Görgényi-havasok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Görgényi-havasok
Hillsaroundrem.jpg
A Görgényi-havasok Gyergyóremeténél

Hely  Románia, Erdély, Maros és Hargita megye
Hegység Keleti-Kárpátok
Legmagasabb pont Mező-havas (1777 m)
Típus vulkanikus
Terület 1690 km2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 48′, k. h. 25° 12′Koordináták: é. sz. 46° 48′, k. h. 25° 12′
Térkép
Muntii Gurghiu.png

A Görgényi-havasok (románul: Munții Gurghiu) hegység a Keleti-Kárpátokban, Hargita megye és Maros megye (Románia) határán. Határai északon a Maros völgye, keleten a Gyergyói-medence, délen a Hargita-hegység, délnyugaton a Sóvidéki-dombság.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Görgényi-havasok legmagasabb része, a Mezőhavas

A Görgényi-havasok a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának része. A hegyvonulat három részre oszlik: Északi-Görgény a Maros völgyétől a Görgény-patak völgyéig, Központi-Görgény a Görgény-patak völgyétől a Nagy-Borzont és a Kiság patakok völgyéig, Déli-Görgény a Nagy-Borzont völgyétől a Libán-hágóig (1000 m).

Az Északi-Görgény központi része a Fancsal vulkáni maradvány, melynek legmagasabb hegyei a Fancsal-tető (1682 m), az Öreg-tető (1633 m) és a Kereszt-hegy (1515 m). A központi részből észak és nyugat felé kisebb gerincek indulnak ki.

A Központi-Görgényt egyetlen nagy lepusztult rétegvulkán, a Mezőhavas alkotja. Itt találhatók a Görgényi-havasok legmagasabb hegyei: Mező-havas (1777 m), Kis-Mező-havas (1733 m), Tatár-kő (1689 m). A vulkáni kráter maradványától délre található a Bucsin-tető (1273 m), ahol áthalad a Gyergyói-medencét és a Kis-Küküllő völgyét összekötő út. A Központi-Görgényből ered a Kis-Küküllő két forráspataka, a Nagyág és a Kiság.

A Déli-Görgényt két vulkáni építmény alkotja, a Somlyó (1576 m) és a Dél-hegy (1694 m). A Nagy-Somlyó déli oldalából ered a Nagy-Küküllő.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sípálya a Répás-tetőnél, Szovátától északkeletre egy légifelvételen