Páfrányos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Páfrányos (Brusturi, Huffladen)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang falu
Községközpont Nagyhalmágy
Népesség
Népesség 515 fő (2002)[1] +/-
Magyar lakosság -
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Páfrányos  (Románia)
Páfrányos
Páfrányos
Pozíció Románia térképén
Koordináták: é. sz. 46°, k. h. 22°
é. sz. 46° 0″, k. h. 22° 35′ 0″

Páfrányos (Brusturi), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Nagyhalmágytól északra, a bihari havasok alatt, Mermesd és Zarándbánya közt fekvő település.

Története [szerkesztés]

Páfrányos nevét 1464-ben említette először oklevél Borosthfalwa néven.

1525-ben Brosd, 17601762 között Bruszturi, 1808-ban Brusztur, Huffladen 1888-ban Brusztúr, 1913-ban Páfrányos néven írták.

1560-ban Borosjenő]]höz tartozott, 1601-ben Breztur néven volt említve, ekkor Toldy István birtoka volt. 1608-ban nevét Buroztónak írták és Petneházyak kapták meg. 1764-ben a Bethlen-család birtoka volt.

A fennmaradt hagyományok szerint lakossága török eredetű volt, gyakori volt itt a Budugán, Nikodin és Szleo családnév.

Egykori lakosai földműveléssel és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Híres volt az itt termett dió és fekete cseresznye, melyet Mokre-nak neveztek. Híres volt a falu háziipara is? a lakosság kapa-, kasza fejszenyél, valamint fagereblye készítéssel is foglalkozott.

A település határában bővizű források; a Funtînă albă és Blidu-ér eredtek, utóbbinak kőmedencéje is volt. Egykor s faluhoz tartoztak a Dózsa-féle dobrini és ulmi vasérc és ólombányák is.

Az 1800-as években a leírások szerint a község rendetlen telepitésű volt, keskeny utcákkal, és szétszórt házakkal. Feljegyzett falurészeinek nevei: Buciava, Nicodinetti, Buduganiesti, Florinesti, Paşculesti, Prihodesti, Tulesdi voltak.

Régi görögkeleleti temploma érdekes építésű volt.

1910-ben 1118 lakosából 5 magyar, 1111 román volt. Ebből 1110 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Nagyhalmágyi járásához tartozott.

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

Források [szerkesztés]