Maros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maros
Maros.jpg
Közigazgatás
Országok Románia Románia,
Magyarország Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz 683 km
Forrásszint 1350 m
Vízhozam 155 (átlagos, Makónál) m³/s
Vízgyűjtő terület 27 049 km²
Forrás Fekete-rez (Gyergyói-havasok, Hargita megye, Erdély)
Torkolat Tisza (Csongrád megye)
é. sz. 46° 15′ 07″, k. h. 20° 11′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 07″, k. h. 20° 11′ 36″
Elhelyezkedése
Raul Mures.png

Maros (románul Mureș, németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében. A Keleti-Kárpátokban, a Gyergyói-havasokban, Marosfő közelében ered és Szegednél a Tiszába torkollik. Hossza körülbelül 725 km, ebből a magyar szakasz 48 km. Folyása útvonalába esik Romániában többek között Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Déva és Arad, Magyarországon pedig Makó és Szeged városa.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A folyó római neve az 1 – 4. században Marisus volt. [1] Görög neve (a bizánci, illetve bolgár uralom idején) Mureiosz volt. A folyónév eredete máig nem tisztázott teljesen.

Történelmi szerepe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkorban jelentős vízi szállítási útvonal volt, nagy mennyiségű érkezett rajta Erdélyből Szegedre.

Legenda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balánbánya fölött élő Tarkő nevű tündérnek volt két szép lánya, az egyiket Marosnak a másikat Oltnak hívták. A két lány örökösen vitatkozott, ezzel is növelve édesanyjuk bánatát. Tarkő férje után epekedett, akit a tündérkirály a Fekete-tenger partjához űzött. A két lány egyszer felajánlotta édesanyjuknak, hogy megkeresik édesapjukat. A tündér folyóvá változtatta őket, s szigorúan meghagyta nekik, hogy mindig együtt haladjanak. A civakodó testvérek azonban megint nem tudtak megegyezni, és külön utakon indultak el. Maros szép csendesen átfolydogált a mezőkön, réteken, míg a Dunába nem ért. Olt átvágtatott a hegyeken, de mire a Vöröstoronyi-szoroshoz ért, igencsak elfáradt. A végkimerülés határán egyszer csak meghallotta testvére, Maros hangját. Boldogan ölelkeztek össze a Duna habjaival. Ahol a Duna beömlik a Fekete-tengerbe, meglátták édesapjukat, de mire megszólították volna, örökre elnyelték őket a tenger hullámai.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marosi homok kitermelése szivattyúzással

A Maros alsó szakaszán egy darabig (18 km) határfolyó Magyarország és Románia között. Itt úgynevezett „mozgó” az államhatár. Ez azt jelenti, hogy minden tizedik évben felmérik a határfolyó medrét, majd a hajózóút középvonalában állapítják meg az államhatárt. Mozgó határvonalon nincs területkiegyenlítés a szomszédos országok között. Ezen a részen sok szigetet épít (például a Magyarcsanád szomszédságában lévő ún. „Senki szigete”), és még a medrét is kismértékben változtatja napjainkban. Egy román geodéta szerint az utóbbi tíz évben a Maros mederváltozása miatt Románia területe körülbelül 5000 négyzetméterrel növekedett Magyarország rovására. Természetesen az is elképzelhető a jövőben, hogy a folyó déli irányban változtatja meg medrét. A legutolsó geodéziai felmérés 2006. évben volt, az új államhatár megállapítása most folyik.

A folyó szennyezése jelentős, főként Romániában.

A vízjárása igen ingadozó, a Makói állami vízmércén eddig mért legalacsonyabb (-113 centiméter, 2012) és legmagasabb vízállás (625 centiméter, 1975) között csapong. Ez különösen akkor okoz gondot, ha áradása a Tiszáéval egybeesik. Vízhozama is jelentősen változó, például 1970-ben mutatott 30 m³/s és 2440 m³/s közötti értéket is. Torkolatától délre, a Tisza folyó vizében egy darabig látványosan keveredik a két folyó vize (mivel színük, az általuk szállított hordalék mennyisége eltér egymástól)

Vadregényes, többnyire természetes állapotban fennmaradt ártéri erdeinek értékes a növény- és állatvilága. A Maros magyar szakaszának ártéri erdői a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartoznak, ugyanitt, a folyó román oldalának ártéri erdői is védettek (Maros-ártér Natúrpark). A magyar oldalon 28,5 km esik védelem alá.

A Marosban a magyarországi halfauna nagy része megtalálható. A halak közül védett, bennszülött fajok is vannak, mint például a homoki küllő, selymes durbincs, magyar bucó és a német bucó. A védett kőfúró csík, a menyhal és selymes durbincs még gyakori a Marosban. A folyó árterének jellegzetes állata a bánáti csiga.

A Maros partján nagy számban találhatóak fűz-nyár ligetek, bokorfüzesek, gabona- és kapás növények, valamint nádas és mocsári gyomnövények. Gyakran fordul elő a talpas muhar, a törpepekákás, a hamvas szeder, a subás farkasfog, a farkasalma, a nagycsalán és a tarackbúza.

Települések a folyó mentén[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Maros töltése Makó alatt

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Maros témájú médiaállományokat.