Ottlaka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ottlaka (Grăniceri)
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang községközpont
Beosztott falvak Sikló
Polgármester Petru-Claudiu Bătrânuț (Szociálliberális Unió), 2012
SIRUTA-kód 10925
Népesség
Népesség 1260 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 23
Község népessége 2254 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 78,4 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ottlaka  (Románia)
Ottlaka
Ottlaka
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 31′ 14″, k. h. 21° 18′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 14″, k. h. 21° 18′ 19″
Ottlaka weboldala

Ottlaka (románul Grăniceri, 1920-ig Otlaca): falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisjenőtől 16 km-re nyugatra, a magyar határ mellett fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a német eredetű Ottó személynév Ott alakjának és a lak szónak birtokos összetétele. 1438-ban Olthlaka, 1453-ban Othlaka néven említik. A román grăniceri 'határőrök'-et jelent.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1579-ben 27 adófizető magyar és román család lakta. 1596-ban a tatárok elpusztították.

1739-ben 73 román család lakta. 1851-ben a 2613 lakosból már 195 volt német, akik Elekről költöztek át és külön falurészben települtek le. 1860-ban a Wenckheim család telepített be hatvan eleki német családot. Lakói többsége árendába vett földeket művelt és körülötte tanyarendszer alakult ki.

1878-ban határát tagosították, de a földtulajdonosok csak olymódon tudtak megállapodni, hogy mindegyikük két tagot kapott, az egyiket a 26 km-re lévő Meggyespusztán. Mivel ezt sokan a nagy távolság miatt képtelenek voltak megművelni, egy Ștefan Rus nevű nagygazda vezetésével ötven család Meggyespusztára települt, megalapítva a későbbi Pusztaottlakát (Otlaca Mică, Otlaca Pusta). Az 1880-as években magyarokat és szlovákokat költöztettek be. Arad vármegye Eleki járásához tartozott.

1920-ban az új határ mind a pusztaottlakai románok, mind az ottlakai németek esetében még élő családi kötelékeket vágott szét az anyatelepüléssel. A vasút megszűnése miatt lakói terményeiket nem tudták értékesíteni a kétegyházi és az ószentannai vásárban.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1900-ban 4260 lakosából 3059 volt román, 483 magyar, 400 szlovák, 273 német és 40 cigány anyanyelvű; 3114 ortodox, 549 evangélikus, 514 római katolikus, 36 református és 35 zsidó vallású.
  • 2002-ben 1362 lakosából 1252 volt román, 49 cigány, 38 német és 23 magyar nemzetiségű; 1238 ortodox, 58 római katolikus, 34 pünkösdista és 30 baptista vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1856-ban Max Herz egyiptomi építész.

Testvérvárosa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jancsó BenedekSomogyi Gyula (szerk.): Arad vármegye és város monográfiája. I–IV., Arad, 1892–1913
  • Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982
  • Elena Rodica Colta: Germanii din Otlaca (azi Grǎniceri, jud. Arad). Istoria unei comunitǎți etnice ajunsǎ în stare criticǎ din punct de vedere identitar. = E. R. Colta (Red.): Modele de conviețuire în Europa Centralǎ și de Est. Arad, 2000, 121–165.
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]