Arad megye

Arad megye (Arad)
Arad megye címere
Adatok
Ország	Románia
Régió	Partium
Megyeszékhely	Arad
Jelzés	AR
Terület	7754 km²
Körzethívószám	(+40) 257
Népesség
Népesség	409 072 fő (2011. október 20.) +/-
Népsűrűség	59 fő/km²
Térkép
Hunyad megye AB Békés megye Bihar megye Temes megye ARAD Nagylak Pécska Borossebes Borosjenő Kisjenő Lippa Lippa Kürtös Pankota Újszentanna Maros Fehér-Körös Fekete-Körös Fehér-Körös Zarándi-hg. Béli-hg. Bih. Lippai-dombság E68 E671 E79
Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala

Arad megye (románul Județul Arad) Románia nyugati határán van, a Partiumban. Székhelye Arad (167 238 lakos). Szomszédai északon Bihar megye, keleten Fehér megye és Hunyad megye, délen Temes megye, nyugaton a magyarországi Csongrád megye és Békés megye. A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió része.

Földrajz

A teljes terület 7754 km². Keleten helyezkedik el a Zarándi-hegység (az Erdélyi-középhegység része). Nyugaton a magasságok egyre csökkennek az Alföldig (román szóhasználatban a Nyugat-romániai síkságig). A megye déli részét átszeli a Maros folyó, az északi részt a Fehér-Körös.

Éghajlat

A megye éghajlata mérsékelt kontinentális, mérsékelten hideg telekkel és viszonylag meleg nyarakkal. Az évi átlaghőmérséklet 8 °C a hegyeken és 11 °C a síkságon, januárban -3 °C és -1 °C közötti, júliusban 18 °C és 21.5 °C közötti. 1946-ban, Ménesen mérték a legnagyobb hőmérsékletet (41 °C), 1954-ben Aradon a legalacsonyabbat (-30.1 °C). A fagy nélküli napok száma évente 190-200 a síkságon, ami az egyik legmagasabb az országban. A csapadékmennyiség a hegyeken 1000 mm, a síkságon 600 mm. A legcsapadékosabb hónapok a május és a június. Télen kevés a hó. Az uralkodó szél a déli és a dél-nyugati, átlagos sebességük 3-3,5 m/s.

Története

Előzménye Arad vármegye, 1920-ig a magyar királyság része, melynek beosztását 1950-ig néhány kivétellel követte, Trianon után hozzácsatolták Csanád vármegye romániai részét, valamint az alábbi, Romániához csatolt Temes vármegyei községeket: Angyalkút, Cseralja, Kisszentmiklós, Németság, Réthát, Szépfalu, Temeshidegkút, Temeskeresztes, Újarad, Zábrány, Zádorlak. Arad vármegye 1910-es 6048 km²-ből 5778 km² került Romániához. Az 1952-es tartományi átalakítás először meghagyta Arad város székhelyi szerepkörét, de Arad tartomány 1956-os felszámolásával területét szétosztották Bánát tartomány és Kőrös tartomány között, maga Arad város rajonszékhely lett. A megye 1968-ban állt helyre, Maros balparti területtel kiegészülve, így szűnt meg a folyó (immár anakronisztikus) hódoltságkori határjellege.

Demográfia

Arad megye népességének változása (a megye mai területére számítva):

A 2000 és 2002 között 2%-kal csökkent a megye népessége, elsősorban Arad város népességének fogyása miatt. Azóta a csökkenés mérséklődött.

2000-ben 478 108-an laktak Arad megyében, a népsűrűség 62 fő/km². A román többség mellett jelentős számban élnek itt magyarok és más kisebbségek (németek, romák stb.).

2002-ben 461 791 lakosából 379 451 volt román, 49 291 magyar, 17 664 cigány, 5 695 szlovák, 4 852 német, 1741 ukrán, 1217 szerb, 819 bolgár, 178 zsidó és 28 197 egyéb nemzetiségű volt.

Közigazgatási beosztása

A legnagyobb települések a megyében (2002):

	Név	Rang	Lakosság (fő)	Arad Nagylak
1.	Arad	megyei jogú város	172 824
2.	Újszentanna	város	11 617
3.	Pécska	város	11 452
4.	Borosjenő	város	9 312
5.	Nagylak	város	8 144
6.	Kürtös	város	8 043
7.	Lippa	város	7 920
8.	Kisjenő	város	6 556
9.	Glogovác	község	6 355
10.	Pankota	város	5 804
11.	Borossebes	város	5 343
12.	Zimándújfalu	község	4 489

A megyében 2007. július 1-jén egy municípium – Arad –, kilenc további város – Borosjenő, Borossebes, Kisjenő, Kürtös, Lippa, Nagylak, Pécska, Pankota, Újszentanna – és 68 község van, melyekhez összesen 283 település tartozik.

Gazdaság

Temes megyével együtt Arad megye Románia legfejlettebb területei közé tartozik. A nyugati határhoz való közelsége miatt sok külföldi befektető van jelen. A fontosabb iparágak: jármű-, élelmiszer- és textilipar.

A megye neves magyar szülöttei

• Tóth Árpád (1886–1928) Aradon született költő.
• Kuncz Aladár (1886–1931) Aradon született író, szerkesztő, kritikus.
• Jávor Pál (1902–1959) aradi születésű színművész.
• Csiky Gergely (1842–1891) pankotai születésű író, műfordító, a magyar kritikai realista dráma megteremtője.
• Olosz Lajos (1891–1977) Ágyán született költő, jogász, az Erdélyi Magyar Írói Rend megalapítója.
• Gróf Klebelsberg Kunó (1875–1932) Magyarpécskán született belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter, a magyar iskolarendszer megreformálója.

Lásd még

• Arad vármegye

Források

• Hajdú-Moharos József: Partium (Nagyvárad, 1997)