Keleti-Kárpátok
| Keleti-Kárpátok (lengyelül Karpaty Wschodnie, szlovákul Východné Karpaty, ukránul Східні Карпати, románul Carpatii Orientali) |
|
| Magasság | 2303 m |
| Hely | |
| Hegység | Kárpátok |
| Legmagasabb pont | Nagy-Pietrosz |
| Térkép | |
| A Keleti-Kárpátok (4. és 5.) helyzete a Kárpátokban | |
A Keleti-Kárpátok (lengyelül Karpaty Wschodnie, szlovákul Východné Karpaty, ukránul Східні Карпати, románul Carpatii Orientali) a Kárpátok keleti része, az Északnyugati-Kárpátok folytatásában. A Tapoly völgyétől a Prahova völgyéig, a Tömösi-hágóig húzódik. Kisebb részt Lengyelország és Szlovákia, nagyobbrészt Ukrajna és Románia területén húzódik.
A Kárpátok geológiai szempontból igen színes, aprólékosan tagolt, közepes magasságú szakasza. Itt emelkedik a Kárpátok legmagasabb vulkánmaradványa, a Kelemen-havasok (Pietrosz, 2102 m), de a sűrű erdők borította vonulatok felett alpesi jellegű csúcsok is magasodnak (Radnai-havasok).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Geomorfológia felosztás
[szerkesztés] Külső vonulat
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
[szerkesztés] Belső vonulat
[szerkesztés] Politikai-földrajzi felosztás
A hegyvonulatot gyakran két részre osztják: északi része az Északkeleti-Kárpátok, déli része a szűkebb értelemben vett Keleti-Kárpátok.
[szerkesztés] Északkeleti-Kárpátok
Az Északkeleti-Kárpátok a Tapoly völgyétől a Borsa-hágóig tart.
[szerkesztés] Külső vonulat
- a) lengyelül Pogórze Środkowobeskidzkie
- b) Alacsony-Beszkidek vagy Sárosi-határhegység (lengyelül Beskid Niski, szlovákul Nízke Beskydy)
- Laborcai-hegység
- Ondavai-hegység (Ondavská vrchovina)
- c) Külső-Beszkidek vagy Keleti-Beszkidek (lengyelül Beskidy Wschodnie, ukránul Східні Бескиди) - Ukrajna területére eső része az Ukrán-Kárpátok (ukránul Українські Карпати)
- c1) Beszkádok (lengyelül Bieszczady, ukránul Бещади)
- c2) Szkolei-Beszkidek
- c3) Felső-Dnyeszter-Beszkidek (ukránul: Верхньо-Дністровий Бескид)
- c4) Gorgánok (ukránul: Ґорґани)
- c5) Pokutya-Bukovinai-Kárpátok (ukránul Покутсько-Буковинські Карпати)
- Polonyinák (szlovákul Poloniny, lengyelül Połonina, ukránul Полонина)
- Bukovai-hegység vagy Bükk-hegység (szlovákul Bukovské vrchy)
- c6) Róna-havas (ukránul Полонина Рівна)
- c7) Borzsa-havas (ukránul Полонина Боржава)
- c8) Kuk-havas
- Máramarosi-havasok (ukránul Мараморошський масив, románul Muntii Maramureşului)
- c9) Kraszna-havas (ukránul Полонина Красна)
- c10) Fagyalos vagy Szvidovec (ukránul Свидівець)
- c11) Csornahora vagy Feketebérc (ukránul Чорногора)
- c12) Grinyávok
[szerkesztés] Belső vonulat
- Vihorlát–Gutin-hegyvidék[1] (szlovákul Vihorlatsko-gutinska oblast, ukránul Вигорлат-Гутинський вулканічний хребет, románul Munţii vulcanici Vihorlat-Gutâi)
- Vihorlát (szlovákul Vihorlatské vrchy)
- Szinyák vagy Kéklő-hegység (ukránul Синяк)
- Borló (ukránul Великий Діл)
- Nagyszőlősi-hegység (ukránul Великий Шолес / Тупий)
- Avas-hegység (románul Munţii Oaşului)
- Gutin-hegység[2] (románul Munţii Gutâi)
- Lápos–Széples-hegyvidék
- Lápos-hegység (románul Munţii Lăpuşului)
- Cibles (románul Munţii Ţibleş)
Egyéb:
- Rahói-hegység (ukránul Рахівський масив)
- Máramarosi-medence (románul Depresiunea Maramureşului)
[szerkesztés] Szűkebb értelemben vett Keleti-Kárpátok
A szűkebb értelemben vett Keleti-Kárpátok Máramarostól, a Borsa-hágótól a Prahova völgyéig, a Tömösi-hágóig húzódik. Legmagasabb pontja a Radnai-havasokban lévő Nagy-Pietrosz (2303 m).
Kétféleképpen szokás felosztani. A Kárpát-medencéhez való viszonyában beszélhetünk külső és belső vonulatról. Észak-déli irányban ugyanakkor három nagyobb csoportra tagolható: északi, középső és déli csoportra (Kárpátkanyar).
