Maros
| Maros | |
 |
|
| Hossz | 683 km |
| Forrásszint | 1350 m |
| Vízhozam | 155 (átlagos, Makónál) m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 27 049 km² |
| Forrás | Fekete-rez (Gyergyói-havasok, Hargita megye, Erdély) |
| Torkolat | Tisza (Csongrád megye) |
| Országok |  Románia, Magyarország |
| Térkép | |
 |
|
Maros (románul Mureș, németül Mieresch vagy Marosch) folyó Közép-Európában, a Kárpát-medencében. A Keleti-Kárpátokban, a Gyergyói-havasokban, Marosfő közelében ered és Szegednél a Tiszába torkollik. Hossza körülbelül 725 km, ebből a magyar szakasz 48 km. Folyása útvonalába esik Romániában többek között Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Déva és Arad, Magyarországon pedig Makó és Szeged városa.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nevének eredete
A folyó római neve az 1 – 4. században Marisus volt. f [1]
[szerkesztés] Történelmi szerepe
A középkorban jelentős vízi szállítási útvonal volt, nagy mennyiségű só érkezett rajta Erdélyből Szegedre.
[szerkesztés] Legenda
A Balánbánya fölött élő Tarkő nevű tündérnek volt két szép lánya, az egyiket Marosnak a másikat Oltnak hivták. A két lány örökösen vitatkozott, ezzel is növelve édesanyjuk bánatát. Tarkő férje után epekedett, akit a tündérkirály a Fekete-tenger partjához űzött.A két lány egyszer felajánlotta édesanyjuknak,hogy megkeresik édesapjukat. A tündér folyóvá változtatta őket,s szigorúan meghagyta nekik,hogy mindig együtt haladjanak. A civakodó testvérek azonban megint nem tudtak megegyezni,és külön utakon indultak el. Maros szép csendesen átfolydogált a mezőkön, réteken, míg a Dunába nem ért. Olt átvágtatott a hegyeken, de mire a Vöröstoronyi-szoroshoz ért, igencsak elfáradt. A végkimerülés határán egyszercsak meghallotta testvére, Maros hangját. Boldogan ölelkeztek össze a Duna habjaival. Ahol a Duna beömlik a Fekete-tengerbe, meglátták édesapjukat, de mire megszolitották volna, örökre elnyelték őket a tenger hullámai.
[szerkesztés] Jellemzői
A Maros alsó szakaszán egy darabig (18 km) határfolyó Magyarország és Románia között. Itt úgynevezett „mozgó” az államhatár. Ez azt jelenti, hogy minden tizedik évben felmérik a határfolyó medrét, majd a hajózóút középvonalában állapítják meg az államhatárt. Mozgó határvonalon nincs területkiegyenlítés a szomszédos országok között. Ezen a részen sok szigetet épít (például a Magyarcsanád szomszédságában lévő ún. „Senki szigete”), és még a medrét is kismértékben változtatja napjainkban. Egy román geodéta szerint az utóbbi tíz évben a Maros mederváltozása miatt Románia területe körülbelül 5000 négyzetméterrel növekedett Magyarország rovására. Természetesen az is elképzelhető a jövőben, hogy a folyó déli irányban változtatja meg medrét. A legutolsó geodéziai felmérés 2006. évben volt, az új államhatár megállapítása most folyik.
A folyó szennyezése jelentős, főként Romániában.
A vízjárása igen ingadozó, a makói vízmércén eddig mért legalacsonyabb (-100 centiméter, 1983) és legmagasabb vízállás (625 centiméter, 1975) között csapong. Ez különösen akkor okoz gondot, ha áradása a Tiszáéval egybeesik. Vízhozama is jelentősen változó, például 1970-ben mutatott 30 m³/s és 2500 m³/s közötti értéket is. Torkolatától délre, a Tisza folyó vizében egy darabig látványosan keveredik a két folyó vize (mivel színük, az általuk szállított hordalék mennyisége eltér egymástól)
Vadregényes, többnyire természetes állapotban fennmaradt ártéri erdeinek értékes a növény- és állatvilága. A Maros magyar szakaszának ártéri erdői a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartoznak, ugyanitt, a folyó román oldalának ártéri erdői is védettek (Maros-ártér Natúrpark). A magyar oldalon 28,5 km esik védelem alá.
A Marosban a magyarországi halfauna nagy része megtalálható. A halak közül védett, bennszülött fajok is vannak, mint például a homoki küllő, selymes durbincs, magyar bucó és a német bucó. A védett kőfúró csík, a menyhal és selymes durbincs még gyakori a Marosban. A folyó árterének jellegzetes állata a bánáti csiga.
A Maros partján nagy számban találhatóak fűz-nyár ligetek, bokorfüzesek, gabona- és kapás növények, valamint nádas és mocsári gyomnövények. Gyakran fordul elő a talpas muhar, a törpepekákás, a hamvas szeder, a subás farkasfog, a farkasalma, a nagycsalán és a tarackbúza.
[szerkesztés] Települések a folyó mentén
- Romániában: ... Marosillye (Ilia), Lapusnyak (Lăpușnic), Gothátya (Gothatea), Dobra (Dobra), Sztrettye (Stretea), Abucsa (Abucea), Guraszáda (Gurasada), Kimpényszurdok (Câmpuri-Surduc), Gerend (Grind), Laszó (Lăsău), Tataresd (Tătărăști), Burzsuk (Burjuc), Tisza (Tisa), Szolcsva (Sălciva), Zám (Zam), Pozsga (Pojoga), Iltő (Ilteu), Tok (Toc), Felsőköves (Cuiaș), Kaprióra (Căprioara), Marosnagyvölgy (Valea Mare), Soborsin (Săvârșin), Áldásos (Hălăliș), Tótvárad (Vărădia de Mureș), Marossziget (Ostrov), Bulcs (Bulci), Alsóköves (Nicoale Bălcescu), Batta (Bata), Bátyafalva (Bătuța), Lalánc (Lalașinț), Maroskapronca (Căpruța), Marosmonyoró (Monoroștia), Berzova (Bârzava), Belotinc (Belotinț), Maroseperjes (Chelmac), Konop (Conop), Odvas (Odvoș), Marosaszó (Ususău), Milova (Milova), Lippa (Lipova), Pálosbaracka (Barațca), Ópálos (Păuliș), Szabadhely (Sâmbăteni), Maroscsicsér (Cicir), Mondorlak (Mândruloc), Kisszentmiklós (Sânnicolaul Mic), Arad (Arad), Zádorlak (Zădăreni), Újbodrog (Bodrogu Nou), Újvinga (Călugăreni), Fönlak (Felnac), Pécska (Pecica), Szemlak (Semlac), Sajtény (Șeitin), Egres (Igriș), Nagylak (Nădlac), Nagycsanád (Cenad).
- Magyarországon: Nagylak, Magyarcsanád, Apátfalva, Makó, Kiszombor, Ferencszállás, Klárafalva, Maroslele, Deszk, Szeged.
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ↑ Római térkép: A Kárpát-medence a rómaiak idején (Kr. e. 15 – Kr. u. 395), Történelmi világatlasz. Katográfiai Vállalat, Budapest, 105. o. ISBN 963-351-696-X CM (1991)
- Kovácsné Bodzsár Zsuzsanna: Az én városom (Makói Nyomda, 2002)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Körös-Maros Nemzeti Park honlapja
- Körös-Maros National Park on Google Earth Community
- Maros Fórum – Összefogás az élhető folyóért
|
||||||||
|
||||||||
.svg&filetimestamp=20110607203513){kind=small}
