Zádorlak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zádorlak (Zădăreni)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Megye Arad
Rang községközpont
Beosztott falvak Újbodrog
Népesség
Népesség 2249 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 2495 (2011)[2]
Magyar lakosság 58
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Zádorlak  (Románia)
Zádorlak
Zádorlak
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 07′ 56″, k. h. 21° 13′ 10″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 56″, k. h. 21° 13′ 10″

Zádorlak (Zădăreni), település Romániában, a Partiumban, Arad megyébn.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Maros partján, Újarad nyugati szomszédjában fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zádorlak nevét az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben említette először Zadarlaka és Zadurlaka neveken, mely azt bizonyítja, hogy Zádorlaknak ekkor már plébániája is volt.

1482, 1484-ben Zadorlaka, 1480-ban Castellum Zadorlaka, 1808-ban Szaderlak néven írták.

A 15. század végén Mezőgyáni Mihály birtoka volt, aki a birtokot 1470-ben Dóczi Imrének adta el, aki ettől kezdve a Zádorlaki előnevet használta és egy kastélyt is elkezdett itt építtetni, azt azonban 1493-ban bekövetkezett halála után özvegye: Margit asszony fejezte be. Kinizsi Pál temesi gróf - hogy az építés elé akadályok ne gördüljenek - 1494-ben elrendelte, hogy a nemesek, a várkastély építésének befejeztéig, ne merjék befogadni a jószágaikra átköltözködni akaró jobbágyokat.

1500-ban a zádorlaki uradalmat Dóczi Imre fia Ferencz vette át, de nem sokáig bírta, mert a Dienesi-család tagjai pert indítottak ellene a zádorlaki uradalom birtokáért, melyet az országbíró 1506-ban elrendelte, hogy adja át azt a Dienesi-családnak; de Dóczi Ferencz 1507-ben halasztást nyert a királytól az uradalom átadására nézve, minek következtében a Dienesi-család 1514-ben fellázította népeiket és valószínűleg ezért az aradi káptalan be sem iktatta a zádorlaki uradalomba és az tovább is a Dócziaké maradt. E lázadás alatt a pórok Dóczi Ferencz fiai, Miklós és Gábor örökölték.

1549 június 28-án I. Ferdinánd király Dóczi Miklósnak megengedte, hogy továbbra is az akkoriban Izabella királyné uralma alá tartozó területen lévő zádorlaki kastélyában lakhasson.

1563-ban I. Ferdinánd királytól Dóczi Miklós és Gábor új adományt nyertek Zádorlakára . A várkastélya 1551-ben még állt, de a község 1701-ben már a csanádi püspökséghez tartozó faluként szerepelt.

Az 1723-1725. évi gróf Mercy-féle térképen Saderlak formában írták. 1720-1730 között gróf Mercy között német gyarmatosokat telepített ide, majd 1764-ben újból több német család is letelepedett itt.

1781-ben a délmagyarországi kincstári birtokok elárverezésekor, Damianovics Vazul vette meg a kincstártól és tőle Eötvenesi Lovász Zsigmond birtokába került. Ez időtől Újarad sorsában osztozott.

1910-ben 2127 lakosából 82 magyar, 1860 német, 176 román volt. Ebből 1919 római katolikus, 190 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Újaradi járásához tartozott.


Illinci[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községhez tartozó Zelenski-puszta délkeleti részét Illinczinek nevezik. Itt feküdt a középkorban Illinczi falu is, amely 1477-ben Bánffy Miklós és Jakab birtoka volt.

Bécs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zádorlaktól keletre, a Maros mellett feküdt a középkorban Bécs falu, mely 1421-ben a csanádi káptalané volt.

Csenkörvénye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt állt még az Árpád-korban Csenkörvénye, Csenkeverme falu is, mely a Csanád nemzetség ősi birtoka volt és már a nemzetség 1256. évi oklevelében is előfordult.

1323-ban Csanád püspök nyerte új adományul.

Tófája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zádorlaktól délre feküdt Tófája (Thofay) falu is, amely 1421-1426-ig a Kolosváriaké, majd a Csályaiaké volt.

1519-1525-ig Keserű Mihály és Dóczi Ferencz voltak a földesurai.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római-katolikus temploma - 1871-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zádorlak egy 1700-as évekből való térképen