Borosjenő
| Borosjenő (Ineu) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | város |
| Beosztott falvak | Apatelek |
| Polgármester | Mehelean Nicolae |
| Népesség | |
| Népesség | 9312 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 10207 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 788 |
| Népsűrűség | 89 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 116 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Borosjenő
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 26′, k. h. 21° 50′ | |
| Borosjenő weboldala | |
Borosjenő (románul Ineu, szerbül Janopol), város Romániában, Arad megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Aradtól 48 km-re északkeletre, a Fehér-Körös partján fekvő egykori járási székhely.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a magyar Jenő törzsnévből ered, melynek szállásterülete lehetett. Előtagja a környék gazdag bortermő voltára utal.
Története [szerkesztés]
Várát 1295-ben említik először castri Jeneu alakban. 1332-ben Jeno néven szerepel. Albert magyar király 1438-es sikertelen hadjárata után a Murád szultán bosszúja elől menekülő szerbek telepedtek le itt. A település szerb neve Hunyadi János tiszteletére született. 1564-ben elfoglalták a törökök, 1595-ben Borbély György karánsebesi bán foglalja vissza. 1658-ban ismét a törökök kezére került, akiktől a települést 1693-ban foglalták vissza. Ma négy saroktornyos várkastély látható, iskola van benne. Határában a balukányi malom környékén lehetett a 13. századi eredetű, de először 1318-ban említett Szent Dénes tiszteletére szentelt monostor és a mellette állt Szentlélek templom, melyek a tizenöt éves háborúban pusztulhattak el.
Itt tette le a fegyvert 1849. augusztus 21-én Vécsey Károly tábornok Fjodor Vasziljevics Rüdiger orosz tábornok serege előtt. Leiningen-Westerburg Károly tábornok, a tizenhárom aradi vértanú egyike, a katolikus templomban van eltemetve.
1910-ben 6599 lakosából 4084 román, 2339 magyar és 101 német volt. A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Borosjenői járásának székhelye volt. 1992-ben a hozzá tartozó Apatelekkel együtt 10 915 lakosa volt, ebből 9438 román (86,46%), 1126 magyar (10,31%), 182 cigány(1,66%) és 85 német (0,77%).
Nevezetességei [szerkesztés]
- Borosjenői várkastély (a „jenői vár”, a török időkben a jenői pasa székhelye)
Neves személyek [szerkesztés]
- Itt született1650-ben vagy 1651-ben Nagyari József, református prédikátor, egyházi író
- Itt született1850-ben báró Atzél Béla neves utazó, az országos kaszinó igazgatója
- Borosjenőn volt eltemetve 1849 és 1974 között Leiningen-Westerburg Károly, Aradon kivégzett vértanú tábornok. Emléktáblája a református templomban látható[3]
- Borosjenőn töltötte élete egy részét és itt is halt meg Diószeghy László festő, rovartani szakíró.
Források [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ http://www.parokia.hu/lap/borosjenei-reformatus-egyhazkozseg/cikk/mutat/bemutatkozas/
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