[szerkesztés] Északi csoport
Az északi csoportot (románul Carpaţii Maramureşului şi al Bucovinei) a Radnai-havasok, a Borgói-hegység és a Bukovinai-Kárpátok alkotják.
- Belső vonulat - Máramarosi Kárpátok (Carpaţii Maramureşului)
- Radnai-havasok (Munții Rodnei)
- Borgói-hegység vagy Borgói-havasok (Munții Bârgăului)
- Külső vonulat – Bukovinai-Kárpátok (Munții Bucovinei)
- Szuhárd-hegység (Munții Suhardului)
- Obcsinák (Obcinele Bucovinei):
- Feredő-Obcsina (Obcina Feredeului)
- Nyíres-Obcsina (Obcina Mestecăniș)
- Nagy-Obcsina (Obcina Mare)
[szerkesztés] Középső csoport
A középső csoport (románul Carpații Moldo-Transilvani) a Beszterce völgyétől az Ojtozi-szorosig terjed. Fő részei északon a Besztercei-hegyvidék (Munții Bistriței), középen a Gyergyó–Békási-hegyvidék (Munții Giurgeu și Hășmaș) és a Kelemen–Görgény–Hargita-hegyvidék (románul Munții vulcanici Călimani, Gurghiu și Harghita), délen pedig a Tatrosmenti-hegyvidék (Munții Trotușului).
- Belső vonulat:
- Besztercei-havasok (Munții Budacului) – a Besztercei-hegyvidék része
- Gyergyó–Békási-hegyvidék
- Gyergyói-havasok (Munții Giurgeu)
- Hagymás-hegység (Munții Hășmaș)
- Naskalat-hegység (Munții Nașcalat)
- Csalhó (Masivul Ceahlău)
- Kelemen-Görgény-Hargita-hegyvidék
- Kelemen-havasok (Munții Călimani)
- Görgényi-havasok (Munții Gurghiu)
- Hargita-hegység (Munții Harghita)
- Persányi-hegység (Munții Perșani) – gyakran a Kárpátkanyarhoz is sorolják
- Bodoki–Baróti-hegyvidék (Munții Bodoc–Baraolt) – gyakran a Kárpátkanyarhoz is sorolják
- Csomád-hegység (Masivul Ciomatu-Puturosu) – földtani szempontból a Hargita-hegységhez tartozik
- Torjai-hegység (Munții Turiei)
- Bodoki-hegység (Munții Bodoc)
- Baróti-hegység (Munții Baraolt)
- Külső vonulat – Moldvai-Kárpátok (Munții Moldovei)
- Besztercei-hegyvidék (külső vonulat)
- Esztena-hegység (Munții Stânișoarei) – a Besztercei-hegyvidék része
- Gyamaló (Munții Giumalau) – a Besztercei-hegyvidék része
- Ráró (Munții Rarău) – a Besztercei-hegyvidék része
- Tatrosmenti-hegyvidék
- Berzunci-hegység vagy Berzeneci-hegység (Munții Berzunț)
- Tarkő-hegység (Muntii Tarcău)
- Gosman-hegység (Munții Goșmanu)
- Csíki-havasok (Munții Ciuc)
- Répát-hegység (Muntii Repat)
- Nemere-hegység (Munții Nemira)
- Moldvai Szubkárpátok (Subcarpații Moldovei)
- Besztercei-hegyvidék (külső vonulat)
[szerkesztés] Déli csoport (Kárpátkanyar)
A déli csoport a Kárpátkanyar (románul Carpații de Curbură), amelyet az Ojtozi-szoros választ el a Keleti-Kárpátok középső csoportjától.
- Háromszéki-havasok (Munții Vrancei)
- Berecki-hegység (Munții Brețcului)
- Musátó (Munții Lepșei)
- Szép-Zbojna (Munții Zboina Frumoasă)
- Fekete-Zbojna (Munții Zboina Neagră)
- Furu-hegység (Munții Furu)
- Coza-hegység (Masivul Coza)
- Bodzafordulói-hegyek (Munții Întorsurii)
- Bodzai-havasok (Munții Buzăului)
- Pintillő-hegység (Masivul Penteleu)
- Nagy-Tatár-havas (Munții Tătaru)
- Lóhavas Munții Podu Calului
- Masivul Ivănețu
- Szilon-havas (Munții Siriu)
- Brassói-havasok (Munții Brașovului)
- Csukás-hegység (Munții Ciucaș)
- Barcasági-hegyek (Munții Bârsei)
- Nagykőhavas (Masivul Piatra Mare)
- Keresztényhavas (Masivul Postăvarul)
- Baj-hegység (Munții Gârbova)
- Grohotisz-hegység (Munții Grohotiș)
- Kárpátkanyar-Szubkárpátok (Subcarpații Curburii)
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ostkarpaten című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.
[szerkesztés] További információk
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||

