Borosjenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borosjenő (Ineu)
Cetatea Ineului.jpg
A borosjenői várkastely
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang város
Beosztott falvak Apatelek
Polgármester Mehelean Nicolae
SIRUTA-kód 9538
Népesség
Népesség 9312 fő (2002)[2] +/-
Magyar lakosság 788
Község népessége 9260 fő (2011. okt 31.)[1]
Népsűrűség 89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 116 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Borosjenő (Románia)
Borosjenő
Borosjenő
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 26′, k. h. 21° 50′Koordináták: é. sz. 46° 26′, k. h. 21° 50′
Borosjenő weboldala

Borosjenő (románul Ineu, szerbül Janopol), város Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aradtól 48 km-re északkeletre, a Fehér-Körös partján fekvő egykori járási székhely.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a magyar Jenő törzsnévből ered, melynek szállásterülete lehetett. Előtagja a környék gazdag bortermő voltára utal.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Várát 1295-ben említik először castri Jeneu alakban. 1332-ben Jeno néven szerepel. Albert magyar király 1438-es sikertelen hadjárata után a Murád szultán bosszúja elől menekülő szerbek telepedtek le itt. A település szerb neve Hunyadi János tiszteletére született. 1564-ben elfoglalták a törökök, 1595-ben Borbély György karánsebesi bán foglalja vissza. 1658-ban ismét a törökök kezére került, akiktől a települést 1693-ban foglalták vissza. Ma négy saroktornyos várkastély látható, iskola van benne. Határában a balukányi malom környékén lehetett a 13. századi eredetű, de először 1318-ban említett Szent Dénes tiszteletére szentelt monostor és a mellette állt Szentlélek templom, melyek a tizenöt éves háborúban pusztulhattak el.

Itt tette le a fegyvert 1849. augusztus 21-én Vécsey Károly tábornok Fjodor Vasziljevics Rüdiger orosz tábornok serege előtt. Leiningen-Westerburg Károly tábornok, a tizenhárom aradi vértanú egyike, a katolikus templomban van eltemetve.

1910-ben 6599 lakosából 4084 román, 2339 magyar és 101 német volt. A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Borosjenői járásának székhelye volt. 1992-ben a hozzá tartozó Apatelekkel együtt 10 915 lakosa volt, ebből 9438 román (86,46%), 1126 magyar (10,31%), 182 cigány(1,66%) és 85 német (0,77%).

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neves személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született1650-ben vagy 1651-ben Nagyari József, református prédikátor, egyházi író
  • Itt született1850-ben báró Atzél Béla neves utazó, az országos kaszinó igazgatója
  • Itt született 1923-ban Jozefovits Ferenc tüdőgyógyász, orvosi szakíró, egyetemi oktató.
  • Borosjenőn volt eltemetve 1849 és 1974 között Leiningen-Westerburg Károly, Aradon kivégzett vértanú tábornok. Emléktáblája a református templomban látható[3]
  • Borosjenőn töltötte élete egy részét és itt is halt meg Diószeghy László festő, rovartani szakíró.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Borosjenő témájú médiaállományokat.