Örvénd

Örvénd (Urvind)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Rang	falu
Községközpont	Alsólugos
Polgármester	Sorbán Levente
Népesség
Népesség	915 fő (2002) +/-
Magyar lakosság	617
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2

Örvénd falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

A Réz-hegységtől délre, a Sebes-Körös völgyében fekvő település.

Története

Örvénd ősrégi település, mely már az Árpád-kor-ban lakott hely volt, Vluend néven. 1282-ben a Csanád nemzetség birtoka volt, és valószínűleg azonos volt azzal az Örvényesligete (Urweusligethe) nevű helységgel, melyet 1336-ban a Csanád és a Rátold nemzetségek elcseréltek egymás között. 1360-ban a Telegdiek osztoztak meg a birtokon, s ekkor említették a mellette folyó Örvényespataka nevű folyócskát is. 1388-ban a Putnoki család is közbirtokos volt itt. 1475-ben Örvény már vásáros helyként volt jegyezve. 1561-ben Telegdy Mihály és Miklós osztálylevelében említették, ekkor már iskolával és templommal is rendelkezett. A 17. század elején Bocskai István fejedelem is birtokosa lett a településnek, aki 1606. december 17-én kelt végrendeletében Örvendi Pálra, egyik idevaló kedves főemberére hagyta itteni birtokát, az erdélyi Balázsfalvával együtt.

Az 1800-as évek elején a Beöthy és a Juricskai családok birtoka volt, s az övék volt még a 20. század elején is. A településhez tartozott még Telkespuszta is. 1848 decemberében az erdélyi seregek élén Bem József bevonult a községbe, ahonnan sok fiatal csatlakozott a sereghez, a temetőben több örvéndi honvéd sírja megtalálható ma is. Az 1848–1849-es szabadságharc ismert örvéndi hősi halottai: Nagy József, Papp Imre, Sorbán Ferenc, Sorbán László, Varga Miklós.

1900-ban 871 lakosából 860 magyar, 9 román, 2 egyéb nemzetiségű volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegyéhez tartozott, és az Élesdi járás egyik körjegyzősége volt.

Nevezetességek

• Református temploma Mária Terézia idejében épült.

Források

• Borovszky Samu: Szatmár vármegye.