Máriaradna
| Máriaradna (Radna) | |
| A máriaradnai kolostor temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Lippa város |
| Népesség | |
| Népesség | 2287 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 151 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 46° 5′ 56″, k. h. 21° 41′ 13″ | |
| é. sz. 46° 5′ 56″, k. h. 21° 41′ 13″ | |
Máriaradna (románul Radna): Lippa településrésze Romániában Arad megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Lippához tartozik, annak északnyugati városrészét képezi.
Története [szerkesztés]
Máriaradna a magyar Mária-kegyhelyek egyike [2]. Ferences temploma híres búcsújáró hely. Kegyképét 1668-ban vásárolta Vrichonassa György katolikus bosnyák kereskedő egy olasz kereskedőtől, mely a régi kápolna oltárát díszítette. 1695-ben Lippa visszafoglalása után a török ezt is felgyújtotta, de a kép a tűzben sértetlen maradt, a kápolna lángoló tetejéről pedig tüzes cserepek hullottak a bámuló törökök közé. Erre a török vezér a gyújtogatókat kivégeztette. A templomot felújították, majd 1756-ban kolostort építették mellé. 1732-óta az aradiak búcsújáróhelye. A török palánkvárat épített itt, melynek nyoma sem maradt. 1910-ben 2858 lakosából 1606 román, 1002 magyar és 187 német volt. A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Máriaradnai járásához tartozott. Ismert és híres búcsújáróhely, többek között a kunszentmártoni zarándokok számára is, akik a trianoni békediktátumig minden év pünkösdjére zarándokoltak el gyalog Máriaradnára. Az ő bőkezűségüket őrzi máig a kegytemplom 14 stációsképe, valamint a templom közelében található Szent Rókus szobor is.
Lásd még [szerkesztés]
Források, külső hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. (Hozzáférés: 2009. március 26.)
- ↑ Máriaradna, www.bucsujaras.hu

