Duna-delta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Duna-delta
Világörökség
Delta Dunarii 500.jpg
Holtág a Duna-deltában
Adatok
Ország Románia
Világörökség-azonosító 588
Típus Természeti helyszín
Kritériumok VII, X
Felvétel éve 1991
Elhelyezkedése
Duna-delta (Románia)
Duna-delta
Duna-delta
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 05′, k. h. 29° 30′Koordináták: é. sz. 45° 05′, k. h. 29° 30′

A Duna-delta (románul Delta Dunării) 3446 km²-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata a Volga-delta mögött, Románia és Ukrajna területén.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna-delta délnyugaton a Dobrudzsai-fennsíkkal határos, északon a román–ukrán határt képezi, keleten a Fekete-tengerbe torkollik. Koordinátái: 45° N és 29° E.

A Duna Pătlăgeanca mellett két ágra szakad: északon Chilia és délen Tulcea. A déli ág Ceatal Sf. Gheorghe mellett megint ketté szakad: Sulina és Sfântul Gheorghe (Szent-György).

2500 évvel ezelőtt (Hérodotosz szerint) a Dunának hét ága volt.

A Chilia-ág a vízhozam 60%-át szállítja. Az évi 67 millió tonnányi hordalék következtében a Duna-delta területe évente kb. 40 négyzetméternyit növekedik.

A Sulina-ág a Delta közepén helyezkedik el, és a Chiliától eltérően egyenes vonalú. A medrét állandóan kotorják a hajózhatóság érdekében. A hossza 71 km és a víz 18%-át szállítja.

A Szent-György ág délkeleti irányú és 112 km hosszú. A torkolatnál találhatók a Sacalin-szigetek.

Jelenleg két mesterséges csatorna is van a Duna-deltán keresztül, mindkettő a román részen. 2004-ben Ukrajna elindította a Bisztroje Csatorna munkálatait amely még egy hajózási útvonalat jelent majd a Duna-Delta ukrán szakasza és a Fekete-tenger között. Az Európai Unió azt tanácsolta Ukrajnának, hogy állítsa le az építést, mivel valószínűleg károsítani fogja a Delta vízvilágát, Románia pedig a Nemzetközi Bíróság elé készül vinni az ügyet. Leonyid Kucsma elnöksége alatt az ukrán fél folytatta az építkezést. Juscsenko elnök 2005-ös romániai látogatása alatt a két fél megegyezett, hogy a csatorna további sorsát szakmai szempontok szerint döntsék el. Hosszú távon Ukrajna mindenképpen csatornát tervez, ha nem a Bisztrojét, akkor egy másikat.

1991-ben a Duna-delta a Világörökség része lett.

Danube delta scheme-hu.png       Danube delta chart.png

Természet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több mint 1200 növényfaj honos itt, 300 madárfaj és 45 édesvízi hal. A Duna-delta területéből 2733 km² szigorúan védett. Több millió madár jár vissza évente költeni a Föld különböző vidékeiről. Védett állatfajok:

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Deltában körülbelül 15 000 ember él, a legtöbben hagyományos csónakokkal halásznak. A lakosok egy része lipován nemzetiségű, akik vallási okokból menekült óhitű oroszok leszármazottai.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 15. századtól kezdve a Duna-delta a Török Birodalom része volt. Az krími háborút lezáró 1856. évi párizsi béke a Duna-deltát két másik megyével együtt a Moldvai fejedelemségnek juttatta. Egyúttal alakítottak egy nemzetközi bizottságot, amely a hajózást segítette elő. 1859-ben, a Moldva és Havasalföld egyesülésével létrejött Románia része lett.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Danube Delta című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Delta Dunării című román Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Duna-delta témájú médiaállományokat.