Konop

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Konop (Conop)
Konop kuria.jpg
A volt Cicio-Pop-kúria
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang községközpont
Beosztott falvak Belotinc, Maroseperjes, Milova, Odvos
Polgármester Petrică Moldovan (Keresztény-Liberális Mozgalom), 2012
Irányítószám 317085
SIRUTA-kód 10462
Népesség
Népesség 596 fő (2011. október 31.)[2]
Magyar lakosság < 5[1]
Község népessége 2258 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Terület 54,50 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Konop (Románia)
Konop
Konop
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 06′ 30″, k. h. 21° 52′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 30″, k. h. 21° 52′ 31″
Konop weboldala

Konop (románul: Conop) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lippától 19 kilométerre keletre, a Maros jobb partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve egy 'kender' jelentésű szláv szóból való. Először 1510-ben említették, Konop alakban.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1780-ban már romos állapotú ortodox fatemploma helyére 1782-ben emeltek újabbat. 1784-ben a parasztok feldúlták nemesi udvarházait. Birtokosa az 1790-es években a Török család volt. Vályi András leírása szerint ekkoriban szép szarvasmarhákat hízlaltak benne, azonkívül sok kecskét és méhet is tartottak. Román lakóinak egy részét görög katolikus vallásúnak mondja, míg a későbbi népszámlálások túlnyomórészt ortodox lakosságot írtak össze.[4] 1830 körül pálinkafőzdéje, hét vízi- és egy szárazmalma működött (hat vízimalom a lakosoké, egy vízi- és a szárazmalom az uraságé). 14 ezer holdas határát túlnyomó részben hegyvidéki erdők foglalták el, sok szilvás, 610 használható és 560 holdnyi kopár legelő. Birtokosa, Czigler Antal négy helyen végzett próbaásatásokat kőszenet keresve, és egy elhagyott rézbánya is volt határában.[5] Márki Sándor leírása szerint a tulajdonképpeni Konoptól nyugatra, egy diófaerdővel elválasztva hozzátartozott a Konopica vagy Úrvölgy nevű településrész is.[6] 1895-ben uradalmának birtokosa Kintzig János volt. A 7515 hold kiterjedésű uradalom 93%-ban tölgyesbükkös erdőkből állt. A Marosban pontyot, harcsát, kecsegét fogtak, vízi- és szárazmalmai őröltek, határában követ fejtettek.[7]

1910-ben 1116 lakosából 932 volt román, 101 magyar és 74 cigány anyanyelvű; 1004 ortodox, 54 római katolikus, 24 református és 18 zsidó vallású.

2002-ben 584-en lakták, közülük 577 volt román nemzetiségű; 537 ortodox és 39 pünkösdista vallású.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pop kuria konopon.jpg
  • A faluban a „Dealul Hotărel” és „La Cotărci” nevű helyeken kőkorszaki és 11–12. századi települések maradványait tárták fel. A régészeti lelőhely a romániai műemlékek jegzékében az AR-I-s-B-00433 sorszámon szerepel.
  • A ma általános iskolának helyet adó kúria a 18. század végén épült a falu keleti peremén, klasszicista stílusban. Leghíresebb birtokosa Ștefan Cicio-Pop, a 20. század elején az Arad vármegyei román nemzeti mozgalom egyik vezetője volt. (AR-II-m-B-00596)
  • A falutól északra, a Pripor nevű hegyen az 1784-es és 1848-as parasztfelkelés áldozatainak emlékműve.
  • A Debelagora turistaház és kemping a falu és Berzova között a Maros menti műútból leágazó erdei úton közelíthető meg, a műúttól nyolc kilométerre fekszik.

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A statisztikai hivatal által rendelkezésre bocsátott 2002. évi helységenkénti adatsorok az 5 főt meg nem haladó entitások számát adatvédelmi okokból nem tartalmazzák.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  4. Vályi András: Magyar országnak leírása. I–III. Pest, 1796–1799
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. Márki Sándor: Aradtól Petrozsényig. Arad, 1881, 15.
  7. Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]