Rév (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rév (Vadu Crișului)
"Portus Crisy" ruined tower - Vadu Crisului BH.jpg
Tündérvár
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang község
Beosztott falvak Bertény, Köröstopa, Tomnatek
Polgármester Dorel Cosma
Irányítószám 417615
Körzethívószám 0259
Népesség
Népesség 2932 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 835
Község népessége 4009 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 74,70 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Rév  (Románia)
Rév
Rév
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 59′, k. h. 22° 31′Koordináták: é. sz. 46° 59′, k. h. 22° 31′
A vízesés Révnél

Rév (románul Vadu Crișului, korábban Vad) falu Romániában, Bihar megyében. Községközpont Nagyvárad és Kolozsvár között, Nagyváradtól 51 km-re. A település 280-370 m-es tengerszint feletti magasságon, a Király-erdő mészkőtömbjeinek lábainál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a Sebes-Körösön itt átvezető révvel kapcsolatos. A román név a magyar név fordítása (román vad = ’rév’, tkp. "Körösrév").

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első említését 1256-ból, egy birtokviszály kapcsán ismerjük, eredeti elnevezése Portus Crisy volt, egykor Révelő néven is említették.

Mivel az erdélyi fennsíkot magas hegyek, sziklák övezik, a Sebes-Körös révi völgye volt az egyetlen könnyen járható kapu Erdély és az Alföld között. Tutajokon szállították az árut (főleg sót) Nagyvárad és Pest-Buda felé, hogy aztán a kereskedők eladják vagy másra cseréljék. A hosszú út mentén vámszedőközpontok épültek, egyikük éppen a Révi-szorosban. A tutajok a ma Tündérvárnak nevezett részen kötöttek ki – amely lényegében a sziklafalba épült erős torony –, míg a vámot rendezték. 1773-ban az összeírás szerint még magyarok laktak itt túlsúlyban, ma a község lakosságának 19,8%-a vallja magát magyarnak.

1257-ben Pál országbíró, majd Kopasz nádor birtoka, és Sólyomkő vára tartozéka volt. 1316-ban koronabirtok, majd Zsigmond király losonczi Bánffy Istvánnak adományozta. 1425-ben a szántai Laczkfi család kapta birtokul. 1520-ban a vámszedő helyek között tüntették fel. Az 1500-as évek második felében a Telegdiek, az 1800-as évek elején gróf Zichy Domokos birtoka volt. Az 1900-as évek elején a Zichy, Juricskay és a gróf Batthyány családok, valamint az 1. számú káptalan birtoka volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zichy Ödön-cseppkőbarlang: A cseppkőbarlangot 1903-ban Handl Károly vasúti felügyelő fedezte fel. 1905-ben avatták fel, majd a környék birtokosáról, Zichy Ödönről nevezték el, aki itt a Sebes-Körös felett egy hidat, és a barlang közelében egy vasúti megállót is építtetett, hogy a cseppkőbarlang a látogatók által jobban megközelíthető legyen.
  • Révi-vízesés
  • Fazekasság: A révi fazekasság kialakulását valószínűleg a környék gazdag agyagtelepei segítették elő, melyeknek jellegzetes fehér agyaga állítások szerint Európa területén csak itt található meg. Az itteni fazekasságról az első írásos adatok a 18. századból valók. 1712-ben még csak kettő, 1717-ben pedig már hat jobbágycsaládról van adat, akik e mesterséget űzték. A révi fazekasok edényei eleinte fekete-fehér színezésűek voltak, de mostanra már mázas edényeket is készítenek. Az itteni fazekasok főleg használati tárgyakat készítenek, mint például a tejes csupor, káposztás fazék, korsó, szilke, tejes csupor, szűrő és más használati tárgyak.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]