Keresztényhavas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keresztényhavas
Keresztenyhavas.jpg

Magasság 1799 m
Hely  Románia, Brassó megye, Brassótól délre
Hegység Barcasági-hegyek, Keleti-Kárpátok
Relatív magasság 1000 m
Legkönnyebb útvonal Brassópojánából
Elhelyezkedése
Keresztényhavas  (Románia)
Keresztényhavas
Keresztényhavas
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 30′, k. h. 25° 30′Koordináták: é. sz. 45° 30′, k. h. 25° 30′

A Keresztényhavas (románul: Postăvaru, németül Schuler) egy hegytömb a Keleti-Kárpátokban, Brassótól délnyugatra, a Brassói-medence és a Bucsecs-hegység között. A Nagykőhavassal együtt alkotja a Barcasági-hegyeket. Több mint 1200 méterrel magasodik a Brassói-medence fölé, ezért sokkal magasabbnak tűnik. A hegy északi lábánál található Brassó és ipari vidéke. Keleten a Tömös-völgye választja el a Nagykőhavastól, amelyhez méretben és felépítésben is nagyon hasonlít. Északi oldalán helyezkedik el Brassópojána, északi nyúlványa pedig a Cenk (955 m).

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sípálya a Keresztényhavas északi oldalán

A Keresztényhavas teljes területe kb. 173 km2. A központi csúcshoz északkeletről és délnyugatról lealacsonyodó gerincek kapcsolódnak. Az északkeleti gerinc a csúcs melletti nyeregből indul ki, hegyei a Poiana Ruia (1658 m), Crucuru Mare (1435 m), Varna (1428 m), Crucuru Mic (1024 m). A Crucuru Mare közeléből válik le az a kisebb gerinc, amely benyúlik Brassóba és amelynek végén található a Cenk (955 m). A délnyugati gerinc, helyi nevén a Muchia Cheii, amely meredek oldalaival és nagy szintkülönbségeivel hasonlít a Fogarasi-havasok északi mellékgerinceihez.

A Keresztényhavas északi oldalában, 950-1000 m magasságban egy kisebb fennsík található, amelyet északon 1000 métert alig meghaladó hegyek határolnak: Dosul Plesii (1045 m), Spinarea Lungă (1042 m). A fennsíkon helyezkedik el Brassópojána, Románia egyik legfejlettebb turisztikai központja.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Keresztényhavas tetején lévő sziklatömb
A Keresztényhavas csúcsa az északkeleti gerincről
A Keresztényhavas csúcsa az északkeleti gerincről
A hegy 3D-ben
A hegy 3D-ben

A magasabb pontokon az éves átlaghőmérséklet 0 °C és 2 °C között van. Brassópojána szintjén, 1000 méteres magasságban 4°-6 °C (4,9 °C Predeálon, 5,8 °C Brassópojánán). A hegy lábánál, Brassó környékén eléri a 6-8 °C-ot. Télen gyakran hőinverzió következik be, amikor a Brassói-medencében hidegebb van, mint a hegytetőkön. A hőinverzió következtében a köd hosszabb ideig megmarad a medence alján, ezért amikor a Brassói-medencét köd borítja, Brassópojánán és a hegyeken a nap süt és melegebb van. Az első fagy szeptemberben jelenik meg, az utolsó elhúzódhat júniusig is. A tél a hegység felső részén 4-5 hónapig is eltarthat. A legnagyobb havi átlaghőmérséklet júliusban van (8 °C és 14 °C között). Brassóban a júliusi átlaghőmérséklet 17,8 °C.

Az éves csapadékmennyiség a hegyen 1100 mm, a hegy alján 700 mm. A legtöbb csapadék júniusban hull (100-140 mm), a legkevesebb szeptemberben és februárban. Az első havazás akár szeptemberben is bekövetkezhet, de az első állandó hóréteg csak októbertől hull le.

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legnagyobb felületet vegyes erdők foglalják el fenyvesekkel és bükkösökkel. A tűlevelű erdők 900 m felett vannak jelen, az árnyékos oldalakon ennél alacsonyabban. A vadállományhoz tartozik a szarvas, őz, vaddisznó, medve, róka, farkas. A medvék éjjelente nagy előszeretettel látogatják a brassói Noa- és Rakodó-negyed szeméttároló kukáit.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]