Arad megye
| Arad megye (Arad) | |
 |
|
 |
|
| Arad megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Partium |
| Megyeszékhely | Arad |
| Jelzés | AR |
| Terület | 7754 km² |
| Körzethívószám | (+40) 257 |
| Népesség | |
| Népesség | 409 072 fő (2011. okt 20.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 59 fő/km² |
| Térkép | |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala |
|
Arad megye (románul Județul Arad) Románia nyugati határán van, a Partiumban. Székhelye Arad (167 238 lakos). Szomszédai északon Bihar megye, keleten Fehér megye és Hunyad megye, délen Temes megye, nyugaton a magyarországi Csongrád megye és Békés megye. A DKMT eurorégió része.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
A teljes terület 7754 km². Keleten helyezkedik el a Zarándi-hegység (az Erdélyi-középhegység része). Nyugaton a magasságok egyre csökkennek az Alföldig (román szóhasználatban a Nyugat-romániai síkságig). A megye déli részét átszeli a Maros folyó, az északi részt a Fehér-Körös.
Éghajlat [szerkesztés]
A megye éghajlata mérsékelt kontinentális, mérsékelten hideg telekkel és viszonylag meleg nyarakkal. Az évi átlaghőmérséklet 8 °C a hegyeken és 11 °C a síkságon, januárban -3 °C és -1 °C közötti, júliusban 18 °C és 21.5 °C közötti. 1946-ban, Ménesen mérték a legnagyobb hőmérsékletet (41 °C), 1954-ben Aradon a legalacsonyabbat (-30.1 °C). A fagy nélküli napok száma évente 190-200 a síkságon, ami az egyik legmagasabb az országban. A csapadékmennyiség a hegyeken 1000 mm, a síkságon 600 mm. A legcsapadékosabb hónapok a május és a június. Télen kevés a hó. Az uralkodó szél a déli és a délnyugati, átlagos sebességük 3-3,5 m/s.
Története [szerkesztés]
Előzménye Arad vármegye, 1920-ig a Magyar Királyság része, melynek beosztását 1950-ig néhány kivétellel követte, Trianon után hozzácsatolták Csanád vármegye romániai részét, valamint az alábbi, Romániához csatolt Temes vármegyei községeket: Angyalkút, Cseralja, Kisszentmiklós, Németság, Réthát, Szépfalu, Temeshidegkút, Temeskeresztes, Újarad, Zábrány, Zádorlak. Arad vármegye 1910-es 6048 km²-ből 5778 km² került Romániához. Az 1952-es tartományi átalakítás először meghagyta Arad város székhelyi szerepkörét, de Arad tartomány 1956-os felszámolásával területét szétosztották Bánát tartomány és Kőrös tartomány között, maga Arad város rajonszékhely lett. A megye 1968-ban állt helyre, Maros balparti területtel kiegészülve, így szűnt meg a folyó (immár anakronisztikus) hódoltságkori határjellege.
Demográfia [szerkesztés]
Arad megye népességének változása (a megye mai területére számítva):
A 2000 és 2002 között 2%-kal csökkent a megye népessége, elsősorban Arad város népességének fogyása miatt. Azóta a csökkenés mérséklődött.
2000-ben 478 108-an laktak Arad megyében, a népsűrűség 62 fő/km². A román többség mellett jelentős számban élnek itt magyarok és más kisebbségek (németek, cigányok stb.).
2002-ben 461 791 lakosából 379 451 volt román, 49 291 magyar, 17 664 cigány, 5 695 szlovák, 4 852 német, 1741 ukrán, 1217 szerb, 819 bolgár, 178 zsidó és 28 197 egyéb nemzetiségű volt.
