Páfrányos
| Páfrányos (Brusturi, Huffladen) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagyhalmágy |
| Népesség | |
| Népesség | 515 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 46°, k. h. 22° | |
| é. sz. 46° 0″, k. h. 22° 35′ 0″ | |
Páfrányos (Brusturi), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagyhalmágytól északra, a bihari havasok alatt, Mermesd és Zarándbánya közt fekvő település.
Története [szerkesztés]
Páfrányos nevét 1464-ben említette először oklevél Borosthfalwa néven.
1525-ben Brosd, 1760–1762 között Bruszturi, 1808-ban Brusztur, Huffladen 1888-ban Brusztúr, 1913-ban Páfrányos néven írták.
1560-ban Borosjenő]]höz tartozott, 1601-ben Breztur néven volt említve, ekkor Toldy István birtoka volt. 1608-ban nevét Buroztónak írták és Petneházyak kapták meg. 1764-ben a Bethlen-család birtoka volt.
A fennmaradt hagyományok szerint lakossága török eredetű volt, gyakori volt itt a Budugán, Nikodin és Szleo családnév.
Egykori lakosai földműveléssel és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Híres volt az itt termett dió és fekete cseresznye, melyet Mokre-nak neveztek. Híres volt a falu háziipara is? a lakosság kapa-, kasza fejszenyél, valamint fagereblye készítéssel is foglalkozott.
A település határában bővizű források; a Funtînă albă és Blidu-ér eredtek, utóbbinak kőmedencéje is volt. Egykor s faluhoz tartoztak a Dózsa-féle dobrini és ulmi vasérc és ólombányák is.
Az 1800-as években a leírások szerint a község rendetlen telepitésű volt, keskeny utcákkal, és szétszórt házakkal. Feljegyzett falurészeinek nevei: Buciava, Nicodinetti, Buduganiesti, Florinesti, Paşculesti, Prihodesti, Tulesdi voltak.
Régi görögkeleleti temploma érdekes építésű volt.
1910-ben 1118 lakosából 5 magyar, 1111 román volt. Ebből 1110 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Nagyhalmágyi járásához tartozott.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források [szerkesztés]
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
- Nagy István: Arad vármegye monográfiája

