Belotinc
| Belotinc (Belotinț) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Konop |
| Népesség | |
| Népesség | 358 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Belotinc
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 4′ 32″, k. h. 21° 56′ 11″ | |
| Belotinc weboldala | |
Belotinc, 1911 és 1918 között Beletháza (Bellotinc, románul Belotinț) falu Romániában, a Bánátban, Arad megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Lippától 24 km-re keletre, a Maros bal partján fekszik. 2009-ben Maroseperjes és Lalasinc felől aszfaltozatlan úton, a községközpontból kompon lehetett megközelíteni.
Története [szerkesztés]
1607-ben Belotincza, 1717-ben Belodinzi, 1808-ban Belotincz alakban írták. A Török hódoltság idején települt előbb valószínűleg szerb, később román lakossággal. A 18. század második felétől Temes vármegyéhez tartozott. 1845-ig a kamara birtoka volt, akkor a marosaszói uradalommal együtt Latour későbbi hadügyminiszter kapta meg.
Fényes Elek szerint 1848 előtt „...oláh falu, Temes vármegyében, a Maros mellett, Lippához 3 mfd. 558 n. e. óhitű lak., s anyatemplommal. Határa hegyes völgyes és csak 3-dik osztálybeli. Ebbõl van majorsági szántóföld 38 h., rét 176 h. 1090 négyszögöl, legelő 106 h. s 840 négyszögöl, házhely 7 h., szorgalomföld 12 h., 2797 hold s 988 négyszögöl erdő, 6 hold szabad föld; urbéri szántó 519 h., rét 282 hold, legelő 113 h., házhely 164 h., szorgalomföld 31 h., 173 h. haszonvehetlen, 144 h. szabadföld.”[2]
Az 1873-as kolerajárvány 250 áldozatot szedett a faluban. Az 1890-es évektől a többségi ortodox felekezet mellett lakóinak kb. 20%-a a görög katolikus vallást gyakorolta. 1938-ban épült templomuk ma is megvan, de gyülekezet nélkül.
2006-ban a hatóságok elutasították Maroseperjessel és Lalasinccal közösen beadott, külön község alapítására vonatkozó kérvényét.
Népessége [szerkesztés]
- 1880-ban 1163 lakosából 1096 volt román, 52 cigány és 13 német anyanyelvű; 1334 ortodox és 10 zsidó vallású.
- 2002-ben 358 lakosából 354 volt román nemzetiségű; 291 ortodox és 66 pünkösdista vallású.
Források [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. Pesten, 1851
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
