Lábas
| Lábas (Labașinț) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Sistaróc |
| Népesség | |
| Népesség | 22 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Lábas
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 45° 57′ 43″, k. h. 21° 46′ 57″ | |
Lábas (Labașinț), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Lippától délkeletre, Sistaróc és Temesszékás közt fekvő település.
Története [szerkesztés]
Lábas nevét 1477-ben említette először Labasowcz néven, mint Solymos vára 71. tartozékát.
1690-1700 között Labosincz, 1808-ban Lábasincz, Labaschincz néven írták.
Lábas a középkorban Arad vármegyéhez tartozott.
1440-1477-ben Labasowcz néven, Solymos várának tartozékai között szerepelt, birtokosai a Guthi Országh, majd a Bánffy család tagjai voltak.
Az 1723-1725-ös térképen Lapusnik, az 1761 évi hivatalos térképen pedig Labuschinik néven, óhitűektől lakott faluként volt jelölve.
1838-ban 21 egész jobbágytelket számoltak össze a faluban. 1848-ig a kamara, majd a kincstár birtokai közt szerepelt.
Fényes Elek 1851-ben írta a településről:
"Labasincz, Arad vármegyében, 705 óhitű lakossal, s anyatemplommal. ... fő kincse roppant erdejében áll, melyben nagy vadak is tanyáznak. Bírja a királyi kincstár"
1910-ben 706 lakosából 6 magyar, 648 román volt. Eből 11 római katolikus, 32 görög katolikus, 659 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Görög keleti temploma a 19. század elején épült.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források [szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei
