Szamos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szamos
A Szamos.jpg
Közigazgatás
Országok  Románia
 Magyarország
Megyék Kolozs, Szilágy, Máramaros és Szatmár megye (Románia), Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (Magyarország)
Földrajzi adatok
Hossz 388 km
Vízgyűjtő terület 15 015 km²
Forrás A Kis-Szamos és Nagy-Szamos összefolyása Désnél
é. sz. 47° 08′ 40″, k. h. 23° 54′ 47″
Torkolat Tisza (Vásárosnaménynál) → DunaFekete-tenger
é. sz. 48° 06′ 50″, k. h. 22° 20′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 50″, k. h. 22° 20′ 22″
Elhelyezkedése
Raul Somes.png
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamos témájú médiaállományokat.

A Szamos (románul Someș) a Tisza bal oldali mellékfolyója.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „Szamos” ősi folyónév. A római korban a latin Samum (tárgyeset) alakban bukkan fel. Töve talán a francia Somme folyónévvel van kapcsolatban. Ennek tövében talán a kelta samo (nyugalom) szó rejlik.

Kevésbé meggyőző az a feltevés, hogy forrása egy indoeurópai s(w)om-isyo (harcsában gazdag).

A magyarba szláv közvetítéssel kerülhetett át (Ihrig 197-8, ÚMLex., FNESz.).

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szamos hossza 411 km, ebből Magyarország területére az alsó folyószakasz esik, mely 52 km.

A Désnél egyesült két Szamos (Kis- és Nagy-Szamos) innentől Szamos néven folyik tovább az Ilosvai- és az Almási-hegység völgyében, magába gyűjtve a bal oldalon belefolyó – a Meszes-hegységben eredő – Almás és Egregy, valamint a Szilágy, valamint a jobb oldalán beletorkolló Lápos folyó vizét, amely Nagybánya alatt éri el a Szamost.

A Szamosba több kisebb patak is ömlik: a Kékes-, Zazar-, Fernezely-, Miszt-patak a Gutin és Rozsály-hegységből, a Szinér pedig az Avas-hegységből ered.

Az eddig gyorsfolyású, tisztavizű Szamos a Szatmári-síkságra kiérve lelassul, és kiszélesedik. A Szatmári-síkság homokját magával sodró, felkavaró folyó színe innentől sárgás színűvé, zavarossá változik. (Szatmár városát elhagyva e színéhez sajnos a város ipari üzemei is hozzájárulnak).

A folyó Magyarország mai határát Csenger szélén, Komlódtótfalunál éri el, és Gergelyiugornyánál torkollik a Tiszába.

A szeszélyesen kanyargó folyó szabályozását 1890-ben fejezték be: összesen 22 átmetszés készült, mintegy 26 km hosszúságban. A folyó mindkét partján töltés húzódik.

A folyó levágott kanyarjait Holt-Szamosnak nevezik. A Szamos folyószabályozás előtti medrében (Holt-Szamos) még most is bőven van víz, egyes szakaszai azonban már feltöltődtek. A régi, még víz borította meder-szakaszok csodálatos növény- és állatvilága sok kirándulót, horgászt csábít a környékre. Ilyen hely a Győrtelek mellett található Holt-Szamos, az ún. „Szilas-kanyar” is.

A Szamos folyó nagy kanyarulatait az itteni lakosság szegnek nevezi, így keletkeztek a régi nagy kanyarulatok mellett fekvő települések nevei is: Hermánszeg, Szamosszeg, mint a folyó kanyarulataiban fekvő települések, szegek.

A Szamos magyarországi holt-ágai mellett található települések: Hermánszeg, Szamosújlak, Ököritófülpös, Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Tunyogmatolcs, Nábrád.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamos témájú médiaállományokat.