoltán (dob), Koncz Imre (ének, billentyű), Lelkes Bertalan (gitár), Jüttner Csaba (gitár), Bihari Botond (basszusgitár, vokál). Később Bertalan távozott a zenekarból és egy ideig 4 taggal működtek tovább, majd István is távozott és a helyét Kenderesi Tibor vette át és újra 5 tagúra bővült a zenekar hiszen Gerzon János belépett a zenekarba. Számos falunapon, rendezvényen felléptek. Zenéjük Hard Rock illetve magyar slágerek (Republic, Beatrice, P. Mobil, stb.)

A Check-Point zenekart a kezdeti időkben Vass István Zoltán (dob), Lelkes Bertalan (gitár), Bihari Botond (basszusgitár, vokál), Deák Tamás Alfonz (gitár) alkotta, feldolgozásokat játszottak. Később Tamás helyére Gerzon János került és nem sokkal rá a zenekar elkezdett saját zenéket játszani. 2009-ben megjelent a zenekar első és eddigi egyetlen lemeze Tündértánc címmel. Zenéjük a soft rock, alternatív műfajba sorolható.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balázs József emléktáblája

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vásárosnamény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. www.utvonalterv.hu
  4. http://maps.google.com/
  5. ^ a b http://www.magyarorszag-szep.hu/Vasarosnameny/index.html
  6. A Rákóczi-szabadságharc és Európa. Kronológia 1703. július 19-én Rákóczi a vásárosnaményi Tomcsányi Kastélyban adta ki híres, a szabolcsi nemességet is hadba hívó kiáltványát, a "Naményi Pátens"-t. (A vásárosnaményi híd Rákóczi Ferencről lett elnevezve)
  7. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]