Közigazgatási beosztása [szerkesztés]
A legnagyobb települések a megyében (2002):
| Név | Rang | Lakosság (fő) |
|
|
|---|---|---|---|---|
| 1. | Arad | megyei jogú város | 172 824 | |
| 2. | Újszentanna | város | 11 617 | |
| 3. | Pécska | város | 11 452 | |
| 4. | Borosjenő | város | 9 312 | |
| 5. | Nagylak | város | 8 144 | |
| 6. | Kürtös | város | 8 043 | |
| 7. | Lippa | város | 7 920 | |
| 8. | Kisjenő | város | 6 556 | |
| 9. | Glogovác | község | 6 355 | |
| 10. | Pankota | város | 5 804 | |
| 11. | Borossebes | város | 5 343 | |
| 12. | Zimándújfalu | község | 4 489 |
A megyében 2007. július 1-jén egy municípium – Arad –, kilenc további város – Borosjenő, Borossebes, Kisjenő, Kürtös, Lippa, Nagylak, Pécska, Pankota, Újszentanna – és 68 község van, melyekhez összesen 283 település tartozik. [2]
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gazdaság [szerkesztés]
Temes megyével együtt Arad megye Románia legfejlettebb területei közé tartozik. A nyugati határhoz való közelsége miatt sok külföldi befektető van jelen. A fontosabb iparágak: jármű-, élelmiszer- és textilipar.
Turizmus [szerkesztés]
Főbb látnivalók [szerkesztés]
- Arad: **Az aradi vértanúk emlékműve
- Borosjenő: várkastély
- Apatelek: a Rákóczi-pincekomplexum
- Lippa: **A 18. századi ortodox katedrális
- 17. századi török bazár
- Missics-kastély, ma városi múzeum
- a lippafüredi strand
- Solymosvár romjai
- Máriaradna ferences kolostora és temploma
- Pécska:**19. században, neogótikus stílusban épített római-katolikus temploma
- Óbodrog: a 15. században alapított ortodox kolostor és templom.
- Tornya: a Mária-kápolna és a Szentkút, mely egy állítólagos Mária-jelenés helyén épült
- Pankota: városháza, eredetileg Dietrich-Sulkowski-kastély
- Ószentanna: 19. században épült római-katolikus templom
- Berzova: a Maros Szápvölgy nevű szurdokvölgye
- Buttyin: falumúzeum
- Dézna: a 19. században épült Wenckheim-kastély
- Feltót: az ország legnagyobb síkvidéki víztározója
- Glogovác: a falu melletti kurgánok
- Gurahonc: arborétum és a román hadsereg által 1939-ben itt ásott, azóta turisztikai célokra átalakított bunkerek
- Mácsa: Csernovics-kastély, valamint ennek udvarán Damjanich János és Lahner György aradi vértanúk síremléke
- Menyháza: ** fürdőtelep
- a falu melletti cseppkőbarlangok
- Nagyhalmágy:**15. századi ortodox templom
- móc néprajzi múzeum
- Feketegyarmat: 13. századi, ma református templom, középkori freskókkal (melyeket sajnos a történelem viharai erősen megrongáltak)
- Sofronya: Purgly-kastély
- Soborsin: klasszicista stílusú királyi kastély
- Szépfalu: a 11. században épült bencés kolostor maradványai (régészeti rezervátum)
- Világos: **a vár romjai
- Vinga: neogótikus stílusban épült római-katolikus temploma
- Zimándújfalu: vaskori földvár
A megye neves magyar szülöttei [szerkesztés]
- Tóth Árpád (1886–1928) Aradon született költő.
- Kuncz Aladár (1886–1931) Aradon született író, szerkesztő, kritikus.
- Jávor Pál (1902–1959) aradi születésű színművész.
- Csiky Gergely (1842–1891) pankotai születésű író, műfordító, a magyar kritikai realista dráma megteremtője.
- Olosz Lajos (1891–1977) Ágyán született költő, jogász, az Erdélyi Magyar Írói Rend megalapítója.
- Gróf Klebelsberg Kunó (1875–1932) Magyarpécskán született belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter, a magyar iskolarendszer megreformálója.
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ COMUNICAT DE PRESĂ privind rezultatele provizorii ale Recensământului Populaţiei şi Locuinţelor – 2011 (román nyelven) (pdf) pp. 1. Comisia Centrală pentru Recensământul Populaţiei şi Locuinţelor 2011, 2012. február 2. (Hozzáférés: 2012. február 9.)
- ↑ SIRUTA: Románia közigazgatási területi egységeinek regisztere (románul)
Források [szerkesztés]
- Hajdú-Moharos József: Partium (Nagyvárad, 1997)
|
|||||
|
|||||
.svg){kind=small}
